Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-17 / 242. szám

választását! Hákosi elvtárs Öten ülnek az asztal körül lamhatalmunk megszilárdi-! Békés mellett: a hároméve8 az ebédlőteremben. Rádió tásával a békefront ereje! j tervben kisvasutat, meg hé* szól,. pattogó ritmusú moz-| —Valóban igy van, ahogy! kilométeres bekötőutat ka- galmi dalok hangja tölti meg mondod. Rákosi elvtársunkj pott! a szobát. Az ebédlésnek vé- Írja: „A tanácsválasztás le-1 —Ha megválasztjuk a ta­ge, Papp elvtárs zsebéből elő-1 gyen hatalmas kiállás a béke nácsokat, akkor még jobban kerül a Szabad Nép vasáma-! ügye mellett. Ez most, ami-' meggyorsul az építőmunka. Azt taníthatom, aminek igazságáról magam is meggyőződtem Mit jelentett az rendszerben az, ha nító kiállt a uép ügye mel­lett? Ki segítette a tanítót, hogy népét felemelje? A mun­kások és szegényparasztok pi száma. Kihajtja, leteszi kor világszerte erősödik az Mert — ahogy Rákosi elv-J gyermekeinek megsegítésé maga elé szól: jvokáciö — Elvtársak, Rákosi elv- mint valaha.“ Ehhez azt hi- társ írt cikket a vasárnapi' szem, csak annyit kell hoz ^Szabad Nép“-ben a tanács-1 zátennünk, hogy választásokról. Én már elol­elmult' márnák” egy ta­az asztalra és így • imperialista kihívás és pro- [ társ is irta cikkében — inkább szükséges, vastam, sokat tanultam be­lőle ... Ti is olvastátok már? Persze, hiszen mindannyi­unkat érdekel az, amit Rá­kosi elvtárs írt, hiszen ró­lunk szól annak minden so- .t mi is egységesen leszavazunk a Népfront jelöltjeire ! mondja Papp elvtárs. — Aztán arról is ir Rá­a tanácsok segítik majd dolgozó népUnket a terv végrehajtásában! Zsíros elvtárs szavai után Gyebnár elvtárs mond még valamit: — Aztán azt elfelejtenünk, ­nél kire támaszkodhatott? Senkire. Magára maradt, el­neveztek. Miért? Mert az akkori vezetők a néptől idegen elemekből ál­lottak; „urak” voltak. Ellen­ségei a népnek, a haladásnak. Idegenek voltak. Mo9t, amikor a tanácsvá­lasztás előtt állunk, boldo­gan mondom: végre azok szigetelődön. Előbb részvét-1 fogják irányítani a nép, a lenséggel, majd ellenséges nép gyermekeinek a sorsát ra! sem szabad - erre figyel­meztet Rákosi elvtárs is, — kosi elvtárs, hogy mit jelent jto<ry az ellenség nagyon i'i- ja választások Népfront jel- gyei bennünket és ha mi A békéscsabai Magasénítő ~ koz«e Karádi egységesen leszavazunk a je­A békéscsabai Magasépítő J Qyörgy átképző* gépmun- iffteÉe, abból akadályozással találkozott. így jártam én is, mikor a I kamntpnsztai n> omorúságos ’ __új •„! /! _____ e u uoigozoi meg- Gyebnár eIvtár8 nem késle- tanacsvaJasztasokra i .. __i k edik a válasszal — Olvasom. — A jelöltek az egész dol­gozó népünket átfogó Füg­getlenségi Népfront jelöltjei, részük népi de­NY asztalos II. üzemrészé­ben minden dolgozót meg mozgat a való készülődés. Papp Ká­roly elvtárs, az üzem egyik kiváló szegezőlakatosa, ahogy elővette a „Szabad Nép“-et, „rurilM„l a többi szaktársák is nagy. figyelemmel fordultak: felé. vezetó erejének, Olvastak mar Rákosi elvtársid M Dolgozók tártja- cikket, de meg sokkal tüze- , ■. ° J tesebben akarják áttanulmá­nyozni. Most van egy kis idő még az ebédszünetből, hát ezt az időt is arra for­dítják, hogy Rákosi elvtárs cikkének részleteit megbeszélik, megtárgyalják. — Papp elvtárs olvas: „Az október 22-én megtartandó azt je _ __ __ ______, látják k ás,( párton kívüli dolgozó. | majü Trumanék, hogy ez a i i i i- nép erős és békét akar! Nagy pofon lesz október 22-e gy ő­zelme ! Néhány perc még és lejár az ebédidő. Munkahelyre me­inet is a választásokról be- j szélnek. Büszkeségünkről, a , néphadseregről, nagy alko­tásainkról, új építkezésekről: a Mátrai Erőműről, a Duna­ilak tagjai. — így van ez. szaktársak, az én sorsomat, akik közü­lünk valók. Akik maguk is dolgoztak egész életükben cselédviskók gyermekeit be a mnukapadok szövőgépek akartam vinni az iskolába.'“«“6«’ a traktoroknál, a e i * .... > zöldeken, eke es kapa mel­bzemben talaltam magam pa- , , . ’ „ . , . í i • ......i lett, hivatalban, iskolákban. I testvéreink, dolgozó népünk legjobb fiai, lanyai. Es biz­tosan tudjuk, hogy segítsé­günkre lesznek, hogy min­den tehetséges munkás- és parasztszármazású gyermeket középiskolába, sőt felsőbb iskolába járathassanak szüle­hogy ba sokat okoskodom, kidobat az állásomból. Szem­ben találtam magam a pol­gármesterrel, a kultúrtanács- nokkaf, sőt a rendőrkapi­tánnyal is. Nem találtam meg­értést az akkori hivataloknál. A hivatalok minden tagja idegen volt számomra és .(iik, segíteni fognak bennün­dolgozó szegényemberek szá­mára. Sehol a felsőbb ható­ságok részérői semmiféle tá­mogatást nem kaptam akkor, amikor a középiskolába akar­tam beíratni egy-egy, tanu­r T, - , , , , völgyi Timföldgyárról, a föld- .- Laczo János gepmunkas M gyorsvag^6i, a Duna-!Iasban kívá{° "edmenyt el­egész dolgozó tefö Va9műről!... Ha ^^hafad^értei** «“mas’ szocializmust építő helyi fánácsvátásztások a né­ni demokrácia alkotmánya-' mondja ezt népünk, a gozó parasztság, miség: selői Azt hogy is lei liogy nálunk » nők egyenjogúsága nem Üres frázis, hanem valóság — Meg ötvenezer ifjú — ez is nagy dolog ám — teszi | hozzá Papp elvtárs, a mi 'fiaink, közülünk kerültek ki valamennyien, akik tanács­tagok lesznek. Egyre jobban terebélyese­dik, bővül a beszélgetés. El­mondják egymásnak, hogyan is volt a múltban, mennyi keserves hónapot, meg éve­ket szerzett a népellenes köz- igazgatási reud a dolgozók­nak. Papp elvtárs arról be­szél, hogy a múlt rendszer­ben arra építették a vasutat, amerre a földesurak, a „mág­nások** birtoka volt. — Azért nem kapott szü­j érő szegény gyermeket. Láttam, hogy a tanyai nép női tanácstag örömmel leadott szava- j gatott. Köm tárat akartam lé- azt mzom ltja, Kataíj a tanáestagjclöi-! tesíteni, de senkisem segített. tekre október 22-én! (S. E.)'Sőt „ellenségnek, forradal­P1 nak megteremtése óta a leg­fontosabb lépést jelentik ab­ban az irányban, hogy álla­munk hatalmának minden forrása és birtokosa még in­kább és még teljesebben a dolgozó nép legyen!“ Körül kemény, edzett munkásarcok figyelnek min­den szót. A szemekben me­leg mosolygás bujkál, de ott ragyog az elszántság fénye is: Rákosi elvtárs szól hoz­zájuk ! Megállnak kissé, aztán Gyebnár István asztalos szól közbe: —~ Ebben a néhány sor­ban minden benne van elv­társak: még jobban megszi­lárdul munkásosztályunk, a dolgozó nép hatalma ebben lőfalum, Békés község Pél­dául sokáig vasutat, mert az nem vágott bele sehogysem a Beliezayak, meg Wenck- heimek érdekeltségébe. Most? Ez a világ sohasem jön visz- sza többé. Ott van Vizesfás, az országban! — És ez mit jelent? — te­szi fel a kérdést Zsíros Já­nos elvtárs, élmunkás aszta­los, — aztán feleli is rá: azt jelenti, hogy' megerősödik ál­ket könyvekkel, felszerelés­sel, tanáccsal. De jelenti azt is a tanácsválasztás, hogy rendes, tiszta, jól felszerelt iskolákban taníthatunk s nemi kell hazudnom tanítványa­imnak, nem kell agyukat agyontömni mindenféle ba­bonás tanokkal. Végre azt taníthatom, aminek igazságá­ZSILÄK MIHÁLY, békéscsabai II. sz. állam ált, iskola szaktanítója­A kukoricabeadásban Dombegyháza tartja az első helyet 457 százalékkal '■y A su rimát járásban erősíteni kell as ütemet A tanács választásokig csu­pán néhány nap áll már csak a megye dolgozó pa­rasztságának rendelkezésére, hogy teljesítse vállalásához híven a takarmánybegyüjtést is 100 százalékra. Egyes községeinkben, ahol a pártszervezet és a DÉFOSz kezükbe vették a begyűjtési verseny irányítását s maguk a népnevelők élen jártak, új lendületet vett a begyűjtés. A kukoricabegyüjtéei verseny áltáea a városok közötti 1. Gyula 77 százalék 2. Orosháza 30 „ 3. Békéscsaba 14 „ Békéscsaba dolgozó paraszt­jainak az őszi vetés sikeres befejezése után nagy'obb len­dülettel kell nekilátni a ku- koricabegyüjtésnek, hogy az élenjárók közé kerüljenek, mert a tanácsválasztás győ­Csanádapáea dolgozó paraszt-: zelnie is csak úgy lesz teljes, jai például egyetlen nap alatt | ha a soronlevő feladatokat 4 vagon kukoricát vittek be sikerrel megoldják s így 10 százalékkal emelték teljesítésüket. Gyulán egyet­len nap alatt 12 vagonnal emelkedett a begyűjtés. „Ez ettük egy rendelő, de hány ilyen és ehhez hasonló épült és épül,..“ Nagy Örömöt éreztem, mikor tu­domást szereztem arról a hivata­los értesítőéről, mely tudatta ve­lünk, hogy kormányunk 200 ezer forintot utalt ki a békéscsabai TV. számú fogászati rendelő meg­építésére. Örülök annak, hogy a dolgozók eey újabb értékes aján­dékban részesülnek ezzel az intéz­ménnyel, ahol a legmodernebb, korszerű berendezéssel ellátott ren­delő' áll a körzet dolgozói részére. Nekünk, fogászoknak öröm lesz -az új felszereléssel dolgozni, amely még a 200 ezer forint építési költségen felül lösz lieszorezvo. Ha visszagondolok a régi, tökéletlen, sőt életveszélyes szerszámokra, a régi undorító fáskamrákat, melyeket nagyszóval «laboratóriumoknak» ne­veztünk, akkor látom igazán azt a különbséget, azt a hatalmas fejlő­dést, ami rövid idő alatt végbe­ment a dolgozók életében. « Ez »csak« egy rendelő, de hány ilyen éa ehhez hasonló dolog léte­sült már és létesül még és ezek mind közvetlenül érintenek ben­nünket, hiszen valamennyi ér-tünk van. Még azt is meg kell monda­nom, hogy' ezzel az eredménnyel egyben kemény csapást mérünk a zugfogászaira, akik feketén dol­goznak, mindenféle szedett-vedetl maradókból pancsolják össze a szükséges dolgokat. Még nagyobb igyekezettel és még jobb minőségi munkával háláljuk meg ezt a nagy eegitaéget és én magam is azon le zek, hogy további munkámmal bizonyítsam be a hazámhoz. AL- kotmányuakhoa való hűségemet. Párkány Katalin fogtechnikus szakmunkás. A községek közötti ver­senyben továbbra is veret­lenül Magyard ombegybáza az első. A dolgozók újabb egy vagon kukorica beadásával szombat estig 457 százalékra teljesítették é\i tervüket. A járások közötti verseny így alakult szombat estigi 30 22 1. Orosházi járás 2. Mezőkováesházi A Isgrosszabbul teljesítő járások t 1. Szeghalmi járás 7 % 2. Sarkad i járás 8% Erősítem kell a beadás üte­mét a szarvasi járásban is, ahol mindössze 10 százalékot értek el eddig. A burgonyaneadásnál a nép­nevelőmunka fogyatékossá­gainak kijavítása után Nagy­kamarás dolgozói kerültek az élre. Itt egyetlen nap alatt 3 vagon burgonyát adtak be. A járások közötti versenyben is a mezőkovácsházi járás áll az, első helyen 25 százalékos tel­jesítésével, a legrosszabb * sarkadi járás egy százalékkal. A burgonya begyűjtési verseny állása a városok közötts 1. Gyula 50 százalék 2. Orosháza 10 „ 3. Békéscsaba 3 „ A községek között Méhk& rék, Mezőgyán, Zsadány éa Geszt dolgozói nem adtak lie burgonyát. Ezeken a helye« ken még mostanáig sem ér­tették meg a burgonyabeadás nemzetgazdasági jelentőségét. Most az a feladat áll a kos- ségek előtt, hogy minden erőt mozgósítsanak a szégyen, teljes hiba kiküszöbölésére, kössék össze a tanácsvála** tás agitációját a begyűjtéssel, mert a tanácsválas/.tás győ zelme is csak úgy lesz teljes, ha a soronlévő feladatokat is sikerrel megoldjuk. Hirdessen lapunkban ! Hirdetések felvétele Békéscsa­bán, minden nap 1 áráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom