Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-14 / 240. szám

Békéscsaba, Pusztaottlaka, Bucsa, Körösladány, Hunya, Kötegyán községek dolgosé parasztsága befejezts az ősziek vetését Népnevelőink feladata a tanácstag-jelöltek névsorának nyilvánosságra hozása után 1950 OKTOBER 14, SZOMBAT Ára 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM A tanácHvá ltisztásokon népünk egységére9 az ötéves tervre* a kéke megvédésére szavazunk Révai József eivfárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja szegedi választási nagygyűlésén hajtottak. A normarQndoKéa követ­keztében nőtt a termelés, nőtt a termelékenység és a termelékeny­séggel együtt újra emelkednek a bérek. 1950 első negyedében a ne­héziparban 760 forint volt a havi átlagkereset, a második negyedév­ben 789 forint, 1950 júliusában 770 forintra esett vissza, augusztus­ban azonban már újra nőni ke&s doth és elérte a 774 forint havi átlagkeresetet. — A békekölcsön is — hangsú­lyozta ezután — a külső és belső ellenség minden áskálódása eg uszítása ellenére népünk egységét, népköztársaságunk erejét, bizonyéi tóttá. A Magyar Dolgozók Pártja sze­gedi választási nagygyűlésén Ré­vai József elvtárs, népművelési mi­niszter, a Magyar Dolgozók Párt­jának főtitkárhelyettese mondott lö­szödet. Az ünnepi nagygyűlést Zombori János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja szegedi pártbizott­ságának titkára nyitotta meg, majd initalu U4, lelkes ünneplés és taps közepette emelkedett szólásra Ré­vai Józef elv tóra.- Tíz nap múlva, október 22- Ón — kezdte beszédét Révai olv- tars, — dolgozó népünk milliói legválasztják a maguk képviselőit,- községi és városi, a járási és megyei tanácsokba. Körülbelül 220 ezer tanácstagot választ, körülié­iül hatmillió választópolgár, ínul azt jelenti, hogy minden 30 vá­lasztópolgárra jut egy tanácsi,»g,- - A tanácsok helyi képviselm testületek, úgyszólván községi, vá-' tori, megyei, járási parlamentek. A régi rendszer képviselőtestü­letei abban, különböztek a tanácsok­tól, hogy azokban a dolgozó nép kép-, 1 ietőí legfeljebb, mint hír­mondók, nlöit bólogató jánovok vol­tak olt, míg a Utnáe-soh tagjai lu- airóiag a dolgozó nép képviselőiből ioipuah állni, munkásokból, parasz­tokból, ériül misé;, ickJzől, 7;bem be­rekből,. nem pedigjtViiAiStókbóí, á •i reakciós kormány kinevezeR: kiszoi- 'l írd!óiból, a vagyonosok képvtsdói­A továbbiakban Révai József clv- .társ jeli© mozi© a régi reakciós kép- vhelőteiiü tetők működésót.- .1 tanácsokkal megszűnik a Itlyi képviselőteslüteielc és a ,t€s- pont»! iyusya'ás keltő»-ige'— mon­dotta. — azelőtt a bíró, a polgár­mester, az alispán fölött ott állt a jog) zó, a főszolgabíró, a főispán. A helyi emberek terveztek, b reak­ciós központi kormányzat emberei végeztek. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai és elnökei viszont nem­csak a helyi önkormányzatok, ha­nem egy bon n központi kormányzat megbízottai is lesznek, A tanársok tagjai megbízatásukat a tiép szolgálatának tekintik — A régi képviselőtestületekben a gazdagok képviselői ültek, akik a képviselőtestületi tagságot, a köz­séget, a várost, a megyét fejős­tehénnek és húsosfazéknak tekintet­tek. A tanácsok tagjai megbízatá­sukat, a nép szolgálatának tekin­tik és kell. hogy tekintsék. Hús lesznek a dolgozók húsából, vér a vérébőlj nemcsak ülésezniük leéli, hanem dolgozniuk, intézniük'a dol­gozók mindennapi kis is nagy iuyes-bájcs dolgaik \ A régi képviselőtestületet- -benXgtagok fütyültek választóikra. Ha meg. voltuk választva, kapcsa-, látóik a ,választóikkal megszűnt. A tanácsok meg választásával u tanács­tagok ós a nép kapcsolata nem szű­rnie meg- és nem szabad, hogy meg­szűnjön. Alkotmányunk maga gon­doskodik róla, hogy a t.ép állandóan figyelje, bírálja, ellenőrizze saját» képviselőinek viim-kájáh és nésartt jól a körmükre, becsületesen, jól, a )lép érdél l ike)» djlgoZnidz/f.­— Amikor a tanácaralaszt-ások alkalmából a Nópfromrólj Nép­front-jelöltökről és .tatákról beszé­lünk, akkor oz near üres szóbeszéd. A mi Pártunk vállalj i u vezetés, az irányítás szerepét. Nzt a szerepet sem kiváltságnak, hanem köteles­ségnek tekinti, de a vezetésnél és irányíUisnil többre nem tart igényt. A mi Pártánk szoros egységben, akar hatodai a magyar nép minden becsületes, építő, hazafias elemével — Beszél jenol ezer jelöltből csak a kisebbség kommunista, a többség 140 ezer jelölt nem kommunista. A 220 ezer tanácstagjolölt többsége dolgozó pa­ra at, termelőszövetkezeti tag, szo- gónypara zt, kőzépja.aszt egyaránt. Hz is azt bizonyítja, hogy vezető mmJeásoseb '.lyvnte. Vártunk mekko­ra gonddal őrködik, azon, hogy a dolgozó parasztság megkapja az őt megillető részi a közügyek irányí­tásából. A tanácstagnak jelölt dol­gozó parasztok közül a túlnyomó többség egyéni gazdálkodó. Mi tá­mogatjuk minden erővel a ter­melőszövetkezeti mozgalmat, de ez uorn jelenti, hogy a termelőszövet­kezeti tagok kedvéért megfeledke­zünk az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokról ós. megtagadjuk tőlük azt a súlyt és szerepet., ami m áliamügyük intézésében jár ne­kik. A tanácstag jeleitek között sokezer dolgozó kisember van: kis­iparos, kiskereskedő és értelmiségi dolgozó. Jeléül annak, hogy a Népfront alapja ugyan a munkás és paraszt szövetség, de beletarto- sik minden dolgozó magyar. Hadd említ era meg végül, hogy a tanácstag jelöléseknél is azt tar­tottuk .szem előtt, hogy az igazi valósítania az elvet: szabad' utat 'f vüknek és az ifjúságnak. Révai elvtprs ezután arról lue­széit, hogy a helyi tanácsok vá­lasztása olyan világpolitikai hely­zetben történik, amelyben egyre éle­sedik az ellentét a béke erői és a háború erői között. Az imperialis­ták a koreai háborút világháborúvá akarják kiszélesíteni — mondotta. — az amerikai hadsereg koreai, vérengzése az ni an vem erősít,He az imperialista háborús gyújtogatok bíborát, de erősítette a béke táborát, világszerte.. A fasiszta ma.arthurok, az amerikai hadseregre szégyent és gyalázatot hoztak, nem dicsősé­get. Az ázsiai — és nemcsak az ázsiai népek gyűlölete és megve­tése, ezzel a vérengző, asszonyo­kat és gyermekeket gyilkoló lan- dóval szemben nagyobb, mint va­laha, Ezeken a választásokon hutúimzuttun kinyiíránftjuk elszánt békést kamtunkat Ezeken a választásokon arról van szó, hogy félreérthetetlen határo­zottsággá! kinyilvánítsuk akaratun­kat és elszántságunkat a béke v é­delmére. A magyar nép K tamicsvá- lasztásokon méltó választ fog adni a békéjére és függetlenségére törő im­perialista itt Zitáknak. Révai elvtárs azután azokról az arcátlan rágalmakról beszélt, me­lyeket az imperialisták Magyar- országra szórnak. A nyugati raj tó- hangok — köztük a Vatikán hang­ja — nyomorról, bezárt templomok­ról, kétségbeesett emberekről me­sélnek országunkkal kapcsolatban. Nem érdemes bosszankodni őzen a butaságon som, elvégre meg koll értenünk, hogy' a Vatikánban is pénz beszél, kutya ugat és a dol­lárokat effajta átszeli rágalmakkal is meg kell szolgálni, E butasággal és arcátlansággal nem kellene so­kat törődni, ha nem tudnék, hogy mögötte az úgynevezett »hideg­háború* van. A hidegháborút a, ■meleg háborútól« csak egy lépés választja el, ha nem vagyunk ré­sen. Hadseregünk a béke és a honvédelem hadserege Résen lenni annyit jelent — mondotta Révai elvtárs — mint erősnek lenni. Erősnek tenni any- nyit jelont, mint képesnek és el­szántnak lenni az önvédelemre. Elszántnak és képesnek lenni az önvédelemre nem utolsó sorban annyik jelent, mint erős hadsere­get szervezni. A békéért nem si­ránkozni, hanem helytállni kellj. A népi demokrácia hadserege a béke és a honvédelem hadserege- Vér a dolgozó nép véréből, lute a húsából. Parancsnoki kara ép­pen úgy, mint legénysége, a dol­gozó nép fiaiból áll. Hazaszeretet a magyar néphadsereg szeretető nélkül ma elképzelhetetlen. Nem hazafi az, aki nem érti meg, hogy ezért a hadseregünkért kötelessé­günk meghozni minden áldozatot, övezze munkásságunk és paraszt­ságunk figyelme és szeretet» ezt a mi hadseregünkét. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a hadsereg ereje nemcsak önmagában rejlik, hanem az egész ország erejében, a nép egységében. A tanácsválasz- tá&uak meg kell mutatnia, hogy ebbon az értelemben is erősek vagyunk. A következőkben Révai elvtárs rámutatott arra, hogy erőnket a közelmúltban a gabonabegyüjtás sikeré, a normaiendeaós sikere ős a békekötés ön jegyzés sikere is be­bizonyította. Megállapította., hogy a gabonabegvüjtés a külső és. belső ellenség minden próbáik», zása ellenére — teljes, mértékben biztosította kenyérellátásunkat és tehetővé teszi, hogy a belső fo­gyasztáson túl jusson exportra is, a normális gazdálkodós számára föltétlenül szükséges, készletek, tar­talékok biztosítására is. Bizonyí­téka ez annak, hogy a munkás­ság és a dolgozó parasztság szö­vetsége szilárd és megbonthatatlan. — A norma rendezést —• a jobb­oldali szociáldemokraták minden aknamunkája ós a külföldi impe­rialista uszítok minden erőlködése ellenére — nagyszerű munkásosz­tályunk . megértése, helyeslése és teljes támogatása melleit végrfe­NépközUírsuságunk erejét bizonyítja az egyházzal kötött megegyezés — Népköztársaságunk erejét bi­zonyította az a megegyezés is, melyet a kától ileus eg yház és kor­mányunk kötött. A katolikus egy­házzal kötött megállapodás további komoly tényezője lehet dolgozó népünk egysége megszilárdításá­nak és lesz is abban az esetbe®, ha a megállapodást komo’vau ve­szik, nem .pedig taktikai, idol nyerő lépésnek tekintik. Kormá­nyunk és Pártunk ismételten banga súlyozta, hogy betartja és végi»« hajtja ezt a megállapodást. Erősek vagyunk nyíltan beszélünk nehézségeinkről is — Erősek vagyunk, da ez nem azt jelenti, hogy nálunk nincse­nek bajok, varrnak nehézségeink, elsősorban a közellátásnál. De az is erőnk jele, hogy erről a kérdés­ről nyíltan beszélünk. Mik az okai ezeknek a nehézségeknek? 1. Az idén jó termésünk volt kenyérgabonában, de gyenge volt a termésünk a szárazság miatt kapásokban, hüvelyesekben; takar- mányfélckbeu, főzelékben. 2. Mezőgazdasági termelésünk nő, ■ de nem nő olyan arányban, amilyen arányban emelkedik el­látásra szoruló ipari népességünk. 3- A külföldi imperialisták uszí­tására a belső ellenség, a régi uralkodó osztályok maradványai, spekuláns elemek szervezett ak­cióval próbálták áttörni közellátá­sunk frontját, árut halmoztak fel pánikot igyekeztek költeni és a népesség kevésbbé öntudatos és fegyelmezett részét bizonyos fokig befolyásolni tudták. — íme, etek az okai az élelme­zési nehézségeinknek — mondotta Révai elvtárs. — A szárazságon persze nem tudtunk az idén* segi- toni. Mezőgazdasági termelésünk elmaradásán tudtunk segíteni, ha nem is egy rövid esztendő alatt. Mindent elkövettünk, hogy mező- gazdasági termelésünket moderni­záljuk-, gépesítsük, termésátlagait y növeljük. Külön rendszabályként határozta el kormányunk, hogy a városok élelmezésének 'biztositáv sóra zöldövezeteket létesít. * városok körül, főzelék, zöldség é# gyümölcstermelésre, valamint a városok tejfogyasztásának a biz­tosítására. A spekulánsok és áruhalmozók kártevésén is tudtunk segíteni ia biztosíthatok mindenkit arról, hogy ebben a tekintetben mélyben ueig lösz hiány. A továbbiakban Révai elv tár» utalt arra, hogy éppen azokban az országokban fújják lói a rn| itohczségeinket, amelyekben egyál­talán nem tudnak gondoskodni a dolgozók ellátásáról. Azt ajánlják nekünk, hogy a közellátási átme­neti nehézségeink orvoslására mondjunk le gépek, fotezetelésék behozataláról, magyarán szólva mondjunk le - ötéves -tervünkről, hazánk iparosításáról. Akik 1« akarnak bennünket beszélni az öt­éves tervről, elárulják ezzel, hogy gyarmati sorsot szánnak Magyar- országnak. — A magyar önállóság, függet­lenség alapja és biztositéka. a feje lett magyar ipar. Több mint. 100 évről ezelőtt Kossuth Lajos kir- doitö ezt az igazságot és moat mi váltjuk valóra a Kzoeiulizmu# építés© közben­Aki nines n Népfront mellett, az az ötéves terv ellen van Hangoztatta ezután, ahogy cici helyesli az ötéves tervet, az a Népfront mellé áll és a tanáés- válftszláson a Népfront jelölt jeir.-. szavaz. Aki nincs a Népfront, mel­lett, az az ötéves terv ,ellen van. Ezután megállapította, hogy az öléves lew az ország iparos dúsá­nak, a szocializmus alapjainak le­rakásának nagy terve. Az ©gésa magyar nép büszke az öle vés terv nagy céljaira és lelkeseit vesz részt megva’ósilásában. Egész népünk büszke « most épülő és az 1903-r i befejeződő hal tbnax du- nipe.ntrlei vasműre, finely alapja, lesz unnak, hogy az ötéit terv fo­lyamim majdnem megköt szelezzük vas és acéltermelésül.k. t, meggy ar- siljuh ipari fejlődésünket,, mező- gazdaságunk korszerűsítését, A dm na! vasmii épitkezé.-c bizonyíték* annak, bogy a mi államiunk, a rh népünk akar és tud nagyot sL kötni. Bizonyítéka népköztársasá­gunk hál.ep elit [hójának, építő aka­ratának. ■ IJjjászületö tnngyur kultúra Ezután arról beszélt Ilévai elv- társ, bogy az ötéves terv alatt nemcsak gyárakat építünk, liánéin egyetemeket, főiskolákat, tudomá­nyos kutatóintézeteket is, a kul­túrintézmények egész sorát. A magyar kultúra újjászülető- íren van, — mondotta —- és vei© a magyar értelmiség, h ia’ekuliá­ban van a munkások és dolgozó parasztok soraiból származó aj ér­telmiség. a középiskolákon és fő-» iskolákon egyre no a munkás »•* parasztéi k ik arányszáma, da ugyanokkor e.gvre nő a paraszt és fői kilós diákok abszolút szír» ma is. A nép a kuli ura íe'é for­dul, a kultúra forduljon a nép felé: ez az útja a magyar mű­veltség ujjászü ©testinek és felvi­rágzásának. Ez az ulja a régi és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom