Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-24 / 248. szám

2 VIHARSAROK NÉPE lak hangosak. Hatalmas lelkese­déssel minden dolgozó élt a jo­gival. fl békéért, hazáért, tervért Eleken reggel hat ómkor Zenére ébredtek a község dolgo­zói. Megelevenedtek azután az ut­cák, ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok, kisiparosok, értelmi­ségiek sietlek a szavazókörzetek- liez, hogy eleget tegyenek a haza, a népi demokrácia iránti köte-. lezettségüknek. A szavazókörzetek közt ver­senyben folyt a szavazás, a váu- dorzászlóért. Reggel fél nyolc­kor a község főterén felállított hangszóró a beindulás eredmé­nyeit közölte: A negyedik kerület ötös körzete, halad az élen 32 szállítókkal, a második helyen a kettes körzet halad 12 százalék­kal. Az utcákon hullámzott a sok tarkaruhás nép, a széles fő­utcán úttörő-csapat haladt ének­szóval. A kétegyházi útról éppen egy feldíszített szekér jött és mo­solygó arcú választókat vitt- a kettes számú szavazókörzethez. Ünnepelt a község apraja- liagyjsr, mert érezték, hogy a ta­nácsok megválasztása a béketá- bor újabb erősödését jeleli ti. Az ötös szavazókörzet fél 11-re már száz százalékban leszavazott és Imiikor eljött a déli 12 óra, újabb győzelmi jelentések születtek meg: Az egyes és kettes körzet is száz százalékban leszavazol!. Délután három órakor az egész község száz százalékban leadta Szavazatát a békére, az ötéves tervre a nép küldötteire. . Orosházán nagy lelkese­déssel kezdődőit meg a szavazás és délelőtt 11 óráig a körzetek legnagyobb részében a választók 80 százalékig leszavaztak. Voltak olyan körzetek is, ahol 9—-10 óra­kor már egynéhány szavazó ki­vételével befejezték a szavazást. A szavazókörzetek versenyixm voltak egymással és a verseny állását, a kiváló eredményeket hangszórókon közölték. 11 óra­kor a tanyai körzetek ugrottak az élre, első Puszta-szenletornya .'$8. körzet 96 százalékkal, második Busztrtszenteloraya 02. körzet 93‘ Százalékkal, harmadik Talársánc 45. körzet 87 százalékkal. Oros­házán -déli 12 .óráig- a szavazók 73.5 százaléka adta le szavazatát Az orosházi járásban a .11 órai versenykiértékelés alap­ján Pusztaföldvár volt az élen 85 százalékkal. A leggyengébb eredményt Nagykopáncsról jelen­tették, ahol 11 órakor a dolgozók 37.5 százaléka élt szavazati jó­giival. Tótkomlósról 25 népnevelő ment át Nagykopáncsra és jó agilációs munkájuknak is köszön­hető, hogy Nagykopáncson a ko- radélutáni órákban egy-két ki­vétellel mindenki leszavazott. El­sőnek Puszlaszöllős jelentette — délelőtt 11 órakor hogy 100 százalékig befejezte a szavazást. Puszlaszőllősön, este a komlósi kultúrcsoport tartott előadást. Az orosházi Táncsics gimná­zium népi tánccsoportja bejárta az egész járást, többek kö­zölt Nagykopáncson, Kardosku- ton, Monorou is tartottak nagysi­kerű kultúrelőad ást a szavazó-1 helyiségeknél. Kardoskuton több mint százan hallgatták végig az egyik szavazókörzetnél a tánc- csoport előadását és utána éltet­tek a tanácsválasztási. vánele az uj tanácstagoknak« — mondja. Amint nézed a vörös lobogókat, a jól öltözött, szabad embereket, meglátod: a Szovjetunió népe, .Sztálin itt van veled. Özvegy Sza­bó Istvánná pártonkivüli dolgozó para.sztassz.ony ezzel szavazott: »Örülök, hogy megértem ezt a napot, amit régen vártam.« A Szovjetunió Vörös Hadserege hozta el neki, ifj. Tóth Istvánnak, Csúllög Ferencnek és másoknak is... mindenkinek... nekünk. És a Párt harcolt ezért a népért, Rákosi elvtárs. Érzik az emberek: övék a Ta­nács mindörökre. »Éljen a ta­nácsválasztási« — mondja emelt hangon idős Tölcsér János pár­tonkivüli dolgozó paraszt. A hol­nap harcára gondol s igy foly­tatja: »Tz űs:i munkít, a mély­szántást s ami még háttá van* nyolc nap alatt befejezem.« A végtelen bizalom a győze- lemben, lelkes hangulat a taná­csok iránt, Szeghalom dolgozói1 között — »a zsírosok« ellenére — fennáll és fokozódik, özvegy Egri1 Lajosné pártonkivüli a szeghalmi II. választási körzet urnája előtt minden hazáját szerető szeghalmi nevelvén is szólt: »Ezt a b rité- leot és a benne lévő szavazólapo­kat tiszta szívvel helyezem az ur­nába a békéért. Köriisladányban is ün­nepelnek. Választanak és jövőjük.- ro gondolnak az .emberek. Marcsó' Sándor pártonkivüli középparnszt tudja, hogy szavazócédulája mel­lett a munkával is a békére sza­vaz és szavazatát igy adja le: »November elsejére elvégzem az őszi mélyszántásomat is.« „Éljen a tanácsválasztás!“ f'észtö» Az óvodában lévő Sziivu.teke’j bégben l’ardi Zsig. mond bácsi és felesége mosolyog­va nézi., a szavazólapokat. És mind ? dolgozók, akik ott vannak az; urnák elol t s akik jönnek — mo­solyognak. Tölcsér Sándomé sza­va őszinte szó, amint a bori- tékot az urnába, teszi: »Sok örö­met, boldogságot és jó munkát ki­Bucsán az utcákon, téren nagy ünneplő tömegek vannak. Úttörők játszanak, dalolnak, tán­colnak. »Ilyen nagy ünnep ill még nem is volt talán« — mond­ják az emberek. ß két falu szavazási versenyének a nép a győztese zaléka szavazott le a községnek, tíz órákor 40 százalék körül vol­tak. A segítség folytán délután egy óra tájban befejezték a sza­vazást 100 százalékig. Medgyeshodzáson 12 óra elölt néhány perccel 92 szá­zaléknál tartottak a szavazással. Itt özv. Laczkó Istvánná, közel 70 éves öregasszony a szavazás-1 kor azt mondta: ifin nyíltan szavazok, nem megyek be a fülkébe, hisz úgyis rátok szavazok fiaim. Én szeretlek mindannyi'la­kat. S Laczkó néni ez anyai szavak kíséretében lelte az urnába a leragasztott In; Ré­kát a béke, a job' ' meg­erősítésének egy tégláját.« Egy szovjet katona... A gyulai járásban is talpon volt műiden dolgozó a választás nap­ján. Egymást biztatva, versenyre kelve igyekeztek minél előbb sza­vazatukkal is bebizonyítani, hogy a béke és az építés mellett van­nak. Lőkösházán a kora reggeli órák­ban vörös zászlók alatt, koosik- kal vonultak föl a termelőszövetke­zeti csoport dolgozói és utánuk fölvirágzott saskereken az egyé­nileg dolgozó parasztok követték őket. Menták bebizonyítani, hogy ők is a béko harcosai. Az állomá­son, a vonat ablakából egy szov­jet katona integetett. Tudta mi­ről van szó: hogy a magyar nép a Szovjetunió nyomdokain halad és ma választja meg a helyi ta­nácsokat. Sok boldogságot kívánt a szovjet katona ezen a napon a magyar dolgozóknak. Szabadkígyóson minden körzet előtt versenytábla mulatta az ered­ményt. Ahol lemaradás mutatko­zott, oda népnevelők mentek ki. A jól megszervezett népno\élő­munka meghozta a gyümölcsét. Szabadkígyóson egy órára minden választó leszavazott. Dénes-major dolgozói reggel 9 órára egy emberként tettek hitet Pártunk, a népi dómok: ácia mellett és adták szavazatukat saját je­löltjeikre, az újjáépült falura, a piros tetejű kis házakra, amit mind a demokiácia adott számukra. De bebizonyította harcos béke- akaratát Elek, Újkígyós, Óvnia város, Doboz és a járás vala­mennyi községe. Délután, félhafra az egész járás dolgozói ks. '< • ív­tak a Népfrontra. Este 6 óra: ünnepük a győzelmet Békéscsaba da'pzói Kora reggel, alig múlt el 7 óra, a békéscsabai II. körzet szavazó­helyiségében is ott vannak a dol­gozók és szavaznak. Fürjesen (52. körzet) már mesz- sziről ünneplőbe öltözött dolgozó parasztokat lőhet látni. Kilenc óráig 176 a szavazatok szama* Kudlák János és felesége kézen­fogva vezetik a kis unokát. Bol­dogan nézik a szavazólapokat, s teljesítik kötelességüket. Soprony (48-as körzet.) A dol­gozó parasztok fellobogózott ko- osikkál, nótázva mennek sza- vezni. Nagyrét (56. körzet.) Még nincs 12 óra sem és 97 százalék már leszavazott. Beliezey-iskola (50. Jcörzet.) Dél­után 3 órakor 96 százaléka le­szavazott a dolgozóknak. Vasárnap este 0 óra felé, » ti- uáostálasztás után f-lt uU dol­gozók jelentek meg Un aha ut- cián és lampiono-, fáklyás :’oho- nuléssal- a Pártot, a Szotji' ri- a Tanácsot éltették. A felvonulók a Jókai- és l’ctőfi- utcán felsorakoztak és onnan a városi pártbizottság elé vonultuk. A pártbizottság előtt szűnni nem áka.ó bitesedé sei éltették a Pár­tot, Rákosi elvtái sut, a, Tu Ezután a DISz, az úttörők és a csabai repülőiskola növendékei vi­rágcsokrok átnyujtása közben kö­szönetét mondtak a Pártnak, \ Tanácsért. Ezután a dolgozók vi­dáman táncoltak az utcán. Áz ellenség hiába spekulált! Reggel hét óra előtt vidám énekszó verte fel a dombegyházi. Széehenyi-utea csendjét. Kipirult arcú asszonyok mentek TóthGé- r.ané vezetésével, énekszóval, zász­lóval a szavazókörzetek felé. Ott voltak közöttük az állami gazda­ságokból a dolgozó asszonyok, Komáromi Jánosáé, a gazdaság egyik brigádjának vezetője, olya­nok, akiknek néhány évvel ez­előtt semmi joguk nem volt. Ma pedig lelkesen tanácsaikat vá­lasztják. Amikor leszavaztak, nem mentek egyenesen haza, hanem sorra látogatták a község asszo­nyait, akik még nem szavaztak le. Elmondták nekik, hogy a I anácsváiasziá soknál gyermekeik jövőjéről, a békéről van szó. Magyardom begy háza és Kisdombegyháza alig három kilométerre terül el egy­mástól: A jvét falu dolgozói kö­zül sokan nincstelen parasztok, cselédemberek voltak a múltban. 'A felszabadulás óta újgazdák, szabad emberek lakják a falut. Hat év óta vetélkednek egymás­sal, melyik falu járul hozzá töb­bel a szocializmus építéséhez. A lanácsválasz lásokra is ver­senyben készültek. Mindkét fa­luban elhatározták, hogy délig befejezik a választást. Kisdomb- fegyházán Püspök Mihály, Pilán Játiosné, C.siki Ferenc már korán reggel, hét óra előtt ott álltak a szavazóhelyiség előtt. A ma- gyardombegyháziak sem aludtak. A népnevelők egymással verse­nyeztek, ki liozzu el legelőször csoportját szavazni. K. Jenei Sán­dor. Locskai András, Tóth Jó­zsef népnevelők csoportja már háromnegyed nyolcra leszavaz- tattálc a hozzájuk tartozókat. Nyolc órára a község 25 száza­lékra állt. A népnevelők nyolc óra után újra végigjárták a falut. Fél tíz­kor jelentette Magyardombegyhá- za, hogy a község dolgozói száz százalékig leszavaztak. Kisdomb­egyháza fél órával később, tíz órakor jelentette győzelmét, az egy célért. S a két falu dolgozói szavazási versenyének nincs vesz­tese, győztese pedig a nép! Délben mindkét falu zene­szóval villa Mezők óv áesházá- ra, a járási szíkhelyré a sza­vazólapokat, Battonyán özv. Tompán Antalné, szerb nemzetiségű asz- szony elmondotta a szavazásnál, hogy ő a békére, szavaz. Apósa a első világháborúban, férje a második világháborúban hall meg. Most azért szavaz a taná­csokra, hogy tizermégyévcs fiát nyugodtan f ebi évelhesse. A jnezőkoyácshá zi járásban 'Jf agyar hát n h egy (•séd a faiiNmln.tcn )pp/4n írnyjátAedc aZ ünnepélyes hangulat. Minden ház ablakában ott a vörös, vagy nem­zetiszínű szalag. Már ebből le­mérhető volt a szemlélők szá­mára a község lelkesedése. Dél­előtt tíz óra. A község szavazó­polgárai ekkor már közel 80 szá­zalékban eleget tettek állampol­gári kötelezettségeiknek. A leg­jobb példát a Rákóczi-ntea sza­vazói mutatták a falunak, lit már reggel öt órakor talpon volt az utca és készülődtek a felvonu­lásra. Zászlókkal, virágokkal fel­díszített kocsin indult az utca népe szavazni. I’ozsár Lajosné, az utca népnevelőfelelőse jól meg­szervezte a közös szavazást. Szinimeiszter István plébá­nos a hívők egész seregével indult el szavazni. A nép papja a nép javál akarja. Ezt Magyarbánhegycsen Szim- meiszter István plébános csele­kedetével is bebizonyította. Ez a kollektiv megmozdulás meghozta gyümölcséi. Magyarbánhegyesen 11—12 óra között a község sza­vazópolgárai 100 százalékig le­szavaztak. A szomszédos Nagybánhrgyes község kissé lemaradt a magyar- bánhegyesiek mögött. Magyarbán- hegyes viszont nem nézett győ­zelmi mámorral a kissé hátra­maradó szomszédos községre. Nyomban a legjobb 25 népneve­lőt küldte át Nagybánhcgyesre segíteni. A segítség eredményt ho­zott, Reggel nyolc órakor líz szá­A tanácsválasztással kapcsolat­ban az osztályellonség Kaszaperen is rágalomh ad járatot indított a jelöltek ellen. Különösen az ifjú­sági jelölteket támadták. Kaszaper dolgozó parasztsága határozottan a jelöltek mellett foglalt állást. A választást megelőző este a «Lenin» termelőszövetkezet 30 tagú DLSz-szervezete az ifjúsági jelöl­tekkel az élen, lampionos felvo­nulást rendezett. Az ifjúság hangos énekszóval és lelkes éljenzéssel tüntetett a jelöltek mellett. A lel­kes hangulat átragadt a kuszaperi dolgozókra s rövid félóra alatt több mint 500 főre emelkedett a tüntetők száma. így vonultak lam­pionokkal, mozgalmi dalokat «‘nő­kéivé végig az utcákon a jövő reménységeivel — az ifjúsággal Becs. Az Österreichische Volks­stimme közli Gottlieb Fiala nyi­latkozatát, akit a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőség kizárt a textil- és bőripari munkások szak- szervezetéből. Fiala megállapította, hogy a néppárt és a szociáldemokrata párt csoportjai kizárják azokat a szakszervezeti dolgozókat, akik résztveltek az áremelkedések el­len folyhatott harcban. az élen. Másnap pedig egy eml«ér­ként leadták szavazatukat a Ta­nácsra. Idős Varga István mikor a • lezárt borítékot az urnába tette a következőket mondotta: «Az én fiatalságomat elrontották a bitang földesurak. Azt várom a Tanács­tól, hogy az unokámnak szép* élete legyen!» Péli István ifjúsági jelölt kijelentette: «Mi, fiatal ta­nácstagok azon leszünk, hogy a munkaképtelen öregeknek gondta­lan életet biztosítsunk, hogy Ka­szaperen minél előbb kultúrbáz legyen.» A kaszaperi dolgozók, nem csa­lódnak a Tanácsban. A saját so­raikból választottak. Az ellenség hiába spekulált — a dolgozók győztek! Az osztrák munkások szakszer­vezeti jogai ellen elkövetett aljas merénylet már. nem egyszerű szakszervezeti kérdés — hangsú­lyozta Fiala —, hanem az osztrák polgároknak az alkotmány által biztosított jogai ellen irányul és ugyanazoknak a módszereknek alkalmazását jelenti, amelyeknek segítségével Dolfuss é* Stahrem- berg megsemmisítették az ausz­triai demokráciát. Gottlieb Fiala, a jobboldali szociáldemokrata rezetiik által kizárt osztrák szakszervezeti vezető nyilatkozata a sztrájkokban résziveti munkások elleni intézkedésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom