Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-19 / 218. szám
VIHARSAROK NÉPE 3 ismét közelebb kerültek a szovjet emberekhez, a Szovjetunióhoz Á SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA BÉKÉSCSABÁI KARNEVÁL! Nincs olyan falu, ahol nem a legszívesebben látott vendég az, aki a Szovjetunióban járt. így van ez Szentetornyán is, ahol zsúfolásig megtelt a mozi helyisége szombaton este, ott szorongolt a falu apraja-nagyja, a környékbeli tanyák dolgozó parasztjai, hogy meghallgassák Birkás elvtársat, a Szovjetunióban járt parasztkül- döllség egyik tagját. Már előtte sokat beszéllek arról, hogy milyen a Szovjelunió dolgozóinak élete, de most Birkás elv- társtól számtalan kérdésre várnak még feleletet. A beszélgetés elcsendesedik, amikor Birkás elvtárs megkezdi beszédét. Szavai nyomán kitárul a hallgatók előtt a Szovjetunió, a szovjet dolgozók, é'cie. Ott járnak gondolatban a végtelen búzatábláknál, a nyönyö- rü gyümölcsösökben, Micsurinszk- ban. Itt élt ebben a városban Micsurin, a természetátalakitás nagy tudósa. Micsurinszkról beszél Birkás elvtárs. Arról beszél, hogy ma már ezer és ezer dolgozó' paraszt nemcsitteti gyümölcsfáit Micsurin eljárásával. Ezután a tambovi kerület Lenin kolhozáról beszél A hallgatók elé tárul a kolhozt éle!e, ahol a 3o évvel ezelőtti sivár pusztaság a szovjet parasztok szívós munkája nyomán virágzó termőfölddé változottFeszülten figyelő arcok hallgatják Birkás elvtárs minden szavát. Maladi Jánosék is olt vannak dolgozó paraszt társaik között, legszi- n e»el>l >en reggelig elhallgatnák. Amikor azután befejeződik a beszámoló, megindul a kérdezősködés. Először csak egy-két kérdés, azután egyre többen szólalnak fel. Mátyás Lajos az öregekről kérdez, hogy élnek az idősebbek a kolhozban? Megkapja a választ: »Szovjetunió kolhozaiban minden évben a jövedelem két százalékát félreteszik az öregek számára, akik nem bírják már a munkát. Ebből az összegből aztán a kolhoz munkaegység átlaga szerint kapnak jő vedelmet.« Mostmár egymást követik a kérdések: hogyan Iakarniányozzák a jószágokai, hogy olyan magas tejhozamot) érnek el? Honnan veszi a kolhoz- paraszt a takarmányt saját jószágának? Azt hiresztelik, hogy a. kollioztagok nem hagyhatják el* kolhozukat, nem költözhetnek máshová. Mi ebben az igazság?, Mindenre választ kapnak Birkás elvtárstól, hj&zpn ő is azért járt. kinn küldöttségben, hogy itthon elmondjon mindent, amit látott* tapasztalt, hogy eloszlassa azokat a rémhíreket, amiket a kulákoD igyekeznek terjeszteni a kolhozok életéről, hogy elmondja, így .él, igy dolgozik a világ legfejlettebb mezőgazdaságában a szovjet kol hozparaszt. Elmondja Birkás elvtárs, hogy munkaegységek után a kolhoz- tagok takarmányt élekben is részesülnek. Aztán a takarmányozás módszereiről beszél. És megkapja' a választ a reakciós hírverés is: a Szovjetunió minden dolgozója oda utazhat, oda költözhet, ahová akar. A beszámoló után kisfslm-vetítés következik: Moszkva hatalmas terei, a Kreml, gyönyörű munkásházak, széles sugárutak jelennek meg a vásznon. A szovjet emberek alkotásai.,. Éjfélre hajlik az idő, mire végei a vetítésnek. Szedelődszködni kezdenek és vidáman, beszélgetve indulnak haza. Ezen az estén a szentetomyaiak ismét közelebb kerültek a szovjet emberekhez, a Szovjetunióhoz. Polonka György üzemi propagandista elv társ! A falitábláitokon az >Jdö vasfogától« már egészen megsárgultak a cikkek, a liangoxhíradó is gyakran hallgat az üzem in unka versenyének eredményeiről. Sürgősen mozgósítsad aktíváidat, hogy a hibák minél előbb megszűnjenek! ISTVÁN MALOM DOLGOZÓI! Éberebbek legyetek s ne küldjétek olyan megbízottat a megyei kiibúrakiíva értekezletre, mint Mészáros Károly, akj egy órai késéssel jön cl, de csak megmutatja magát, utána elszökik a színházba. Ezért nem tudja nektek elmondani, miről volt sző az értekezleten. DORGOZó PARASZTOK! boBirú János gyulai dolgozó paraszt takarmánygabona adását 315 százalékra teljesítene. Kövessétek valamennyien jö példáját! ÁLLAMI GAZDASAGAINK! A köszlgeii állami gazdaságban a derekegyházi és az. akasztópusztai állami gazdaságok versenyfelhívásának elfogadása után a gazdaság dolgozóinak 51 százalékkal emelkedett a munkateljesítménye. így Kovács Erzsébet munkacsapata 211 százalékra leijesííelte napi normája!. Mit kaptak a terv első évében megyénk termelőcsoportjai ? Alig egy éve kezdtük meg az ötéves terv végrehajtását, az elért eredmények máris bizonyítják, hogy a Part, Rákosi elvtárs szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Ötéves tervünk beruházásait falun különösen a termelőszövetkezeti csoportokba tömörült dolgozó parasztok érzik. Nincs olyan termelőszövetkezeti csoport, ahol több tízezer forintos építkezést ne ltajtotlak volna végre. Ezekben a tízezer forintokban Fejleszteni kef! az űjítómozgalniat a csabai téglagyárban, bogy a termelékenység tovább emelkedjen A Békési Téglagyárak NV békéscsabai telepe az új normák ' 'zetése után az első héten ín.j százalékban, az utána kö- "Ikező héten 96.8, majd 101, a tóbbi héten pedig 102.8 százalékban teljcsílelte előirányzott tervét. A számokból azt látjuk, hogy a termelés fokozatosan emelkedett. Amíg a régi norma szerint az óránkénti előirányzatot mindössze 85—90 százalékban tudták teljesíteni, addig most az új normával a napi előirányzatai 95—100 százalékban tudják végrehajtani. Addig, amíg az üzem két műszakban dolgozott, egy prés naponta 28—30.000 téglát készített, most, amikor egy műszakban dolgoznak, naponta 38—40.000 darab téglát tudnak gyártani. ‘Ezek az eredmények azonban koránlsem kielégítőek, tovább lehetne fokozni őket, ha a vállaia'.vezetőség nagyobb figyelmet szentebie erre. A hiba ott van, hogy a legtöbb üzemrészekben elavult munkamódszerekkel dolgoznak. A vállalat vezetősége egyáltalán nem forilil gondot az újító- mozgalom fejlesztésére. A nyár folyamán havonként mindössze két-hároni újilást adtak be a dolgozók, de azokkal sem törődött senki. EZ MIND Az újonnan megválasztott újítási megbízott már jó felvilágosító munkával elérte azt, hogy augusztus hónapban 18 újítási javaslatot adlak be, ebből 16 lett elfogadva. De ezeknek a bevezetését is napról-nap- ra hanyagolja a vállalat vezetősége. A vállalalvezelőség részére a sürgős tennivalók abban állnak, hogy segítenek az újítóknak, fejlesszék az újíiómozgahnai az egész üzemben. Rizto^ftsa a vállalalvezelőség egy - cgy újítás bevezetéséhez az anya gi szükségleteket, ezzel Is ösztönözze az újítókat Az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság aktívái és népnevelői végezzenek ezen a téren is szívós, jó felvilágosító munkát a dolgozók körében, mulassanak rá az újítómozgalom hatalmas jelentőségére. Érttessék meg azt, hogy minden egyes újítás bevezetésével a termelékenységet növelik. Az új normák bevezetése megkívánja, dolgozóinktól, hogy új munkamódszereket dolgozzanak ki, amelyek alkalmazásával mind magasabb eredményeket tudnak elérni. Ha jó munkát végeznek a népnevelők és a vállalatvezetőség több figyelmet szentel az újító- mozgalom kifejlesztésére, úgy a termelékenység is rövidesen jelentősen emelkedni fog a Békési Téglagyárak csabai telepén. benne vannak azok a forintok is, amit a dolgozó nép a tervköl- csönre jegyzett, s ha végignézzük megyénk tennelőcsoporíjainak építkezéseit, állatállományát, gazdasági, gépi felszereléseit, akkor méltán mondhatjuk, hogy a jegyzett forintok jó kezekbe kerüllek és bőségesen gyümölcsözve sokszorosan térüllek vissza. Megyénk termelőcsoportjainak tagjai érezhették ennek hatását a félévi elszámoláskor, amikor is az előlegként kapott összegekből beruházkodtak, kerékpárokat, rádiókat s bútorokat tudtak vásárolni. Miből adódlak ezek az összegek? Abból, hogy például a mezőberényi keilöskúii Előre tszcs jó termése niel- ' lett lehetőséget kapott arra, hogy 48 férőhelyes istállót épílsen 59.000 forint értékben. A kcvermcsi »Petőfi« 51.000 forint beruházásban részesült. A nagykamarási »Ságvári«' közel 15 ezer formlos hitelkeretet kapott sertéshizlalda építésére, 25.000 forintot megközelítő összeget pedig tehénislállóra. Ezek az ösz- szegek lehetővé tették a csoport fejlődését, s tagjainak gazdagodását. Az építkezésekhez kiutalt tételek in ellett az újonnan épült istállókba kormányzatunktól kapott szarvasmarha és serléstörzsek is kerültek. A bélmegyeri »József Attila« tszcs például 26.000 forint értékű sertés törzset. Ugyanúgy a békésszentandrási Póró tszcs 16 ezer forint értékű sertéstörzset, két lovat és lószerszámot kapott A dombegyházi »Petőfi« istállójának kijavításához 29.000 forintos hitelt, a sertésfiazlatóra pedig 10.000 forintos keretet kapott, sok máson kívül kalapácsos darálót. A békéscsabai »Béke« Iszc: hez 150 hízósertés és 40 híz.’ marha érkezett Előjegyzésbe vettek számára 25.000 forintot, hogy még ebben az évben fia»» tatót építsenek, istállójukban vízvezetéket s villanyt vezettek be. A békéssámsoni »Vörös Csiliág« például sertéshizlaldáját betonból építette. Ez mind hitelkeretből van, csakúgy, mint a tejüzemi és több értékes mezőgazda- sági felszerelések. Nincs a megyénk területén egy olyan régebben alakult csoport sem, amely ne érezte volna az ötéves terv első évében kormányzatunk anyagi és erkölcsi támogatását Kevés kivétellel a termelőszövetkezeti csoportok, mint a békési »Petőfi«, a battonyai »Dózsa« és -sorban a többiek jószágaik etetésének megkönnyitésére répaszóiétól ő, szecskavágó gépeket és kit« lapácsos darálókat kaptak. Majd* nem mindegyik csoportunk si* lót építtetett. . Kormányzalunk mindezzel a termelőesoporlok, a nagyüzemi gazdálkodás további fejlődésit, segítette elő, a térgazdálkodás ttjára tért dolgozó parasztokat támogatta, mellyel lerakják a dolgozó parasztok saját boldogulásuk sziklaszilárd alapjait. Az ötéves tervért Az Állami Gazdaságok Beruházási NV békéscsabai kirendeltsége a Magasépítési Nemzeti Vállalat dolgozói felé fordul, hogy kollektiv munkával, együttműködéssel se- gi Lék elő ötéves tervünk megvalósítását. Az állami gazdasagokhoz menetrendszerű pontossággal érkezik a terv szerint előirt állatállomány. Ha a folyamatban lévő gazdasági épületek befejezése nem történik meg kiszabott időre, ebből beláthatatlan károk és zavarok keletkezhetnek népgazdaságunk terhére. Ezért kéri a békéscsabai kirendelt ség a Magasépítő NV valamennyi dolgozóját, hogy legjobb tudások* kai lássanak hozzá, hogy a készülő épületek minél előbb betölthessék rendeltetésüket. Le kell kite- deni. az akadályokat és ebben • műszaki dolgozóknak is van ftá- adaluk: hassanak oda, hogy megjavuljon a munkaszervezés és M anyagellátás. Ha igy együttműködünk', egy-\ mást segítjük, akkor teljeeifiln tudjuk ötéves tervünket. Állami Gazdaságok Beruházási W Békéscsabai Icirendellstyc^
