Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-15 / 215. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Így mélyítik el a dolgozókban a békéscsabai fűlőház népnevelői a terv jelentőségét, a békeharc feladatait A békési JE legyen gazdája járásának ! Százlizcnölezerfttven forint! Ennyi tcrvkölcsönt jegyezték egy esztendővel ezelőtt a MÁV bé­késcsabai fűtőházánuk dolgozói Az ellenség akkor különböző Ili­teket terjesztett. Pető Gusztáv, a »mindenható főnók«, akii már eltávolítottak a fűtőházból, szél- Aétién-hosszában azt beszélte: Elveszett a pénzetek, nem kap­játok vissza.« Egynéhány an akad­tak olyanok is a fűlőházban, akik az ellenség mesterkedése követ­kéz télien kételkedjek. Így volt Palik Sándor mozdonyvezető is. A kölcspnjegyzéstől hosszú lióna- l>ok teltek el és Palik Sándor maga mondja: »Visszakapjuk a pénzt, a terv az enyém is«. S nemcsak forintjait adta a tervért, hanem megvalósítását segíti úgy is, hogy résztvesz az őlszázkilo- méleres mozgalomban. 0 munkahelyünk a mi Koreánk A kormos fű tőház előtt a mesKzefuló sínpárokon mozdo­nyok pöfögnek, fütty hasít a le­vegőbe. A tíízikovácsoknál szik- Yákat vet az izzó vas, odébb esz­tergagépek kése mar a vasba. Valami nem mindennapi érzés tölti el itt az embereket. S ezek az őrzések azért születtek, inert a fűtőliázi pártszervezel népne­velői ráébresztik a dolgozókat arra, elmélyítik bennük, hogy mit jelent a terv, a kötvények megkezdődött sorsolása. Kora reggel, a munka megkezdése előtt dallal köszöntötték hangszórón keresztül a kiváló teljesítményt elérőket, utána pedig égy népne­velő elvlárs a tervről beszélt, a békeharc feladatairól. És Nagy Sándor elvtárs. a párltitkár azt adja hírül, hogy a lerv jelentő­ségéről, a békeharc feladatairól fclviálgpsítanak minden dolgo­zót, hogy kisgyííléseket is tartot­tak már erről, mert az emberek — így mondja — megfeledkez­nék néha arról, hogy milyen volt a múlt. De megtudjuk azt is tőle, hogy a muulca harci front­ján is helytállnak a fűtőházi dol­gozók, a kommunisták: a Ficzere Józsefek, Benkó Pálok, Geléri Lászlók, Bohus Mihályok példát mutatnak és azt mondják: »A munkahelyünk a mi Koreánk, nekünk ílt kell helytállóunk a békéért, a tervért« Egy népnevelő... A kovácskohó tüze sárgásfeher fénnyel lobog és az ülőn izzó vas fekszik. Bohus Mihály lűzi- kovács magasra emeli a kalapá­csot és lesújt vele. Formálódik a vas. — az ember, Bohus Mi­hály kovács jövőjét is formálja. Előtte kötény, keze csupa olaj és arcán is olajfoltok fénylenek. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét Kommunista népnevelő. A tel­jesítménye 166 százalék. Reggel, amikor munkához készülődtek, Bohus Mihály valóságos kisgyű- lést tartott, mert a többi dol­gozók annyi kérdést tettek fél a kötvények sorsolásával kapcsolat­ban. Ilyenformán beszélt Bohus Mihály: — Láthatjátok mindannyian most megint, hogy hihettek a Pártnak, hogy a Pártra bizton építhettek mindig. Sorsoljuk a kötvényeket. De mennyi mindent kaptunk mi már eddig a terv­től: új munkásházakat, kultúr- ofthonokat, hidakat, új gépekéi. Fgy nap is kevés volna felsorol­ni, hogy mit. Én, amikor a köt­vényeket jegyeztük, átlagosan öt­száz forintot kerestem havonta, most pedig megkeresem az ezer Forintot. Magamnak, feleségem­nek, három gyermekemnek vet­tem ruhát, cipőt. A tervnek kö­szönhetem, ez az igazság! Szabó József, Kegyes János, a két géplakatos és a többiek mind mélyen átérezték az el­mondottakat, hiszen a saját éle­tük azt példázza. Beszéltek még a békéről és jobban »ráhúzlak«, hogy többet termeljenek. És Bn- hus Mihály népnevelő, még ala­posabban kezdte megtanítani a ko­vácsmesterségre a hozzá beosz­tott tanulót. Beszélt neki a terv­ről, az érte való kötelességekről. Tervről, békéről Lelkendező ember: Papp Lász­ló hegesztő sietett ál a javítón és szinte kiáltotta: »Megérkezett az új hegesztő apparút, olyan, amilyenről mindig almádiam.