Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-20 / 245. szám
A tanáesválasstással erősítjük népünk egységét, növeljük a béketábor erejét! 1950 OKTOBER 20n PÉNTEK Ára SO fillér VI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁMÍ Tem&CSV&laLSZt&SSal öl Jövőért, a foéRééri Irta: NYÍRI SÁNDORNÉ országgyűlési képviselő, a Békésmegyei Békebizottság tagja »A («ocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság a helyi tana- rack megalakításával olyan államszervezetei épít, amely biztosítja a dolgozók állandó és közvetlen közreműködését az államhatalom gyakorlásában.« A helyi tanácsok megalakulásával lomtárba tesszük azt a közi1, azgatási rendszert, melynek nagyrésze még a múltból, nehéz örökségképpen maradt ránk és amely- akkor csak a kiváltságosok érdekeit szolgálta. Mert a múlt rendszer államigazgatásában -ok azok vehettek részt, akiket születésüknél, vagyonuknál s elvből eredően magas társadalmi állásuknál fogva erre hivatottnak tartottak. A falu leggazdagabb embere volt mindig a bíró és az esküdt akik nőm a dolgozó nép érdekeinek szemelőtt tartásával, liaue.n a : a át érdekeiknek megíélc- löen ii-ányították az ügyek intézését. De így volt ez a városokban is. Legalább is virilistának ko’lett lennie annak, aki a városi képviselőtestület! o bejuthatott. A legfelsőbb államigazgatásban már csak az a, isztokraták, gazdag bankárok, gyárosok vehettek részt, tehát csupa kizsákmányoló, bur- zsuá kapí.attsták. Törvényeik is úgy voltak megszerkesztve, hogy az egyszerű dol- rozó omborek előtt értbe.etlenek n yenek és hogy adott esetben jobbra, vágy balra módosíthassák, de mindig úgy, hogy az csak a kivál t agosok érdekét szijjgálja. Akármene fordult a dolgozó ember, nem talált az államvezetésben senkit, aki érdekeit védte volna. A dől ';ozó nép csak verejtékezett, héizta az igát és a megaláztatások sorát szenvedte el, de saját sorsának intézésében nem vehetett részt. Különösen mi, nők, nem is mertünk gondolni arra, hogy vala' a is részt,eszünk az állami azgatásban, magunk ésgyer- nie.’eh k zorsá.ia^, jövőjénél i. á- nynárában. Az asszonyokban min-, dig volt készség és képesség országépítő munkára, azon' an a múlt rendszer nem engedett' teret ezen a vonalon a nőknek. A múlt rendszer csak két asszonyiipust ismert cl. Az egyik az otthonában dolgozó nő, akinek minduntalan azt emlegették, hogy igazi hivatása a főzőkanál és a bőin ő rin ,atása és ettől csalr akkor térhetett el, amikor olyan munkába vitték őt, ahol fele bőiért ugyanannyit dolgoztattak vele, mint a férfiakkal. A múlt rendszer másik nő típusa a se- tyemruháhan pompázó, seniittevés- ben élő, ha.zoatalan luxusiiő volt. Ezeknek a fényképéivel voltak tele a kirakatok és a képesujságok. És a félte vezetett dolgozó nők szinte eszmény-képüknek tartották ezeket a »csodalényeket«. A helyzet azóta megváltozott. Ifj a -szonytípusok kerültek az élre. A regiek helyét az élmunkások és a mintagaz.laasszonyok ezrei és ezrei foglalták el, akik ott vannak az üzemi bizottságokban, szövetkezetek vesető égében, ott vannak a l’arlamentbon, de ott lösznek a tanácsokban. is. Felszahadu- lás óta asszonytársaink, akik azelőtt soha nem foglalkoztak politikával, ma a legmagasabb közigazgatási, illetve államvezetési helyeket töltik be kitűnő eredinény- nyel. Példa erre Berki Míhályné, az első magyar parasztasszony főispán, áld kilencéves korában az egri káptalanok földjén szedte a markot és ott élte lo nehéz munkával egész fiatalságát. Ma Tolna megye tanácselnöke. Vagy ott van Szegedi Albertné volt szövőmunkásnő; Ma Békéscsaba Városi Tanács közszeretetben álló elnöke. Magyarország ma már Népköz- társaság. Munkások és dolgozó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé. És a dolgozó milliók most. egy újabb hatalmas lépésre készülődnek. Egy újabb győzelem előkészületeit vívják, mert a magyar nép még nem felejtette el, hogy mit jelent az, amikor a hatalom nem a dolgozóké, hanem a dologfalan uraké, nagybirtokosoké és a tőkéseké. Államigazgatásunkban döntő fordulat a tanácsok megválasztása. A nép legszélesebb rétege, a termelésben élenjáró üzemi munkások, munkásnők, dolgozó parasztok, egyénileg gazdálkodók és termelőszövetkezeti csoportlagok, parasztasszonyok kerülnek ba a tanácsokba, de képviselve lösz az ifjúság, a honvédség, a lddpa.-osok és kitekére kedők, az érte.mLég legjobbjai, orvosok, mérnökök, pedagógusok, művészek, tudósok, hogy tapasz ’. aa iái Inkái, tudásukkal, alkotó aka arukkal és építő kritikájukká’ segítsék a Tanács munkáját, de mindenkor biztosítva lesz a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály vezető szerepe. Mert ezen alapszik az, hogy ma már a színvonal 62 százalékkal magasabb, mint a háború előtt volt, hogy az egyetemeken, több mint 52 százalékban a munkások és parasztok gyermekei tanulnak és nem a tarlókon, a műhelyek mélyén kallódnak el tár uralmunknak ezek az értékei. A minisztériumok, az üzemek, k'tzülelek legfontosabb vezetésében dolgozók állanak, Néphadseregünk tisztjeit is a mi munkás és paraszt anyáink szültek és nevelték. És, hogy idáig eljutottunk, örök hála és hűség a nagy Sztálin-ve- zetto Szovjetuniónak, a feltartóztathatatlan erejű Vörös Hadseregnek, amely vére hullásával szabadította fel hazánkat, dolgozó népünket a fasizmus rabsága alól. Köszönet és örök hűség a Magyar Dolgozóit Pártjának, amely a legnehezebb időben is rendíthetetlen szilárdsággal állt a helyén és győzte lo a nehézrégeket, akadályokat, fogta a gyengék közét, irányított bennünket és mutatta az utat, amelyen járnunk leolt* S a Párt mutatja most is az ulat a tanácsválasztásokon keresztül. A tanácsválasztáseal a békefrontot erősítjük. A a tanácsokban dolgozók intézik a dolgozók ügyeit, tehát ismerik egymás problémáit, ügyes-bajos dolgaikban így tár- gyialgosan és igazságosan tudnak intézkedni, amint azt a falu, a nagyközösség érdeke megkívánja. A tanácstag a nép küldötte, akit a nép bizalma küld a Tanácsba. Ezért kell számot adni választóinak az eiveg-zétt munkáról. Ha elfeUtoísó rohamra indult megyénk dolgosó parasztsága as őszi vetés befejezéséért Utolsó rohamra indultak tegnap a vetés befejezéséért megyénk dolgozó parasztjai. Békés megye a jelentések szerint Vas és Nógrád megye után a harmadik helyen áll a vetés teljesítésében. Dolgozó parasztságunk ezt a helyet meg is akarja tartani. y békési és gyomai járás vetélkedése a békési járás győzelmével fejeződött be, de mindössze egy fél nappal előzte meg csak versenytársát. A gyomai járás tegnap délben jelentette he a vetés befejezését A gyomai járás után a szarvasi, majd a koradélutáni órákban a gyulai járás dolgozó parasztjai is jelentették győzelmeiket. A mezőkovácsházi járás községei közül Végegyháza jelentette tegnap estig a vetés befejezését. Ma, a koradélelőtti órákban befejezi Mezőkovácsháza is, amely az este 97 százaléknál tarlóit Meg kell erősíteni az iramot Kuu- áíiotán, ahol 78 százalékra. Mezőhegyesen, ahol 82 százalékra és Battonyán, ahol 85 százalékra állnak a vetéssel. Befejezéshez közeledik a munka Almáskamaráson is. A három lemaradt községen múlik mostmár, hogy a mezőkovácsházi járás fejezi-e be hamarabb, mint a sarkadi járás. A sarkadi járás dolgozói felismerlek a legutolsó napokban, hogy a megye dolgozó parasztjai nem tudják vállalásukat teljesíteni, ha nem hozzák be lemaradásukat. Zsaslány, Méhkerék dolgozói a pusztaotllakaiak nyílt le- | vele után hozzálátlak, hogy a munka jobb megszervezésével behozzák a szégyenteljes lemaradást. Igyekezetük sikerre vezetett! Zsa- dány 90 százaléknál tart a vetési munkában. Ujszalonta és Méhkerék 90 százalékos teljesítésükkel szintén közel járnak a vetés befejezéséhez. A két járás dolgozó parasztságának minden órát, minden percet ki kell használni a mar napon, hogy ma estig ők is 100 százalékig befejezzék a vetési munkát A sarkadi és mezó kovácsházi járás dolgozó parasztjain múlik, he megyénk az országban az elsők között teljesítse október 22-re lett vállalását: a tanácsválasztásokat a vetés befejezésével együtt ünne* oelje. Sarkad a hajrában kivágja magát — ma estig befejezi az ősziek vetését ».1 pus:taottlakai Népfront Bizottság nyílt levele bennünket név- s:erint nem említett, de mégis találva érettük nuigunkat, mert az ott felemlített hibák a mi községünkben is megtalálhatók.«. így mondják Sarkad község dolgozói. A pusztaottlakai dolgozó parasztság nyílt levele nagy visszhangot keltett Sarkad község dolgozói között. A levélen keresztül rádöbbentek arra, hogy félre kel! lenni azt a megelégedett hangulatot, ami egész idő alatt Sarkad községben is tapasztalható voltt. A község az őszi vetési munkálatokban 86 százaléknál tart. A község dolgozó parasztsága belekkel ezelőtt vallatta, hogy október a 2-éré, a tanács választások napjára befejezi az őszi vetési munkákat. A korábbi munkaszervezés azonban Sarkad községben is azt bizonyította, hogy nem fektet ek kéllő súlyt, különösen az igák jó kihasználásának megszervezésére. Ez megmutatkozott abban is, hogy sok dolgozó paraszt már elvégezte a vetést, lovai tétlenül álltak az istállóban s ugyanakkor azok, akik ném rendelkeznek igával, földjük vetetten. A hiányosságra a levél után rádöbbent a sarkadi Népfront Bizottság is. Most ejy hatalmas lista fekszik Vas Gábor termelési felejti azt, hogy honnan jött, l;a nem szolgálja híven a dolgozók érdekeit, nem érdemli meg, hogy a nép bizalmát bírja, választói bármikor visszahívhatják s érdemesebb fa nácstagot küldenek a helyébe. Ez a választás az egész magyar nép lelős előtt, amelyen egymás után sorakoznak a számok: Öo5o hold az előirányzat, Ö2io holdat vetettünk be eddig. Földünknek iá százaléka még vetetten. Majd számolni kezdi a fogatokat: 3ga lófogat, 187 ökörfogat, 34 traktor áll rendelkezésünkre. Ezeknek a jó beosztásával behozzuk a lemaradást. És még aznap az igák csoportosítása után megindult az utolsó hajrá Sarkad községben is jövő évi kenyerünk biztosításáért, a többter- rnés eléréséért, megindult azért, hogy október 22-re földben legyen minden őszi vetőmag. A népnevelőket mozgósította a Népfront Bizottság, akik felkeresték az igával rendelkező dolgozó parasztokat. Átbeszéllek velük, hogy mennyire fontos az, hogy időben biztosítsuk az őszi munka elvégzését. A népnevelő munkának már az első napon megmutatkozott aj eredménye. H szemerkélő esőben is élénk a határ A dolgozó parasztság hozzálátott, hogy behozza a lemaradást és Sarkad község ia 22-én kettős ünnepet tartson. Szabó Ferenc 5 holdas dolgozó paraszt ia már másnap felkereste Vas Gábor termelési felelőst, hogy felajánlja igáját azok részére, akik igahiány miatt nem tudtak idejében elvetni. A earkadi termelőszövetkezeti csogyőzelme lesz, fajra, vallásra, korra és nemre való tekintet nélkül, mert ma már egy célért küzdünk, harcolunk és dolgozunk: ötéves tervünk sikeres végrehajtásáért., népünk békéjéért, jövőnkért. Nemzeti függetlenségünk nagy kincs portok dolgozói is ismét bebizonyították, hogy minden igyekezetükkel eegiteni kívánják a dolgozó parasztságot- A vetésüket 100 százalékban elvégezték és most felajánlották, hogy több mint húsz vetőgépüket átadják a község dolgozó parasztságának, hogy azok is eleget tudjanak tenni vállalt kötelezettségüknek. Szilágyi Imre és Bácz Ferenc középparasztok kettő* ekébe fogtak és úgy végezték a vetőszántást. A gépállomás traktorai, mind a 24 nekiüli a vetésnek. fi íanáesválasztás nekünk is ünnep, éppúgy, mint bármely dolgozónak, nem akarunk fél sikert, mi egész győzelmet akarunk. Erre minden lehetőségünk megvan. Tanultunk * hibából s a hátralévő napokon a jó nmnkamegszervezéssel behozzuk a lemaradást, október 20-ra, péntek estig befejezzük a vetést, —■ határozta el Sarkal község Népfront Bizottsága. ■ A szót tett követte Sarkadon, Amerre a szóm éllát. a határban^ mindenütt folyik a munka, traktorok, lovak húzzák a vetőgépet é« öntik a sarkall földbe is az új kenyérmagot, mintegy bizonyítékául annak, hogy Sarkad község dolgozó parasztsága kivágja a nagy, utolsói hajrát az őszi vetések elvégzéséért, mert ők ia úgy akarnak ünnepelni, mint megyénk valamennyi községe: a mini ztertanáes határozatának eleget téve elvégzik a búzái vetését, hogy aztán így menjenek! szavazni a békére. a számunkra és ezt nemcsak akarjuk, hanem meg is fogjuk védeni. Ezért szavazunk lo október 22-éo valamennyien a Népfront tanács- tagjelültjoiro. A Népfront győzelme a dolgozók újabb győzelmét jelexti a bókeharebnn.
