Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-07 / 208. szám
4 YiiiAKSAKOK NÉPE K Párt és pártépítés Bfelsloysnásl ÉO a hibák kijavításának útján A hiba ott kezdődött, hogy beleestünk a tömeg uszályába. Vagyis az á lírai gazdaságban dolgozók azt mondották a tavasszal, hogy most nőm érünk rá politizál d, mert cok a munka. Kunok a nézetnek, meg koll mondani, hogy én ma a n is. mint az üzemi pártszervezet titkára engedtem. Persze ennek következtében . a párÍBaerveBöt nem tudta betölteni azt a féla latot, amely rá várt. A tavaszi Irvtölás idején csak megvoltunk, de SS a. akis idején- már erőren kezdte ez a helyiden nézet bontogatni szárnyait. Nemcsak kezdte, hanem ki is bontotta. Az aratás ideje alatt Voltak dolgozók a gaz’a ágban, akik- elmentek telünk a kulikhoz a ami. ICkkor kezdtük keresd, hogy mi .is lehet ennek az oka? Előbb a brigádveze- tők gyenge léjében láttuk a hibát. Később azonban megvizsgáltuk hásunk táját partvonalon is. Ekkor kiderült, hogy elsősorban a pártszervezet vezetői fete őseit a beállott laza.,ágért. Mégpedig ezért, mo. t sem a brigád vezetők, Bem a dől ozók nem kapták meg a kellő politikai növelést. Ez megnyilvánul abban is, hogy a heti. brigádé, tekezle leken és az üzemi értekezle t1 ken a politikai kérdéseket másodrendűként kezeltük. Ami annyit jelent, hogy gerinctelenül csináltuk a del okát. Márpedig ha ge. in .to'ení 1 próbálunk e.oJir.éiiye- ket elérni, az vajmi kovéa eredményt hoz. Ez elsősorban is a la.sa- Bá'.hoz, nemtörődömséghez és a bratvi-sze lám kia’ukul.iához veret. Nálunk is ez kezdett kialakulni. Dől rozéink nem voltak elméletileg felkészülve, így a brigád vezetőknek nem volt meg a kellő te- k intól vük. Mikor ezt ézrevettütef mór nem volt időnk nz átszervezésre. mert nyakunkon volt az aratás. Ekkor már felismertük a hibákat. de a kikíiszöbölóiükro nem tettünk semmit Az-aratás ideje ólait egyetlen párt- na;;ot, vagy taggyűlést rém tartottunk, c .ak az aratás beíejoB&e- kor. A csépiéi már valamivel uzer- vezctlebb volt, persze a jó megszervezőihez nagyon messze jártunk. Ekkor azonban már lőgiul- koztunk a sajtó rendszeres ol.a- sásávui, de a brigád vezetők értekezlete még mindig nem volt kielégítő. Még mindig nem támasztottuk alá az értekezleteket politikailag. A nvári munkák befejezése után aztán a a o a.i hozzáütluak a hitűk ki-KÍisz-öböié éhez. A pártszervezet vezetősége önkritikát, kritikát gyakorolt, majd átszerveztük a briAtnióta többen rogyunk, vigabb as élet csoportunkban Terme.ilszövetkezatlink, a sarkaui «Lenin» ezit.eig 81 taggal, 370 katoszlrális holdon dolgozott. A tsz s-l.ói alkalma, al jó népne.elll- muula következtében csoportunk 40 új taggal szaporodott. Az nj- jonnan be épett dolgozó parasztok között nagyon sok fiatal van, akik látják azt, hogy a nagyüzemi gazdáikéira mennyivel előnyösebb a kis uaőrúg.-zij parcelláknál. Azóta, mióta tszcs-ink friss vérrel szaporodott, egymás után hangzanak el a versenykihívások s mióta csoportunkban sok a fiatal, vigahb az élet. Az áilatt- n,észté «Béke* brigád tagjai is jókedvvel végzik munkájukat, 20u százalékra teljesítették normájukat. De mi az eredmények elérésével nem fogunk megállni, hanem még több népnevelőmunkát folytatunk és még több egyénileg dolgozó parasztnak mutatjuk meg 3 helyes utat. Hodisán Sándor sarkad! «Lenins tszcs. gádokat. Az átszervezésnél a brigádvezetőket megcseréltük, vagyis más brigádokhoz osztottuk he őket. Ha azt láttuk, aki a rábízott feladatot nem tudja kellően betölteni, leváltottuk. Ezek a brigád- veaoíők olyan beo ztást kaptak, ahol ma már jó munkát tadr.ak kifejteni. Ezen túlmenően gyökeve-en megváltoztattuk a brigádvezetö értekezleteket és a brigádéi tekezle leket is. Muu- katorvet készítettünk, amely szerint mindennap t-udjuk, hogy mikor, miként foglalkozzunk a dolgozókkal. A firígádértekezleíen jelen van a pártszervezet egy ve- aetórógi tagja, aki politikai tájékoztatót tart. Ab üzemi bizottság részéről pedig szervezési kérdétek- ről beszél az üb egy tagja. A gazda ági kiküldött pedig a soron- következő munkák elvégaéséről tart szakelőadást. Az átszervezés már mutatja az eredményt. Elsősorban is a munkában való viszonyban látszik ez lueg. Addig, míg az aiatás idején voltak dolgozók, akik elmentek tőlünk, ma azonban ez már nem tapasztalható. Az -eredmény abban is megmutatkozik, hogy egy-egy értekezlet alkalmával igen értékes és épitS hozzászólások hangzanak el a dolgozók részéről. A tavasszal- még csak három darab Szalad Nép-et járattak dolgozóink és 12 darab Viharsarok Népó-t. Ma ' pedig 28 daiaii Szal ad Nép és 50 darab Viharsarok Népe jár a gazda ágba. KétszázkCtetes könyvtár és rádió is szolgálja a dűl,ozók további fejlődését. A munkához való viszony megváltozása abban is megmutatkozik, hogy a répaszedésnél 140—145 száza ló kot értek el a dől rozék az első napon, pedig most igen nehéz munkái kíván a répaszedés a szárazság miatt. Kedvetlenségnek ma már nyoma sincs dolgozóink között. vetkozménye: nemcsak felismertük a szervezetlenségből származó hibákat, hanem jórészt ki is küszöböltük azokat. Nagy lendületet adott a munkához az is, hogy a DÉFOSz-azal, mint tömeg,‘Szervezettel ez intőn elmélyítettük kapcsolatainkat. Érmek előnye az lett, hogy a párt önki vüli dolgozók is belefolynak a munkaszervezésbe, segítenek szilárdítani, a munkafegyelmet. Tanulóit k hibáinkból. Reméljük, megtaláltuk a helyes utat a hibák teljes kiküszöbölésére és eredményeink tovább- fokozására. Tóth Ferenc, a felsonyomási állami gazdaság üzemi pártszervezetének titkára. Az ifjúsági munkacsapatok feladatai az őszi munkák során A termelőszövetkezeteknél dolgozó fiatalok igen szép eiedmén/t értek el, az elmúlt hét folyamán az őszi munkák végzésénél. A békéscsabai »Béke« termrlo- csoport Koms/omol munkácsi»; a Iának 14 tagja hagyma, petrezselyem, saláta ka .ábisánál átlagosan 280 százalékot érdek el. Gyapotka-: palásnál pedig 275 százalékot. A gyomai járásban az emlrödi »Béke« tszcs ifjúsági nn'rrkaoBftf nln is sÜ6p eredményt tud felnin aVni. Normájukat át.lajo an 140 százn- lékra teljesítik. A »Petőfi« termelőcsoport 18 tagjának, — amely rgyé- ni versenyben áll, — toljesítraén é átlagosan 152 százalék. De a frabolok nemcsak a munkál a.r «aló pel- damutatás.aí járnak elöl, rano-n a kulturális mozjralomlwl is cküvan kiveszik részüket. Különösen jő kultúrmunkát végez a »Béke« tszcs ifjúsága. ' Van azonban megyénknek u pan termelőszövetkezeti csoportja is, ahol meg vannak szervezve az ifjúsági brigádok, de nem állónk vor- sanyben. ^Lry van ez a jótkom i ősi »Viharsarok«, a gádorod ítSenőv tar- nreiőcsoportokban. A nugy vé vin »Dózsa«, békéssámaeni »Vörös Cdi- Ingí tormclőcsopoitoknál pedig a rnr ."szer vs eit ifjúsági .nunkarsapa- tok nem fejtenek ki tevékeny ínunkát. Ezekben a termel őesope r toko an át ke l szervezni újonnan az ifjúsági műn kart-a a tokát, hogy azok az é«á munkáknál ugyanúgy, mint a tavaszi munkáknál a muniii/a.sűury élenjárói tegyenek.Tereatsnk reritet a rartH tóstagtf&a! A gyulai téglagyár bányájából a báger (földvájógép) vonszolja fel az agyagot. Székely András, a bágerkezelő meghúzza, a fogantyút és az agyag koppanva hull a rozsdamarta csillébe. A bágernek egy óra alatt 27 csiilo földel kell termelni, — ennyi a norma. De óránként 18—20—22 esi lénél többet nem tudnak adni, nem birjále teljesíteni a normál. Az egyik oka: naponta hosszú tízpercesig áll a téglaprÓ3, ez pedig azt je’enti, hogy nem kell föld. A prés pedig azért áll, mert kevés és rossz a kocsi, nem győzik elszállítani velük a présből kijövő téglát. A kocsikat* pedig nagyobb nehézség nélkül, házilag is meg lehetne javítani, akkoT mindjáit eniekcdne a termelés. De a vél lalatvezctőség, főb-g a központi Békéscsabán, Pataki elotárs nem nagyon törődik ezzel az igen fontos kérdéssel. De a szakszervezet sem fordít gondot erre. A rossz Hogy idáig elértünk, ez annak -Kő- | kocsik szinte minden forgónál leesnek a vágányról, késleltetik munkát. Juhász Erzsébet kocsi- lolónő arról beszél: »Négy-öt hete Ígérgetik már, hogy megjavítják « kocsikat, de nem történt ez meg Pedig, ha kijavitanák a kocsikat, többet termelnénk.« Egy téglarakáson Cl Hajdú János. Pedig most tart « munkaidő. Hajdú János is egyike azoknak, akik Lemenőébe rakják a nyers téglát. Ö és a többi'lerakók, behord ók nem tudnak dolgozni, mert a kemencéből nincs elég kiégetett tégla kihordva. Röviden s.ervezetlen a munka. Ezért felelősség terheli a vállalat-vezetőséget, a szakszervezetek De az üzemi pártszervezetet is komoly mértékben, mert nem, ellenö. i.tik a termelést, nem t Vek lépéseket azért, hogy a hibák megszűnjenek. A munka helyte’en szervezése következtében naponta 3—(\ ezer téglával gyártanak ke.esebhet, — azért is nem tudják teljesíteni a normát. Egynéhány öntudatos dőlA medf&yesegyhási gépállomás pártsservesete harcol a hibák megszüntetéséért, hogy sikerrel vívja meg az ősz! mezőgazdaság! csatát Géplll miseink általánosságban augusztus 25-én kezdtek hozzá az őszi talajmüvelási munkálat lehoz. A traktoristák a nyári tervek végrehajtása után nagy lenüdleltei foglak njabb föladataik végzéséhez. A kezdettől már elmúlt két munkahét s ezek kiértékelései igen jó eredményekről számolnak le. A modgycsegyhúzi gépállomás legutóbbi heti ütemtervét 180 százalékban teljesítette. Amíg a pártszervezet nem töltötte be irányitó szerepét, kentei# hiányosságok mutatkoztak meg A medgyesegyházi gépállomáson igen komoly hiányosságok mutat koztak a nyári terv végrehajtásánál. A csép’.és kiértéke.ésénél kiderült, hogy a tervet csak 85 százalékban le.jesitettók, aminek oka az volt, hogy az üzemi pártszervezet nem áüt a munkálatok élén, nem szervezte, irányította a versenyt, nem ellenőrizték a* gépek helyes rajonirozásá^ beosztását, nem fektettek elég súlyt a cséplőmunkások közötti belső népnevelő- munkára. — Annakidején — mondja most Setényi István politikai felelős — az üzemi páilsfe-rvcaet szélesőben volt, aminek oka az volt, mert a vezetőség sem tartotta köt«'ességének a vezetőségi ülések, taggyűlések pártnapok meg tartását. így persze nagy hibáH mutatkoztak a gépállomás vezetőségének munkájában is. A mulasztások egymást követték, a gép- állomásvezető, Csóka János elvtárs részérőt nem egyszer megmutatkozott a szűk látókörüség, sőt nemtörődömség, hanyagság. Nem egyszer megtörtént, hogy nem kor mulasztásaiért a pártszervezet fegyelmi elé' állította: nem jött e1 oda sem. Mindezekért most a megyei központ, illetve az országos központ vonja felelősségre Csóka János elv társat. A csép ési terv, vagy a tarló- hántási munkálatok kiértékelése után, bár megkésve, a pártszerveret a kezébe vette az irányítást, elhatározta a hibák fe'számolását, a munka megjavítását. Legelsősorban vezetőségi ülést hívtak össze. je ént meg a kiértékelő vezetőségi I amelyen aztán megbeszélték a fel- üléseken, a pártértekezieteken. Mi-1 adatokat. Amióta a pártszervezet bet'ilti irányító szerepét — megjavult a munka — Nem mehet igy tovább — mondta akkor Setényi elvtárs. — így, ahogy most állunk, nem in- du-halunk neki az őszi munkáknak. Ettől a vezetőségi üléstől kezdve aztán fokozatosan megjavult a munka. A pártszervezet motorjává lett a gépállomás munkájának. Megsziiárditották a brigád- szervereteket, a belső népnevelő- fe vílágositó munka megindult, a brigádok, traktor isták köpött folyó verseny üteme fellendült, tervszerűvé vált a munka, megszilárdult a munkafegyelem. így indult a medgyesegyházi gépállomás az őszi feladatok végrehajtásáét S az azóta eltelt idő meghozta a maga eredményét A brigádok lelkes versenylendülettel fogtak munkához, s e versenylen- dület mindinkább növekszik. Legjobb, a kiértékélés szerint, a Nádudvari-brigád, melynek íag- jai 300 állagszázalékot teljesítettek az elmúlt héten. A gépállomás »legjobb brigád« vándor- zászlója Nádudvariéiul ál van. Eredményeikről a gépállomás dolgozói büszkén számolnak be: »A medgyesegyházi gépállomás legutóbbi heli ütemtervét 180 százalékra teljesítette.« gozó: pillául Mázán Mihály elvtárs nem is egyszer szóvá tette a munka helytelen megszervez úsét, javaslatot is tett, de hiába. Süket i'ü’ekre találLak az ebnondott szavak, a legil'eiékesebbek közül nem tartotta senki maradéktalanul szív-, ügyének a munka helyes megszervezését. A helytelen munküszerve mellett egy másik ok is gátolja a több termelést. Ez pedig a»#, hogy az üzemi, pártszervezet nem fordít elég gondot a dolgozok! politikai nc.e'ésérc, öntudatuknak emelésére. A Pártot s iából szere* tik a téglagyáriak. Erről beszél aa öreg széuhordó: Toldi Ferenc is. De a pártszervezetet az igaza® megmondva, ne:u nagyon értékelik. A téglagyár üzemi- pú, tszee* veretesük ti kim: Sher Vilclor flvé társ ennek az oka. Bármilyen furcsán is hangzik, de pont a pirt- tilkár nem mutat példát a munkában. Iszákos, nem egyszer borgő- zö ©n je enik meg munkáké!ven, sőt, c őiordult, hogy e hódítva az alkoholtól, munkába sem hagyt állni. Azért mondják róla: box« iszik, vizet prédikál, fis ezek után nem nehéz, merérteni, miért m Cl , végez jó munkát az üze ni parte . szervezet, miért nem válik a terme és motorjává. A téglagyárban a Mazm Mihályok, Toldi Fe e ic k, a Kiss Jánosok(— a többi dolgozik — k'prs-ek arra, hegy előreb náitsík 4 termelést. Ehhez azonban az szükségei: az ü;e ni pártszervezet a jövőben tfiíő-tje vezető, irányító szerepét. Ez egyben azt is jelenti majd, hogy szervezetté válik a munka, nem sikkadnak el a Mázán Mihályok lerrr.e rét e ősegitő javaslatai, kiszélesíti és mind több «élményeket hoz a munkaver- oeny. A gyulai téglagyárban levő állapotokért, — a vállalat'.©, etőség, szakszervezet, üzemi pártszervezet “s fe előssége mellett — igen komoly felelősség terheli a gyulai városi páríbizctljdgol is. Csak «kikukkantottak« a gyárba, ele a ig le tek valamit a visszásságok megszűnte- léséért. Ke iig sokat tekéitek volna, azért is, hogy az üzemi pártszor- ve.et meg jav itta a munkáját, kövérebb legyen a hiba. És ha kellő időben figyelmeztetik Skcr Viktort, akkor bizonyára változtat magatartásán, nem jut ®1 odáig, ahová eljutott. # Itt az ideje, hogy a Tárt, Rákosi elvtárs útmutatásával, a dolgozók segítségével rendet teremte sünk a gyulai téglagyárban. Morvay Sándor
