Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-01 / 203. szám
VIHARSAROK NÉPE 3 Ahol megértették & ahol nem at tszcs fejlesztésének Jelentőségéi »A mezfigazdasíg fejlesztésének két útja van: a kapitalista ut és a szocialista ut. A kapitalista ut azt jelenti, hogy a fejlődés a parasztság többségének elszegényedésén keresztül a városi és falusi burzsoázia legfelsőbb rétegeinek meggazdagodása érdekében megy végbe. A szocialista ut ezzel szemben azt jelenti, hogy a fejlődés a parasztság többsége jólétének állandó emelésén keresztül megy végbe. Mind a profetáriátusnak, mind különösen a parasztság érdeke az, hogy a fejlődés a második utón, a szocialista utón haladjon,« (Sztálin.) Dolgozó parasztságunk ©gyre inkább felismeri a két ut között a jobbat, a fe j'eltebb, a szocialista utat. A felvilágosító munka, amíit • termelőszövetkezeti csoportúik felfejlesztésével végeztek régi és uj belépő kis- és középparasztok, egyre több egyéni gazdálkodó dolgozó parasztban érleli meg az elhatározást a tszcs-be való belépésre és egyre több egyénileg dolgozó parasztot ejt gondolkodóba, hogy vájjon melyik utat válassza. .A kételyek eloszlatására —, amit részben a kulákhirek, részben a szövetkezet nem ismerése okozta egyes kis- és középparasztoknál, — indultak Ivetekkel ezelőtt liarcba a tszcs népnevelői, a tszcs uj és régi tagjai. Voltak azonban olyan csoportok , a hol nem tulajdoni• tottak nagy jelentőséget n csoport fejlesztésének így például Eleken »József Attila« tszcs augusztus ao-ig összesen hét tagot szervezett be. Mi volt ennek «./, oka? Egyik hiba az volt, hogy a csoportban úgy vélekedtek, hogy »elegen vagyunk« és magának az üzemi pártszervezetnek is »aggályai« voltak abban a tekintetben; mi esz, ha felduzzad a csoport? »így u aokttí$|>agyunk, csak ke8T'---------------r vese n, akik dolgoznak.« Valóban, az eleki .József Attila’ tszcs-ben a papíron nyilvántartottak létszáma 330, a dolgozó közülük összesen száz. A többi hol itt, hol ott »cselleng«, 18 funkcionárius, 56 asszony van a tagok között olyan, aki még közelről nem látta a csoportot. Huszonhat pedig olyan, aki egyik nap a csoportban dolgozik, másnap pedig elmegy máshová, nem törődik a csoportjával. A hiba ott van, hogy a csoporton belül sem folyik olyan felvilágosító munka, hogy minden tag tudatában fenne a termelőcsoA gyulavári tszcs a fejlesztés Az efeki »József Attila* csoport efett példaként kell, hogy lebegjen a gyulavári »Viharsarok« tszcs népnevelőgárdája, akik faradba latinul folytatlak a felvilá- gositó munkát és 46 uj tagot, kis- és középparaszlot szerveztek be csoportjukba. Az eredmény azt mulalja, hogy a »Viharsarok« tszcs dolgozói megértették a tszcsfej'esz lés jelentőségét. Agifációs munkájukban először zökkenő volt, általánosságban agitáltak. De felismerték e hiányosságot és a továbbiakban konkrét eredményekport, a nagyüzemi gazdálkodás fontosságának. A pártszervezet nen folytat türelmes felvilágosító népnevelő munkát. Elmulasztotta a pártszervezet, a tszcs valamennyi kommunistája, hogy az asszonyokat megnyerjék, hogy aktivan kivegyék részüket a csoport mindenkori munkájából. így aztán nem csoda, hogy szinte tehernek vették egyesek a csoport fejlesztéséért folyó munkát Nem tudatosították eddigi eredményeiket az egyénileg dolgozó parasztok között. Mindezek a hibák hozzájárultak ahhoz, hogy Eleken a mai napig mindössze 3 4 dolgozó pa raszt lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. tagjai megértették jelentőségét kel, kézzelfogható bizonyítékkal folytatták a ncpnevelőmunkát. így gyözfe meg például Illés Imre ctetárs lfertók Károly nyolcholdas dolgozó parasztot, aki a felvilágosítás nyomán belépett a tszcs- be. De a »Viharsarok* tszcs valamennyi dolgozója fáradhatatlanul végzi a felvilágosító munkát, ne hogy fegyen Gyulaváriban egyetlen dolgozó paraszt is, aki azért, mert nem ismeri a szövetkezeti életet, c'szalassza a tszcs-be való belépést, a szövetkezeti gazdálkodással járó előnyöket. Rocskdr R hlásyos felvilágosít* munka miatt véül eredménytelenné a nasybánkegyesl előkészítő bizottság működése Nagybánhegyesen körülbelül hárma héttel ezelőtt alakult meg a tszcs elők-íszí.ő bizottság. Tagjai: Csicse'.y György, Balázs János, Huszár Márlonné, Csicsely Sámuel néhányholdas dolgozó parasztok voltak, az elnök: Iíre- kács Pál volt, a község Zalka Máté termelőcsoportjáiiak egyik lagja. Nagy lendülettel indullak munkába, céljuk az volt, hogy új csoportot alakítanak, új, boldogabb élelet kezdenek összefogva. közösen... A »Zalka Máté« népnevelőinek támogatásával megindították a feivyágosítő munkát Egvrnás ulán keresték fel az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a határrészeken, lakóhelyeiken. Hosszan elbeszélgettek a közös, nagyüzemi gazdálkodásról. Megtárgyallak a Zalka Máté tszcs eddigi eredményeit, munkáját. A felvilágosító munka eredményeként csakhamar tizenkettőre emelkedett az új csoportot alakítók száma. Már a nevét is meghatározták: »Szikra« — ez lesz a neve az új csoportnak. Szervezőmunkájuk harmadik hetében aztán megállt minden. A -tizenkét család száma seinini- kép nem akart emelkedni. Az előkészítő bizottság tagjai vártak: — Majd csak lesz valahogy. Persze, sejiogysem lett, mert leállt, csökkent a népnevelőmunka üíeme, mái* nem volt olyan lendületes, mint kezdetben volt Elmúlt egy-két nap, aztán Csicsely György, az előkészítő bizottság egyik tagja, javaslatot tett a Zalka Máté. tszcs vezetőségének, vagyis hát Csiki József elvtársnak a csoport üzemi pártszervezete titkárának. — Csiki elvlárs, — mondta — nem megy ez a Csoport szervezés „sehogysem. A dolgozó parasztok Inkább tihozzátok, csoportba mennek, minthogy újat kezdenének. Azt javaslom: fuzionál junk... Csiki elvtárs nem válaszolt azonnal, fontolóra vette a dolgot — Nem lehetne-e valamit csinálni? — Hiába, nem megy a szervezés, — így Csicsely. — Hát akkor fuzionáljunk... És fuzionállak.' A meglevő tizenkét családból hét azonnal aláírta a belépési nyila Ikozalot a Zalka Máté-ba. — Vagyis: — Mind az előkészítő bizottság, — elvtársak mindannyian, — mind a Zalka Máté tszcs vezetősége a könnyebb ellenállás vonalát választatták Nem áll lak ki harcosan az új Iszcs alakítása melleit Pedig nem úgy van az, hogy — »Hiába, nem megy a szervezés.« — De igenis, ment volna, ha... 11a a népncvelő-felvilágositó munkát jobban megszervezik, ha a helyi (község!) pártszervezet több segítséget nyújt az előkészítő bizottságnak, ha a »Za’ka Máté* tszcs átadja a saját szervezési tapasztaltait és ugyancsak több segítséget ad az alakuló csoportnak. És mivel mindez nem történt meg, az előkészítő bizottság úgyszólván I elszigetelődött, munkájáról csak kis körben tudtak. Az elvtársak nem elég harcosan vették fel a küzdelmet a kulákagilációval. Egy kicsit elfeledkeztek arról, hogy a néhányezer lakosú Nagybánhegye- sen negyvenhárom kulákcsalád van — mint például Szita Imre, Fazekas Bálint, Csepregi Ferenc, Jankó Antal főkolomposok, meg a többiek —, akik egyáltalán »nem örülnek« annak, hogy a község néhány dolgozó parasztja uj életet, — szebbet, jobbat, boldogabbat, — akar kezdeni, mint amilyen eddig volt. »Nem örülnek«, a'jas rémhírekkel, rémisztgeíé9sel akarják eltávolítani a dolgozó parasztokat az uj éfet útjáról. — Nem lehet az igaz, hogy ä Bodza» határmenti tizennyolc ujgazda közül csak egy lelt volna tagja az uj csoportnak, ba felszámolták volna az oszlátyellenség támadását, a »Szikra« megalakulása ellen. Tény azonban az is, hogy a nagybánhegyesi dolgozó parasztok közölt számosán vannak olyanok, akik még nem látják azt, hogy amig a nagyüzemi gazdálkodási folytatók hétmérföldes csizmákban hasúinak a fejlődés utján előre, addig ők gyerekcipőben tipegnek: nincs olyan éfetük, mint a cső-, porttagoknak. Éppen ezek a hibák bizonyítják, hogy a hiányos, formális népnevelőmunka kővelkezménye it, hogy nem alakult uj csoport a községben. Az elkövetett hibákból lanuniok kell s a nípr.evelőmun- ka megjavításával kell a hibákat korrigálni. (df) Kiértékelték „a megye legjobb dolgoiójo" címért folyó verseny első szakaszát állami gazdaságainkban Állami gazdaságaink dolgozói még a tavasz folyamán versenyre hívták ki egymást a megye bgjobb brlgádvtz.tőjc, traktorosa, te heníszc, stb. cím elnyerésééit. A vers.ny legelső kié.t.kdése utá: a béltésm gyei központ 2—300 forinttal jutalmazta meg a kgjobl dolgozókat. A versenyben «a legjobb v.rienyfelelős» címet Vargí Mihály, a domb;gyházi AG felel Is: nyerte el. «A legjobb brigád vehető» Aranjos Sándor zsadá yi dolgoz} I tt. A Inktoresck közűi cts3 helyre Bódé István kírolyderéki traktoros került, aki a legtöbb üzemanyagot takarította meg a munkák foiyjmán. «A me gye legjobb tehenésze» címet Línárt György, a kereki ál hm gazd'Ság dolgozója, «a legjobb ellető kanásza» H l vízi János, t bukási álami gazdaság dolgozója, «a legjobb hizlaló kanásza Koncz József, a hala pu.rtai állami gazdaság dolgozója lett. A kocsisok közt Gurguly Mihály te s'ín-oraás:, a g Jézck kö őtt Erdős István akaszt;pusztai dolgozó került az első helyre. A* ádami gazdcsógok szellemi dolgozói közölt a vésztői állami gazdaságból Múlt Ferenc, a meg el.örpontból pedig Gál Er Zsébet kaptak jutalmat. Közei 50 ezer forint prémiumot osztottak kf állami gazdaságaink dolgozói között Állami gazda-ágaink dolgozói a felszabadulás ünnepére készülve vállalták, hogy a gazdasagok terveiben előirányzott termelési eredményeket túlszárnyalják. A nyári munkák befejezése után az állami gazdaságok megyei központja kiértékelte a brigádok eredményeit. A kiértékelés szerint a legjobb eredményt a zsadányi állami gazdaság »Dózsa«-brigádja érte el, melynek dolgozói Irat. holdanként 17 mázsa búzát termeltek a brigád földterületén. A brigádot, mely a megyében a legjobb eredményt érte el, felterjesztették a Munkaérdeimend III. fokozatára s emellett pénzjutalomban részesült a brigád minden tagja. A zsadányi állami gazdaság dolgozóin kívül számosán részesültek még jutalomban, akik terven felüli iermésoiodményoket értek el. A jutalmazásoknál a megye állami gazda ágainak közel 600 dolgozója részeiült kisebb-nagyobb pénzjutalomban, összevon mintegy ötvenezer , forint került kiosztásra. A jutalmazásoknál a gazdaságok dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy továbbra is jó munkával építik az országot. A gazdaságok dolgozói között a verseny kiértékelése után sem csökkent a versenylendület, hanem egyre jobban fokozódik. Az elmúlt héten a soronlévö gazda ági .munkákban a lőköeházi ál a ni gazdaság dolgozóinak átlagos teljesítménye 319 százalék volt. A rózsási, halas- pusztai, szarvad, mezőlieicnvi állami gaxla áok dől oz i ak . taio* teljesítménye 228, illetve 200 az»- zalék. A munkavsa; átok a kenderszedéaben értek el jó e.oimónyeket. Az első helyre a munkacsapatok között a lőküsbázi gazda ág »Dán« munka- csapata került, amely 3-16 százaié- kot ért el. De nem marad to sokban mögötte a rózsád azdaságlmn dolgozó »Magyar« munka aiat-em. amely ugyanebben a munkában 323 százalékot telje ilett. A rizsa, étáéban Kiszely Mihályné munkacsapata ért el szép eredményt. 292 százalékra teljesítették a normák Nyomukban jár Dina István munkacsap ala is, amely 252 százaiknál tart. Az egyéni versenyzők között a rizsaratási aa a legjobb o.edményf a rózsási állami gazda-ág dolgozója, Antal György érbe el, 331 százalékkal. Ugyancsak ebből a gazdaságból kerüli ki a legjobb kender- vágó is, Csapó Mária, aki 379 uái- zalékra teljesíti a normát. Búsával etette sértéseit Molnár Károly orosházi kupee-kulák A lepel félrebillent és tiszta kép tárult a dolgozók elő. Kupétok, csalók és gazemberek táborát takarta ez a lepel. Molnár Károly, Orosháza Szent István-út 12 szám alatti kupoo-kulák lakását. Itt volt Orosháza és környéke ku- peoeinek' találkozó helye, ahonnan a csalások egész ármádiáját indították a be-süléit» dolgozók felé. Itt dolgozták ki a «haditervet» Molnár Károly főkupecvezérrel, Kunos János, Kovács Imre és Kovács János volt gádorosi kttpoc ma o.ntnlajdonosokkal és Szlopóarki József kupecoel együtt. Kormányzatunk a kupacoktól több mint egy éve megvonta a kereskedési engedélyt, hogy meg- EZahadu anak a do’gozó p r szlck a vásárokban hemzsegő csaló kuponok tői. De kutyából nem lesz EZalonna. Molnár Kár.lyból sem, aki személyesen a kupeckodást csak idegenbe folytatta, mert a környéken a sok csalása miatt meggyűlölték. De még ebben az évben is voltak olyan eretek, Amikor tíz—tizenöt darab lovat helyezett el a gádorosi Kovács kupacoknál és társaiknál: Kunosnál és SzlopóczkináL Ezekkel a lovakkal aztán egymásután tették sz. roncséi lenné a dolgozó parasztokat, köztük Dénes Ferencet, alánéi a megvtht ló rövid időn belül elpusztult. így járt Muladi István, meg egy haraszti-pusztai dolgozó i a ászt iß, akikre aljas módon ráérő. zukelták a használ hat at an lovakat. A lovak eladását hamis néven, hamis jár- latokkal bonyolították le. A becsapott parasztok a feljelentések százait tették meg ellenük. De Molnár Károly kupé; nemcsak a lóval kereskedett, hanem sertésekkel is. A sertéseit pedig nőm árpával, vagy kukoricával etette, mint más ember szokta. A héten például Váczi György gyei aki nála, mint gazdasági alkalmazott dolgozik évek öta, egy mázsa búzát hozatott le a padlásról, azt öeszekevertette árpáva) s Csizmadia Ferenc orosházi ma lomtulajdonossal megörülteit« Csizmadia Ferenc malomtulajde nos a késő éjszakai órákban a legnagyobb készséggel darálta a búiát a kupacoknak, hogy azt azok a disznóikkal megetessék. A két kupacot a rendőrség letartóztatta. HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig
