Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

4 VIHARSAROK NÉPE PÁRT ES PÁRTÉPITES A medgyesegyhási példa in bizonyítja t Utal nincs bírálat, önbírálat ás lebecsülik az ellenséget, a felvilágosító munkát — ott megakad a fejlődés Amikor Medgyesegy- liúsáll arról érdeklődtünk, hogy ki a pérditkárVakkor több dolgozó» paraszt így felelt: ».Vetít is tud­juk bizonyosan, itt annyiszor vál~ tornak'\a titkárok.« Mi itt a hely­zet Rákosi eh társ fcbrnár io-i be­széde után? Március 8-án vezető­séget újraválasztó taggyűlésre gyűl­tek össze 'a tagok —, de az ellen­ség mesterkedése következtében nem volt jelen a tagság kéthar­mad része, 1— így nem választ- hallák meg az uj vezetőséget. Május 8-án azután sor került az uj vezetőség megválasztására. Lip- lák György elvtárs, a termelőcso­port tagja lett a titkár, de egy­néhány nap e'tele után lemon­dott. I tána Pih’nszki Mátyás, Qyurik János látta el a titkári le­endőket és mintegy három hét óta Cseh György eb társ a párt­titkár, — illetve rsak »félig«, mert a legutóbbi vezetőségi ülé­sen bejelentette, hogy lemond. Min* mindezek is mulat­ják, hogy Mfdgyf,egyházán csep­pet «cin mennek rendi ion a dol­gok. Igaz, Rákosi elvtárs február iO-i beszéde után kétségtelenül e'evenebb kit a pórtélét, de az is igaz, hogy a pártszervezet egy­helyben topog. Sőt most már is­mét hallatszanak olyan hangok a párttagoktól; páitfunkcionáriusok­tól: \ kulákok csendben vannak, nem beszélnek semmiről.« Na­gyon helytelen megállapítás ez, ta­gadása annak a marxi igazságnak is: minél jobban épül a szocialia- mus, annál jobban élesedik az osz- tú'yharc. De egyben c megállapítás tagadja a felvilágosító munka szükségességét is. Pedig Rákosi elv­űin február 10-i beszédében kü­lönösen a met!gyes agy h áu iák felé is szólóit, ineg is említette dízel. ÍVhát elfelejtették már... Rövid pár hónap alatt négy titkára volt a medgyesegyházi párt- szervezetnek 6a ezért is nem men­tek úgy a dolgok, ahogy kelleti volna. A vezetőség többi tagja is elkedvetlenedett ezért. S jóformán vezérkar nélkül maradt a medr gyesegyházi pártszei vezet. A ve­zetőség Rákosi elvtárs február io-i beszéde után a—3 hónapig beszá­molt a tagságnak munkájáról úgy, ahogy, de aztán nem bírálták sa­ját munkájukat, nem tárták fel inások fogyatékosságait. A párt­tagság pedig csak elhümmögte a taggyűléseken: »Úgy van, ahogy Gyurik elvtárs mondja.« Cseh György elvtárstól, amikor megkér­deztük, mikor volt Medgvesegyhá­zán pártnap, nem tudott rá vá­laszt adni, csak később, amikor kutattuk a dolgot, akkor »felelt«: »Már nem is emlékszem rá, talán 3—1\ hónappal ezelőtt.« Nagyon sseretik a Piír­tot a medgyesegyházi párttagok, dolgozó parasztok, áldozatra is ké­szek érte, az országért és a bé­kéért, — dekát nincs, aki alkotó és teremtő erővé váltsa bennük ezt, mert komoly fogyatékosságoké kai dolgozik a pártszervezet vezér­kara. Felvilágosító munkát végez­nek, de nem eléggé szervétéit; irányított formában, a népnevelők nemigen tudják, hogy miről kell beszélniük. Ez az egyik oka an­nak, hogy Medgyesegyházán még mindig csak 8o százalékban tel­jesítették a terménybeadást. A ku­lákok: a Diósi Jánosok pedig ter­jesztik a vadabbnál vadabb rém­híreket, melyeket azután nem sem­misítenek meg. Ilyenformán az­után a kulákok hazug híresztelé­sei, az agitációs munka hiányos­sága következtében gyengül a munkás-paraszt szövetség is Med­gyesegyházán, mert nem kevés dol­gozó paraszt nem áll a Párt, a munkásosztály mellé. A pártépités legfontosabb fel­adatát: a tag- és tagjelöllfelvélelt is elhanyagolják Medgyesegyházán. Február io-e óta alig egynéhány tagjelöltet veitek fel, de a tag­jelöltek között csak egy a dolgozó paraszt és az ipari munkás, a többi tisztviselő, vagy állami al­kalmazott felesége. Akad olyan eblars is, nem is egy, aki már 18 hónapja tagjelölt. Például Sza­bó lniréné is, aki most lépett be a termelőcsoportba, továbbá Szá­múét Pál. A Medgyesegyházán fellelhető hiányosságokért igen ko­moly felelősség terheli a mező­kovácsházi járási bizottságot is, mert nem vizsgálták meg alapo­san a medgyesegyházi állapotokat, nem adlak elegendő segitséget a hibák kijavításához. Szükséges azonban megmondani azt is: Ne gondolja Senki, hogy a medgyes~ egyházi pártszervezet rhalálcs be­teg«. Nem, erről szó nincs! A: pártszervezet Rákosi elvtárs be­széde után fejlődött és egészsé­ges is. Rákosi elvtárs február io-í be­szédében megmondotta, miként tudjuk megszüntetni erős, győze­delmes Pártunk néhány fogyaté­kosságát. Pártunk hibáinál: kikü­szöbölését a pártonbelüli demokrá­cia kifejlesztésiben, a bírálat és önbirálut megvalósításában, Pár-' tank és a tömegek közötti kapcso­lat megszilárdításában jelölte meg. Ezen az utón járjanak bátran a medgyesegyházi elvtársak és ak­kor eljutnak az újabb győzelmek­hez, kevesebb lesz munkájukban a hiba és több az eredmény, — »né­pünk boldogulására, hazánk felvi­rágoztatására«, Morvay Sándor Már most késsüljünk a jövő évi aratásra Bátran támogatni minden újat, élenjárót — ezt tartják saein előtt mindig a kolhozok, szovhozűk, gép­es traktorállomások dolgozói. Az ifjúság és különösképen a komszo- moltagok — minden esetben arra törekednek, hogy megvalósítsák más körzetek élenjáró dolgozóinak újításait, átvegyék tapasztalataikat. A termés begyűjtése és beadása után elsőrendű feladatuknak te­kintik az eiővasas ekékkel végzett őszi 6záirtást. Mindig szemelőtt tartják, hogy a Párt ós a kormány — természetét alakításáról szóló — határozata szerint, legjobb közvet­lenül betakarítás után elvégezni a tarlóbuktatást. Az őszi szántás leg­rövidebb idő alatt való elvégzése, különösen a száraz délkeleti kör­zetekben fontos. Ez teszi ugyanis lehetővé a tápanyagok felhalmozá­sát a talajban és a nedvességkész­let növelését. Az idejében elvégzett őszi szántás —■ a tavaszi szántáshoz viszonyítva — hektáronként 5—10 mázsával emeli a termést. Naponta újabb és újabb terü- h:lekről jelentik Sztálin clvtárs- nak a szovjet mezőgazdasági dol­gozók, hogy teljesilették az állam­mal szemben vállalt kötelezettsé­geiket. Emellett egy percre sem feledkeznek meg a holnapról. Minden törekvésük az, bogy a jövő esztendőben még dusabb le­gyen a termés és még nagyold» mértékben tudják túlteljesíteni ga­bonabeadási tervüket. Mivel az őszi vetés idején való elvégzése emeli a terméshozamot, ezért sok kolhoz­ban a betakarítással egyidejűleg már hozzáfoglak az őszi szánlás- hoz-vetéslicz. A kolhozparasztok jól tudják, hogy az őszibúza «és rozs mindig kitűnő termést ad. Ezért is tö­rekednek arra, hogy minél ha­marabb lebonyolítsák az őszi ve­tést, hogy ne késleltessék a mun­kát egyetlen nappal sem. Az elmúlt évben az élenjáró kolhozok és szovhozok szeptem­ber első napjaiban kezdték meg az őszi szántás-vetést Ebben az A pártszervezet útmutatásával rendben halad a tagosítás Békésen Augusztus 23-án kezdték meg működésüket Békés község tagosító bizottságai. A pártszervezet gondo­san előkészítette a bizottságokat. A munka megkezdése után sem hagyta magukra a pártszervezet a bizottságokat. Naponként leellen­őrzi és --’egíti a pártszervezet a bizottságok munkáját. A tagositó bizottságok is igyekeznek minden­képpen fenntartani a kapcsolatot a páítszorvezwbtel:. Egy-egy, kérdésben, ha nincsenek tel jes egészében tisz­tában, nem fognak hozzá találomra, nőm vezeti okot az a gondolat, »ha elrontjuk a munkát, majd helyrehozzuk.« így tehát minden bonyolult problémával a Pátihoz, mint biztos támaszponthoz igazod­nak. Vagyis a pártszervezettől kér­nek tanácsot a kérdés helyes meg­oldására. Ila betekintünk az eddig elvég­zett munkájukba, megállapíthatjuk, hogy elég jól folyik a tagosító munka kérdése. Meglátszik, hogy nagy körültekintéssel fogtak a fel­adat végrehajtásához. Például a most megalakult »Szabadság« tszce- nek a rosszerdoi részén tagosílanalc 312 hold földet. E tagosítandó föld­területnek 70 százaléka kulák-föld. Csak 30 százaléka esik a kis- és középparasztok földterületére. A pártszervezet, hogy a dolgozó parasztokat sérelem ne érje, igyek­szik minden lehetőt megtenni érde­kükben. Népnevelőket küldtek ki a dolgozó parasztokhoz és szép­szóval próbálták beszervezni őket a tszcs-ba. Sok dolgozó paraszt meg­értette a népnevelőkön keresztül a Párt szavát és belépett a tszcs-be. A Párt vasárnap gyűlést tartott Rosszerdőn. Boncsik elvtárs, a párt- titkár, kézzel foghatóan megmagya­rázta, hogy csakis az önkéntesség elve alapján lehetséges az, hogy belépjen valaki a tszcs-be. Meg­mondotta, ha valamelyik dolgozó parasztnak a földterülete bele is esik a tagosításba, megkapja a föl­det másutt, de semmiképp sem le­gyen az az álláspontja senkinek, hogy azért lép be a csoportba, mert igy, vagy amúgy kényszerítve volt rá. A Izommunisták szara, hogy mennyire helytálló, itt is megmu­tatkozott. Fábián Gábor dolgozó pa­raszt kitöltötte a belépési nyilatko­zatot, de nem volt teljes egészében tisztában a társasgazdálkodás elő­nyével. A válasz az volt: gondol­kozzék a dolgon, győződjön meg, aztán lépjen be a csoportba. Lehet, hogy a népnevelők nem magyaráz­ták meg neki kellően az önkén­tesség elvét. Ezért gondolta azt, hogy földjével együtt ő is a cso­portban ma al, mert voltak olyan hangok Rosszerdőn: ha beleesik a föld a tagosításba, akkor be kell lépni a csoportba. Mikor azonban látták a dolgozó parasztok, hogy csakis az önkéntesség alapján tör­ténhetik a belépés, Fábián Gáboron kívül egy sem akart visszalépni. Harminoegynéhány családdal ala­kult a »Szabadság« tszcs és ma már közel hetven családra szapo­rodott. taglétszáma több mint ki­lencven. A belépők között sok olyan tag is van,, akinek földterülete be­leesik a tagosításba. Mivel meg­győződtek a gyűlésen arról, hogy nem kényszer a tszcs-be való be­lépés, nem is akart Fábián Gáboron kívül eenki sem visszalépni. A párt­szervezet világos és nyilt állás­pontja tehát megszilárdította az ön­kéntesség helyes elvének megma­gyarázásával a dolgozó parasztok előtt, hogy a belépés nem történhetik kényszer alkalmazásával A pártszervezet jól megnézte, hogy kikre bízza a tagosítás mun­káját. Csütörtökön már meg is kez­dődött a földterületek átcserélése. A legegyszerűbb beszélgetés for­májában folynak a tárgyalások a földtulajdonosokkal. A hivatalos pa­pírformát és a parancsoló felszólí­tást is kiküszöbölték a bizottságok. Tavasszal a termelési szerződések megkötését idézéssel próbálták Bó­ké on megoldani a népnevelő munka helyett. Ebből a helytelen dolog­ból tanulva, most a tagosító bi­zottságok úgy oldották meg a kér­dést, hogy az idézőcédulát nem a kézbesítők, Iranern a népnevelők vi­szik ki, akik közben el U tárgyal­nak egy kicsit a dolgozó parasz­tokkal. A bürokratikus, paiancsoló felszólítást tehát kiküszöbölték a tagositó bizottságok. Ez a megol­dás helyes ós ezt is kell tenni to­vábbra is, mert a népnevelő munka mindennemű hivatalos felszólításnál többet ér. Ezek után hiba volna azt hinni, hogy azért megy jól a munka, mert a kulák- ós klerikális reakció hallgat Békésen. Megmutatkozik itt is, mint mindenütt és a tagosítás ellen próbállak agitálni Sugdosták a dolgozó parasztok fü­lébe, hogy életük árán se adj ik át a földet, meg a tanyát. Forszé, arra nem számított az ellenség, hogy a népnevelő munka megteszi hatá­sát. Először is a tagosító bizottság úgy oldotta meg a kérdést, hogy a fajútól távolabb e ő részt tagositják. A csereföldet pedig a faluhoz és a kövosúthoz közelebb adják a dol­gozó parasztoknál«. Műúthoz ós a faluhoz közelebb kerülnek « rossz- erdei dolgozó paraiztok. Hát ki volna olyan bolond, hogy ezt az alkalmat elmulasztaná, akármilyen veszettül próbál is uszítani i 'Cak­óié. A dolgozók ellenségeinek elva­kult gyűlölete nem talált talajra, mert jól oldották meg a agositás kérdését a békési elvtársak. Ez a dolog is azt mutatja, hogy . a jól végzett munkán megtörik az osz­tályellenség ellenállása. “CT tg ak­kor, ha a munkát -gitátorok ké­szítik elő és támasztják alá. Iz. I. évben — az időjárási viszonyok* miatt — még korábban lehet hozzákezdeni ezekhez a rendkí-< vül fontos munkálatokhoz. A legjobb kolhozok és gépállo­mások az őszi betakarítási mun­kálatokat összeegyeztetik az őszi szán'ással és vetéssel. Törekvé­sűk odairányul, hogy minél ter­melékenyebben használják ki a traktorokat és a vetőgépeket. A komszomolíagok ebből a munkából nagy lelkesedéssel ve­szik ki részüket. Tudják, hogy minél jobb a termés, annál több gabonát tudnak adni a szovjet hazának. A komszomolisták, mint jó gazdái a földnek, műidig gon­doskodnak arról, hogy az őszi vetéshez meg légyen a kellő mennyiségű tisztítóit és váloga­tott vetőmag. Az elmúlt évben a korai őszi vetéseknél kitűntek a csemyiko- vi terület koniszomoltagjaL »A mi gépállomásaink kom- szomoljai — írta akkor a Ivoni- szomolszkaja Pravda szerkesztő­ségének az egyik gépállomás ve- zeiője — nagy lelkesedéssel dók goznak. Mihail Rudavszki, kom- szomolisla traktorvezető példáu’ a Sevesenko kolhozban napi 120 hcklár rozsot velelt Ez a meiiy- nyiség négy normának felel meg. A kolhozparaszlok szeretettelés szinle dicsekedve emlegetik fiatal gépkezelőjüket, mert úgy érzik, neki köszönhetik a jómiuőségű vetést. A kolhoz komszomolistái brigádokat is alakítottak, ame­lyek ellenőrzik a velős minősé­gét. Gondjuk van mindenre, mert azt akarják, hogy az őszi velős­sel kapcsolatos munkálatokat ki­tűnően elvégezzék.« A gépkezelők jó munkájáért a gépállomások komszomol-szer- vezelci is felelősek. A Komszomol XI. kongresszusának határozatai szerint feladatuk a termelés ni neiének és technikájának töké­letes ismerete, a uevelőmuuk­állandó javítása, a munkavek. __ s eny szervezése. Ezenkívül segít­séget nyújtanak a pártszervezet leknek, amelyek nagymértékben kiveszik részüket az összes me­zei munkálatok megszervezését bői. A komszomolisták gondos­kodnak arról is, hogy ve lés idő. jón műiden Iraklor megszakítás nélkül dolgozzon és pontosan bo­nyolítsák le a gépek gondo­zását. A falusi.komszomolisták kitű­nő munkájukkal és mindenre ki­terjedő gondoskodásukkal ismé­iében bebizonyítják, hogy a föld­művelés magas kultúrájának elő- harcosai. Megvételre keresünk szorzó- és összeadógépet Cím a kiadólian Egy darab 350 kera-es DKW MOTORKERÉKPÁR kifogás tálán állapotban, sürgősen el­adó. Gyula, Kossuth-tér 2. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom