Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-08 / 209. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Pártunk útmutatásával szélesítsük ki és legyük eredményesebbé a munkaversenyt A Koreából érkező hadi­ja «ntések napról-napra beszámol­nak a néphadsereg hősi harcáról és győzelméről. De beszámolnak az amerikai agresszorok veszett dü­héről is, arról, hogy Hitlert is »negszégyenilő aljassággal bombáz­zák a békés polgári lakosságot. A koreai nép, a Koreai Kommu­nista Párt '©vetésé vet tőlünk több- e/er kilométerre, vívja hősi har­cát a szabadságért, az emberi jo­gokért. S sze. ieaszUk, semmivé lesz az amerikai hadseregről szóló le­genda: a »nagyszerűségéről«, »lé­gy őzbe tétlenségéről«, — melyet «1- *lenségeink próbáltak habzó száj­jal e.hi c'.ni velünk. A mi hazánkban, hála a Szor- jelunió felszabadító hadseregén:•!;> Sztálin elvtársnak, Pártunknak, Rákosi elotársnak, viszonylag bé­kés körülmények között a termelés Irontj.m vívjuk békeharcunkat, se­gítjük a békéért’, szabadságukért küzdő, koreaiakat. A koreai nép ügye, —• a mi ügyünk is. A bé­késcsabai dolgozók legtöbbje át­ér/.! és tudja, mit jelent számukra a béke biztosítása, tudja, mik a teendők a koreai népért. S együtt kiáltják a világ valamennyi dol-| gozijjával: — El a kezekkel Koreától! Le « háboríts nszitókk.l! A békéscsabai dolgo­zók kinyilvánították harcos bé- keakaralukut az avu-t normák ren­delésénél is. Több százra rúg azok­nak a .leveleknek a száma, melye­ket a dolgozók a nonnareudez&s$l. kapcsolatban küldtek a pártszer­vezetekhez. Mindannyian kérték a normák felülvizsgálását és megír­ták azt is, hogy a laza norma gátja a fejlődésnek, az uj nor~ mádt teljesítésével tervünket, a békét biztosítjuk, seyitjiÜ: a ko~ reá népet. A normarendezés után a békés­csabai üzemek dolgozói bebizonyí­tották, hogy a Párt útmutatásával, a munka jobb megszervezésével nemcsak teljesíteni lehet a normá­kat, hanem Iul is lehet teljesíteni, bizonydja ezt például a Magasépí­tési NY ácsié epe, ahol az uj norma bevezetése után néhány nappal i3p — iá«.’ százalék üzem átlagot értek cl. A Ruhagyárban például Ni der­maler Mária isi százalékot ért e! az uj norayjk bevezetése utáni köz veken n apokban. De igy so­rolhatnánk ezeket a példákat a békéscsabai üzemekből. Természe­teden meg kell mondani azt is, hogy a dolgozók egyrésze — mint­egy jő százalék — alig éri el a termelési irányzat száz százalékát. Ez azért történik, mert nem szer­vezik meg jól munkájukat, elsők között pedig azért, nem veit eléggé alapos /eléjük a felvilágosító rnun- Ica, Hiba lenne nem megmondani azt, hogy az osztályellenség: « jobboldali szociáldemokratáic, a> k'erikális reakciósok üzemeken be­lül is minden módon gátolni igy*. kéznek a termelést. Példa erre, — hogy csak egyet említsünk — a Pamutszövő NY, ahol Bauer Fe.enc jobboldali szociáldemokrata társaival megakadályozta a terv teljesítését. Az osztály-ellenséggel szemben fokozott éberségre . van szükség, le kell őket leplezni és eltávolítani úgy, mint Bauer Fe­rencet. Új versen yszakass kez­dődött a bétaéscsábai üzemek kö­zölt júliusban a több termelésért, a békéscsabai városi pártbizott­ság vándorzászlajáért és »A szak­ma legjobb békéscsabai dolgo­zója« címért. A versenyben a Kötöttáru NV került az élre jó tervteljesítésével és a munkaver- seny helyes megszervezésével. Hi­ba az a Kötöttáru NY-nél, hogy növekedik a selejt, nem fordíta­nak eléggé gondot a minőség­re. Az üzemek közötti verseny­ben a Békési Téglagyárak NY békéscsabai telepe a hatodik helyre került. Elég jól dolgoz­tak, igaz, a téglagyáriak a terv teljesítéséért és a minőség meg­javításáért, de a munkaverseny szervezésében elmaradtak, mert a pártszervezet, szakszervezet nem fordított gondot arra,' hogy ki­szélesedjen a munkaverseny, ne legyen kampányszerű. Májusban a téglagyár dolgozóinak 78, jú­niusban 72, júliusban már csak bő százaléka állt versenyben. Hiányzik a kommunista példa­mutatás is bizonyos mértékben, mert a párttagok közül mindösz- •sztí 39 százalék áll munkaver­senyben. A hibát már meglát­ták a békéscsabai téglagyárban és a pártszervezet irányt vett azok mielőbbi megszüntetésére. Bátran mondhatjuk Békéscsa­ba büszkeségének a Ruhagyárat, mint a legmodernebb és legkor­szerűbb szovjet gépekkel felsze­rel t üzemet. De a termelés nem kielégítő a Ruhagyárban. Május­ival! a ruhagyári dolgozók 28 szá­zaléka állt csak munkaverseny­ben, mtf már GO százaléka ver­senyez. A párttagok közül 73 szá­zalék áll versenyben. Nem egy dolgozó kimagasló, jó teljesít­ményt ért el, de, a ruhagyári dol­gozók közül nem kevesen alig érik el a száz százalékot. Ezen az üzemi pártszervezet úgy kí­ván segíteni, hogy igyekszik ál­talánossá tenni az új munka­módszereket. \ felsorolt néhány üzem ver­senyhelyzetének értékelése is mutatja, hogy a munkaverseny- m;k a kétségtelen eredmények niellett komoly fogyatékosságai is vannak. Megmutatkozik, hogy üzemi pártszervezetek, szakszer­vezetek, vállalatvezetőségek nem fordítanak kellő gondot a ver­seny szervezésére, elhanyagolták a »Békéscsaba ÚMjobb dolgozó­ja;: címért folyó vetélkedést, hogy a vállalatvezetők nem szívlelték meg a 1’. B. javaslatát, merf nem tűztek ki díjat a szakma legjobb dolgozójának. Igen ko­moly hiba az is, hogy az üzemi pártszervezetek jó népnevelő munkával nem ‘érték el azt, hogy minden dolgozó tisztán lássa: a munkaverseny nem kampány, je­lentősége abban áll, hogy »emel­tyű, melynek segítségével a mun­kásosztály az egész gazdasági és kultúrális életet.átépíti«. Meg kell mondani azt is, hogy hibát követett el a békéscsabai pártbizottság is, a fogyatékossá­gokért komoly felelősség ter­heli. A pártbizottság az irányelve­veket és a feladatokat megszabta ugyan, de nem segítette maradék­talanul a feladatok megvalósí­tását, nem végzett kellő ellen­őrzést. A továbbiak során jó nép­nevelő munkával világosítsanak fel az üzemek népnevelői minden dolgozót arról, hogy mi a mun­kaverseny, a minőségi munka jc-. lentősége. l)e küzdjenek kemé­nyen a jobboldali szociáldemo­kraták, klerikális reakciósok el­len is. A válla! alvezetőség pedig — a pártszervezet ellenőrizze ezt — teljes mértékben biztosítsa a munkaverseny jó elvégzéséhez szükséges műszaki, feltételeket. Keményen küzdjünk a munka- verseny kampány szerűsége el­len, jó felvilágosító munkával a hosszúlejáratú versenyszerződé­sek megkérését kell szorgalmazni. ügy vigyék az evíársak a .mun­kát, hogy az egyéni verseny mel­lett a brigád és az üzemrészek egymásközölti versenye is foko­zott mértékben fellendüljön. Igen fontos, hogy úz üzemekben a verseny állását lehetőleg minden nap személy szerint kiértékeljék és az eredményeket az üzemré­szekben kifüggeszéR. Ezáltal is látják a dolgozók, hogy mit tel­jesítetlek, mit kell tenniük hi­báik kijavításáért. De egy-egy üzemrész eredményeit is értékel­jék ki időnként, hogy a dolgozók lássák, milyen feladatok állanak előttük a terv teljesítéséért. To- vábbincnően ki kell szélesíteni a munkamódszerátadási mozgal­mat, közkinccsé tenni a jó mun­kamódszereket. Fordítsanak gon­dot az ifjúságra is és az ifjúság váljék a termelés rohamcsapatá­vá. Elengedhetetlenül fontos a selejt elleni küzdelem fokozása, a minőség megjavítása. A műszaki dolgozók minden erejükkel se­gítsék elő a munkamenet zavar­talanságát, a jobb munkaszerve­zést és álljanak az újítómozga- lom élére. A párttagok pedig ne feledjék egy pillanatra sem azt, amit Rákosi elvtárs mondott: Járjon elől minden kommunista a munkaverseny minden ágában, az újítómozgalomban, a brigád- mozgalomban és gondoskodjon róla, hogy az ötéves tervet pon­tosan, részleteiben is végrehajt­suk.« Elvtársak! Elvtársnők! Békéscsa­ba dolgozói! Az eddigi tapasztala­tok alapján javítsátok meg mun­kátokat, gondoljatok arra, hogy jó munkátokkal segítitek a hős koreai népet, újabb csapást mértek a há­borúra törő amerikai halálgyáro­sokra. Munkára fel uj győzelmekért Pártunk és szeretett vezérünk, Rá­kosi elvtárs útmutatásával, — a békéért, dolgozó népünk jobb éle­téért, a tervért, a szocializmusért. Szabados István a békéscsabai pártbizottság ipari term. fel. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig A tszcs-k fejlesztéséért fokozzuk tovább a felvilágosító munkát A falu szocialista építésében az utóbbi hetek Pártunk útmutatásá­val újabb jelentős eredményeket hoztak. Az a hatalmas fejlődés, molyot termelőesoportjaink a ma­gasabb terméshozamon keresztül a közös vagyon megnagyobbodásában és a tagság anyagi jólétének eme­lésében elértek, nem maradt ha­tás nélkül az egyénileg termelő dolgozó parasztokra. Múmiánk, Nagyszénáson a holdanként! 4—5 mázsás tenné, többlot gabonában, a tszés-tagokra a félévi elosztáskor jutó többezer forint részesedés, továbbá a KzcMagok vásárlóképos- ségének nagy emelkedése, gondol­kodóba ejtette, a kételkedőket is. Egyre több dolgozó paraszt kezdte meglátni a szocialista társasgaz- dálkodás fölényét az egyéni, par­cellás gazdálkodás felett. Pártunk népnevelői, köztük elei- sorban a tszcs népnevelők, ] ár héttőt ezelőtt harcba indultak a nagyszénást dolgozó parasztok felvilágosításáért, termelőszövetke­zeti csoportba való tömörítéséért, az ellenség hazugságainak leleple­zéséért, Ennek a harcnak nagy­szénás! viszonylatban is vannak eredményei, de hiányosságai is, molyokét az- újabb sikerekért ki kell javítanunk. A népnevelők felvilágosító mun­kája az osztályellpnség hazug lü- rosztelésoi leleplezésének eredmé­nyeképpen napjainkig, nagyszmasi termelőesoportjaiuk, 114 új tag­gal. és 300 k it. hold földdél erő­södtök. A legjobb eredményt a fejlesztés terén a «Dézsa» term fő­csoport élte el, 4G családdal, ísz- szesan 60 taggal gyarapodtak. így a tagok száma elérte a kétszáz- nyolcat, területük pedig közét ezer •k»!* hold lett,; Ez^az; .yredmyny11 a népnevelők szinte a részleges tagosítást.megelőző .8—10 nap aljút érték el, miután kiértékelték '"agi­táció juk o'sj szakaszában felmerült hiányosságokat s azokat igyekeztek kiküszöbölni. A korábbi lemaradás oka az volt, hogy termelőcsoport­jaink elbixab átlőtt ab voltak. nem teremtettek már korábban eem megfelelő jó kapcsolatot az egyé­nileg dolgozó parasztokkal, lo- boeeülték a kulákok, klerikális re­akciósok erejét. Ez megmutatkozott abban is: nem fordítottak gondot arra, hogy a DEEOSz gyűléseit, összejöveteleit felhasználják a tér­inél őcsopor tok eredményének is­mertetésére. Az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztságtól való bizonyos fokú elkülönülést mutatta az is, hogy szervezett tszcs láto­gatás nem igen volt hob. Ivon és egyáltalában nőm volt a DÉffOSz tanyai szervezetek részéről. Ez azt jelentette, hogy terr-t engedtünk az ellenség tszos-vel kapcsolatos aknamunkájának. Az agitáció so­rán hebizonyosodott, hogy ezért a tanyavilagbau lakó dolgozó parasz­tok a termelőcsoportról kevés jót. de annál több hazug és aljas ku- lákrágalmakat, mint például a csajkámé-'O, cseléd.-, őrs, etb. tud­tak. Az agitáció első szakaszában az egyéni felvilágosítás som volt megfelelő. A népnevelő elvtársak a hiányos előkészítés miatt — ez a nagyszénás! párt- bizottság hibája volt — kissé me­chanikusan kezelték a kérdést. Be­mentek igaz minden házba, de rövid időt töltöttek ott, általános­ságban, nem helyi viszonylatban beszéltek a tszcs-ről. Persze, ez ksvésbbó volt eredményes, főként olyan helyeken, ahol a kulúkság, klerikális reakció már elvégezte piszkos munkáját. A nagy szénáéi pártbizottság és a népnevelők mun­kájának kiértékelése, de főként a Szovjetunióból hazatért paraszt­küldöttség beszámolója után az agitációa munka megjavult és ez az eredményekben mutatkozott meg. Termelőesoportjaink népnevelői az egyéni agitáció során mindjob­ban áttértek az általánosításról az eredmények csoportjukra és saját életükre, viszonyaikra való- ismer­tetésre, felhasználták felvilágosító munkájukban a magyar paraszt- küldöttség Szovjetunió-! o’i tapasz­talatait. így például Bánvik Mi­hály elvtárs, a «Ságvári» termelő- csoport egyik népnevelője elmon­dotta az agitáció sőrém, hogy« a' felszabadulás előtt cseléd, napszá­mos volt, sohasem volt semmije. A hős szovjet néptől megkapott szabadságunk után a Párt segítsé­gével földet kapott, házat tudott építőnk tehene, lova lett. Látta azonban, hogy- egyénileg vergődés az élete. A jobb jövőért, felemelt •- dóséért megfogadta a Párt útmu­tatását és belépett a termolőcso- portba. De elmondotta azt is, hegy a mostani félévi elszámolás is iga­zolta: nem csalódott. Készpénzten egymaga 2750 forintot kapót1, ugyanakkor egész évi gabonája neki és családjának biztosítva, ezenkívül a jószágnak a termény. -I félévi elosztás* során a neki jutott pénzből feleségének, csa­ládjának és m igának két öltözet ruhát vásárolt, azonkívül vett egy- háromlámpás rádiót is. Bányái" elvtárs tehát a saját életén keresztül* mutatta b© a termelő: .söpört elő­nyét s igy, segített ■ a helyes útra' találni többek között Huszár Jó­zsef dolgozó parasztot is. A terme’őt söpörtök f ejlődése azonban nem szabad, hogy egv pillanatra is megálljon. További feladatunk az: fel «fS&os.’tWettl mi- nóL több dolgozó parasztot segít­sünk rátalálni a felemelkedés út­jára. Kérik a. teimelőcaopoi tba való felvételüket l’ugyoga Pál 7 holdas. Farkas József 6 holdas, Teleki. Lajos 6 holdas dolgozó pa­rasztok is, — többek között. A nép­nevelők munkája napjainkban a tagosítás kérdésére is kiterjed« As ellenség minahmk a tagosítás meg­kezdése előtt azt hircsztjlty h< azokat, akiket a tagosítás érint, ív 8—10 kilométerre lévő Taraj nov'* - részre teszik ki. Persze ez házi ság és a dolgozó parasztok a gyakorlatban látják, hogy a tago­sítás érdekeik szem előtt tartásá­val történik, abból nekik előnyük, az ellenségnek pedig vereség szár­mazik. Feladatunk az is, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatásával szo­rosabb kapcsolatot teremtsünk a dolgozókkal, leleplezzük az ellen­séget, hogy ezen keresztül minél több dolgozó paraszt ismerje meg az igazságot. További népnevelő«.' munkánkban foglalkoznunk kell tf termelőcsoport jelentőségének tu« jdúsításával,"de ugyanakkor rá? kell mutatnunk az őszi szántás- vetési munkák időben való elvég­zésének 'fontosságára, mely követ­kező évi kenyerünk, tervünk mi­előbbi megvalósítását jelenti st- erősebbé t őszi az emberi haladóit és béke Szovjetunió-’ ezette tábo-i ráfc.- Nádai Árpád, * nagyszénás! pártbizottság tagja. Ira isse hré nye k e t9 vagy erre a célra .szekré­nyeket keresünk megvé­telre. CÍM A KIADÓHIVATALBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom