Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-14 / 214. szám
> VIHARSAROK NÉPE Negyven ember munkáját végzi el egy szovjet répaszedő kombájn Tizenkét répaszedő segíti a mezőhegyesiek munkáját Még tavasszal érkeztek meg a kékre festett gépek a Szovjetunióból. Azóta ott állnak a mezőhegy esi gépüzemben. Várták az őszt, hogy az egyik legnehezebb munkában, a cukorrépaszedésben segílségére legyenek a mező- hegyesi dolgozóknak. A nyári napok lassan őszbefordullak. Beérett a cukorrépa. Es a kék színű U 41-es traktorok egymásután fordultak ki a földekre, vitték maguk után a répaszedő gépeket. Az egész gazdaság figyelme erre forduL Ó,mezőhegyesen Szegedi elvtársék próbálták ki. Vagy hatan-nyol- cau forgolódtak a gép körül. Elő szőr a síma földön próbáljál ki — indítványozták. Felbúgott a traktor s a répaszedőgép vasa hosszú, egyenes barázdát hasít a fpldön. Kétszer-liáromszor fordulnak így üresen, aztán beállnak a répába Szinte belepirulnak az izgalomba, amikor Szegedi elvtárs kapcsol... indul a gép.- Állj 1 Nem szedi fel a répát — kiált figyelmeztetően az ik. Valóban, a futószalag nem továbbítja fel a répát a késhez, azután a tartályhoz. Tanakodnak. — A villát kéne lejebb ereszteni — tanácsolja valaki. Előkerül a hatalmas csavarkulcs. Antal elvlárs máris lazítja a csavarokat! J.i'jiCpb eresztik a villát. Újra indulnak. Négy-öt métert megy' a gép. aztán újra megállítják. IMost már jól működik a futószalag, de nem vágja jót a répát. Ismét nekigyíírkőznek. S ahogy igazgatják, miről is folyna a szó, nem a szovjet emberekről, . dk xi gépet küldték. Sárecki elvlárs, a gazdaság igazgatója maHiánycsságok az orosházi Magasépítési NV szegődi építkezésénél Az orosházi Magasépítő NV szegedi építkezésénél a munka műszaki előfeltétele nincs biztosítva olyan mér lékben, hogy a dolgozók jó eredményt tudjanak elérni az üj norma telje- síléséhen. A kőműves szakmunkások, akik sziahánov.'sta módszerrel dolgoznak, néhány százalékkal túlszárnyalják az új normát, a segédmunkások azonban nagyon alacsony százalékokat érnek el, Meg kell állapítani azt is, bogy ennél az építkezésnél a rossz műszaki szervezés miatt löbb esetben nagyméretű anyagpazarlás állt elő. Konkrét j léid a erre az, amikor egy , mennyezet zsaluzás- . nál, az alápulcolásl új padlódesz- kákból készítették és mivel a méret nem felelt meg a helyiség szélességének, a szélességéből is lefaraglak és így tönkretették 17 darab pallót, amit lényegében már használni másra nem lehetett. Ezen sürgősen változtatni kell és sürgősen meg kell teremteni az építkezésnél a munka műszaki előfeltételét. Világítsanak rá a népnev'elők arra, hogy az anyagpazarlással az ellenség malmára hajtják a vizet és indítsanak fokozott harcot a selejt ellen. gyaráz. Most jött vissza a Szovjetunióból. A parasztküldöttség- gel volt oda. — Olt egy-cgv cukorrépa 120—110 dekás. És a cukortartalma is magasabb, mint a mienk. A szemekben ott ég a kérdés, Poros elvtárs, brigádvezető ki is mondja: Hogy lehet azt elérni? Sárecki elvtárs néhány mondattal elmagyarázza: a Szovjetunióban minden kolhoztag, a szovhozok minden dolgozója állandóan tanul. Sajátjának érzi a földet, a gazdaságot, fis ha elérnek jó eredményt, nem azt mondják, amit mi, hogy hát milyen jól dolgoztunk, hanem azon törik a fejüket, hogyan lehetne még többet termelni. A szavai Után támadt csendet Poros elvtárs töri meg: »Hát az igaz, ha mi úgy dolgoztunk volna, mint a szovjet emberek, az aszály ellenére is sokkal jobb eredményt érhettünk volna el*. Bírálat is, önbírálat is van a hangjában, de egyben ígéret is: jövőre megpróbálunk hasonlóbbak lenni a szovjet emberhez. Megigazították a késeket. Indul újra a kombájn. Jól megy. A villa egymásután dobja fel a futószalagra a répxít. A kések pillanat alatt leszelik a fejét, aztán a futószalag viszi tovább, külön tartályba a répát, külön a leveleket. Egy-egy sor után, mikor meglelik mind a kettő, a tartályok önműködően kinyiinak, lehull egycsomóba a répa, négyöt méterrel arrébb a levél. Odasietnek. Figyelmesen nézik, forgatják a répákat. Van még egy-kettő, amit túlságosan vágott, van olyan, amelyiknek éppen csali a leveleit nyisszantja le. Idő kel!, hozzá, míg belejönnek a gép kezelésébe. De egykét nap s azután megy majd minden a maga rendjén. Tizenkét ilyen kis kékre lesieti répaszedő kombájn dolgozik a mezőliegyesi halárban. Egy egy gép negyven ember munkáját végzi el egy nap alatt. A dolgozók szeretettel nézegetik. Tudják, ezek a gépek az ő munkájukat könnyítik meg. Segítenek ahhoz, hogy október 20- x-a —■ ahogy a derekegyliázi kihívásnál vállaltak — be is fejezzék a répaszedést. —z—• ÄVG IŰT BRIGÁDOK! Kövessétek a buesai gépállomás íkraljainak példáját.Keljelek egymással párosversenyre, hogy így még magasabb eredményeket tudjatok elérni az őszi munkák során. BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR NVI A rundsluhl és a raschell-fizeinrts/.ek művezetői, fokozottabb figyelmet fordítsatok a készülő árukra, hogy a közeljövőben minél kevesebb bibuceniis áru kerüljön ki az üzemből. Ezzel a felületes munkával nagyban gátoljátok a nagy javító üzemrész dolgozóinak munkáját isi OROSHÁZI MAGASÉPÍTŐ XV KOMPVES DOLGOZÓI! Vegyelek példát Szűcs György kőműves szakíársalokrőt, aki az árpádhalmi gépállomás építésénél jó munkaszervezéssel, átvéve a szovjet sztahanovisták módszerét, az aiapfalazás- nái és betonozásnál 234 százalékot ért el. Kövessétek Szűcs György példáját! Vandlik János tudja: hogyan terem többet a föld Serény munka 'folyik a békéscsabai fényest földeken. Egybefolyik a kocsik zörgése a szántást végző traktorok bugásával. Jó mélytál forgatják fel a földet, hadd érjen jói össze tavaszig, mire eljön a kukoricavetés idojo. Vandlik János ö holdas dolgozó paraszt is elvégestette traktorral a mélyszántást — Sok dolga akad ilyenkor az embernek, kivált-, ha egymaga dolgozik — magyarázza. — Oszt.' igyekezni kell ám. Alig, hogy végeztem a kukoricatöróssel, a szár- vágással, hozzáláttam a trágyahordáshoz. Harmattal pedig a szárat hordom be a földről, rohamosan közeleg az őszi vetés ideje, október 10- ig azt is el akarnám végezni. — A vetőmaggal nem sok baj lesz, — folytatja — nemesített vetőmagot vetünk, csak jobb az, mert a fajbúzának erősebb a szára, az nem dől leAztán elmondja, hogy mennyit fejlődött a mezőgazdasági munka öt év alatt. — Azelőtt nem sok gondot fordítottunk a vetésre. Nem törődött vele senki, azért voltak olyan gazos, meg üszögös búzák, hogy rossz EGY CÉLÉ... A MÁV békéscsabai kor ni o tlehelő fütőliá- zában esztergagépe melLett éill .Ficzere József elvtárs, sztahanovista. Kimért, nyugodt mozdulatokkal dolgozik, az esztergákéit mélyen, bele hasit a vasba. Ficztere József elvtárs egy esztendővel ezelőtt büszke örömmel adta forintjait a tervért. Fél-? ezer forintot jegyzett és végtelenül csendes szavakkal ennyit mondott: »Magam gazdagítottam«. Hogy mennyire roppantul igaz ez, saját életén is érzi. De Ficzere József sztahanovista tudta, hogy a tarvért, a hazáért, a békéért nem elég1 lisztén csak a forintokat adni. Ezért adta, adja több és jobb munkáját. Ezért ért el a .vagonten-* gtelyágyak esztergályozásánál liáromezerkettőszázi százalékot. — A célom az; ahogy erőmből telik, segítem a terv megvalósítását. Alert a terv az enyém élt a többi dolgozóé. Sokat kaptam már eddig ä tervtől, tudom, a jövőben még többet kapok. így mondja ezt Ficzsere József. S gondol a nemrégen vásárolt uj ruhákra, a szegedi textilkombinátra, a békéscsabai Ruhagyárra, sok más mindenre, — melyet neki, Ficzere Józsefnek is adott a terv. Érte is történik minden ebben az országban. S agyába villan az is: Mostanában! átlag poo forintot keres havonta, megjavult, vidám lel t az élete. A vasesztergályos sztahanovista normája teljesítésénél mindig közel jár a kétszáz százalékhoz. De, nem pihen meg a babérokon, mindig ée szüntelenül tanul a szovjet emberektől, igyekszik saját munkaterületén alkalmazni azok módszereit. Nem könnyű dolog többet termelni, de Ficzere elvlárs termelést kimutató százaléka mindig feljebb kúszik, A Párt, a nép szeretető, á szovjet emberek példája legyőzhetetlen erőt a<I neki. Munkája, élete a terv — az ő terve meg- valttóllásót segít!, békénket védi. F alaitól Magyarországon gyakorlatoznak a honvédek, « Petőfi akadémisták. A gépi puska mellett ifjabb Rtdeanczás András fekszik, akinek apja a békéscsabai »Vörös Október« tere melőcsoport tagja. Ifjabb Rákon?,zás András biztos kézzel markolja a géppuska fogantyúját» arca elszánt. Kerepel a géppuska és rohamra indulnál: a honvédek az ellenség, ellen. Gránátok robbanna];,.. A gyakorlott véget ért. Pihenőt kapnak a honvédek. Csíki Balázs hadnagy bajtárs (volt téglagyári munkás) a nótázás után arról beszél aj honvédeknek, hogy a gyakorlatnál mik voltak a hibák, A honvédek megértik. S aztán arról l)c-* szélgetnek, hogy milyen korszerű fegyverekkel tan fcszerelve a mi néphadseregünk, Ifjabb Ra, konczás András, meg a többiek is azt mondják: »,1 terv is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy igy megerősödött néphadseregünk.« Beste bent a laktanyában a tervről folyt a szó a honvédek közölt. Elröppent haza is a gondolniuk — az üzemekbe és a földekre. If jabb lief konczás András többi bajtársainak beszélt: »Egy a célja a honvédeknek, a dolgozóknak. Ipari' munkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek a tériért küzdenek keményen. Mi, honvédek az alkotó munka zavartalanságát biztosítjuk, őrt állunk azért, hogy békében inegvalósiU- hassuk a tervet. A dolgozók szerszámmal a kezükben, mi fegyverrel segítjük a terv megvalósítását, Mi békét akarunk, de ha ránk törne az ellenség, akkor halál várna rájuk.« Ifjabb Rakonczás András bajtársai lefeküdtek. De ő nem tért nyugovóra és haza gondolt a termel őcso portba. Aztán tollal vett kezébe és levélíráshoz fogott. Apjának s a tszcs tagjainak irta: y>Nyugodtan végezhetik a munkát, a néphadsereg őrködik. A terv további megvalósítását, a békéi biztosítják,,. A fegyverek jó kezekben vannak.« S aztán eszébe jutottak a költő szavai, azt irta a levél végére: Mi « néppel vagyunk tűzön, tizen át volt ránézni. A földöt mindig egyformán, egyoldalúan tehenekkel, vagy jobb esetten, kőt rossz lóval munkáltuk. Se mélyszántás, se tarlóbuktatás, kinek volt arra ideje meg, hogy kísérletezzen a földdel, mint most a nagyüzemi gazdálkodásban? Senkinek. Tehát a föld nem kapott mélyszántást, évről- óvro mindjobban elgyomosodott, elterjedt benne a tarack. A vetőmaggal som igen törődtünk. Búza, búza, oszt kész. Én is három évbon egyszer csáváztam, mások eny- nyiszor som. Szeloktorozás ? Ahhoz meg nem is juthattak a kisemberek, legföljebb kézirostával takarították ki a vetőmagot nagyjából. így aztán évről-évre szaporodott a konkoly, meg a fűmag. A csávázatlan vetőmagból üszögös búsa termett, ba a következő évben sem csáváztak, akkor az amúgy is gyengén munkált föld 5—6 mázsás termésének egy része üszög volt. Vandlik J ános úgy beszél evekről, mint ami már a múlté. Gyermekkora óta 'földdel bíbelődik, tapasztalhatta a mostoha gazdálkodás hátrányát és láthatta ismerősei példájából is. De ő is úgy volt vele, mint mások, hogy igy munkálták földjeiket az apáink is, oszt’ mégis éltek. Csakhogy most Vandlik János sokezer dolgozó p<- raszttársával szakított a régi szokásokkal, többet akarnak termelni, hogy jobban éljenek. Ez viszont csak szakszerű gazdálkodással lehetséges. — A gépi erő megfizethetetlen segítség minden dolgozó parasztnak — mondja elgondolkozva. - - Nemcsak azért, mert gyorsan dolgozik, hanem azért, mert utána néhány mázsával többet terem a föld össv. Gazsó Pálné szomszédja egy pár évo gépállomással dolgoztatja a földjét, igy évről-évre jobbá válik a földje. A gép szántott fel tavaly a búza « a kukorica alá és több is termett nőid, mint annak, aki lóval karmoltatta meg. Most, ha a gépi szántáshoz hozzáadjuk azt, arait a géppel való vetés, a nemesített vetőmag, * .szeloktorozás és a csővázát, jelent, az eredmény az, hogy két-háróm mázsával biztosan több gabona teremi. " (Kii'-k)