« Bohus Mihály lüzikoyács, népnevelő, csupa mosollyal az arcán, csendesen szól: »A lerv ÍTdta ezt az új hegesztő appará- lot is. Nagyon megkönnyíti és gyorsabbá teszi a munkát. És pont a inai napon érkezett meg, amikor megkezdődött a kötvé­nyek sorsolása.« Az új hegesztő apparút Papp László kezében a béke fegyvere lesz, annak a terv­nek megvalósítását segíti elő, amely adta. A íűtőházban folyik tovább a munka, a népnevelők a tervről békéről beszélnek, munka előtt és után, az ebédszünetben- S az emberek, akikre a terv épül, be­csülettel teljesítik kötelességüket * A megye valamennyi pártszer­vezete követte a fűtőházi elvtár­sak példáját és hozzájuk hason­lóan tekintsék fontos feladatuk­nak a terv jelentőségének iuda- tosílását, a békeharc feladatai­nak ismertetését. Morvay Sándor A kirgiz kolhozparaszlok uagyrésze az Októberi Forrada­lomig teljesen írástudatlan volt. Ma már anyanyelvükön olvassák a marxi-lenini műveket, az orosz és szovjet irodalom klassziku­sait, a folyóiratokat és újságo­kat. Nemrégiben olvasókonferen- eiát tartottak, ahol Babajcvszkij Szlilin-díjas regényét, az Arany csillag lovagja -l vitatlak meg. A konferencián több mint 300 kolhozparaszt és mezőgazdasági szakember gyűlt össze. Az első felszólalók. Lafickij ós Piustoj kolhozparasztok ar­Falusi pártszervezeteink előtt komoly feladatok állanak: atszcs-Ic további fejlesztését a dolgozó per rasztok mozgósítása az őszi mun­kák jó elvégzésére, továbbá a terv~ kötvények sorsolása, a terv jelen­tőségének megmagyarázása. Leg­elsők közölt pedig a pártol,-tatás előkészítésének jó végrehajtását leéli biztosítani. A soronlévő harci feladatokat az osztályellenség egyre, fokozódó támadása közben kell végrehajtani. A JB felelőssége A falusi pártszervezetek mun­kája nem kis mértékben, de nagy­ban függ a járási bizottság mun­kájától, attól, mennyire gazdája a JB saját területének. De nézzük meg a békési járási bizottság mun­káját. A békési JB a termelőszö­vetkezetek őszi fejlesztési tervét t)o százalékban teljesítette. Igaz, eléggé jó arányban vonták be a Uzes-be a nőket és az ifjakat, de igen hiányos a középparasztok bevonása. Augusztus ag-e után pe­dig megtorpant a tszcs fejleszté­ról számollak he, hogy a re­gény hőseinek példájából ho­gyan honosítják meg a .regény tanulsága szerint a maguk terü­letén a magaskultúrájú terme­lést. A regény nyomán kialakult vita azt eredményezte, hogy a kolhozparasztok kérésére a kör­zeti könyvtár’ üj konferenciát készített elő: melynek témája »A miesurhii agrobiológiai tudó-» mány« volt. A körzet valamennyi kolhozában a vita előtt áttanul­mányozták az emberek Micsurin tanítását és a konferencián már arról számoltak lie, hogy mi- képen ’alkalmazzák Micsurin ta­nítását mindennapi munkájuk­ban. A könyvtár, melynek minden törekvése, hogy minél tökélete­sebben kielégítse a kolhozpa­rasztok egyre növekvő igényeit, igen nagy tömegnevelő munkál végez- Már a múlresztendőbcn az olvasó-aktíva segítségével, különösen a mezőgazdasági szakemberek támogatásával 32 előadást tartottak a könyvtár­ban, különféle agrotechnikai és .állategészségügyi kérdésről. Az olvasási láz olyan hatal­mas méretűvé vált, hog} a kó’.- hozparasz lókat már nem elégítik ki azok a könyvek, amelyeket a kirgiz könyvkiadó bocsát ren­delkezésükre. Sokan kifogásol­ják, hogy például a kirgiz könyv­kiadó kiadványaiban keveset foglalkozik az illó-olajok agro­technikájának kérdésével, holott a körzet kolhozai már hosszú ülő óta termelnek illő-olajokat, illő-olaj magvakat. A könyvkiadók munkájának irányításában jelentős szerep jut a falusi- és körzeti tanácsok végrehajtóin zoll ságánuk is, mert hiszen ennek tagjai közvetlen befolyást gyakorolnak az olva­sók igényeinek tudatosításával, a könyvkiadás irányítására. A falusi kultúrházak könyv­táraikkal, olvasótermeikkel és a szemléltető példákat bemutató l'ihnelőadásókkal, a falusi kultú­rának valóságos központjaivá válnak. sének munkája, mert a járás te- riiletén lévő legtöbb pártszervezet­ben eluralkodott az önelégültség• a Lavórokon való megpihenés. A köröstarcsai »Rákosi« termelőcso­portban olyan vélemény alakult ki: »Van már tagunk elég.« Vagy a békési pár(szervezet népnevelő felelős értekezletén igen keveset beszéltek a tszcs-k őszi fejlesz.-, tésérői, az őszi munkák kérdé­séről s valahogyan olyanformán gondolták: »Megy az már magától is.« De a járás területén akadt olyan népnevelő is, aki azt mondta a dolgozó parasztoknak, túlzó »baloldali; módon, a gyakorlatban elferdítve a Párt politikáját: »Os/.- - lályellenség vagy, ha nem lépsz bo a tszcs-be. < Ezekéi t a komoly hi­bákért elsősorban a békési járási bizottságot terheli a felelősség: Nem tekintették eddig teljes mér­tékben harci feladatnak a tszcs-k őszi fejlesztését., az őszi munkát. Igaz, hogy egy értekezleten, ami- kor a tszcs-k fejlesztését értékelték járási viszonylatban, azt mondta Saras elvlárs, járási titkár: »Nagy hiba volt, hogy az agiláriót lebe­csültük, nem tulajdonítottunk neki nagyobb jelentőséget.« Itó meg leéli mondani azt is, hogy e a szó elhangzott, de gyölcercs vál­tozás nem történt. Három hete, hogy Sarus elvtárs, a békési JB titkára, de eddig még nem vett részt népnevelő értekezleten. Far­kas elvtársnő, a járási bizottság ágit. prop. felelőse maga sem gondolt még arra, hogy a nép­nevelő munkához járási tapaszta­latok alapján jó érvekét adjon a* alapszervezelokoek?tll»«tiu|"«»i jó; ér­vekre nagyon is szükség lenne a békési járásban. Hogy megszűnjenek u hibák A járási bizottság bizonyosan nem tudja, hogy a hozzájuk tar­tozó községekben számszerűn* mennyi uj taggal szaporodtak j, utóbbi napokban a termelőcso­portok. De ezen túlmenően a JJ' tagjai külön-kiilön nem foglalkozó- lak egyes pártszervezetek munká­jával, nem ellenőrizték eléggé. A terménybetakaritási és őszi szántás-vetési munkákról, azok me­netéről nem eléggé tájékozott a JB. Pedig a tájékozottság nélkül tökéletes munka végzése cl sem képzelhető. Szóltak ugyan vala­mit egy érlckezlcten az őszi mun­kák menetéről, de konkrét hatá­rozatokat nem hoztak az őszi mun­kák elvégzésére. »V tervkötvények sorsolása és a terv jelentőségének tudatosítása sem kielégítő a békés» járásban. A járás nem egy párt- szervezetének népnevelői hanya­golják el tervünk jelentőségének tudatosítását, a békeharc feladatai­nak ismertetését. Ezekért a hiá­nyosságokért is elsősorban a já­rási bizottságot terheli felelősség. Röviden szóltunk itt a Ivóké«» járási bizottság általában eredmé­nyes munkája mellett egynéhány komoly fogyatékosságáról, — me­lyek elsők között azért követkéz.: lek be, mert a békési JR nem eléggé gazdája saját területének. A Rák-osi elvtárs utnuitatásávaíi felfedett hibák egyúttal megmu•* tátják a teendőket is. Halasztha-4 tallan feladat a békési járási bi­zottságban lévő elvtársak számár* az, hogy sokkal jobban, mint ed­dig gazdái legyenek járásuknak. (T. G.) {Imii a műtrágyázásról tudni kell A műtrágyák használata hozzá­értést igényel. Dvlgozó- paraszt-á­gunk még mindig nem karolta 'fel eléggé ós gyakran nem tudja he­lyesen megválasztani, hogy mikor és mennyi műtrágyát használjon. Pedig ezen körülmények döntően befolyásolják a helyes talajerűgaz- dátkodást. Az őszi gabonáknál már a ve­tés előtt legalább 2—3 héttel kell a talajba adni a műtrágyát, de legkésőbben ki kell szórnunk a vetéssel egyidejűleg. A tavasziak alá adandó szuperfoszfátot főleg kötött talajokon, már jó, ha ősz­szel kiszórjuk. Ez esetben az őszi mélyszántásra szórjuk és azt bolo- ■fogasdljuk a talajba. Vigyázzunk a műtrágyák keverésére. Vannak olyanok, amelyek egymással nem keverhetők. Vannak olyanok, ame­lyek csak közvetlenül a kiszórás előtt keverhetők össze. Az álta­lánosságban használt pétisó és szuperfoszfát is csak közvetlenül a kiszórás előtt- keverhető. Ügyel­jünk orra is, hogy csak annyit keverjünk össze, amennyit még aznap ki tudunk szórni. A pétisó adagolása esetén a nö­vény erőteljeselibcn fejlődik, mi­vel gyors hatású nitrogénnal gaz­dagítottuk talajunkat. Különösen fontos a szuperfoszfát adagolása a kalászosok alá, mivel ezeket n magtermessftós céljára vetjük. A szemfejlődéshez ugyanis sok fosz­forsav szükséges, amelyben tala­jaink általában nem bővelkednek. A káli műtrágyák alkalmazása az­ért fontos, mivel a növényrostok fejlődését ezzel nagyban elősegít­jük. Hogy milyen műtrágyát használ­junk, az függ a termesztendő nö­vény fajtájától, valamint a talaj összetételétől. Pétisót ós sziipor- íószfátot nagy általánosságban ha­zai talajokon sikerrel alkalmazha­tunk. Természetesen, ha erősen sa­vanyít, mészszegény talajjal van dolgunk, akkor ;v szuperfoszfát helyett mészfoszfátot használjunk. Ha pedig erősen meszes talajunk vau, akkor pedig péti só keljeit inkább kénsavas ammóniát használ­junk. Általában az őszi gabonák alá 150—160 kg szuperfoszfátot ős 50—60 kg pétisót szórjunk ki kát. holdanként. A pétisó mennyiségé­ből jó, ha 25—30 kilogramot nem ősszel, liánom tavasszal szórunk ki fejtrágyának. A kiszórást lehetőleg szólnientes időben végezzük, gyenge szélnél még szórhatjuk, ilyenkor u szól irányában haladjunk. Legjobb, ha műlrágyaszoró gépet használunk, lia nincs, akkor nyakba akasztott zsákból szórjuk. A kezünket u műtrágyák, különösen a sznpor- foszfát maróhatása ellen a szórás­kor jól zsírozzuk be és a szórás befejezésével jól mosakodjunk meg. A megmaradt műtrágya raktáro­zására is kellő gondot fordítsunk. Száraz, levegős helyen tároljuk és a zsákokat ne a földre, illetve a padlóra, hanem deszkákra te­gyük. Ha megcsomósodik a rak­tározás ideje alatt, akkor a ki­szórás öltőt zúzzuk szét. a csomó­kat. A falusi kultúrköxpontok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom