Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-10 / 211. szám
2 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Délelőtt 10 órai A békéscsabai Pamutszövőben összeül az oktatási tanács TU éra A békéscsabai Tamiltszövőben, összeül az oktatási tanács. Felelősségteljes » munkájuk, mert nem kisebb dologról van szó, mint Pártunk; a dolgozó nép Tártjának őszi oktatási problémáinak jó megoldásáról. Nem kisebb dolosról, mint a párttagok elméleti színvonalának emeléséről. Eift. a nagy munkát végzi az üzemi pártszervezet oktatási tanácsa. A délelőtti műszakban dolgozó elvtársak, elvtársnők, akik abban a kitüntetésben részesültek, hogy ró sut vehetnek az oktatás első tur- nu-ában, három-nóa-ves csoportban jönnek a pártszervezet irodájába, al»ol az oktatási tanács tagjai elbeszélgetnek velük munkájukra vonatkozóan. Megérdeklődik, hogyan és miként látják a munka lendületének továbbfokozását. A dolgozók elmondják az észlelt dolgokat, hiányokat, persze nem égé?zen pentosan látják, hogy miből fakadnak ezek. Az oktatási tanács rávilágít a dolgozók előtt, hogy n hiányosságokat csak úgy veszi észre az ember és tudja kiküszöbölni, ha tanul, ha ismeri a marxista-leninista elméletet. Megérdeklődi az oktatási tanács, van-e kedvük az elvtársiknak a tanuláshoz.. Felcsillannak a szemek erre a kérdésre, hát hogyis.no volna kedvük tanulásra, hiszen jobban megy majd így fi munka, közelebbről megismerkednek a szocializmus építésének tanaival. Nem mondják ezt a dolgozók ezekkel a szavakkal, de iia kiértékeljük egyszerű, értelmes mondataikat, ezt lehet leszűrni belőlük. pá ib'sopoit vezetők, élmunkáHépneveSők, sok, műszaki értelmiségiek, üzem- rószvezetők mindannyian jókedvvel, bizalommal néznek az oktatás elé. Kliment János, az árutiszütó üzemrész munkacsoportja vezetőjének is az a véleménye, hogy jó munkát szakmai vonalon csak úgy tud végezni, ha minél szélesebb az ember látóköre. Ha minél jobban fel van vértezve az ember a marxista-leninista elmélet fegyverével. Tóth Gyula elvtárs véleménye is ugyanez, de ő még kibővíti azzal, hogy a kollektív szellemmel, a tanulás fokozásával jobban épül, rokonszenvesebb lesz a műszaki értelmiség az egyszerű dolgozók között. Tóth Gyula elvtárs, az előkészítő üzemrész vezetője, tehát műszaki értelmiség. Nagyon helyesen látja az oktatás kérdését ezen a vonalon is. Valóban igaz, hogy a kollektív szellem csakis ott tud jól és helyes irányban fejlődni, ahol a párttagok elméletileg jól fel vannak készülve. Köny- nyeblien és jobban megy a munka, ha a műszaki értelmiség és az egyszerű dolgozók között teljesen elmosódik a válaszfal. Ezt csakis a pártoktatáson szerzett tanulmányok tudják teljesen eltüntetni. Mojdisz Istvánná elvtársnő sévézőben dolgozik. Sokever íörgó- cséve csinálja a zajt ebben az üaomrészhen, alig hallani a beszédet. Élénk figyelemmel futnak végig a szemek a csöveken, amelyek pillanatok alatt megtelnek finom pamutfonállal. Aki tanul, az nemcsak egyéni érdeket lát a munkában, elsősorban a köz érdekét; Rövid néhány szóval ennyit mond Mojdisz elvtársnő. Ez a néhány ezó igen nagyjelentőségű. Magában rejti a nagyobb munka- lendületet, a munkához való jobb viszonyt és még sok más egyéb dolgot, amelyet csak tanulással lehet elérni és magunkévá tenni. oktatási Pamutszövés HV tanácsa komolyan foglalkozik az őszi oktatás kérdésével. Nem odázzák el, hogy van még idő, majd megcsináljuk. Délelőtt 10—12 óráig ül össze az oktatási tanács és végzi a rábízott 'feladatot. A délutáni műszakot sem hanyagolják el. A dél, utáni műszakban dolgozó elvtársakkal 4 órától foglalkoznak. Csütörtök délig már 30 ©Ív társ sál beszélték át az oktatás kérdésének fontosságát. Az első turnusra 50 elvtársat osztanak be alapfokú ok- tijtásra. Huszonöt elvtárs jár középfokú ©Kiadásokra. A középfokú oktatásra jár majd a pártszervezet vezetőségének egy része is. Ebből látszik, hogy a vezetők sem akarnak elhúzódni az oktatástól különböző kifogásokkal. Az üzemi oktatásban nagyszámmal lesznek képviselve a nők és az ifjak is. Eddig, százalékarányban nézve a dolgot, nők és ifjak kozol 80 százalékát képezik a létszámnak. Ez az összetétel a továbbiak során sem igen változik, mert ilyen arányban osztódik meg az üzem dolgozóinak és a pártszervezetnek a létszáma is. Úgy látszik, az oktatási tanács eléggé tájékozott azirányban, hogy tudja, kire, milyen erőkre lehet építeni. Az első lépések ©lég jók idáig, de vigyázni kell a további lépésekre is, mert az üzemben 225 párttag és tagjelölt van. Persze," egyszerre nem vehet részt mindenki az oktatásban. Az oktatási tanácsnak vigyáznia kell arra is, hogy az ok^6 vftu*tkci. tatás következő szakaszában is jó eredménnyel szervezzék meg a szemináriumokat. Hu igy megnezzllk az üzemben az előkészítés munkáját, úgy látszik, minden hiba nélkül mennek a dolgok. Ez azonban nem igy van. Az elvtársak, akik már voltak az oktatási tanács előtt, nem egészen vannak tisztában azzal, hogy hol is voltak. Nem ismerik az oktatási tanácsot ezen a néven. Vagyis, «nem ismerik nevén a gyereket». Annyit tudnak, hogy voltak a pártírodában, ahol az oktatás kérdésének fontosságáról beszéltek, de azt nem tudják, hogy létezik egy oktatási tanács is. Ez természetesen nem döntő hiba, de azt a nézetet rejti magában, hogy nem is fontos tudni mindent a párttagoknak, mit milyon formán csinál a vezetőség. Az oktatás kérdése pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata, éppen ezért tudni kell minden párttagnak arról, hogy az őszi oktatás előkészítését egy háronrtagból álló oktatási tanács végzi, amelynek tagja a titkár, a propagandista és a szervező titkár. Sz. I. Akik örülnek a megegyezésnek és akik nem vesznek róla tudomást A dolgozók és a néphez iiű katolikus papság őszinte őrömmel fogadta az állam és a katolikus egyház közötti megegyezést. »Végre megszűnt as as áldatlan állapot, amely eddig fennállt, — írja levelében Kálmán Mária mező- herényi levelezőnk. — A katolikus hívek minden erejűkkel ki akarták venni és ki is vették eddig is részüket a szocializmus építéséből, de éppen ebben a lelkes építő-munkában találták szembe magukat saját egyházukkal. Néphez hu papjaink is állandóan hét kő között őrlődtek. Szívük hozzánk húzta őket, de feletteseik utasítására számtalanszor kellett meggyőződésük ellen bmni. Most végre tisztázódott a helyzet, a felső papság is belátta az állammal kötendő megegyezés szükségességét s megkötötték azt a megegyezést, amelyre az állam már évek óta alkalmat- adott s amit a hívek évek óta sürgettek. Győzelem ez, a béketábor újabb győzelme.« Vannak azonban olyan papok, akik a megegyezés dacára is tovább uszítanak népi demokráciánk ellen. Hiába szögezte 1© a püspöki kar, hogy elítél és megtorol minden olyan megnyilvánulást, amely államhatalmunk ellen irányul, egyes papok fittyet hánynak feletteseik utasításának s elvakult gyűlöletükben tovább folytatják támadásaikat népi dón lokrációnk ellen. Ilyen imperialista; ügynökről rántja le a leplet levelében Csőién János Végegyháza—árpádtelepi levelezőnk is: »A végegyházi plébános úgy látszik, nem hajlandó tudomást venni arról, hogy az egyház és az állam között megegyezi* jött létre s hogy a püspöki kar megváltoztatta népi demokráciánkkal szembeni álláspontját. 0 most. sem a Telkekkel törődik, hanem . hívei között továbbra is igyekszik szítani az elégedetlenséget. Bizony nehéz az éleb, de már bele kell ngu- gtmdtU ebbe a helyzetbe egyelőre, De majd csak megváltozik a világ és akkor magúknak is jobb lesz. Mert ez így nem tarthat sokáig? Ilyen »lelkivigasszal« űröktől ja a plébános híveit. Ez is bizonyítja, hagy hiába van a megegyezés, egyes papok, akik az imperialisták ügynökei, tovább folytatják támadásaikat népi demokráciánk ellen, fittyet hánynak a 'étre- jött megegyezésnek. Mi lelepleztük a dolgozók élölt ezt a saját egyházi hatóságaival is szembehelyezkedő reakciós, az imperialisták Zsoltijában álló papot s egyben megtmultuk azt, hogy egy pillanatra sem olthatjuk el az éberségek* A bélmegyeri pártszervezet munkájának fogyatékosságai Benkő András elvtárs Bélmeyyerről levelet irt szeikeszlösó- günlcnek és őszintén feltárta á faluban lévő komoly fogyatékosságokat. Benkő András elvtárs levele nyomán az alábbiakban fedjük fel a bélmegyeri állapotokat? Kiss Gáborné és még egynéhá-1 lagosilsák a kódisoknakt (a tornyán a faluban (Csurkáné, Szat- máriné) különféle rágalmakkal illetik a pártszervezet vezetőségi tagjait. Ennek következtében egy klikkszerü csoport alakult ki, — egyben pedig bizonyos mértékig a pártszervezetet is visszavetette a munkában, mert a dolgozó parasztok közül egynéhányan úgy vélekednek Kiss Gábornéék szóbeszéde után: nékűnk ne beszéljen a pártszervezet, mert... így, meg amúgy csinálják a vezetők. Helytelen útra tévedtél: Kiss Gábornéék és lényegében y»szó~ beszédükkel« az ellenséget segítik. Cseppet sem az a baj, hogy bírálnak, ellenkezőleg, az a hiba, hogy akár tudatosan, vagy tudatlanul, de bomlasztják a pártszervezetet g eltávolítanak a pártszervezettől több becsületes dolgozót. Kiss Gábornéék feltétlenül változtassanak magatartásukon, mert bűnös az az ut, amelyen járnak. m Amint már irtuk. Kiss Gábornéék »szóbeszéde« visszavetette a partszervezet munkáját. De meg kell mondani azt is, hogy nemcsak Kiss Gábornéék miatt dolgozik igen komoly fogyatékosságokkal a pártszervezet. A hibák jórészt azért követr ke: lak be, mert a pái tszervezet nem fordított elég gondot a dolgozó parasztok felvilágosító_ tára. lebecsülték a kuláleok ere_ jót. Ez azután terel engedett az ellenségnélc: a Diószegi Sánr dóroknak, Harmati Gáboroknak. Diószegi kulák kijelentette a dolgozó parasztok előtt: »Ha fel akasztanak, akkor sem hagyom ott a földem, nem engedem, hogy melőcsoport tagjaira értette). Diószegi kulák ezen túlmenően több dolgozó parasztot rábirt arra, hogy ők is ugyanazon a véleményen legyenek, mint ő, ne engedjék földjüket tagositani. És még aljaja módon, hazugul hozzátette azt is? »Elveszik a földet, de helyeit» nem adnak másikat.« így ámította el a körmönfont kulák például idős Szrencsi Imrét és Pcris Bálintot is. A tagosítás során a: népnevelők elmulasztották alaposan megértetni a dolgozó parasztokkal: a tagosítást mindenképpen a dolgozó parasztok érdekeinek szem előtt tartásával hajtják végre és ha netalán néhány dolgozó paraszt földje beleesne a tagosításba, akkor természetesen ugyanolyan minőségű, ugyanolyan értékű földel kap a földje helyett. Népnevelő értekezletet nclia- néha tartanak Bélmegycren, de nem értékelik ki végzett munkájukat, nem igen ismerik, mik a tennivalók. De ezen lulmenőeti a népnevelők közül egynéhányan végeznek csak állandóan felvilágosító munkát, —• a többiek pedig csak olykor. Nem szervezett, nem irányi" főtt eléggé a népnevelői munka az agitátorok nem cserélik ki egymás tapasztalatait és az veszély fenyeget, hogy eluralkodik az a nézet: r.Jól van így, ahogy van.« A pártcsoportvezetők végeznek munkákat, de nagyobijára egész tevékenységük csak abból áll, hogy beragasztják az elvtirsak tagköny- veilie a bélyeget. Pedig a p&rtcso- portvezetőnek a bélyegragasztáson kívül éppen az a feladata, hogy elsősorban newlje a hozzá beosztott elvtársakat, építően bírálja munkájukat. A taggyűléseken pedig nem beszélik, /AUüg,, 4taposaM a párttagok feladatát, nem határozzák meg az osztályellenség f<w kozódó támadása közepette, miki a teendők. Ezért a felvüágositői munka, az ellenség ereje lebecsülése következtében a termény* beadásnak még mindig csak 58 százalékban lettek eleget a bél- megyeri dolgozó parasztok. zl faluban lévő fogyatékot gokért nem kis méi tikben terheli felelősség a békési járási hf“ zottságot. A JB tagjai nem nézték meg azt. hogy mi a helyzet Béhnegyeren, nem adtak elég segítséget a párt- szervezetnek a hibák megszüntető* séhez. Kürti László elvtárs, a béli négyévi pártszervezet titkára kezdi meglátni a komoly hibák okait*, de hozzá hasonlóan a párttagok is* S Kürti László eletársék rajta lesznek majd, hogy még erő* sebbé tegyélz pártszervezelülectt kijavítsák a Párt és Rákosi ehz* társ útmutatásaival azokat ti hibákat, melyeket eredményeik mellett elkövettek. . S a feladatokat a párlonkivüli dől* gozókkai valósítják majd meg, —* az eddigi tapasztalatok felhasználó-* sóval indulnak harcba az őszi, munkák idejében való jó elvég *1 végzéséért. (m. t.JÍ fi gumlhulladékit gyújtsd és szolgáltasd be Fontos nyersanyagja népgazdaságunknak. Átveszi és ellenértékét kifizeti a Műszaki Kisgép- és Ke- rékpárnagykereskedelmi Váll. Békéscsaba, (Csepel lerakat.)
