Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

A tótkomlós! gépállomás elsőnek csatlakozott a nagyszénásak versenyfelhívássltoz Új tagok százaival erősödtek megyénkben a termelőszövetkezetek 1950 SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Ara SO fillér VI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Az emberiség világító fáklyája A dolgozok, a becsületes embe­rek millióinak példája, a hatal­mas Szovjetunióból ismét olyan hír futóit végig csütörtökön az egész világon, mely újra bebizo­nyította: a szovjet emberek nap mint nap azon fáradoznak, hogy jegyre könnyebbé tegyék az em­beri munkát, egyre gazdagabbá tegyék országukat, egyre jobb módúvá tegyék a szovjet haza minden polgárát. Számtalan olyan eseményről kapott már a világ hírt a szovjet emberek hazájá­ból, mely a kapitalista orszá­gok dolgozói számára mindaddig csak puszta vágyálom marad, amíg a hatalom ezekben az or­szágokban a kapitalisták, a föl­desurak kezében van. Éppen ez az. ami egyre inkább megérleli a még elnyomatás alatt élő dol­gozókban a szabadság iránti vá­gyat, mindinkább határozottab­ban lépnek az elnyomás elleni harc útjára. Ez adta az erőt a népi demokratikus államok dol­gozóinak ahhoz, hogy oly lendü­letesen építsék a szocializmust. Vájjon, az a hír, mely a csü­törtöki újságokban látott napvi­lágot, nem fokozza-e a dolgozó, a becsületes emberek millióiban azt az érzést, hogy még inkább a szovjet emberek példáját kell követni? De igen, még inkább fokozza! Hiszen nem kevesebb­ről van szó, mint — a Szovjet- únió minisztertanácsának halá­szata szerint —egy olyan vízi- vőmű építéséről, mely nem ke- -esebb, mint egymiUióliétszáz- zer kilowatt teljesítményű, amely évenként átlagosan körül­belül tízmillió kilowattóra ener­giát termel, mely biztosítja a Volgámén ti terület központjának és a Központi Feketeföld övezet elektromos energiával való pót­lólagos ellátását. Nem kevesebb­ről van szó, mint a Káspi-ten- ger környéke éghajlati viszonyai­nak megjavítása, a káspilenger- menti síkság északi része puszta és félpuszta vidékeinek meghó­dítása, az állattenyésztés és a föld­művelés széleskörű fejlesztésére; a Volgán túli terület déli vidékei­nek öntözési rendszer kiépítése, a Szárpin-alföld, a Fekete Föl­dek és a Nogai-Szlyeppe vízzel való ellátása, ipari jellegű és aszály ellen védő erdők létesí­tése. Egyszóval arról van szó, hogy amíg a tőkés országokban mindinkább nő a nyomor, mind­inkább bizonytalanabbá válik a dolgozók puszta léte is, addig a szovjet emberek milliói a tech­nika, a tudomány újabb és újabb vívmányait állítják az emberi ha­ladás szolgálatába, a természet erői felelt győzedelmeskednek, teremtik meg az emberi élet gyönyörű valóságát. Amíg a szovjet emberek hazá­jából- hatalmas, a dolgozók jobb­létét szolgáló tervekről s azok megvalósításáról érkeznek hírek, addig a kapitalista országok bar­bár terveit viszik világgá az éter hullámai, melyek egy újabb pusztulást készítenek elő az em­beriség számára. De nemcsak, hogy ilyen tervekről jönnek a hí­rek, hanem arról is, hogy e ter­veket minden erővel megvalósí­tani is igyekeznek. A kapitalis­ták tervének egyikét látjuk való­ra válni Koreában, ahol békés polgári lakosokat gyilkolnak ha­lomra az amerikai légi bandi­ták. Augusztus 27-én újabb bizo­nyítékát szolgáltatták a kapitalis­ta urak annak, hogy egyetlen céljuk a barbár lömeggyilkolás kiszélesítése, az emberek milliói­nak leigázása. Egyetlen céljuk: a Koreába dobolt tüzcsóva tovább élesztőse, a háború világméretek­ben való kiterjesztése. Az augusztus 27-i barbár légitáma­dás, melyet a Koreában működő amerikai hadirepülők hajtottak végre a Kínai Népköztársaság lé­giterében s amelyet augusztus 29-éu megismételtek, félreérthe­tetlenül megmutatja azt a ha­tártalan gazságot, - amelyre vete­medni képesek a tőkés országok urai. Ila a Szovjetunióból s az im­perialista országokból érkező hi-« reket nézzük, akkor fény derül, hogy miért ölt mind nagyobb mé­reteket a kapitalista gazság. És mind ez egyszerűen azért, mert Moszkva, az emberiség világitó fák lyája, mind hatalmasabb fénnyel vonja be a földkerekséget, mind hatalmasabb azok tábora, akik nem hajlandók tűrni a tőkés elnyo­mást. Egvre többen és többen lát­ják, hogy a szohjasáy nem öröktől van és nem örökké tartó valami, hogy a szolgaságot igenis fel kell váltania a szabad emberi életnek, mely nem tűr meg mások verej­tékén élősködőket. S a Szovjet­unió példája mellett bizonyítja ezt a népi demokráciák dolgo­zóinak eddig elért eredményei is. Ezt érzik és tudják a kapitalista rablók, éppen ezért vált ki ben­nük egyre nagyobi) dühöt az a mozgalom, mely a béke megvé­déséért tömöríti a világ valameny- nyi dolgozóját, becsületes embe­rét. Tudják, hogy a béke, a szo­cializmus hazájának, a Szovjet­uniónak és annak példáját követő népi demokráciák további erősödé­sét jelenti s igy napról-napra szii- kül annak lehetősége, hogy ismét kiterjesszék hatalmukat az egész világra, ismét rabszolgasorsba ta­szítsák az egész világ dolgozóit. Emellett, — a kapitalista gazda- dasági rend törvényei szerint, — mind nagyobb az egyes tőkés- országokban a gazdasági anarchia, mind nagyobb méretévü válik a nyomor, az elégedetlenség a dol­gozó tömegek között, mely köz­vetlenül is veszélyezteti a tőkés urak biztonságát, a szabadrablást. Tehát egyrészt, hogy megakadá­lyozzák a szocializmus hazája, a Szovjetunió és a szocializmust építő népi demokráciák további gazdasági erősödését, másrészt, hogy saját munkásosztályukat erő­flz északkoreai nép képviselőiéi nem hajlandók meghallgatni az imperialisták A Biztonsági Tanács szeptember 1-i ülése Szeptember 1-én a Biztonsági Ta- háes az e hónapban soronkövetkaző elnöke: Jobb, Anglia képviselőjé­nek elnökletével ült össze. Az ideiglenes napirendra a következő kérdéseket tűzték: a koreai kérdés, behatolás Taivan szigetére és Kína területének bombázása az ameri- kiai légierők által. A napirend megerősítése után Jobb elnök meg­hívta Csen, Li-Szin-Man küldöt­tet, a koreai kérdés megtárgyalá­sához. Malik, a Szovjetunió kép­viselője kifogásolta ezt a határo­zatot. Rámutatott, hogy a Kcr.ára támadó USA, mely­nek képviselői a Biztonsági Tanácsban ülnek, helyet adnak Cs:n-nek, a koreai nép áruló­jának is, azonban tiltakoznak Észak-Korea képviselőjének meghívása ellen, aki elmond­hatná az igazságot a koreai agrtsiziői 6', ami kellemetlenül érintené az USA-t. Hangsúlyozta, hogy az ENSz alap­okmánya ós a nemzetközi jog tör­vényes alapot adott Ílszak-Korea képviselőjének arra’, hogy felszó­laljon a Biztonsági Tanácsban, a koreai kérdés békés rendezésével kapcsolatban. Malik továbbra is mindkét 'fél meghívását javasolta. Jobb hivatkozott a Biztonsági Ta­nács július 25-i határozatára, mely szerint Dél-Korea képviselőjét kell meghívni a Biztonsági Tanácsba. Malik megismételte a szovjet kül­döttség álláspontját a kérdés igaz­ságos meg oldása érdekében, majd rámutatott, hogy az imperialista államok képviselői szánt szándék­kal akadályozzák a koreai kér­dés rendezését. A Biztonsági Ta­nács amerikai szavazegépezeta le­szavazta Malik javaslatát. Malik a szavazás után ismételten lelep­lezte az imperialistáknak a Biz­tonsági Tanácsban 'folytatott akna­munkáját, moly cá'folhatatlanu! bi­zonyítja be, hogy a koreai nép küldöttének be nem bocsátása megakad 'lyozz* a hadműveletek korlátozását; Norvégia, Egyiptom cs India kép­viselői, majd Cliauvel, Franciaor­szág képviselője a különböző erő­szakolt jogi formulákkal próbálták alátámasztani az imperialista ál­láspontot. A Biztonsági Tanács következő ülését szeptember ö-ére tűzték ki. A VILÁG NÉPEI KÖVETELIK: Azonnal vessenek véget az amerikai imperialisták koretti szennyes gaztetteinek A világ népeit átfogó békemoz­galom élén a Szovjetunió dol­gozói járnak. Azokhoz a sürgö­nyökhöz, amelyeket a Biztonsági Tanácshoz intéznek a világ min­den sarkából, tiltakozásul az amerikaiak Koreában elkövetett gaztettei ellen, most a szovjet ze­neszerzők szövetségének tiltako­zó távirata is csatlakozott. A táv­iratot a legnevesebb szovjet ze­neszerzők írták alá. A szovjet tudományos intézetek, az épí­tész szövetség, valamint a szov­jet emberek más tömegszervc- zetei is táviratban tiltakoznak az amerikaiak koreai beavatkozása ellen. A lengyel dolgozók a munka frontján vállalt kötelezettségeik teljesítése mellett anyagilag is tá­mogatják a koreai szenvedő pol­gári lakosságot. Eddig löld) mint 191 millió zlotyit gyűjtöttek Len­gyelországban erre a célra. Mexikó városában a békehívek lömeggyillésen elhatározták, hogy tiltakozásul az amerikai geng­szterek terrorcselekményei ellen, szeptember folyamán mexikói te­rűiden újabb kétmillió aláírási gyűjtenek a stockholmi felhí­vásra. A Közel-Kelet államainak dol­gozói, Perzsia, Egyiptom, India lakossága, akiket közelről fenye­getnek az Egyesült Államok gyarmati politikájának egyre agresszívebb eszközei, a koreai támadás óta megerősítették .bé- kemozgalmukat. A japán dolgo­zókat, de különösen a bányáit dolgozóit, amerikai katonai, el­lenőrzés alatt kényszerítik a ko­reai háború kiszolgálására. A ki­kötőmunkások a katonai ellenőr­zés ellenére tiltakoznak a koreai agresszió ellen és lassítják mun­katempójukat. Tovább nyomulnak előre a népi hadsereg egységei A népi hadsereg egységei vala­mennyi fronton visszaverik az el­len ség dühödt ellentámadásait s tovább vívják kemény harcaikat, A déli partvidéken a népi hadsereg egységei tovább nyomulnak előre, hatalmas csapásokat mérve az ame­rikai cs Li-Szin-Man-féle csapa» tokra, amelyek légierők és lenge- részeli tüzérség támogatásával dü­hödt ellen támadásokat indítanak, próbálják visszaverni a népi had­sereg támadásait. A népi had­sereg egységei a keleti partvidé­ken vívott harcokban szétzúzták az ellenségnek több mint két zász­lóalját és sok hadianyagot zsák­mányollak. Augusztus 3i-én az ellenség sikertelenül próbált part- raszállni Csindo-szigetén, a déli partvidék közelében. A népi had­sereg egységei összpontosított tűz­zel megsemmisítették az ellenség nagyobb csapatait. Ez alkalommal megsemmisítették az ellenségnek i5o katonáját és tisztjét, ötvenöt foglyul ejlettek, egy ellenséges ha­jót elsüllyesztettek, sok nehéz és könnyű löveget, puskát, hadifel­szerelést ejtettek zsákmányul, A Gsecsudo-szigetén működő partizá­nok támogatják a népi hadsereg előnyomulását, fokozzák tevékeny­ségüket. Csecsudo-,sziget északi ré­szén fekvő Csecsu város körzetében működő partizánok hirte'en meg* támadták a Li-Szin-Man-féle rend­őregységeket, megsemmisi teltei1 több mint iőo rendőrt, sok fegy­vert és harci eszközt zsákmányol­tak. Augusztus 3o-án a népi had­sereg légvédelmi tüzérsége bárom amerikai- repülőgépet lőtt lo Phengjan körzetében és egy ame­rikai repülőgépet Sampho kör­zetében. szakkal visszaszorítsák, megfosszák jogos követeléseitől, megmentsék rothadó rendűket, biztosítsák bu­sás profitjukat, a dolgozó töme­gek szabad kizsákmányolását, a kapitalista világ ismert módszeré­hez nyúlnak: uj háború kirobban­tását készítik elő. Lángba akarják borítani az egész világot, bízva abban, hogy a pusztulás romjain, az emberek millióinak hulláin ke­resztül »konszolidálják- pusztu­lásra Ítélt uralmukat. íme, nem véletlen, hogy amíg a Szovjetunióban sztyeppékét lesz­nek termővé, addig az amerikai repülőgépek bombákat szórnak Ko­rea békés lakosságára és az évszá­zados elnyomás alól felszabadult kínaiakra. Nem véletlen, hogy amig a Szovjetunióban vizierő- nnitelepeket létesítenek, az ame­rikai és a marshallizált államok gyáraiban fegyvert gyártanak. Nem véletlen, hogy amig a Szovjetunió kormánya újabb és újabb mill ló­kat. ruház be az emberi jólét to­vább fokozására, addig a tőkés kor-) mányok költségvetésében mind nagyobb és nagyobb az az összeg, mely fegyverkezésre kerül, mind nagyobb az az összeg, mely a har­madik világháború előkészítését szolgálja. De éppen ezért, meri igy van, egyre fokozottabb mér­tékben vesznek részt az emberek milliói a békéért folyó harcban Moszkvában, Londonban, Páriában és Budapesten. (ceiei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom