Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-26 / 250. szám

2

VIHARSAROK NÉPE

>

Ma már tudjuk:

Üzcmterv nélkii!

e^yeüén kapii^^iíit wk»ii íclieíiiuk

Háromnegyed liétkor még csak néhány csoporttag beszélgetett a terme őszöve kezet helyiségében. A szőve.kezet problémái, a most folyamatban lévő munkák öltöttek testét, a megfontolt beszédekben. A gyorsan múló percek hamar

összehívták a csoport tagjait. Hét órakor hangzott el az utolsó . szabadsági köszöntés.

A tárgy nagyon fontos. Minden csoport tag tudja ezt. A most készülő üzemtervről ie-z szó a taggyűlésen.

A múlt évre is készítettünk Uzemtervat

nek a nagyobbik része papíron maradt. Betettük a fiókba és meg- •— magyarázta Varga Pál párt* titkár. — De ^nnek az üzemterv- feledkcztünk róla. Még akkor sem jutott eszünkbe, mikor a munkában hibák mutatkoztak. Ma már tudjuk;

Ucemterv nélkül egyetlen kapavágást sem tehetünk

A Szovjetunió példája bizonyítja ezt. Nincs a világon még egy állam, ahol úgy ipari, mint mc- fcőgazdasági téren olyan óriási eredményeket, érnének el.

— Az üzem terv annyira fontos, mint a falat kenyér — veti közte Cifra György csoporttag.

Az elkészítésénél figyelembe kell venni a meglévő munkaerőt. hogy helyesen tudjunk gazdálkodni vele,

A tervet jól kell elkészíteni és abból nem engedhetünk el egy mákszemnyit sem — szólal meg Bállá Mihály csoportelnök. Hiszen olvastuk az . újságban a Szovjetunióban járt par aszt küldőt tk nyilatkozatait. Meghallgat uk magukat a szovjet kolhozparasztokat is, mind erre tanítottak bennünket.

— Nem, hogy nem emrcrthe- tiink ,de

az idén túl is fogjuk teljesíteni

— szólt Faragó Mihály brigád- vezető. Nekünk nem szabad megállni. Mindég többet és többet ke 1 termelni. Sokat tanultunk az id'n. Ha jól do'gozunk, magunknak termelünk többet.

— Én sokalíom a területet, amit gyapotvetésre irányoztunk elő

— ve i közbe Serfőző Mihály.

—■ Miért volna sok? — szólt

Habar Pál csoporttag. A gyapot ebben az éviven is több, mint hét mázsát termett b oldunk int. Ezen a vidéken szépen terem a gyapot. Azért csináljuk a tervet, hogy mindent a helyére tegyünk. Olt nem termelhetünk gyapotot, ahot nem terem meg.

Nagyon is kell a gyapot — mondotta God óné —, ha többet

termelünk belőle, több ruhaanyagot tudunk készíteni. At ól nem kell félni, hogy nem tudjuk bemunkálni. Itt vagyunk mi, nők, tavasztól kezdve őszig, állandó munkánk lc-z. A fiataloknak is könnyebb munkát tudunk biztosítani. Helyeslem a tervbei élt területet. Peregnek, a szavak,

kibontakozik a jövő évi ttzemterv minden réozlote

Nagyobb lesz a bolgárkertészet, iöo méter cső szükséges a kutakhoz, hogy elegendő viz legyen az. öntözéshez. A brigádoknak kivan jelölve a munkaterület. Felbontóin ták a tervet egyénekig. A többe1 teljesítőknek verseny terület is áll rendelkezésükre. Magok, a csoporttagok készilik el, megfontolva, a legapróbb részletekig a tervet.

•— Jövőre már könnyebben megy a munka — mondotta Szűcs Sándor —, égy betűt sem engedünk az üzemienIxd, mert megtanultuk az idén, hogy terv nélkül egy lépést sem léphetünk.

Az óramutató elhaladta a tizet. A szomszéd teremben az ifjúság pattogó, lelkes indulóba kezdett...; Az idősebbek is hazafelé készülődnek. Az arcokon könnyedség, a jó munka utáni megelégedett nyugalom ül. Mosolyogva kezet- ráznak; a Szabadság« —, holnap a munkahelyen találkozunk.

(Furák'

A tanács választások után sem lanyhult a ta karú ián ybegyü j lés

lendülete, de. még mindig van tennivaló ezen a térén. A legjobban az árpaLogyüjtésben halad a megye. Huszonkettedikéig az előirányzat 83 százalékát teljesít® •- fék. A járások között az árpabe- eidási verseny a következőképpen

alakult r

4. Szarvasi járás 118 o/0

"2. Gyomai járás 183 o/o

Í. ‘Maftavácsháii járás 97 o/o

4. Békési járás 80 o/0

5. Orosházi járás 87 o/0

8. Szeghalmi járás 50 o/o

7. Gyulai járás 43 o'o

8. Sarfcadi járás 38 o/o

Különösen a mi kuli és gyulai járásban kell megerősíteni a népnevetek munkáját, hogy utolérjél’ az élenjáró járás .hűt. A köziégek4 között a legjol ban teljesítő lcöz- stuj továbbra is Csabacsüd 178 százalékkal, Dévaványa iGj százalékkal, de joo százalékon fe~

Arcán szenvedések nyoma látszik, keze kérges, megviselte a sors. De most látszik rajta, hogy boldog, mert a Tanácsba jelölték.

— Boldog vagyok — mondja Kruesai elvtárs. — A dolgozók érdemesnek tartottak arra, hogy tanácstag legyek. Meg is hálálom nekik ezt a bizalmat — folytatja —, már megígértem, hogy jó munkámmal méginkább a népért dolgozom. Látszik rajta, hogy komolyan érzi is, amil

Szarvas, Nagykopáncs és Gerendás is. A legrosszabb eredményt a sarkad i járás két községié, , Zsádáhy és Sarkad mutatja fel, ahol még csak a 8 .százalékra teljesítettek. az évi előirányzatot. Nem jobb náluk Gádoros sem, ahol szintén nem haladták tut a 28 százalékot. Tovább kell fokozni a begyűjtés lendületét a kukoricánál is. Itt a járások között a sorrend a

következő:

í. Békési járás 4'2 0/0

2. Orosházi járás 38 o/0

3. Mezőkovácsházi járás 28 o'o

4. Szeghalmi járás 28 0/0

5. Gyomai járás 19 0/0

8. Gyulai járás 19 0/0

7. Szarvasi járás 13 0/0

8. Sarkad! járás lí o/0

A legjobban teljesítő község továbbra is Magv’ardombegyháza. A község dolgozó parasztjai 47őszár zalékos teljesítésüket 490 százalékra emelték fel. Tótkomlós <VO

mond. Homlokán ráncok jelennek meg, amikor újra beszél.

— Rosszak a járdák a Szent Imre telepen, azt akarom, hogy minél előbb megjavítsuk, hogy megszűnjön az örökös sár a faluban. De nemcsak ezt, mindent igyekszem kommunista öntudattal végezni, hogy falunk boldog os virágzó legyen.

Kruesai elvtársban bíznák a dolgozók és egész Újkígyós, szívesen bízza rá és megválasztott társaira ügyeit, (Kerekes Anna)

második helyen áll. Gerendás a tanács- napjaiban behozta lemaradását, ni) százalékot ért el. Ke- verines 08 százalékos teljesítményét megelőzte Kürösnagyharsánv. A község kukoricabeadását 71 százalékra teljesítette. Lemaradói községeink: Mezőgyán, Kőrő?tartsa, Szabadkígyós, Mezőhegyes.. Ezek a községek mindössze négy“ öt százalékban tettek elege, kö- t elei éhségeiknek.

Burgonyahegyüjtést eddig a megye csak ai százalékra teljesítette.. Kimagasló eredményt egyedül Kö- rüsnagybarsány ért el. Nemcsak a kukoricabeadásban jár élen a. község dolgozó parasztsága, hanem, burgonyabeadását is 11G százalékra teljesítette. U ána. Gerendás és Végegyháza következnek. Kivetésüket 77, illetve 70 százalékra

teljesítették. Jól haladó községeink midiéit, vannak olyanok is, mint Ccszt, Ujszalonta, Mezőgyán. ahol egyáltalán nem adták még Le burgonyát. Ezeknek o községeknélc át kell Venniük Kiirös- imgyjiarsány népnevelőinek munkamódszereit. Követniük kell járásuk s egyben a megye legjobban teljesitő községét.

A burgonyabeadásbnn a járások

versenye Így áll:

1. Békési járás

48 o/o

2. Gyomai járás

38 O/o

3. Mezökováesbázi járás

35 o/o

4. Orosházi járás

30 0/0

5. Gyulai járás

14 0/0

6. Sarkudi járás

13 0/0

7. Szeghalmi járás

6 o/o

8. Szarvasi járás

4 o 'o

Fokozzuk toxíikf» ss begyűjtés leeniiüdét

lül teljesítették kötelezettségüket

százalékkal a \ erseny társa,

választás

Kruesai elvtárs Ujkigyásért dolgozik

A lsek«’ okmánya.

A nyugati nagyhatalmak, Amerika, Anglia, Fíaneiaország- kormányai Nyugat-Németország újabb felfegyverzésének imperialista tervével újra durván megsértették a potsdami egyezményben vállalt kö- loleszetti éheiket és megtagadták azokat a ha'ározafokat, melyeknek célja as EgVsőgea Demokraíikfta Német Attain mogtoreuztéeo volt. Október 20-án és 21-én Prágában értokazletot tartattak a Szovjetunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország-, Magyaron*»*** és a Német Demokratikus Köztársaság k ti 1 ügymiciszte roi. Ezen as értekezleten elhangzott nyilatkozatok és tárgyalások válasz volt a nyugati hatalmak Kevv- Yorkban elfogadott háborús hatá- KBatára. Aa értekezlet nyilatkozatai újabb r.aryje!eutő;égü okmányt jelentenek a tel» védőimében.

A Kew-Yorkbán hozott külön határozatok célja av, hogy Nyngat- ■ Németországot fokozottabban bevonják az imperialista tábor európai háborús tervének előkéasíté- séro és. kivitoVzésám. Ezért .'lenge- dik me?« a Kjrugat-Xémetorí aág- baa lévő rendőri- csapatok mellett újabb mozgó rendőri alaknlaíok létesítését, ami lényegében art jelenti, hogy a valóságban megteremtik a nyugat-német hadsereget. Ugyanakkor* a newyorki közlemény a »Németországgal való hadiállapot inegszüAtetéséről« lieszéL A prágai nyilatkozat megállapítja, hogy mindez közönséges képmutatás, mert semmi közo eines a német kérdés tőkés reodezéuébea annál is inkább, mert a newyorki határozat azt jelenti, hogy az imperialisták növelik és erősítik csapataikat Németországban.

A newyorki közlemény bejelenti a német ipar egyes ágazataira vonatkozó korábbi betiltó határozatok fotfrlviz-eálatát. A prágai nyilat-; kosát rámutat, hogy ez lényegében a nésrét' hadiipar ■ betikátinuk a megszüntető«'t jelenti s egyben újabb megsétó.őt a potsdami egyezménynek. Lényegében a nyugati nagyba, álmák azt a hadiipart állítják helyre, amely korábban a nemet imperializmus és a hitleri őrület legfontosabb támasza vöt. Mindent alátámasztja még az a tény is, hogy Nyugat-Német- országban és Berlin nyugati övezetében. mar ténylegesen létrehozott lutdserog, — melyet »rendőri alakulat« elnevezés a'alt csomagoltok — túlnyomóié-z-aa a hitleri fasiszta hadsereg volt katonáiból és tisztjeitől alakult. Például a nyugatnémet hadsereg megszervezésében olyan hitlerista tábornokok is szerepelnek, mint llalder, Guderian, Mamitouffel. Tehát világossá válik, hogy a nyugati hatalmaknak az a- célja, hogy feltámasszák és saját szekerükbe fogják a német militarizmust, saját szóljá’atukba állítsák a nyugat-nőmet imperializmust..

A prágai nyilatkozat megállapítja, hogy Amerika, Anglia és Franciaország politikája teljes szakítást jelent a potsdami egyezményben vállal*, feötelezett'éjekkel s a newyorki értekezleten hozott határozatok nélkülöznek minden törvényességet és nemzetközi érvényességet, Ezzel kapcsolation e prágai tanácskozás részvevői: bzov- jetunió, Albánia, Guehszlovákia, Bulgária. Magva, ország, Románia, Lengyekwstzág és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői javasatok határozóit követelést terjesztenek eiő a német kérdés rendezésével kapcsolatban:

A három nyugati nagyhatalom a Szovjetunióval együtt tegyen közzé együttes kormánynyilatkozatot arról, hogy nem engedik meg Németország remititavizálá-át és biztosítják a feltételeket egy békeoze- rető, egységes, demokratikus német állam létesítésére.

Meg keil szüntetni az összes korlátozásokat, amelyek gátolják a német fcékegaada ág fejlődését és nem szabad megengedni a n< inét haderő felújítását.

Haladéktalanul kősóik meg Nt- inotországgal a bédcjoaierzöJésfc a né- ! met állam egységének v isszaállí- j tusával, és azzal a kikötéssel, hogy az ösazos megszálló csapatokat c. lékeszorződést követő egy éven belül kivonják Németországból.

Kelet- és Nyugat-Németorszáa képviselőiből paritásos a'a ,on ös«z- nómot alkoLniányozó tanácsot kel alakítani, amely előkészíti az ideiglenes ömnénttt kormány megteremtését. K javaslattal kapcsolat» an megfelelő körülmények között köz- vetlouül ki lehet kérni a német u>-v véleményét.

A prágai értekezlet., javaslati megjelölik az utat Németország egyrégének közvetlen megvalósít*- aákt és a potsdami egyezmény szsaUouiében fogantak a mai liely- zetliez igazodva azoknak az elvek nek alapján, melyeket valamennyi nagyhatalom, így az HSA, Anglia •'•s iaaneiaország is ni tova lóit. Különösen nagyjeteniőségu a béke* menődé* hsdadéktulau mogkötés/- nek követeié;-», mert az I SA által vezetőit- imperialista hatalmak — európai viszonylatban éppen %v, mint 'Távol-Keleten — láarsan ded- goünak agiessziv terveik megvalósításán. Ö mind emeli,út a prágai javaslatok messzemenően érvénye-1- t-ik a német nép nemzeti érdekeit is. A prágai nyilatkozatban lényeimben kiíejezésra jut a sztálini bé- uepolitika, amely élo-eu szoml> n áll Németország újvatelfogyv*-m— sónek imperialista politikájával a ugyanakkor mozgósítja a világ kc-zerető néniéit.-Október eiefétö! vizióton, egvmiiHá forint évi megfakaritássa! szálütják fürésztelepeiRkre a SzsvieftiRíóbéi érkező fenyögoisibfát

A magyar külkereskedelemben, de az iparban és a közlekedésben is jele fitös megtakarítást eredményező újítást vezettek lie a szovjet fenyő-f ii né sz gömbi a bebozalalúnáL

A hazánkba érkező szovjet gömbfa három nagy fűrésztelepünket látja el folyamatosan nyersanyaggal. Ennek a mennyiségnek nagyobb részét a tisza- menti fűrésztelepek dolgozzák fel. \ szállítmányok eddig Záhonyon keresztül vagonban érkeztek ezekre a helyekre, ami hátrányokkal járt. A széles nyomtávon érkező feuyőgömbfát ugyanis Záhonynál átrakták keskenynyom- távra és hogy a magyar vasúti kocsikban elférjen, kcttéfűrészel-;

ték az árut. vagy két kocsira helyezve szállították tovább. Ez kétszeres fuvardíjjal járt és több vasúti kocsi felesleges igénybevételét jelentette.

Most rendbehozták a záhonyi állomásról a Tiszáig vezető kés-, kenynyomtávú vasútat, melyen a a szállítmányok a Tiszába és azon leúszva, egyenesen a feldolgozó üzemekbe jutnak

Az időjárási nehézségek — a jégzaljás és az alacsony vízállás — figyelembevételével előreláthatólag 1951-Ízen. már a Szovjetunióból érkező tenyőgömbía- mennyiség egyhannad részéi vizí- nton szállt(ják a tiszamenti fűrészüzem cinkbe.-L-