Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-13 / 213. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Dolgozók készéinek a tervről, a kötvények sorsolásáról, a békéről dolgozni a megszépített világos termekben, — Nagyon kíváncsi vagyok a sorsolás eredményeire is — mondja befejezőül Udvardiné — és persze elmondhatom azt is, hogy kíváncsi vagyok arra is: hátha nyerek én is. JCTíjy nap múlva: csütörtö- kön megkezdik a terv- kötvények sorsolását. A dolgo­zók rendkívüli/ érdeklődéssel for­dulnak a- tervkölcsőn sorsolása felé és újra. rneg újra elmond_ jiík ; ivük legmélyéből: »A terv <i mi életünket teszi, széppé, bé­kénket védi! Magunknadc a huh a pénzt egy es t ndöwl ezelőtt:«. Ez a magyarázata annak, hogy a dolgozók túláradó lelkesedés_ sei adták forintjaikxt a tervért, aztán pedig becsül, tes jé) mun­kájuk <1, A tervkölcspn jegyzése óta egy es:terülő muLtl el. S mirulannyiúilk előtt ismért be­bizonyosodott, hogy a Párt sza­vára építeni lehet, a Párt min­dig igazat mond. Mert a tervből már eddig is sokat valósító ltunk meg és a terv, a dolgozók lelke­sedése testet öltött: a szegedi, te.itil-kombinátban, a Sztálin- hidban, bekötőút Icban, itt Bé­kés megyében a Ruha gyárban, uj egészségházakban, munkásba^ le '.sokban, lculturotthonokban, — sok mát bari, melyeket nehéz len­ne felsorolni. De testet öltött ee terv abban is, hogy erősebbé vált néphadseregünlc, — mely. az em­ber alkotó munkáját biztosit ja, védi. A volt Hohn téglagyárban Tizenkét éve! ezelőtt, 1938-ban a Horthy-fasizmus- fokozódó bar­bársága közepette a dolgozóknak nyomor. ki*«miukettflég, megalá­zás jutott osztályrészül. Mérhetet­lenül alacsony bérek, rettegés a mim ka; léi kuli tol, attól. hogy a tőkés « kivó­fa» a gyárbő 1 és csá­Iád jóval ! egyíi tt az uteára berői, — ez volt . a m nnk :ás élete. Jsr volt ez a csabai Bolrn­'■ogjain árkán Is. A Néps. iává 1938 Tfrúníus i 25-i szí Lm: ilian a 7. olda­Ion a Bőim­Ug\ te várról ir: A Bohn-féfe tíglaffyár száz­■7ütnia bocsátja el a munkásokat. A gyár í rfímunkásaitiak 20 filléres órabéreket íi/et, emibél képtelenség megélni és természetesen lehetetlen bhí’I a munkanélküli hónapokra ♦nrialékolnf. A tégleSrak az utAbbi áa ekben emelkedtek, de a gyár mt£*’niintí^<*nzb'rat az inségbére- !:et fizeti, melyeket a válság évei alatt fizetett. Tizen!:ei év múlott el azóta és na.g :• fordult a világ. Ma már nem párán -solgat a tőkés és nem teheti tönkre a munkásokat. A dolgozó nép vette kezébe a ha­talmat, a gyár a munkások tulaj­on lett és a maguk javára tér­nek, erősítik a nép, hatalmát, a tartós Kékéért küzdők táborát. ~ Márta Sándor, a békéscsabai 9 téglagyár c soport'ehetője a száraz- tég’a hordásnál dolgozik. Kereset­len szavakkal mondja el, hogy milyen sokat köszönhet ő a fel- , szabaditó Szovjetuniónak, meimyi mindent köszönhet a Pártnak. Az­tán ötéves tervről beszél. — Emlékszem elvlárs, milyen boldogan és milyen lelkesedéssel adtuk oda forintjainkat a kölcsön- jogyzésnél. Én magam 300 forintot jegyeztem... Úgy voltam vele, hogy ha én munkám mellett ezzel a tervkölcsöimel is támogatom ötéves tervünket, olyan az, mintha az egyik zsebemből a másikba tettem volna a pénzt. Hogy miért? Azért, mert