Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-12 / 212. szám

4 VIHARSAROK NÉPE A vasárnapi agitációs munka a gyomai járásban Párt és párt építés fi esaiádapácai pártszervezet fogyatékosságainak megszüntetéséhez minden elvtárs munkája szükséges Igaz. hogy Csanádapácán a régi as család mellett most újabb 3a család lépett be a tszcs-be. Aa is igaz, hogy a terménybegyííjtést száz százalékon felül teljesítették. Komoly eredményt ért el Pártunk Csanádapácán is. Az eredmények­ért oltani elvtársaink keményen megdolgoztak. Mégis azok a sike­rek elsősorban Pártunk országos tekintélyének köszönhetők. Pártunk tagjai, a pártonkivüli dolgozók, sőt a községi párititkár elvtárs is azt mondja: »A párt- szervezet munkájában valami még-- is csak nincs rendjén.« Egy néhány teendő: A párt-1 vezetőség tagjai nyújtsanak több támogatást a párttitkár elvtárs ré­szére. Elsősorban azzal, hogy rend­szeresen résztvesznek a vezetőségi* üléseken és feladatokat vállalnak a pártinunka végzésében. A járási bizottságnak is segítenie kell, ne­velni a vezetőség tagjait, megma­gyarázni. hogy mit jelent az: a pártvezetőség tagjai és a község kommunista vezetői elsők közöd lépnek be a termelőszövetkezeti Csoportba. Érjék el, hogy a párt­vezetőség, a községi vezetők közül többen is kövessék a párttitkár elvtársat önkéntesen, meggyőződés­ből a tszcs-be. Ne bízzuk a vé­letlenre, hogy majd csak meg­értik. , A pártszervezet feladatait az egész párttagságunk kell megoldani Ehhez azonban a párt titkár eív társ tartsa számon, hogy hány párt- csoportvezető van szervezetében, kik azok és hogyan végzik mun­kájukat, Időnként rendszeresen jöjjenek össze, lássa el őket jó- tanácsokkal. A pártesoportvezelű elv társak pedig gondosan foglal­kozzanak minden egyes hozzájuk beosztott elv társsal, beszéljék meg a népnevelőknek kijelölt elvtár­sakkal, hogy mindannyian vegye nek részt u népnevelőm unkában ■ je’cnjenek meg a népnevelő ér- • üdvözleteken. Az eddigi 8— ro kommunista helyett sokkal többen. A kommunista népnevelők és a pártcsoport felelősök is emel jók a pártonkivüli népnevelők számát. Elsősorban dolgozó parasztokat vonjanak be, igy erősítsék a pár- lonkivüli aktívákat. A vezetőség ujjáválasztása óta kilenc tagjelöltet vettek lel Csa­nádapácán. Pártbizalmi és nép­nevelő elv társak sok olyan egyéni dolgozó parasztot találnak, akik népi demokráciánk építését igye­keznek előmozdítani. Például túl­teljesítik terménybeadási kötele­zettségüket, becsületesen és idejé­ben elvégezték a növényápolást, üz őszi szántás-vetést. Többet foglal­kozzanak velük, úgy, hogy végül tagjelöltté lehessenek. Ne azt szá­mítsák az elviávsaxnk, hogyha egy­két kérdésben most még nem ér­tenek velünk egészen egyet, mint például a Iszcs-mozgalom, akkor nem is foglalkozhatunk velük. Fő­leg a dolgozó parasztitjuságot ne­vetjük, mert hiba az, hogy a csa- nádapácai Dl-Sz-szcrvezetbcn csak nyolc tagjelölt van s egyetlen párt­tag sincs, a vezetőségben pedig egy tagjelölt. Megsokszorozódnak az eredmények, ha a párt vezetőség külön napi­rendi pont alap ján részletesen meg vitatva az ifjúság kérdését, cselek­vés útjára lép. Ha az ifjúsági -szervezet titkára, mint Pártunk tagja résztvesz majd a pártvezető­ség. ülésein, a párttitkár elvtárs pedig a DISz vezetőségi üléseit gyakran meglátogatja, akkor ál­landó fejlődés következik be. Hogy a DÉFOSz és MNDSz-szervezeték­ből eddig egyetlen tagjelöltet sem vettek fel, a pártépitésen kívül még arra is figyelmezteti az elv­itől gozó parasztságunk tfuelmet- lenül várta vissza küldötteit a Szovjetunióból, hogy tőlük, a szem­tanuktól hallhassák, hogyan dol­goznak a szovjet, parasztok, mi­lyen az élet a kolhozokban, ho­gyan élnek, a szovjet emberek s a Itoszáinolókon keresztül megis­merkedjenek saját jövőjükkel. A társakat, hogy többet és jobban foglalkozzanak o szervezetekkel. Nagyon fontos még, hogy Frankó Istv án elv társ párttitkár »ne néz­zen néha olyan mélyen a pohár fenekére«, A Párt tekintélyéről van szó. Mindezek a hibák vonatkoznak a csanádapáeai »Haladás« tszcs párt- szervezetére is. A pártvézetőség rendszeresen jól felkészülve tartsa meg üléseit. Helytelen, hogy Nagy elv társ, párititkár csak úgy elbe­szélget a fontosabb dolgokról Szol- lár elvtárssal. A tszcs pártszervezet munkáját is csak úgy lehet fej­leszteni, hogy kiépítik a párt-esoport rendszert és gondolnak a Párt tagjainak ne­velésére. A pártszervezet végezzen nevelőmunkát az egyeulősdi kikü­szöbölésére. Amikor nyáron hibák voltak az aratógéppel végzett munkában, Nagy elvtárs szavaiból nein tud­hatták meg a tszcs tagjai, hogy milyen kár származott a közös­ségre és külön mindegyikükre, a rossz munka miatt, mert az a ki­jelentés, hogy: Akik igy dolgoz­nak, internálótábori érdemelnek*, csak megfélemlítésre, de nem ne­velésié alkalmas. * A csanádapáeai pártszervezet hi­báinak kiküszöböléséhez minden­egyes elvtárs munkájára szükség van. I gyáriakkor segítséget nyújt­hat a pártonkivüli dolgozók bírá­lata is. Az efért eredmények azt bizonyítják, bogy a hibák kikü­szöbölését meg is tudják lenni. (T. G.) gyulai dolgozó parasztok is nagy érdeklődéssel tekintenek küldöttük beszámolója elé, hogy feleletet kap­janak mindazon kérdésekre, «me­lyekkel útjára bocsátották őt. A beszámolót szeptember 17-én, vasár­nap délelőtt tartja meg Nádházi András Gyulán, a DÉFOiüz nagy­termében. V asárnap isméi útnakindul- lak népnevelőink, hogy agitációs munkájukkal az eddi­ginél is mes&zebbmenőcn meg­világítsák a dolgozó parasztok­nak a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és jelentőségét. A vasárnapi agiláciö során a gyomai járás népnevelői is igye­keztek új módszereket bevezetni. Ilyen új módszer volt, hogy a legjobb népnevelőkből külön cso­portokat alakítottak községen­ként. Ezeknek a csoportoknak az volt a feladatuk, hogy a már előttük járó népnevelők hibáit helyrehozzák, kijavítsák a Párt irányvonala szerint. Sok esetben nem lilába, mert sikerült nekik jó eredményi el­érni. Ezek a csoportok meggyőz­ték a dolgozó parasztokat a tszcs-ben való gazdálkodás elő­nyéről. Ezt a módszert tovább fokozni csak úgy lehet, ha a nép­nevelő értekezleteken nemcsak beszámolnak népnevelő elvtár­saink az elért eredményről, ha­nem azt is elmondják, milyen érvekkel győzték meg a dolgozó parasztokat. A gyomai járásban érvénye­süli vasárnap az az elgon­dolás, hogy a népnevelő elvtár­sak elsősorban az asszonyokat keresték fel. Tudják a népneve­lők. hogy ez a legnehezebb terep. Sok esetben a férfi dolgozók el­határozását az asszonyok igye­keznek makacsságukkal keresz­tülhúzni. Az eescgfafvi. és eiulrci- di elvtársilök ezen úgy próbál­tak segíteni, hogy* először avas­szonyokat keresték fel és velük beszéltek. Nőkhöz nők mentek agitálni a délelőtt folyamán, dél- lilán pedig a férfiakat keresték 1V1 az agitátorok. Kiváló eredményt ért el Dé- vaványán Uak Mihály elvtárs, a Dózsa tszcs tagja. Bak elvlárs már eddig 21 családot szervezett he a tszcs-be. Ezt a jó ered­ményt Bak elvlárs úgy tudta el­érni, hogy a saját éleiét hozta fel példának a múltból és a je­lenből s szétzúzta az ellenség híreszteléseit. Elmondotta az elv­lárs, hogy a múltban, mikor ura­sági cseléd volt, milyen volt 32 ő élete. A kommenció sosem volt elég három hónapig. Úgy kellett kalaplevéve Könyörögni minden alkalommal kenyérnekvalóért. —* Tisztességes ruhám sem volt '— mondotta Bak elvtárs. —- Mióta Iszcs-tag vagyok, kenyerem, ru­hám, rendes megélhetésem vau és még szórakozásra is lelik. Minden kendőzés és szépítgetés nélkül elmondotta az elvlárs múltbeli életét és a jelenlegit is. Ez a jobb élet csak két év óla köszöntött be hozzánk, .mióta tszes-tag vagyok —, mondotta Bak elv társ agitációja során. A gyomai járás népnevelői az őszi munka időben va­ló elvégzéséről is konkrét pél­dákkal agitáltak. Személy sze­rint kimutatták, hogy ez, vagy az a dolgozó paraszt, aki a múlt év őszén nem vetette el idejében a búzáját, mennyivel keveseb­bet csépelt, mint az. aki igye­kezett megfogadni a Párt jőtaná- csát. A gyomai járásban a múlt évben sok föld Szánlatlgn ma­radt. A népnevelők ebben a kér­désben is név szerint rámutattak, hogy miért nem termett kuko­rica a földön. Kimutatták szerint azt is, aki ősszel fel- száutatott, annak volt termése, aki pedig nem szántott, az jó­formán semmit sem takarított lie. E zek után azt hihetnénk, hogy a gyomai járásban a legnagyobb rendben folyik a népnevelő munka. Ez nem egé­szen így van. Például Imiit, Gyo- Hüfn ünnepélyei!'Télvonulás volt. A népnevelők ezen részlvettek. Ez persze, nem hiba. Az azon­ban hely eién, hogy nem -agitál­tak az. elvtársak, inkább elve­gyüllek a szórakozó közönség között s maguk is csak szórako­zással töltötték az időt. Ez is azt mutatja, hogy a ne* nevelő elvtársiunk sok esetben dolog könnyebbik részét fo é- meg. A párttag, a népnevelő élőit nem lehel semminemű akadály az agitáció végzéséhez. A jó néj»- nevelő a szórakozóhelyet is ági- lációra használ ja fel. (Sz. I.) Vasárnap délelőtt tartja beszámolóját Gyulán Nádházi András, a Szovjetunióban járt parasztküldött Közeleg a tervkülvények sorsolása — a népnevelők mélyítsék el a dolgosokban a terv jelentőségét emberek hazaszeretetéből a Párt Közeleg és mindjárt itt lesz az ötéves térvkölcsön nyereménysor­solása megkezdésének ideje: szop- ber 14. S ezekben a napokban bau különösképpen sokat beszél­nek a. dolgozók a tervkölesün- ről, a legkisebb részletekig az iránt érdeklődnek, miként zajlik le a sorsolás. A népnevelők amel­lett-, hogy választ adnak a sor­solással kapcsolatos minden kér­désre, tekintsék fontos feladatuk­nak azt is, hogy még alaposabban elmélyítsék, tudatosítsák a dol­gozókban a. terv jelentőségét.éPárU szervezeteink gondoskodjanak ar­ról, hogy a tervkötvények sorso­lásával kapcsolatos agitáció rend­ben haladjon. A dolgozó emberek egy sziv- vet és akarattal egy esztendővel ezelőtt 'forintjaikat adták a terv­ért, aztán jó munkájukkal segí­tették, segítik mielőbbi megvaló­sítását. A tervből, munkából, ■ az útmutatásával egyre jobban épül országunk és mindinkább boldo­gabb a nép. Futaki d udit elvtársiul, a bé­késcsabai Kötöttárugyár NV nép­nevelője az üzemben Zsiros Pál felvétessél beszélgetett a tervköt­vények sorsolásáról. Ráébresztette Zsiros Pált arra, hogy mi a je­lentősége a tervnek. Nem volt nehéz dolog ez, mert Zsiros Pál ezévben —• ötéves tervünk meg­kezdésének esztendejében — kis­lányának gyermekkocsit vett 1000 •forintért, több ruhát féleségének és magának télikabátot lcöael 1000 forintéit. Zsíros Pálnak saját éle­tében ezt is a terv hozta. De adta noki, is a szegedi textilkombinátot, a Sztál in-hidat, Békéscsabán a Ruhagyárat, saját üzemében a neoncsövei) világítóét, az új ka- zánhúzat, sok mindent, melyeket nehéz lenne elsorolni. De nézzük meg, hogyan beszél­getett a népnevelő Zsiros Pállal: Népnevelő: Mennyi tervkülcsönt jegyzett? /■sírás Púi: 400 forintot jegyez­tem és — tett-e hozzá őszinte vélemé­nyét, — tudom, hogy magamnak adtain azt a pénzt. 4 Népnevelő: Ez nagyon igaz. Ezt- bizonyítja, hogy a Párt útmutatá­sával, tervünk segítségével any- nyi minden épült nekünk. Tehát forintjainkat-, melyeket a tervért adtunk, így is: a ruhagyáron, kór­házakon, más egyebeken keresztül visszakapjuk. De forintjainkat nem­csak igy, másképpen, is vásszaadja nekünk a mi országunk. Ha befe­jezzük a tervet, maiadéktalanul megkapja a 400 forintját. Zsíros Pál helyesléssel fogadta Futaki Judit népnevelő szavait és mélyen belülről érezte az elmondot­tak igazságát. De a népnevelő be­szélt tovább: — Szeptember 14-től 70.000nye­reményt sorsolnak ki, ekkor is visz- szatórül sok minden a dolgozóknak. Természetesen az is visszakapja pénzét, aki nyer a kötvényével... Ellenségeink, amikor a tervkülcsönt jegyeztük, sok mindent összehazud­tak: »Elveszik a pénzeteket, nem kaptok vissza belőle semmit.« — üvöltözték. De bebizonyosodott is­mét: a Párt szaváia építeni 'le­bet, akár a kősziklái a. Zsíros Pál: Én pártonkivüli va­gyok, megtanultam, hogy a Párt mindig igazat mond, a leghelye­sebb utat mutatja meg az én érde­kemben, minden becsületes dolgozó érdekében. Népnevelő: A felszabadulás előtt voltak kölcsönök: liadiliitel, erdélyi nyereményköle-ön. De akkor elve­szett a dolgozók pénze és n sem­mittevő urak fillért sem adtak visz- sza. Sőt a kikényszerített pénzt a dolgozó emberek kizsákmányolá­sára használták fel. — Nagyon igaz az, áruit mondott: »Magunknak sül­tük a pénzt',« S a terv kötvényeknél is megmutatkozik a régi kapita­lista Magyarország s az új szocia­lizmust építő Magyarország közti különbség. Zsír us Pál: Milyen összegűek lesznek a nyeremények? Népnevelő: A legnagyobb nye­remény 100.000 forint, a legkisebb pedig 300 forint. A sorsolást- ter­mészetesen minden dolgozó végig­nézheti. Zsíros Pál: Ha én nyerném meg a 100.000 forintot, tegyük azt —- .beszélte mosolyogva — nem is tu­dom, mit csinálnék azzal a tok pénzzel. . . mert most meg van ne­kem mindenem. Népnevelő: A tervkülosönünk se­gítségével erősödött népliad seres günk is, moly a mi békénket, al­kotó munkánkat védi... Fry évi sem múlott még el ötéves tervünk*', bői. De máris rendkívül sokat kap­tunk a tervtől, — mérhetetlen ró­kát kapunk tőle a jövőben. , Zsíros Pál: Tudom, hogy így 4es3j és jó, hogy elbeszélgettünk,,, Békés megye pártszervezetei 8N. tervkötvények sorsolásával kapt-so—» latos agitációba vonják be a béke^ bizottságokat, tömegszorvezotek tag* jai!t is. Sőt a sorsolás megej té«ef* után a nyerőket is. Mint miudoif felvilágosító munkánál, most is nagyr gondot fordítsanak a dolgozók egyén«/ meggyőzésére. Ha a pártszerveze-. tok jól megszervezik a kötvényeké sorsolásával kapcsolatos agitációt, — akkor a felvilágosító munka fejlő*, (lésének újabb mérföldkövéhez ér­kezünk, (ni.fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom