Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 fi mi forintjainkból is bővül az üzem: ÉPÍTI A TERV A ládák gyorsan telnek csirkék­kel, tyúkokkal az orosházi Bánié­vá! csomagoló üzemrészében. Beke Pál sztahanovista igyekszik, mert szeptember /j-e óta az ő munká­jára is uj normát állapit* ittak meg. Beke szaktárs eddig régi normában dolgozott., mert a mi­niszter tanács határozata értelmé­ben, aki újítást vezetett be, an­nak normáját három hónapig nem rendezték. Most tehát lejárt « határidő, Béke Pál már egy hét óta uj normában dolgozik. Szor­galmas munkájának meg is van az eredménye, az első héten már 17J százalékot teljesített! — Igyekeztem munkamódsze­remen javítani — mondja Beke Pál. Aztán elmondja, hogy most hogyan dolgozik, mi az ő gyors munkájának titka, mi a titka an­nak, hogy munkája, termelékeny­sége egyre növekszik. — Csakis a jó munkamódszer I Iái úgy végzem a csomagolást, hogy a lyuknak, vagy a csirkének a nyakát dogom meg, ugyanezzel a mozdulattal már hajlítom, a má­sodik mozdulattal pedig a ládába helyezem: tehát két mozdulattal -akorn az árut a ládába. Beké Pál egyszerűsítette min­den mozdulatát. így aztán normá­ját túl tudja teljesíteni és az előirt 23.3 húszkilós láda becsomagolása helyett 43 ládát csomagol he egy óra alatt Beke Pál módszerét nem tartja lakat alatt. Átadja munkatársai* nak: Tóth Gyula és Csányi Fló­rián ifjúmunkásoknak, hogy ők is túl tudják teljesíteni normájukat és hozzásegítsék az üzemet terve teljesítésiéhez. A két ifjúmunkás je’enleg 110 százaléknál tart, de napról-napra javul a teljesítmé­nyük. Volt még egy dolog, ami elő­segítette, hogy a csomagolok még jobban emelhessék teljesítményü­ket. Az Tóth Gyula ifjúmunkás ötlete volt. A csomagoláshoz szük­séges papirt eddig a láda mel­lett helyezték-el, oldalt. Most már úgy csinálják, hogy a papirt szem­berakják és igy a dolgozónak csak ki kell nyújtani a kezét érte. nincs felesleges mozdulat azzal, hogy a papirért oldalt kell for­dulni. Ez is 10—15 százalékot jelentett Beke Pálnál, az ifjúmun­kásoknál is jónéhányat. Néhány napja annak, hogy Beke Pál elérte a I7S százalékot, de tovább fokozza teljesítményét és legújabban a csomagoló készü­lékét összekombinálja egy papír' fogó lemezzel, igy kiküszöböl még egy mozdulatot. A csomagoló­készülék átalakítását rövidesen megcsinálja és el akarja érni ki­tűzött célját: egy óra alatt 5o láda árut becsomagolni! — Hogy miért gondolkodom állandóan újabb fogásokon, észsze- rüsitéseken? Azért elvtáTs, mert én a béke harcosának tartom ma­gam. Én itt, a munkahelyemen, ebben az üzemben javuló terme­lési eredményeimmel harcolhatok a békéért, a terv megvalósításáért. A szocializmusunkat akarjak épí­teni az ötéves tervvel és ezt csak békében tehetjük meg! Beke Pál szavából kicsendüL hogy munkája legfontosabb céljának tartja a terv megvalósítását • Minden tudását erre fordítja és — érezni, ahogy beszél — meny­nyire gyűlöli az amerikai imperia­listákat, akik atombombával lényé gelőznek, felénk. — Itt ez az üzem — mondja. — Ezt is a terv emelte ki elmara­dottságából. A terv fejlesztette olyan nagyüzemmé, amilyen most A terv adta a modern erőgépeket a kopasztógépet. Olyan gépházunk Új alkotása ötéves tervünknek l Amikor megalakult a békés­csabai Magasépítő NV DISz- szeryéaclc, a fiatalok a hős lő­ni Komszomol példáján indul- .ak el. »A termelés rohamcsa- jvata lenni« ez volt a céljuk az öntudatos ifjúniunká oknak. Nagy jeleni őségű kezdem énye­zéstindítottak: ifiépítkezcs meg- ■szervezé éhez foglak hozzá. Az üzemi pártszervezet támogatta kezdeményezésüket és az üzemi háromszög részleteiben, alapo- an áí.tárgyalta a kérdést, mély­ítik lényege az volt, hogy a kü- Vnböző építkezéseknél jól dol- ozó I)ISz-fiatalökat egy épít- zés önálló elvégzésével bíz- c meg. szt a kezdeményezést az .Ikerének fiataljai lelkes öröm­mel üdvözölték és a DISz-tag- gy üléseken büszkén beszéllek árról, hogy a Párt milyen nagy­szerű feladattal bízta meg őket és hogy itt az alkalom és lehe­tőség bebizonyítani: a hős kom- szomoKsták példája nyomán ők is kiveszik részüket az építő munkából. A szavak rövidesen tetté vál­tak. Öléves tervünk során újabb gépállomást kap Békéscsaba és ennek felépítését a békéscsabai Magasépítő NV ifjúmunkásai végzik el. Itt mutatják meg szaktudásukat és fejlesztik ma­gukat önálló munkára, itt bi­zonyítják be, hogy tudnak har­colni a terv megvalósulásáért. így indultak el. hogy a szor­gos kezük nyomán épülő gépál­lomás épületeiből rövidesen pö­fögő traktorok indulhassanak el a földekre. Az ifjak jól megáll­ják helyüket. A részlettervek pontos elkészítésével, az anyag- szállítás szűk keresztmetszeté­nek felszámolásával segítik elő az építkezés menetét. Kint járt náluk Sitz elvtárs és átadta a szovjet sztahánovistáktól ta­nult módszereket, hogy ezzel is segítse az ifjak munkáját. A Magasépítő NV ifjúmunkásai az új gépállomás felépítésével, melyet ötéves tervünk valósit meg, dolgozó parasztságunkat segítik a szocialista mezőgazda­ság felé. A terv a dolgozóiké — a miénk — így mondják a fia­talok. A terv értünk van, mi a ten éri. És az új 20-as számú gépál­lomás falai egymás után emel­kednek ki a földből, már lát­szik: ez a gépállomás is, mini annyi szerte az országban, szép, nagy alkotása lesz ötéves ter- vünknek­van elvtárs, melyre nagyon büsz­kék vagyunk! A mi forintjaink is benne vannak, az, amit annak­idején a tervköicsönre adtunk-* Beke Pál sztahanovista. Élen­járó dolgozó. így küzd, igy harcol a tervért, mert munkájának nagy célja ez! A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA OROSHÁZA VAROS, OROSHÁZI, SZARVASI, SZEG- IIALMI ÉS GYOMAI JÁRÁSOK! A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának többszöri ké­rése ellenére sem küldi ck be pontosan az őszi niiirk-ákkal kap­csolatos lieli jelentéseket, pedig ezt önkéntesen vállaltátok a bucsaiak versenyfelhívása elfogadásakor. Hanyagságokkal aka­dályozzátok a Megyei Tanács jó munkáját! DEHYDRO TEJPORGYAR ÜZEMI BIZOTTSÁGA! Nem foglalkoz ok megfelelően a beszámoló szakszervize i taggyűlések előkészítőével. Sürgősen javí sátok ki ezt a hiá­nyosságot és úgy szervezzétek meg a szakszervize'i taggyűlést, hogy azon minden dolgozó részi vegyen! Még nem késő, csele­kedjetek! DOMBIRATOS DOLGOZÓ PARASZTSÁGA! lvö/ség'ek a megyében elsőnek fejezte be az ösziírpa ve­tését. Folytassátok továbbra is példamu'aióan az őszi munká­kat, hagy elsőnek fejezhessétek be a búza vetését is! Csak a hibák kijavítása után mondhatjuks Versenyben vállalt köíelezeiíség elnkei ielfesííeMIk »Vállaljuk, hogy a kukoricalBrést szeptember 19-re befejezzük s tö­rés után legkésőbb 5 nappal, szep­tember 24 re a kukorkaszárat is betakarítjuk, hogy a gépállomás az őszi talajmunkát kellő időben el tudja végezni.« — ElfogadjukI Teljesítjük! — Úgy röpködnek a szavak a gyulai «Népköztársaság» tszcs értekezle­tén, úgy bőszéinek az őszi mun­kákról a dolgozók, mintha már teljesítették volna azokat. A va­lóság azonban az, hogy a gyulai «Népköztársaság» tszcs földjein még kint van érintet'énül a répa, kukorica, stb. Az üzemi párt =zei ve­zet, de maga a vezetőség sem érezte át a verseny elfogadásánál annak jelentőségét, az őszi munkák időben való elvégzésének fontos- sónak elfogadása kötelezi a cso­ságát. Ezt világosan mutatja az, hogy a csoport vezetősége csak egyedül a rizs aratáséra fekteti a súlyt s ugyanakkor a többi őszi munkálatokat szinte «mellékesen» kezeli, elhanyagolja. Kétségtelenül a rizs aratása is ogvik döntő feladat a csoport éle­tében, azonban a helyes munka szervezésével kivihető az is, hogy az aratással egyidejűleg folyta­tódjon az őszi tenné ok betakarí­tása. Annál is inkább megtehetné, ezt a csoport, mert a felfejlesztés­nél közel 40 új taggal gyarapod­tak. De meg kell állapítani — noha a csoport munkaerőhiányról panaszkodik — a csoport vezetősége az új tagok bevonására nem fektet súlyt így természetes, hogy kevés a munkaerő. De a hibák nemcsak innen adódnak. Adódnak onnan is, hogy a csoport vezetősége lebe­csüli a ver seny jelentőségét. Mu­tatja ezt az is, hogy pl. Tóth Károly ifjúmunkás és Kertész Já­nos páros ver-én ve mind csak szó­ban történt meg. A verseny-szerző­dés megkötését a vezetőség elmu­lasztotta. De verseny-kiértékelés sem volt még egyetlen Ízben sem, ez pedig azt eredményezte, hogy ellaposodott a verseny A dolgozók általános véleménye az, hogy: «Dolgozunk mi ver­seny nélkül is.» Do más hiba is adódik a cso­portban, különösen a munka meg­szervezésénél. Állandóan ide-oda kapkodják a do'gozókat a munka­helyükről. Elmulasztja a csoport, hogy állandóan tervszerűen dol­gozzék. HINTŐPOR A hibák dacára a csoport ért el jó eredményeket is, különösen a nyári munkáknál akkor, amikor az aratással egvidejüleg 'folyt a növényápolási munka is. Most a lőkösházi «Május 1» termeló'szövetkezet verssnyTelbivá­portot arra,- hegy annak mindéin pontját megvalósítsa. Ez pedig csak úgy tehetséges, ha még a fennálló hibákat kijavítja, a cso­port vezetősége levetkőzi azt a helytelen nézetet, hogy «nálunk minden a legnagyobb rendben megy», ha körülnéznek saját por­tájukon és állandó felvilágosító munkával, a kommunista dolgozók példamutatásával bevonják a mar meglévő új tagokat is. Szervezet­tebbé kell tehát team a munkát és feltétlenül helyet kell adni a mun- kaversenynek, hogy az a! így a hi­bák ki javítása után a munkák gon­dos megszervezésével büszkén mond- hacsak majd el, hogy: »Mi, gJAilai »Népköztársaság« dolgozói is ha­zánk és Pártunk iránti szeretettél fűtve a versenyben vádolt kötele­zettségeteket teljesítettük, hogy is­mételten pél lát mutassunk az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parajzt- lársainknak. C- ak így bizonyíthat­juk be, hogy' a szövetkezeti gaz­dálkodás minden dolgozó paraszt számára gondtalanabb, jobb és bé­kés életet biztosít. Ötleteikkel, észszerűsít éneikkel és újításaikkal segítik a terv diadalát a Békésmesvei Terményfwgaimi Vállalat dolpzéi s Ma -délután 4 órakor ötlet- nap« — hirdeti a nagy újságot a felírás a Terményforgalmi Vál­lalat bejáratánál. A diszpozíciós teremben számos dolgozó van együtt. A vállalat dolgozóin ki­vid itt vannak a Nemzeti Bank, a Textilnagykereskedelmi NV, az Állami Áruház, az OSzH és a VASÉRT dolgozói is. — Elvtársak! Azért jöttünk össze, hogy ötleteinkkel előse­gítsük az ötéves terv győzelmét, hogy jobb munkamódszerekkel könnyebbé és eredményesebbé tegyük az irodai dolgozók mun­káját — mondja Varjasi Károly elvtárs. A jelenlévők között cé­dulákat osztanak szét, ezekre írják fel majd az elhangzó ötle­teket, melyeket azonnal el is fognak bírálni, azonnal jutal­mazni is fognak. Egy öltagú bi­zottság, az ÜB. titkárral az élen, már hallgatja is az elhangzó- ötleteket. Óriási a lelkesedés. Az arcokon látszik, hogy az első gondolat mindének felett a Terv győzelme. Kiss András, Szabó István, Schusztek Tibor, Bukó György, Bánfi Balázs. Palotás Tibor, Bukov szky, J ánosué, Sztankó Andrásáé, Marosi Kata­lin, Varjasi Károly, Gábris László ötletével együtt összesen 121 ötlet hangzik el Könyvelési problémák megköny- nvítóse, számrendszerek átcso­portosítása, ügyesnél ügyesebb adminisztrációi fogások kerülnek pillanatok alatt napfényre. A hí. rá óbizottság svilláaiíiélke; ó;t« folytat. Varjasi Károly öl felét 80 forinttal, Marosi Katalin öt­leteit 40 és 80 forinttal díjazták, de rajluk kívül majdnem min­den dolgozó kapott összesen 2710 forint értékben ötleteiért díjazást. Serfőző Gyula, az OSzH dol­gozója elmondja, hogy ők azért jötték el az ötletnapra, hogy az itt elhangzó ötleteket fel­használják a saját munká jukban. A kérdésre, hogy a múltban mi­ért nem törekedtek ilyen ész- szerüsílésekre, Gábris László könyvelő elmondja, hogy a múlt­ban ezzel a profit emelését, a tőkést szolgálták volna. — A tőke akkumulációjának fokozá­sával, a tervek sikerének c!ő- mozdításával most a saját jö­vőnket építjük. Az ötéves len tette lehetővé, hogy ilyen kö­rülmények között éljünk, a terv hozadékiból fizetik ötleteteket

Next

/
Oldalképek
Tartalom