már eddig is sokmindent kaptunk itt az üzemben a terv­től. Egy csomö épületet rendbehoz- tak. Van szép, gyönyörű tiszta ebédlőnk, üzemi konyhánk, kul­túrtermünk. Aztán a fizetésem Í3 egyre emelkedik. Mindig többet és többet keresek. Ezt is csak a terv­nek köszönhetem, hogy megjavult a munkakörülményem. Nálunk is könnyebb lett már sokhelyen á munka. A csoport nekiíekszik a munká­nak, nagy col lebeg előttük — túlteljesíteni az új normát, túl­teljesíteni mindig a tegnapi ered­ményt. — Legutóbb 113 százalékot ér­tünk el — mondja Márta Sándor — 'fizetésein az 180 forjnt volt. Valamivel kevesebb, mint amikor a régi, laza norma mellett dolgoz­tunk, de ez a különbség napról- napm tüflik el. Néhány hét még, vagy annyi se és ugyanannyit ke­resek, mint akkor. Ma már nem úgy van, mint, 12 évvel ezelőtt. Népi demokrá­ciánk megbecsüli a jó munkásokat és a kereset dolgában is nagy a változás. 1938-ban 20 fillér volt az órabér, ma meg Márta Sándor és a csoport tagjai, ha kiszámol­ják egy órára eső keresetüket, 3 forint 5 fillér jön ki! És ez a szám az, hogy mennyit keresnek egy óra alatt, nem a tőkés, kénye- kedvén múlik, . hanem rajtuk. Azon, hogy mennyit teljesítenek, hogy milyen eredményt érnek el az új normában dolgozók! És ez­ért harcolnak ott a munka front­ján Márta Sándorok a téglahordás­nál, a terv megvalósitásáért. És' boldogan várják szeptember lt-ét, amikor először sorsolják g terv- kölcsön kötvényeket. — Ünnep lesz ez a számunkra, újabb győzelmek napja. Egy újabb erőforrás a további munkához! Vdvardinénak kipirul az area ,., A Kötöttárugyárban Udvardi Lászlóné olyan lelkesen beszél az ötéves tervről, hogy szinte ki­pirul az arca: — Nagy ajándék nekünk, dol­gozóknak az ötéves terv. Ezt én is a ,magam éleién keresztül lá­tom, egyre inkább világosabb lesz előttem is, hogy ebben az or­szágban minden miértünk, a dol­gozókért történik. <— Amikor meghalloltam an­nakidején, hogy tervkölcsönköt- vényt lehet jegyezni, én is öröm­mel írattam 300 forintot Tud­tam, hogy ezzel a béke megvé­déséhez járulok hozzá. Már ak­kor is tudtam, hogy ez a pénz -'vissza fog nekem térülni. Ez be­bizonyosodott. Ezt különösen sa­ját háztartásomban vettem ész­re. Tudtunk venni a férjemmel ke­rékpárt, rádiót, amire már olyan régó La vágytunk és ezt éppen az'ötéves terv tette lehetővé szá­munkra. A nyáron pedig két hé­tig Balatonföldváron nyaraltunk. Hogy mit éreztem én akkor, amikor először életemben me­hettem nyaralni?... azt ki sem tudom mondani. Kimondliatat- lan hálával és szeretettel gon­doltam a Szovjetánióra. a Párt­ra, amiért mindezeket lehetővé tette a dolgozók számára, Megfo­gadtam: minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a munkahelye­men még jobban megálljain a helyemet.. De nemcsak az én háztartásomon keresztül látom Mjlelszabadulásunk előtt köl- csönre kényszeritattéh a dolgozó magyar népet, de ezt d kölcsönt sohasem térítette vrsz- sza a kapitalista Magyarország, sőt a semmittevő UraJz a kizsák­mányolás fokozására használ­ták fel. Gyökeresen más most a helyzeti A tervkölcsön százszo­rosán, ezerszeresen visszatérül a dolgozóknak, a tervJcölcsönriel saját magunkat gazdagítottuk. S a tervről, mindannyiónle tervé­ről beszélnek a dolgozók és sa­ját életüket hozzák példánál: ar­ra: mit köszönhetnek a terv-\ nele. azt, hogy egyre több az aján­dék, melyet az ötéves tervtől kaplunk. Itt az üzemünkben is meglátszik ez. Egymásután ve­zetik be a munkatermekbe a neonfényt, arai nappali világos­ságot biztosít éjjel is a dolgo­zóknak. Vagy például a varro­dában új parkettát raktak a régi padló helyébe és ma már öröm A békéscsabai Építőipari Technikum is az ötéves terv szülötte Tiszta, világos tanterem, mo­dern, szakszerű bútorzat, praktikus tanszerek, a falusi levegőtől kipi­rosodott arcok, szakszerű előadók jellemzik Békéscsaba ezen uj is­kolájának minden helyiségét. Az igazgató elvtárs elmondja,, hogy az iskola az, ötéves terv szülötte. Száz- ötvenezer forintot kaptak beruhá­zási célokra, átalakításokra pedig 5o ezer forintot. — Ezek a padok sokkal jobbak, mint a régiek, — mutat az uj pa­dokra. — A csőbutorok mintájára készült minden bútorzat az isko­lában. Jő szakkönyveket, egy 58oo forint, értékű Írógépet, praktikus tanszereket kaptunk, melyekben benne vannak már a szovjet építő­ipar vívmányai is. Szivesen dolgo­zunk az ötéves tervért s mind­annyian azon vagyunk, hogy az idekftldött munkás-paraszt gyere­kekből kiváló szakembereket képez­zünk nemzetgazdaságunk, a ter­vek. a haladás népe számára. Szappanos Margit, az orosházi Papír NV üzletvezetőjének lányaj elmondja, hogy először idegenked­ve jött be az uj iskolába, de ami­kor megtudta, hogy az iskola min­denki boldogulását szolgálja, vas- szorgalommal fogott neki a tanu­lásnak. — Tudom, hogy a demo­kráciában a nők és a férfiak egyenlők. Én mint nő — mondja — meg akarom mutatni, ebben az iskolában szerzett tudásommal tudok olyan munkát végezni épí­tési vonalon, mint a férfiak. Épí­tőipari élmunkásnő szeretnék lenni. Litauszki István tanuló meg­jegyzi, hogy ő a saját pénzéből 5o forint értékű terv kölcsönt jegy- zelt. Műiden gyerek jegyzett az osztályban tervkölcsönt, ha másként nem, úttörő csapata keretén belül. Mindannyian tudják, bogy nem­csak a húzás utáni esedékes nye­remény fontos a számukra, mind­annyian lelkes szavakban hangsú­lyozzák, hogy az ötéves tervköl­csön mindenki számára nagy nye­reség. Mindnyájunk számára a jobb életet teszi lehetővé, a békét biz­tosítja. Nem maratok le a lékifsbázl „Május 1“ mögül!! Sorra vállalják a versenyt termelőesoportjaink »Mély megvetéssel és undorral bélyegezzük meg az angolszász ame­rikai imperialistákat koreai test­véreink ellen elkövetett gaztetteik miatt — írják levelükben az oros­házi »Dózsa György« termelőszö­vetkezeti csoport tagjai. — A mai napon megfogadjuk, hogy még ke­ményebb harcot folytatunk a ter­melés vonalán a háborút szító vér­ebek belső ellenségeivel, a reakció­sokkal és a k u Iákokkal szemben, akik az imperialistákkal együtt újabb háborúba akarják sodorni a világot. A jövő évben még jobbat és többet fogunk termelni, mert tudjuk, hogy ezzel békénket erő­sítjük, békénket védelmezzük. Ezért mi elfogadjuk a lőlcösházi »Május 1« termelőszövetkezet versenyfelhí­vását az őszi betakarítási, szántási ós vetési munkák elvégzésére s egy­ben versenyre hívjuk a szarvasi »Dózsa« tszcs-t és az orosházi »Ok­tóber 6« termelőszövetkezeti cso­portot.« Az orosháziak a »Május 1« ter­melőszövetkezeti csoport versenyfel­hívását még kibővítették azzal, hogy október 30-ig tanyaközpont­jukat xeaidbehozzók, bemeszelik, hogy az példamutatóan álljon az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Mindjárt az első napon csatlakoz­tak a lőkösházi »Május 1« termelő­szövetkezeti csoport felhívásához a sarkadfeketeéri »Lenin«, a füzéé-, gyarmati »Vörös ’Csillag«, a körös- ladányi »Uj barázda«, a nagyszénás! »Dózsa« és »Táncsics« egyesített ter­melőszövetkezetek. Azt akarjuk, hogy községünk élen járjon az őszi munkák versenyében — határozták el Mezőberény dolgozó parasztjai Alig látott napvilágot a bu- csai dolgozó parasztok verseny- felhívása, melyben versenyre hív­ják a megye összes községeit az őszi munkák időbeni elvégzésé­re, ,máris több község, így Mező- berény is csatlakozott a bucsaiak versenyfelhívásához és párosver- senyre hívta Békés községet. A mezőberényi népfronIbizottság a következő levelet küldte szer­kesztőségünkbe: »A mezőberényi dolgozó pa­rasztság megértve a miniszter- tanács növénytermesztésünk ér­dekében hozott határozatát, a terménybegyüj lésben elért ered­mények továbbfokozására s azért, hogy községünk továbbra is élenjáró község lehessen, az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére párosversenyre hív­juk Békés község dolgozó pa­rasztságát. • Mi, a bucsaiak versenyfelhí­vása alapján ellentervet készítet­tünk s vállaljuk, hogy az ősziár­pa vetését szeptember 25-ig, a rozs vetését október 10-ig, őszi búza vetését október 80-ig elvé­gezzük. Az őszi vetésre minden­kor csávázott és tisztított vető- magvat használunk. Mélyszántásunkat november 3Ó-ra teljes egészében befejezzük s arra törekszünk, hogy szántá­sainkat a gépállomás traktorai­val végezzük el az elmúlt évi 20—25 cm-nél 3 cm-el mélyeb­ben, hogy a káros eketalpréteg keletkezését megszüntessük.« Békés község dolgozó paraszt­sága a mezŐberényick verseny- felhívását elfogadta s csatlako­zott a bucsaiak versenykihívá­sához. Ä kereki állami gazdaságban versenyben végzik a gyapotszedést A kereki állami gazdaságban ja­vában folyik a gyapotszüretelés. A gyapot kényes növény. Ha e megérett gyapotot nem szedjük ide­jében, a szól elhordja, vagy pe­dig lehull a földre és ott össze­piszkolódik. Ez pedig rontja a gya­pot minőségét, A gyapotszüretelés meggyorsítása érdekében a kereki állami gazdaság »Kossuth« és »Elő­re« brigádja gyapotszedési ver­senyt indított a gazdaság területén, a következő versenypontokkal: Biztosítjuk a gyapot tisztán sze­dését, így gazdaságunknak több elsőosztályú gyapotja lesz, s ezaet elősegítjük a gyár munkáját ». A gyapotszedési átlagot, a szedés kezdetétől számítva, a teljes be­takarításig, napi 10 kg helyett 30 kg-ra emeljük. A fajtaidegen ém más színezetű gyapotot, például a rozsdáisszínűt külön szedjük. Vi­gyázunk arra, hogy éretlen gyapo­tot ne szedjünk le és arra is, hogy egyetlen érett gyapot se maradj«» el mögöttünk, mert minden szál • dolgozók ruhaellátását segíti elő. Skaliczki Péter, kereki állami gazdaság. HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 éráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom