Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-13 / 213. szám
VIHARSAROK NÉPE 3 Dolgozók készéinek a tervről, a kötvények sorsolásáról, a békéről dolgozni a megszépített világos termekben, — Nagyon kíváncsi vagyok a sorsolás eredményeire is — mondja befejezőül Udvardiné — és persze elmondhatom azt is, hogy kíváncsi vagyok arra is: hátha nyerek én is. JCTíjy nap múlva: csütörtö- kön megkezdik a terv- kötvények sorsolását. A dolgozók rendkívüli/ érdeklődéssel fordulnak a- tervkölcsőn sorsolása felé és újra. rneg újra elmond_ jiík ; ivük legmélyéből: »A terv <i mi életünket teszi, széppé, békénket védi! Magunknadc a huh a pénzt egy es t ndöwl ezelőtt:«. Ez a magyarázata annak, hogy a dolgozók túláradó lelkesedés_ sei adták forintjaikxt a tervért, aztán pedig becsül, tes jé) munkájuk <1, A tervkölcspn jegyzése óta egy es:terülő muLtl el. S mirulannyiúilk előtt ismért bebizonyosodott, hogy a Párt szavára építeni lehet, a Párt mindig igazat mond. Mert a tervből már eddig is sokat valósító ltunk meg és a terv, a dolgozók lelkesedése testet öltött: a szegedi, te.itil-kombinátban, a Sztálin- hidban, bekötőút Icban, itt Békés megyében a Ruha gyárban, uj egészségházakban, munkásba^ le '.sokban, lculturotthonokban, — sok mát bari, melyeket nehéz lenne felsorolni. De testet öltött ee terv abban is, hogy erősebbé vált néphadseregünlc, — mely. az ember alkotó munkáját biztosit ja, védi. A volt Hohn téglagyárban Tizenkét éve! ezelőtt, 1938-ban a Horthy-fasizmus- fokozódó barbársága közepette a dolgozóknak nyomor. ki*«miukettflég, megalázás jutott osztályrészül. Mérhetetlenül alacsony bérek, rettegés a mim ka; léi kuli tol, attól. hogy a tőkés « kivófa» a gyárbő 1 és csáIád jóval ! egyíi tt az uteára berői, — ez volt . a m nnk :ás élete. Jsr volt ez a csabai Bolrn'■ogjain árkán Is. A Néps. iává 1938 Tfrúníus i 25-i szí Lm: ilian a 7. oldaIon a BőimUg\ te várról ir: A Bohn-féfe tíglaffyár száz■7ütnia bocsátja el a munkásokat. A gyár í rfímunkásaitiak 20 filléres órabéreket íi/et, emibél képtelenség megélni és természetesen lehetetlen bhí’I a munkanélküli hónapokra ♦nrialékolnf. A tégleSrak az utAbbi áa ekben emelkedtek, de a gyár mt£*’niintí^<*nzb'rat az inségbére- !:et fizeti, melyeket a válság évei alatt fizetett. Tizen!:ei év múlott el azóta és na.g :• fordult a világ. Ma már nem párán -solgat a tőkés és nem teheti tönkre a munkásokat. A dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, a gyár a munkások tulajon lett és a maguk javára térnek, erősítik a nép, hatalmát, a tartós Kékéért küzdők táborát. ~ Márta Sándor, a békéscsabai 9 téglagyár c soport'ehetője a száraz- tég’a hordásnál dolgozik. Keresetlen szavakkal mondja el, hogy milyen sokat köszönhet ő a fel- , szabaditó Szovjetuniónak, meimyi mindent köszönhet a Pártnak. Aztán ötéves tervről beszél. — Emlékszem elvlárs, milyen boldogan és milyen lelkesedéssel adtuk oda forintjainkat a kölcsön- jogyzésnél. Én magam 300 forintot jegyeztem... Úgy voltam vele, hogy ha én munkám mellett ezzel a tervkölcsöimel is támogatom ötéves tervünket, olyan az, mintha az egyik zsebemből a másikba tettem volna a pénzt. Hogy miért? Azért, mert már eddig is sokmindent kaptunk itt az üzemben a tervtől. Egy csomö épületet rendbehoz- tak. Van szép, gyönyörű tiszta ebédlőnk, üzemi konyhánk, kultúrtermünk. Aztán a fizetésem Í3 egyre emelkedik. Mindig többet és többet keresek. Ezt is csak a tervnek köszönhetem, hogy megjavult a munkakörülményem. Nálunk is könnyebb lett már sokhelyen á munka. A csoport nekiíekszik a munkának, nagy col lebeg előttük — túlteljesíteni az új normát, túlteljesíteni mindig a tegnapi eredményt. — Legutóbb 113 százalékot értünk el — mondja Márta Sándor — 'fizetésein az 180 forjnt volt. Valamivel kevesebb, mint amikor a régi, laza norma mellett dolgoztunk, de ez a különbség napról- napm tüflik el. Néhány hét még, vagy annyi se és ugyanannyit keresek, mint akkor. Ma már nem úgy van, mint, 12 évvel ezelőtt. Népi demokráciánk megbecsüli a jó munkásokat és a kereset dolgában is nagy a változás. 1938-ban 20 fillér volt az órabér, ma meg Márta Sándor és a csoport tagjai, ha kiszámolják egy órára eső keresetüket, 3 forint 5 fillér jön ki! És ez a szám az, hogy mennyit keresnek egy óra alatt, nem a tőkés, kénye- kedvén múlik, . hanem rajtuk. Azon, hogy mennyit teljesítenek, hogy milyen eredményt érnek el az új normában dolgozók! És ezért harcolnak ott a munka frontján Márta Sándorok a téglahordásnál, a terv megvalósitásáért. És' boldogan várják szeptember lt-ét, amikor először sorsolják g terv- kölcsön kötvényeket. — Ünnep lesz ez a számunkra, újabb győzelmek napja. Egy újabb erőforrás a további munkához! Vdvardinénak kipirul az area ,., A Kötöttárugyárban Udvardi Lászlóné olyan lelkesen beszél az ötéves tervről, hogy szinte kipirul az arca: — Nagy ajándék nekünk, dolgozóknak az ötéves terv. Ezt én is a ,magam éleién keresztül látom, egyre inkább világosabb lesz előttem is, hogy ebben az országban minden miértünk, a dolgozókért történik. <— Amikor meghalloltam annakidején, hogy tervkölcsönköt- vényt lehet jegyezni, én is örömmel írattam 300 forintot Tudtam, hogy ezzel a béke megvédéséhez járulok hozzá. Már akkor is tudtam, hogy ez a pénz -'vissza fog nekem térülni. Ez bebizonyosodott. Ezt különösen saját háztartásomban vettem észre. Tudtunk venni a férjemmel kerékpárt, rádiót, amire már olyan régó La vágytunk és ezt éppen az'ötéves terv tette lehetővé számunkra. A nyáron pedig két hétig Balatonföldváron nyaraltunk. Hogy mit éreztem én akkor, amikor először életemben mehettem nyaralni?... azt ki sem tudom mondani. Kimondliatat- lan hálával és szeretettel gondoltam a Szovjetánióra. a Pártra, amiért mindezeket lehetővé tette a dolgozók számára, Megfogadtam: minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a munkahelyemen még jobban megálljain a helyemet.. De nemcsak az én háztartásomon keresztül látom Mjlelszabadulásunk előtt köl- csönre kényszeritattéh a dolgozó magyar népet, de ezt d kölcsönt sohasem térítette vrsz- sza a kapitalista Magyarország, sőt a semmittevő UraJz a kizsákmányolás fokozására használták fel. Gyökeresen más most a helyzeti A tervkölcsön százszorosán, ezerszeresen visszatérül a dolgozóknak, a tervJcölcsönriel saját magunkat gazdagítottuk. S a tervről, mindannyiónle tervéről beszélnek a dolgozók és saját életüket hozzák példánál: arra: mit köszönhetnek a terv-\ nele. azt, hogy egyre több az ajándék, melyet az ötéves tervtől kaplunk. Itt az üzemünkben is meglátszik ez. Egymásután vezetik be a munkatermekbe a neonfényt, arai nappali világosságot biztosít éjjel is a dolgozóknak. Vagy például a varrodában új parkettát raktak a régi padló helyébe és ma már öröm A békéscsabai Építőipari Technikum is az ötéves terv szülötte Tiszta, világos tanterem, modern, szakszerű bútorzat, praktikus tanszerek, a falusi levegőtől kipirosodott arcok, szakszerű előadók jellemzik Békéscsaba ezen uj iskolájának minden helyiségét. Az igazgató elvtárs elmondja,, hogy az iskola az, ötéves terv szülötte. Száz- ötvenezer forintot kaptak beruházási célokra, átalakításokra pedig 5o ezer forintot. — Ezek a padok sokkal jobbak, mint a régiek, — mutat az uj padokra. — A csőbutorok mintájára készült minden bútorzat az iskolában. Jő szakkönyveket, egy 58oo forint, értékű Írógépet, praktikus tanszereket kaptunk, melyekben benne vannak már a szovjet építőipar vívmányai is. Szivesen dolgozunk az ötéves tervért s mindannyian azon vagyunk, hogy az idekftldött munkás-paraszt gyerekekből kiváló szakembereket képezzünk nemzetgazdaságunk, a tervek. a haladás népe számára. Szappanos Margit, az orosházi Papír NV üzletvezetőjének lányaj elmondja, hogy először idegenkedve jött be az uj iskolába, de amikor megtudta, hogy az iskola mindenki boldogulását szolgálja, vas- szorgalommal fogott neki a tanulásnak. — Tudom, hogy a demokráciában a nők és a férfiak egyenlők. Én mint nő — mondja — meg akarom mutatni, ebben az iskolában szerzett tudásommal tudok olyan munkát végezni építési vonalon, mint a férfiak. Építőipari élmunkásnő szeretnék lenni. Litauszki István tanuló megjegyzi, hogy ő a saját pénzéből 5o forint értékű terv kölcsönt jegy- zelt. Műiden gyerek jegyzett az osztályban tervkölcsönt, ha másként nem, úttörő csapata keretén belül. Mindannyian tudják, bogy nemcsak a húzás utáni esedékes nyeremény fontos a számukra, mindannyian lelkes szavakban hangsúlyozzák, hogy az ötéves tervkölcsön mindenki számára nagy nyereség. Mindnyájunk számára a jobb életet teszi lehetővé, a békét biztosítja. Nem maratok le a lékifsbázl „Május 1“ mögül!! Sorra vállalják a versenyt termelőesoportjaink »Mély megvetéssel és undorral bélyegezzük meg az angolszász amerikai imperialistákat koreai testvéreink ellen elkövetett gaztetteik miatt — írják levelükben az orosházi »Dózsa György« termelőszövetkezeti csoport tagjai. — A mai napon megfogadjuk, hogy még keményebb harcot folytatunk a termelés vonalán a háborút szító vérebek belső ellenségeivel, a reakciósokkal és a k u Iákokkal szemben, akik az imperialistákkal együtt újabb háborúba akarják sodorni a világot. A jövő évben még jobbat és többet fogunk termelni, mert tudjuk, hogy ezzel békénket erősítjük, békénket védelmezzük. Ezért mi elfogadjuk a lőlcösházi »Május 1« termelőszövetkezet versenyfelhívását az őszi betakarítási, szántási ós vetési munkák elvégzésére s egyben versenyre hívjuk a szarvasi »Dózsa« tszcs-t és az orosházi »Október 6« termelőszövetkezeti csoportot.« Az orosháziak a »Május 1« termelőszövetkezeti csoport versenyfelhívását még kibővítették azzal, hogy október 30-ig tanyaközpontjukat xeaidbehozzók, bemeszelik, hogy az példamutatóan álljon az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Mindjárt az első napon csatlakoztak a lőkösházi »Május 1« termelőszövetkezeti csoport felhívásához a sarkadfeketeéri »Lenin«, a füzéé-, gyarmati »Vörös ’Csillag«, a körös- ladányi »Uj barázda«, a nagyszénás! »Dózsa« és »Táncsics« egyesített termelőszövetkezetek. Azt akarjuk, hogy községünk élen járjon az őszi munkák versenyében — határozták el Mezőberény dolgozó parasztjai Alig látott napvilágot a bu- csai dolgozó parasztok verseny- felhívása, melyben versenyre hívják a megye összes községeit az őszi munkák időbeni elvégzésére, ,máris több község, így Mező- berény is csatlakozott a bucsaiak versenyfelhívásához és párosver- senyre hívta Békés községet. A mezőberényi népfronIbizottság a következő levelet küldte szerkesztőségünkbe: »A mezőberényi dolgozó parasztság megértve a miniszter- tanács növénytermesztésünk érdekében hozott határozatát, a terménybegyüj lésben elért eredmények továbbfokozására s azért, hogy községünk továbbra is élenjáró község lehessen, az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére párosversenyre hívjuk Békés község dolgozó parasztságát. • Mi, a bucsaiak versenyfelhívása alapján ellentervet készítettünk s vállaljuk, hogy az ősziárpa vetését szeptember 25-ig, a rozs vetését október 10-ig, őszi búza vetését október 80-ig elvégezzük. Az őszi vetésre mindenkor csávázott és tisztított vető- magvat használunk. Mélyszántásunkat november 3Ó-ra teljes egészében befejezzük s arra törekszünk, hogy szántásainkat a gépállomás traktoraival végezzük el az elmúlt évi 20—25 cm-nél 3 cm-el mélyebben, hogy a káros eketalpréteg keletkezését megszüntessük.« Békés község dolgozó parasztsága a mezŐberényick verseny- felhívását elfogadta s csatlakozott a bucsaiak versenykihívásához. Ä kereki állami gazdaságban versenyben végzik a gyapotszedést A kereki állami gazdaságban javában folyik a gyapotszüretelés. A gyapot kényes növény. Ha e megérett gyapotot nem szedjük idejében, a szól elhordja, vagy pedig lehull a földre és ott összepiszkolódik. Ez pedig rontja a gyapot minőségét, A gyapotszüretelés meggyorsítása érdekében a kereki állami gazdaság »Kossuth« és »Előre« brigádja gyapotszedési versenyt indított a gazdaság területén, a következő versenypontokkal: Biztosítjuk a gyapot tisztán szedését, így gazdaságunknak több elsőosztályú gyapotja lesz, s ezaet elősegítjük a gyár munkáját ». A gyapotszedési átlagot, a szedés kezdetétől számítva, a teljes betakarításig, napi 10 kg helyett 30 kg-ra emeljük. A fajtaidegen ém más színezetű gyapotot, például a rozsdáisszínűt külön szedjük. Vigyázunk arra, hogy éretlen gyapotot ne szedjünk le és arra is, hogy egyetlen érett gyapot se maradj«» el mögöttünk, mert minden szál • dolgozók ruhaellátását segíti elő. Skaliczki Péter, kereki állami gazdaság. HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 éráig
