Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-09 / 210. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Két párínapról A Sztálin-úti építkezésnél Petiiteken délután 5 orakor a Sztalini-uti épít— kezes dolgozói is pártnapra jöttek össze munka! után. Lelkesedés, az nem nagyon volt tapasztalható», mert néni nagy gondot fektettek a párté napra. Az előkészítés pedig még volt, igyf mondja Hraboyszki lelvtárs, a munkahelyi, párttitkár. Reggel kijelentettük, hogy ma pártnap lesz Jó idő eltelt a munka befejezése után,; de alig-alig jöttek össze a dolgozók. A túlnyomó többség a kapunál van, hazafelé akarnak menni. Urabovszki elv társ elszalad hozzájuk. K is idő múlva több mint 100 ember jelenik ínivjg a; pártnapon. Ennek előtte Urabovszki elvtárs már arra az álláspontra akart helyezkedni. Jhogyi je enléti ivet irat alá, hogy tudja, ki volt itt a, dolgozók közül a pártnapon. Közben a szociális juttatásokat is emlegeti, hogy majd ott felhozza a dolgot. Jelenléti iv aláírására nem került sor, mert Győri elvtárs, az előadó — helyesen —, nem egyezett ebbe bele. A pártnap végül is megkezdődött s a dolgozók nagy többsége jelen volt. Rendben végighallgatták az igén értékes előadást a nemzetközi helyzetről és a békeharc feladatairól. Hozzászólások azonban nem igen hangzottak el, mindössze három hozzászólás volt. \ alahogy az volt a szemlélő érzése, hogy itt nincs rendben valami. Valóban igy van. A dolgozókkal nem foglalkoznak úgy, mint kellene. Népnevelőmunka itt nem igen van a munkahelyen. A titkár elvtárs az irányítás he.yctt maga próbál elintézni minden kérdést. Egy emberi csak egy ember, nem tud mindent elintézni. Márpedig a párttitkárnak csak agy tud száz füle és száz szeme lenni, ha a pártaktivá- kat megszervezi. Ennek hiánya a pártnapon is meglátszott. Kevés jó és értékes hozzászólás hangzott el. ETtnek oka valószínű a dolgozók tájékozatlansága. Ez abban is megmutatkozott, hogy Bánszki elvtárs felszólalásában arról beszélt, ■ lio®y ■ a vi-i lágbéke megvédése kétféle módon oldható meg: munkával cs fegyverrel, Bánszki cívtárs szavai azonban nem találtuk visszhangra, senki sémi szóit arról, hogy ezentúl jobb munkát igyekszik végezni a béke megvédése érdekében. Szukenyik Mihály elv társ hozzászólása némi fényt derített ennek okára is. Elmondotta az elvtárs, hogy már három hete történtek versenykihívások és még a mai napig sem tudják, hogy elfogadták-e a munkatársak a versenykihívást, mert az iróaszlalfiúkban elfeküdlek a kihívások. Tehát ezen a vonalon gyökeres változást kell bevezetni, 11a maga az illetékes szerv bürokratikus módon intézi a versenykihívásokat, hogy is lehetne a dolgozóktól jobb munkavégzést várni. Ezeket a hibákat lehetett észlelni a. Magasépítési IS V Sztálin-uti építkezésénél tartott pártnapon. A jövőben jobban kell a párt- napot megszervezni és az ehhez hasonló megmozdulásokat, A pártszervezet be kell, hogy tölt sei ráváró feladatot. (Szula) A felsőnyomási állami gazdaságban Estébe hajlik a nappal. A felsőnyomási állami gazdaság kulim terme felé a gazdaság dolgozói igyekeznek. A távolabbi földeken munkálkodókat szekerek hozzák a kulturházlioz. felhangzik a> »Vörös Csillog« brigád leány csapalámdá víg éneket melyet szárnyra kap és messzi sodor az őszi szél:, »...az ember is boldog ma már,..« Szivük legmért lyéből tör elő a dal és saját életük benne tükrö-\ ződik. Akik itt összegyűlnek, egykor valamennyien kisemmizett, elűzött zsellérek voltak — ma nuíi\ boldog emberek. A kuUurházhan petróleumlámpa adja a fényt és rádió szól. hözel kétszázötvenen ülnek a pa- dokon és halkan beszélgetnek egymással: az éle- lükről, munkájukról, terveikről. Elmúlik 8 óra és megkezdődik a pártnap, —v a nemzetközi hely zelröl és a békeharc tennivalóiról. Az elmondott tokhoz igaz, szidjgzavuan szóltak hozzá a gazdaság dolgozói, de benn ecsengett a szavukban, hogy a legtöbben megértették azt: mi á tennivaló saját posztjukon a békéért, családért. Feláll az egyik dolgozó és igy szól: »Én vagyok a: nj kanász,, Nyisztor Péter. Vállalom, hogy a malacokat első- osziályuakkí nevelem, egy se pusztul cl köziiliilz. Hál én igy segítem az igazságos harcol!« Birkag András a »Vörös Csillag« brigádból szól és a békéért, a terv teljesítéséért vállalja, hogy a répa- szedésnél 20 százalékkal szárnyalja túl a normáit, keresztes István orra lesz Ígéretet, hogy a tehernek lejátlagát megtartja és azon lesz, hogy tu J csuk megtartsa, hanem fel is fokozza. Larivanov Julianna, a »1 őrös Csillag« brigád leánycsoport- járnak vezetője arról beszél, hogy a jövő az övéké. S ezért a jövőért a leámycsoport nevében vállfája, hogy a répaszedésnél 20 százalék-hal túlszárnyalják a normát, ö magit azt vállalta, hogy 30 százalékkal teljesít többet. Pozsár Margit a gyapot- szedői: nevében ígéri meg, hogy továbbra is megtartják a gyapot tisztaságéit, vigyáznak a szedésnél. Bencsik János arra lesz Ígéretet, hogy a, répaszedésnél 130 százalék-ól teljesít. Valmtyán Józs-f elmondja életét és hozzáteszi: »A’em 'is egyed, másfelet fordult n világ, — a mi j:n vunkra, A múltban más kutyája voltam, most jó uz életem. Szeret un az országomat és kvnényen. küzdők az ellenség ellen.« ' . i De szólnak arról is az egyszerű ember:k, hogy munkaversenytéiblát kellene kitenni a: üzem egy. Bégekben, hogy ismerje meg a jól 'teljesítőket- minden dolgozó. Ez a kívánságuk is hamarosan teljesül a felsőnyomási állami gazdaság dolgozóinak, kétségtelen eredményeket hozott a pártnap és a vállalások megtérésé a termelés túlteljesítő_ séi e minden szőnéd ékesebben bizonyltja, hogy a felsőnyomási állami gazdagéig dolgozói kevés kivétellel jól ismerik kötelességüket. S meg kell mondani azt is, egy hiba mégis volt: valahogyan húzódoznak a beszédtől a dolgozok, ezen a téren kicsit bátortalanok. Pedig ebben az országban minden a felsőnyomási állami gazdaság dolgozóié’ is, — a szó is! (morvay) — ................... ........ - ........ . ---------------t............ H ozzon új eredményeket a falu szocialista építésében a népnevelők í:e!”22! Vasárnap tovább folytatják a ’ népnevelők a felvilágosító munkát. A holnapi agitáció során a népnevelők feltétlenül tegyék újszerűbbé, ötletesebbé, — szorosan a helyi viszonyokra alkalmazva — agitációt, Használják fel mz, eddigi tapasztalatokat és a három fontos kérdést: a termelőcsopgrtoh őszi fejlesztését, a. tagosítást, az őszi munkák mielőbbi elvégzését kössék össze a békéért, folyó küzdelemmel: Elsősorban a népnevelők érezzék mélyen út: a termelőcsoportok erősítése, az őszi munkák mielőbbi elvégzése, a tagosítás jó végrehajtása további előrehaladásunkat szolgálja, a békét védelmezi, A termelőcsoportok őszi fejlesztésénél Békés ínegyében a kétségtelen etedmén.vele mellett komoly fogyatékosságok is megmutatkoznak. Nem eléggé kielégíti) a közé pparaszt,ok és a nők jelé folytatott agitáció. Éppen ezért a »negyében viszonylag kevés középparaszt és nő lépett Ive a csoportokba. Megismétlődő hiba az is, hogy egyik-másik helyen a vakvéletlenre bízzák a csoportok növelését. Úgy gondolják, hogy a csoport majd önmagától tó fejlődik és a dolgozó parasztok minden felvilágosítás és meggyőzés nélkül belépnek a csoportba, A termaKcsáportok' ilyen önmagnkt, i t ol j fejlődőiének elképzelésé kereken kimondva nem más, mint, vissz iházódás a mániától. Egyben pedig lem omlás a jeladótól végrehajtásáról, lebecsülése a jtl- vibiyosit,í munkállak. Ilyenfa jla nézet kezd el uralkodni Gyulán és uz orosházi járásban is. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt héten ■ein (.ivulán, sem az orosházi já.ú-han egyetlen új tag nem lépett be a termelőcsoportokba. Gyulán lés az orosházi járásban a fent leirt hibán kívül még a babérokon való íóégptheiiék is liisg- nlutatkozik. Azokon a helyeken, ahol nem pihennek meg' a I «bénákon, ahol maradéktalanul látják a dolgozó parasztok felvilágosításának jelentőségét, ott nem maiadnak el az eredmények. -Hogy egy példát említsünk erre: az elmúlt hét során a méhkeréki »Rákosi« termelöc-opoitba 19 család lépett be. IJolnap a népnevelő elvtársak * * fordítsanak nagy gondot —- természetesen azután is — a íer- melőesoportok őszi fejlesztésére, fokozták a dolgozó párásítók szép szóval való meggyőzését.. De ugyanakkor határozót tan és harcosun védelmezték meg a termetőrsoport igaz ügyét, a kidákok s cinkosaik különböző aljas rágalmai ellen. A népnevelő elvtársak ne engedjék az osztói vétlenségtől megkörnyékezni a dolgozó parasztokat. A helyi viszonyoknak megfelelően végezzék a felvilágosító munkát, úgy, mint például Bányik Mihály elvtárs, a nagyszénás! »Ságvári« tszcs népnevelője. Bányik elvtárs szépen elsorolta Huszár József dolgozó parasztnak, hogy a felszabadulás irtán a Párt segítségével földet kapott, lett háza, lova és tehene, — úgyszólván »módosa ember lett. De mégis meglátta, hogy a maga kisdarabka földjén egyénileg hiába teszi egybe az éjt a nappallal, nem tud igazán jó termést elérni, csak vergődik. Sorsa előre Und dúséért azután vajúdások után belépett a termelőcsn— portba. Kern csalódott, a jéteri elosztáskor egymaga 2100 forint készpénzt, kapott, megvan egészí ti fejadagja neki és a családnak, lát, öltözet ruhát vásárolt és szép nagy rádiót,. Bányik Mihály elvtárs a saját életén keresztül mutatta be a termelőcsoport előnyét ős Huszár József dolgozó paraszt belépett a termelőosoportba a jó agitáció kö- vetkezt ében. A z őszt munkák mielőbbi el” végzésének jelentőségével is konkrétan foglalkozz« rak a népnevelők. Magyarázzák meg, hogy az őszi munkák jó el légzésével a következő éri bő termést biztosit jut:, annak ágyát vetjük meg. Fontos, hogy a vasárnapi agitáció során a népnevelő elv társak foglalkozzanak a: 'ttkorrépa; mielőbbi gyár- A ba való szállításúi ak jelentőségéi mozgósítsák a doleo/.ó parasztokat árrá: leplezzék le a kulákok id vsu^k. tövek vésőit, mely a cukorrépát a jószágokkal szándékozik megetetni. Beszéljék mer a dolgozó parasztokkal a népnevelők a kukori- caszállítási szer ződé ek je’eutőzógét is. Hozzák fel helyi viszonylatba azoknak a dolgozó parasztoknak a neveit, akik saját érdekükben jelentős mennyi égíuihnkojrioáia kötöttek szállítási szer^j)dést.r,A tagosítással 'is alaposan fovlslkozzáníik, — föle;' azokon, a helyeken, nitol tagosítás folyik. Helyi példákon keresztül mutassák meg a tagosítás jelentőségét. Mindezeken kívül szidjanak a nevelők a katolikus püspöki bar és az államunk közötti megégje*- zésről is. Domborítsák ki, hogy " megegyezés elleneve 'továbbra figyelenrm 1 kell kísérni a klerikális reakciót, mert az változat1 \_ hűi tovább folytatja rir'jclli terveit. Vasárnap a kisgyűleeefc mellett a jőj/nmtof az egyéni nyi- iáeióra helyezzék. Ha a népnevelő cl-vta I" ak új módon, fokozottabban végzik a felvilágosító munkát, akkor a vasárnapi napon és az utána következő időtam nem marodnak el az eredmények. T A bolgár nép nemzeti ünnepe A bőig ár nép ma, szeptember ] 9-én ünnepli a német fasiszta járom alól való fel.s/.ab adu hí sónak és a népi demokratikus forradalom győzelmének hatodik évfordulóját. 1944 szeptember 9-én felkelt a nép, a Kommunista Párt vezetésével szétzúzta a gyűlöletes fasiszta rendszert és saját kezébe vette a hatalmat. A bolgár nép nagyon jót tudja, hogy a inon»rcltó-fasiszta diktátora klikk felett aratott győzelmét csakis a hősies Szovjet Hadsereg döntő segít égő tette lehetővé, nnloly 1944 szeptemberének nap-' jaiban 'fölszabadító küldetésének teljesítése során ’ lépett Bulgária földjére. A bolgár dolgozók, élükön n munkásosztállyal és élcsapatával, a Kommunista Párttal, az elmúlt hat óv alatt kimagosló sikereket értek el az élet új, demokratikus alapokon való átépítése terén. E sikerek eléréséhez a döntő feltételeket olyan fontos forradalmi intézkedések teremtették meg, mint az ipar államosítása és a földreform, amelynek lebonyolítása után a bolgár falvakban megkezdték fejlődésüket a földműves termelőszövetkezeti gazi 1 aságok. Bulgária első — kétéves — gazdasági tervének teljesítése éveiben (1947—1948) új vasát onu’ak, új gyárak epüJtok, villanyt elepek épülnek, olyan új ipari gócpontok létesülnek, mint pl. Dimitrovgrád városa, amelyet ifjú építői bolgár Komszomolszknak neveznek. J.949-ben Bulgária hozzáfogott első ötéves terve teljesítéséhez;, amelynek meg kell vetnie a szocializmus alapjait mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A bolgár nép első ötéves terve teljesítésének eredményeképpen hatalmas lépéssel mégy előre annak a történelmi feladatnak megvalósítása útján, hogy Bulgáriát az elmaradott agrárországból fejlett agráripari országgá togyo. Az ötéves terv előírja az ipar hatal- másaránvú fejlesztését és a gazdasági élet villamosítását, ennek keretében a nehézipar 'fejlődés© gyorsabb iileinű lesz, mint a köny- nyüiparé. A parasztok földjeit nyolcvanhat gép- és traktorállomás gépei munkálják inog. Jelentősön javult a bolgár dolgozók anyagi helyzete, amit bizonyít a munkabérek emelkedése, a lakosság ellátásának megjavulása, a lakás- és kulturális építkezés 'fejlődése, stl>. A fiatal köztársaság mindezen sikerei különösen szembeötlők, ha összehasonlítást teszünk a kapitalista országokban uralkodó helyzettel, ahol mind erősebben érezhető a gazdasági _yálság, elszakíthatatlan utótársával — a tömeges munkanélküliséggel, a dolgozók nyomorával és éhezéseiéi. A bolgár nép a Szovjetunió önzetlen, testvéri támogatásával érte el e kimagasló eredményeket. A Szovjetunió szerszámgépeket küld a gépipari vállalatok számára, elősegíti Bulgáriában a bányák és cre'fejtők gépesítését, segíti a villanytelepek építését, traktorokat küld a mezőgazdaságnak. A Szovjetunió feltárja a testvér bolgár nép előtt mérnökei, tudósai, kultúrmunkjsai. sztahanovistái és kolhozparaszt élmunkásai tapasztalatainak gazdag tárházát. A bolgár dolgozók,' akiket a Kommunista Párt vezet, életük éij alapokon történő átépítésében a Szovjetunióban folyó szocialista építés gazdag tapasztalataira támaszkodnak és széleskörten felhasználják e tapasztalatokat. Az a segit-ég, amelyet a Szovjetunió Bulgáriának és a többi népi demokratikus országnak nyújt, megerősíti nemzeti függetlenségüket. A Szovjetunió együttműködése Bulgáriával a teljes egyenjogúságon, az állami szuverenitás tisztelethentaifásán alapul. A Szovjetunió nélkül a bolgár nép ma is a német imperialisták és ügynökeik, a bolgár fasiszták karmai között lenne. A Szovjetunió nélkül nem lehetnének szabadok és függetlenek általában Délkelet-Európa népei és nem haladhatnának előre a népi demokratikus országok a felvirágzás útján a szocializmus felé. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájának alapja a Szovjetunióhoz fűződő barátság tett. E barátság, amint G. M. Dimitrov mondotta: «Népünk szerves szükséglete, őszinte hálaérzetének megnyilvánulási idősebb testvére — a nagy orosz nép, a Szovjetunió és lángeszű vezéré, loszi'f Yissvárionovios Sztálin iránt.» Emlékeztetünk arra, hogy 1940 - 1947-ben a liékeszarződés előkészítésekor az angol-amerikai tömb képviselői és görög ügynökeik rablóhóditó igényeket támasztottal*^ Bulgáriával szemben, bolgár területek leszállítását és óriási jóvá- tétetek fizetését követeltek. Ár Szovjetunió védelmébe vette * bolgár nép érdekeit, és meghiúsította az imperialisták terveinek, megvalósítását. A Bolgár Népköztársaság napról-' napra jobban kiépíti a testvéri- kapcsolatokat az összes népi demokratikus országokkal, — Kengyel országgal, Magyarországgal, Albániával, Csehszlovákiával, R<x mániával. A népi demokratikus Bulgáriai sikerei a béke és a demokrácia erőit gyarapítják. E sikerek örömmel töltenek el minden békésze- rető, a dolgozó nép boldogságát akaró embert.
