Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-15 / 241. szám
4, VIHARSAROK NGPE-r Hz eleki tanácstag-jelöltek fiiviszik az igazságot a dolgozó emberekhez Községünk dolgozóiért, hazánkért, a békééit, a koreaiakért, a világ minden do'gozójáért is fokozott harcba lépnek E'ck község tanács tagjeö tjei. Most, értekezletre jöttek össze, ahol további népnevelő feladataikra készülnek... Örömei mcgbatot'ság érezhető mindenegyes elhangzó szóban. Mindenki átórzi, amit Tóth Mihály tanácstagé ö t mond: »Történelmi illők e ek, amiben most élünk. Fe száma juk a földe úri közigazgatási rendszer utolsó maradványait is, bogy ne gátoljanak bennünket a fejlődésben. A múltban lérő l ka appal kellett a'ázatoskod- mink. A községházán egyik irodából a másikba kü dözge.tek bennünket, ha valamit el akartunk intézni, amíg végül meguntuk. Most leegyszerüsitjük a közigazgatást, elérjük azt, bogy ott is a légié jesebb mértékben a dolgozó találkozik a dolgozóval, tnég a muriban a nagyhasu kulá- kok vollak a község vezetői. Meg- mulaljuk, hogy sokkal szebbé tcsz- szük hazánkat. így lesz mindin-’ kíbb urak orságíb l do gozéli hazáy-t amint azt fit k si Mátyás mondotta. így lesz a mi tanácsunk ii a béke korccsá.« Többen beszélnek még a múltról» je énről és jövőről, az asz- szonyok és fiala’ok é eléről. Szabad, öntudatos, a-nép lelkes, harcos hire beszélhet csak úgy, ahogy Akucs Jánosnó, az ecki dolgozó asszonyok nevében: »Köszönjlik a jelölést, ezt a nagy megtiszlelte- lést az asszonyok nevében. Ürömünkéi és boldogságunkat fejezzük ki. Bizom abban, hogy mind bátrabban teszik ki asszonyaink is részüket a békéért fo'yó harcból. Mi a múltban el voltunk nyomva. Sem otthon, sem másutt nem vo't szavunk. Most a tanácsban is lesz.« A do'gozó paraszlifjuság élete Is megváltozott. A szépszámban je'enlévő ifjúsági jelöltek részéről erre mutat rá Faur Miklós DISz-tag: »Mi volt a dolgozó pa- raszlfiatalok helyzete? Megrakták e szekeret trágyával és kimentek fi földekre dolgozni, — semmi több: A múltban olyasmi nem Volt, mint ami most van, hogy honvédliszt, rendőrtiszt, vagy bármi más ledet belőlünk. Szép do-> log, bogy itt, a tanácsban is milyen sokan vannak jelölve a fiatalok.« A múlt népclnyomó rendszeréről beszél Nyeste Pálné dolgozó paraszlasszony: »Amikor E'ekről a múltban 17 baloldali dolgozót bebörtönöztek, láncraverve vitték *1 őket, a férjemet' is. ügy dolgozók mondta akkor a csendőr: Menjen haza Nyesténé, mert hasbarugom! Keserves volt a múlt. ügy teltek az emberrel, mint a kutyával. Most azért dolgozunk és választjuk meg a tanácsokat, hogy a nyomorúsággal teli múlt soha vissza ne térjen.« Jól látják az eleki je’öltjei, hogy a mostani közigazgatásban is vannak hibák é§ ezért is kellenek a tanácsok Egeres János, Vida Szűcs Imrei és Ke've Tivadar ilyenformán nyilatkozik: »Nálunk, Eleken is van még bürokrácia, még nem úgy dolgozik a közigazgatás, ahogy belőne. De a tanácsválasztás után megváltozik.« , Egy tői-egyig építő, harcos dolgozókat jelölt E'ek népe tanácstagoknak a nép fron tbizotlság utján, a Párt segítségével. Látják ők, hogy mit ke'l tenniök: — Ismerjük meg a nép kérdéseit. Mindent kövessünk el a győzelmiért, — mondja Méri Imre. — Megoldásra váró probléma van elég. A gyerekek közül sokan nem járnak iskolába. A tanácsnak kell gondoskodnia róla, hogy járjanak, — hivja fel a figyelmes Muesi Sándomé kiencholdas pár- torikivüli dolgozó parasztasszony. Uadnai László iskolai igazgató felszólalásában az analfabétizmus megszüntetését tűzi ki a tanács egyik fe’adatául. Mindenki felszólalásán kiérez- helő, hogy most elsősorban a fel- világosító munkát kell megerősi- ieni. Csató Sándor igy mutat rá erre: »Az összes eleki dolgozókról van most szó. Nekünk komoly népneve lmunkat kell végeznünk az egész faluban.« Bozó, Józsefné a népnevelő munka szükségességéi igy támasztja alá még jobban: »Bizony, az e lenség dolgozik s azt bire,zleli, hogy mi- he’yt megválasztjuk a tanácsokat, azonnal kezdődik az akasztás. Micsoda szemenszedeít ostobaaság. Persze, a nép ellenségeit megbün- letjük, ha nem férnek a bőrükbe. Leplezzük le hát őket, a kulákokat, a háborút akaró imperialisták helyi ügynökeit, mert bizony nekik nem esik ínyükre, hogy mi most tanácsválasztásra készülünk. Boltó Péter elvtárs fel- hivta a figyelmet, hogy: »sokkal jobban ki ke’l venni részünket a választási munkából, a népr.eielésből , mint a legutóbbi választásokon, mert úgy a be'ső, mint a külső ellenség most sakkal élesebben támad. Azt hireszteük a ku- lákok, hogy a koreaiak után mi kövelkezünk. Hát mi azért dolgozunk, hogy ne következzünk! Ne lehessen nálunk rombolni, — hanem csak épíleni.« A tanácstagje'öltek azonban a nép kenyeréra is gondolnak Tudják milyen fontos ez. Kiss. Károly volt kisapraszt, pártonki- viili, — aki a szovjet küldöttség e’eki látogatásakor lépett be a tszcs-be — igy hivja-fet lanácstag- je'ölt társait: »Vigyük széjjel a faluba, hogy mielőbb vessüle el cé búzát 'jó időbm, mert nagyon le vagyunk maradva. Ezzel is békénket erősítjük.« ■ ■K így fokozzák békeharcukat Ele ken a nép és Népfront jelöltjei a Párt re elésével. A Szovjetunió adta szabadságunk alatt szép utal teltünk meg a Párt irányításával. Hogy a dolgozók továbbra is a Párttól várják az útmutatást, az is bizonyltja, ahogyan a Párt vezetésével kapcsolatban felszólalt Muntyan Trajan román nemzetiségű dolgozó paraszt, aki a ler- mónybeadását 565 százalékban tel- jesiielte: »Mi azt várjuk, hogy továbbra is az igaz utón vezessenek bennünket.« (t. g.) '$Ci<i0yűié4ek a tanácsválasztásról... A héten Békéscsaba üzemeiben és kint a kerületebi en is, a lakóházaknál kisgyűlé. ekre jöttek össze a dolgozók. A kisgyűlé eken elmondották az előadók, hogy milyen jelentősége lesz a tanácsoknak a dolgozó nép ügyének, intézésélen. Rámutattak, hogy a tanácstag nem a néptől elszigetelt ember lesz, mint a múltbeli közigazgatásban dolgozók vollak. Hogy a múltban a községi jegyző volt n falu Istene, rajta kívül másnak nem volt szawa a falul Ion. A járásban a fő.zolga- bíró szava volt a döntő, a megyében podig az alispáné. A tanácsokban ilyen dolog nem állhat fenn. A tanácstagok ott élnek a nép között, — mondották az előadók — s így válik lehetővé, . hogy szívvel-ló'.ekJceL képviselik maid a dolgozó nép ügyét A nép akaiatát, óhaját ismerve, vetik majd fel a tanácsülés alkalmával. A negyedik kerületi kisgyűlé- sok a jelenségek szerint hangulatosak voltak. A kisgyűlések részvevői nagy érdeklődéssel velőitek fel a kérdéseket. »Kik lesznek a tanács tagjai, milyen ombeiek? Hogy kell szavazni? Mi igaz abból, hogy I a tanács tagjai magas fizetéseket kapnak?« Az előadók minden kérdésre megadták a választ. A kisgyűlések sikexét mi som igazolta Népnevelők a választás győzelméért Q toiásszállítási és libahizlalási szerződéskötés jelentős előnyöket biztosit a dolgozó parasztoknak A dolgozó parasztok az őszi ízállí ási szerződéskötésekkel egy- idejü'eg tojásszállitásra és libahizlalásra is köthetnek szer- tődést a' földművesszövelkezelek útján. A szerződés igen nagy kedvezményeket biztosít a szerződést kötő dolgozó parasztoknak. A tojásszállítási szerződés érleimében egy tojásért június 15 és február 1. közölt nyolc, >bruár 1. és június 15. közölt pedig három fillérrel kapnak többet a hivatalos napi árnál. A libahizlalási szerződéskötésnél őt-hatheli tömés után a hi- valalosan megállapított hétforin los ár helyett 8.40 forintot kapnak. Minden lekötött liba után tizenöt forint előleget vehetnek fel a helybeli földmú'vesszövet- kezetnél, ahol a hízottliba minden kilója után egy kiló szemes- kukoricát is kapnak hatós4gi áron a szerződő felek. Mezögyánban a népnevelők agi- tációjuk során hely« példákkal mutatják meg a különbséget a múlt képviselőtestülete és a majd meg- vá asztalidé tanácsok között. Ilyenformán beszélnek a imzcgyáni népnevelők: — Emlékezzetek csak rá, hogy a múltban, meg még jő pár hónappal a felszabadulás után is Szabó Antal 50 holdas, Virág Ferenc 35 holdas kulákek, meg hozzájuk hasonlók intézték a község ügyeit» ők voltak a képviselő testületben. Amikor 1927-ben járdát csináltattak, a járdaépítéshez a 40—59 holdas kuákok is annyi pénzzel járultak hozzá, mint a szegényparasztok. Meg aztán a járda a kulákek utcáján négyszer olyan szélesre készült, mint a falu mib részén. Virág Ferenc kulák, volt bíró, a község, a dolgozók pénzévei állar.dían kupeckcdett. Aztán meg a Virág Fcrenc-féle kulákoh nem egy szegény ember házát ár- vereztké cl. Na, de most majd október 22-én a mi fajíánkbefieket bizzuk meg a község, a mi ügyeink intézésével és biztos nem csalódunk bennük. * Békésen Bencsik Ferenc párt- titkár elvtárs ellenőrzi a népnevelők munkáját. A község egyik részében a népnevelik..e'i felvetették a dolgozó parasztok: r.Mi lesz a búzavetőmaggal, mikor kap juk már meg.« E hír meghallása után Bencsik clvtárs rövid megbeszélést tartott a népnevelőkkel. Megállapították, hogy a még meglévő bürck ácia miatt nem érkezett meg a búzavetőmag, hogy a tanács megalcamláza után a tanács úgy intézi majd a búzavetőmag kérdését, hogy nem kell rávárni egy félórát sem. A népnevelők ezután újból útnak indultak és a dolgozó parasztckit felvilágosították. * Békéscsabán a IV. kerület 23. sz. körzetében a Békési Nyomda népnevelői végzik a tanácsválasztással kapcsolatos felvilágosító munkát. Az elítf kisgyftlésre a népnevelők házról-házra járva hívták meg két utca lakosságát. Ennek nem volt jó eredménye, mert csak tizenhármán jelentek meg a kisgyűléseii. Betyánszki elvtárs, népnevelő, ktsgyülés közben megkérdezte a jelenlévőktől, hogy talán a 23. sz. körzet dolgozói nem érzik magukénak a terv eddigi békéscsabai létesítményeit: a Ruhagyárat, gyermekjátszótereket, be- ton.á c'á a , munkás lakásokat, stj.? Mert úgy látszik, ezért jöttek ilyen kevesen a kisgyülésre. A jelenlévők közül a népnevelő szavai után Kászony György Gutenbcrg- utcai dolgozó felállt és kijelentette: «Nem fog szégyenben maradni a 23. sz. körzet sem a kisgyűlések megszervezésénél, különösen pedig a választásnál.» Azián javaslatot tett, hogy a népnevelőkön: kívül a ktsgyüléseken most megjelentek is legyenek agitátorai a következő k| gyűlésnek és tarts r: mindenki becsületbeli kötelességének, hogy legalább az egyik szomszédját elhozna a legközelebbi kis- gyűlésre- Kászony György javaslatát lelkesen elfogadták a jelenlévők és ígéretet tettek, hogy a következő kisgyűlésen legalább 70 dolgozó lesz jelen. Csorváron Darida Jánosné négy- gyermekes, egyénileg gazdálkodó dolgozó parcsitasszony is tanács- tagjelölt. Barid Iné a k sgyülé en elmondotta a do'gozó asszonyek- mk, hogy néhány esztendőről ezelőtt gondolni sem mert volna arra, hogy ilyen nagy tisztesség éri. Azután elmondotta, hogy mennyié megalázt k az urak a múltban, hegy lege'söso ban a Szovj, tinió- nzk és a Pártnak köszönheti, hogy le öle az egyszerű, és nemrégen megvetett asszonyból — a nép megbízásából tanácstag lesz. »Bizalommal jöhettek núhozzánk — folytatta Darida Jánosné —> rr.e t mi közülelek valók vagyunk, ho zátek tartozunk. Ahogy erőmből i telik, szolgálom a népet.« Kómár Józsefné d.ljozó asszony kijelentette Daridáné szavai után: »Bizalommal leszünk a tanács tagjai iránt és fel is keresünk benneteket, meg tudjuk, hogy ti is bennünket. így aztán jobban men- neJc majd a dolgok.« jobban, mint az az eset, amely szintén a negyedik kerületien történt. Az egyik kisgyűlésen 16—20 hallgató jött össze. A gyűlés végén elhatároz ák, hogy a következőben mindenki hoz ma á\al egy-kéi l.all— gatót, mert érdemes él j ötini oda, ahol így meg tudja az ember, hogy mi az igazság o liolyi tanácsok kérdőiében. Az Erkel-utea 10 szám alatt'tartott kisgyűlés 0 termeléstől sem volt elszigetelt. Az előadó beszélt; az őszi szántás-vetés és a takar-- many beadásának jelentőségéről- Az egyik hcz/.á zóló elmondotta:. »Most^ már látom, ho ry a tanácsok a dolgozó nép egységét vannak hi s va még szorosabbra fűzni. Mutatja ezt az is, hogy nemcsak a párt agok, hanem túlnyomó, észben pártonkí- viili dolgozók lesznek a tanács :ag- jai.« Kilósa János pártonkívüli dolgozó is helyeselje, hogy 0 páiton- kívüliek is helyet foglalnak a tanácsban nemzetiségre való tekintet nélkül. II békéről beszélve emlékeztette a dolgozókat a háború borzai maira. Elmondotta, hogy az ő utcájukban is lobba- bomba. Az imperialisták ug\ a akarják ma is. A tanácsokkal eiő- südik a Szovjetunió által vezetett béke tábor. Gluttigná is elmondta hozzászólásában s^ját la .asztalaiét a tanácsok működéséről.. A Megyei Tanács _ oktatási osztályán dolgozik. — Mikor megalakulj a Megyei Tanács és\ beosz árunkat elfő la tűk, aktaoso- mókat találjunk. Ez ma már nincs, mert azonnal hozzáláttunk az akták ügyeinek elintéző Miez. Voltak olyan ügyok is, amelyeknek érdekében az ügyfelek Pestre és Csabára sza’aigáLák, mégsem nyertek elintézést, csak a Megyei Tanács megalakuld akor. Az1 ái gyeket' most azonnal intézzük. Jlgy.'-Lasz es a he- lyi tanácsoknál is. Olyan ügyek, amiken ezidáig hónapokig »rágódtak«, napokon ts:ü! elintézést nyernek. Gluttignó is bojzéltva béke kérdéséről. Emlékeztette a kisgyűlé® hallgatóit a koieai eseményekre. A szülőket kereső síié gyern ekekre, a halott a xyákra és apákra. Ezt akarják az egész világra kitorjesz- leni a háborús uszítók. C * Ezek a dolgok is azt igazolják, hogy dolgozó népünk minden nap jobban felismeri a tanácsválasztások jelentő égét s ezen keresztül felismeri azt, hogy a helyi tanácsokkal jobban kezébe kerül sorsának intézése. A Berlin eleste“ eímű hatalmas szovjet filmalkotás díszbemutatója Békéscsabán Október 19-én este 8 órakor ismét nagy kultúie emény lesz Békéscsabán, díszbemutató keretélea fogják levetíteni a »Berlin eloste« című hatalmai szovjet filmet. A díszelőadás bevezető beszédét Zsidi Gyula MDP megyei titkár elv-" társ tartja. Az iiimepi színvonal emelő éhez hozzájárul a honvédség diszőrsége is. Az előadást a Magyar—Szovjet Társaság rendezi, a» előudás előtt a postás zenekar ad térzenét. Nézzék meg a dolgozók minél nagyobb számban. a filmet, az élenjáró szovjet filmkultúra ezen ajándéka mindenki számár» komoly tanulságot és nagyszerű műélvezetet nyújt. Két tábor, 8 békét, a szocializmust építők tábora, a i.a ,y Honvédő .uauörú, Sztálin elvtárs s a rombolók serege, Hitler és aljas hordája ele yenedik meg a filmen. Győzelmes felelet ez a film a háborús uszítok felé. .
