Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-02 / 177. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A aagyszéiási pártszervezet vonja le a tanulságot a vasárnapi nagygyűlésről Vasárnap, július 30-án megye- szerte parasztnagygyűlést tartottak a községekben. A pártszervezetek legtöbb lielyen megértették a parasztnagygyűlés jelentőségét és ennek megfelelően készítették azt elő: népnevelő értekezleteket tartottak, hogy valamennyi dolgozó parasztot mozgósítsák a nagygyűlésekre. Volt azonban egy néhány pártszervezet, igv a nagyszénást, mely nem eléggé értette meg a nagygyűlés jelentőségét, nem tette meg a szükséges előkészületeket sem. Húr csütörtökre a községi pártbizottság összehívott ugyan népnevelő értekezletet, azonban ezen a népnevelőknek csak a fele jelent meg. A pártbizottság arra hivatkozik, hogy a népnevelők másik része kint van csépelni és nem jöhet haza. «Meg hát ilyenkor nem is lehet azt kívánni, hogy hazajöjjenek.» Elfeledkezett arról a pártvezetőség, hogy a népnevelők nem tudják elvégezni a rájuk rótt feladatokat, ha nem tárgyalják meg esetenként a soronlévő kérdéseket. Hogy in enny ire •’ '' '*•'& nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a pártbizottság a parasztgyűlésnek, mutatja ezt az is, hogy nem hívta össze a pártcsoportok vezetőit. Eunek következménye lett az, hogy még a párttagok na árrésze sem értette meg a paraszt- gyűlés jelentőségét. S a lftówwo# i szervezést úgy próbálta pótolni a községi pártbizottság, hogy ki- dobollalla: vasárnap délelőtt 10 órakor parasztnagygyűlés lesi Ezzel az álláspontjával a községi pártbizottság ákarva-akarat- lannl az osztályellenség álláspontját támogatja, azt. hogy «Bem érünk rá politizálni, mert sok a munka . Ennek kövelkez- inenve az is, hogy a szombat esti taggyűlésen a több mint 800 párttagból mindössze 100—120-an jelenlek meg. És nyilvánvaló, ha a pártbizottságnak ilyen az álláspontja, akkor ez még inkább megmutatkozik a párttagságnál. Megfeledkezett arról a pártbizottság. aniirv Rákosi elvtárs február 10-i beszédében figyelmeztet bennünket: «Ahol mi nem vagyunk jelen, ott jelen van az osztály ellenség.» És a nagyszé- nási elvtársid» nem voltak jelen a parasztgyűlés szervezésénél, ellenben jelen volL az osztályel- jonseg. Ez a magyarázata annak, hogy alig 60-70 ember vett részt a paraaztgyűléaen Úgy látszik, a nagyszénást elv- társak a nagy munkák idejére felfüggesztették az osztályellenség elleni harcot, felfüggesztették a szervező, a népnevelő munkát, amely előfeltétele annak is, hogy győzelemre vigyük a tennénybe- gyujles csatáját. így történhetett meg, hogy a parasztnagygyűlésen a termény- begyűjtéssel kapcsolatos beszéd után dr Csizmadia Bertalan állatorvos háromnegyed óra hosz- száig beszélt a sertéstenyésztésről és a sertésvész elleni védekezésről. Az elvtársak nem vették észre, hogy ez lényegében az osztályellenség mesterkedése, hogy a sertéstenyésztésről szóló előadással elvonta dr Csizmadia li parasztok figyelmét a legfontosabb kérdésről, a terménybe- gy új lésről. A gyűlésen kimondták ugyan, hogy a község csatlakozik a szegvári és a mindszenti versenyfelhíváshoz, azonban ez afféle mondvacsinált dolog volt, amelyet nem előzött meg felvilágosító, szervező munka és a gyűlés lefolyása sem hatolt lclkesí- tőlcg a dolgozó parasztokra, ellenkezőleg, olyan kérdések felé terelte a dolgozó parasztok figyelmét, melyeknek semmi helyük nem volt a parasztgyülésen. A községi pártszervezetnek és elsősorban a pártbizottságnak az a feladata, hogy vonja le a tanulságokat a vasárnapi nagygyűlésről, vegyen példát a megye-- szerle oly hatalmas lendülettel folyó begyűjtési versenyről, mely a szegváriak versenyfelhívása nyomán született meg, minden erővel mozgósítsa a népnevelőket, szélesítse a felvilágosító munkát és kíméletlenül leplezze le az osztályellenség mindenfajta mesterkedését. Ez az előfeltétele annak, hogy Nagyszénás is méltón ünnepelhesse a magyar nép alkotmányának egyéves évfordulóját, hogy Nagyszénás is befejezze augusztus 20-ra, a ter- ménybegyüjtést. A kolhoz pártszervezete a terméshozam emelkedéséért A kujbisevi területi pártkon- ferencia a területi pártbizottság és a körzeti pártbizottság legfontosabb feladatának azt jelölte meg, bogy tovább is erősiteni kell a kolhozok pártszervezeteit. A kolhoz-pártszervezetek erősítése és szá_ rmjk növelése tehetővé teszi a kolhozparasztok teljesitményeinek nagymérvű emeesét. A Párt területi bizottsága arra törekszik, hogy a körzeti pártbizottságok tevékenységükben a kolhoz alapszerve- ze'.eire támaszkodjanak. A szergijovszki körzetben levő »Csérvonij Szádok«-kolhoz párt- szerkezete jó munkát végez. A kolhoz kommunista agitátorainak munkája nyomán a parasztok túlteljesítették a ga- bonabeszolgáltitás előirányzatát. (Sz. I.) | Mig régebben a kolhoz évi jövedéki a Biharúdra egyénileg dolgozó parasztjai megnézték jövőjüket »1945-ben egy néhányon fogtunk össze dirib-darab földeken, csak úgy, egyszerű táblás gazdálkodásra, de hát az olyan se hideg, se meleg nem volt. Együtt műveltük a földet, de külön részesültünk a föld aránya szerint, szóval ez nem volt olyan hej de nagyon jó és így a tavalyi esztendőben rátértünk a harma- . dik típusra. Ez már meghozta, . amit vártunk.«. így meséli Boros Sándor, a sSf-Mtd?“ ^Benin« tszcs elnöke. — Körülötte figyelmes arcok lesik- áí*miudon szavát. — Előttük még új ez, valamennyien egyénileg gazdálkodó, dolgozó parasztok, ott Sarkadtól alig negyven kilométerre, Biharugrán. Eljöttek, hogy saját szemükkel győződjenek meg a valóságról, mert biz az ő falujukba a klerikális- és kulákreakoió jól bemocskolta a szövetkezeteket, noha náluk egy sincs még. De lesz! Ezért is jött el ez a kis csoport, hogy az itt látottak alapján ők is meginduljanak az új élet, a társas gazdálkodás felé ... Most itt állnak a »Lenin« tszcs udvarán, ahol tövirul-hegyire, jól megnézték mindent, a szépen zöl- deló kukoricát, az új sertésólat, a gyönyörű jószág-állományt, azt a nagy vagyont, ami mind olyan dolgozóké, amilyenek ők, csalikat ezek jobban gyarapodnak, mert előbb megértették, mit kell tenni . . a — De, hát, hogy is mondta Boros? — »Ha nem akar tud» elsüllyedni és örökké szegénységben maradni, úgy magunk, mint az ország, egyedül helyes út a szövetkezeti gazdtílkodás — Yores ,fáuo?i?ú® ftgfy"gin kavarogtak a gondolatok. Arra gondolt, hogy mennyivel más a valóság, mint amit ott Biharugrán a pap és a csatlósaik hirdetnek, »hogy éhen haltok, ha csoportba léptek«, meg a fene tudná mit nem. Es mi a valóság? Veres Já- nosnét elkápráztatta, Amit itt lát, hogy olyan őszi vetése, ami olyan szépen mutat, nincs az egész határba sem, csak a község másik részén, az is a »Dózsái tszcs-ő. Szóval az is « csoporté, nem egyénieké. Yores .Tánosné már határozott. —• Miért legyünk magunknak ellenségei, amikor így élhetünk itt — mondja, Telik már ruhára, cipőre! Mii, a nagyszénás! Sárvári Endre termelőszövetkezet tagjai őrömmel jelentjük, hogy befejeztük a cséplést és ezzel egyidejűleg Tarján János trafctorista bnigádvezető 100 százalékig fel- láresázla szövetkezetünk gabo- naíöldjeil, bogy biztosítsa a jövőévi termésünknek a jó talajt. Most boldogan állapíthatom meg, hogy családom, de mindén szövetkezeti tag családja részére biztosítva van egész évi kenyerünk, melyre a kenyérgabonánkat megtartottuk a vetőmaggal együtt, a többit mindjárt »géptől szállítottuk be a földműves- szövetkezet raktárába — a nép raktárába. Most, mikor a gabonánkat betakarítottuk, látjuk, hogy a 13.52 mázsa búza, 18.10 mázsa árpa, 11.50 mázsa zab átlagterméssel sokkal előbbre haladtunk így, társas gazdálkodás útján, műit amikor egyénileg gazdálkodtunk és sokkal kisebb eredményeket értünk .cl. Mostani eredményünket jó előkészítő munkával a jíövőben még tovább fokozzuk. Most, amikor látom szövetkezetünk fejlődéséi és azt, bogy a csoporttagok családtagjai számára telik a keresetből ruhára, cipőre és egyebekre, még fényesebb bizonyítékát látom annak, hogy csak összefogva, társas gazdálkodás útján juthatunk előbbre a szebb, boldogabb élet felé vezető úton a szocializmus felé. És így összefogva, jó munkával harcolunk a bóketábor ránkeső szakaszán, hogy eZt a szabadságot, békét meg is tudjuk védeni Czellár Sándor Ságvári Endre tszcs Nagyszénás. Szűcs János azt számolgatja, ha már ő is a csoportban lenne, ő is 18 mázsás búzatermésen osztozkodna, nem pedig. 7 mázsán. — En már határoztam — mondja —, Biharugrán csoportnak kell lenni. Balogh Kálmán aria gondol, hogy szégyen, nem szégyen, bizony sokszor megesett, hogy harapnivaló éppen, hogy csak akadt, itt meg ahogy látja, 60—-70 forintot is kapnak egy-egy napra, most osztották a csoportban a 2—3 ezer forintos előleget, a többit meg majd a végső elszámolásnál. A körben mosolyra gyűlnek az arcok, csillognak a szemek. »Hiába, ez az életi — mondja a kis látogató csoport. Bere Imréné arra gondol, hogy mennyit is küzdött ő már életében, hogy fenntarthatta magát. — Hát bolond ember az, — mondja — aki a jónak ellene van, el kell, hogy mondjuk Biharugrán mindenkinek, felvilágosítsuk a dolgozókat arról, amit itt láttunk és aztán bizonyítsa a mi új csoportunk, hogy Biharugra dolgozó parasztsága megértette a I’árt szavát ... Mosoly, jó kedv kísérte a többi beszédet. Boros Sándor, a «Lenin» tszcs olnöko szorgalmasan magyarázta el a munkaegységgel való számolást is, amivel lemérik, ki mennyit ér, ki mennyit dolgozik. Yeres Jánosnó, Bazsó Lajosné, Szűcs Sándor, Bare Imréné, Szűcs János, Púifi Tibor, Balog Kálmán, akik még egyénileg dolgozó parasztok, egy nap megismerkedtek és •szerették meg a társas gazdálkodást és ők akarnak úttörői lenni a Biharugrán megalakuló első tsxcs-nek Mikor közelebbről megismerték a sarkadi «Lenin» tszcs fejlődését, a közös gazdálkodás útját, módját, szinte egyszerre mondták: «Biztosabb az élet a csoportban, mint nekünk ott künn,..» A csoport eltávozott, hogy elvigye az új élet szelét Biharugrá- ra, ahol az ősszel ez a kis csoport már munkaegységgel akarja lemérni, ki mit tett, hogy dolgozott a népért, a Pártéit, saját magáért-. a békéért. Rocskár. nem haladta meg az ötvenezer rubelt, multévben elérte a 2Ío ezer rubelt, ez évben pedig a kolhoz jövedelme hozzávetőleges számítások szerint jóval több mint félmillió rubel lesz. Értékes kezdeményezést telt a bezencsuki körzetben lévő Dzer- zsidszkij«-kolhoz pártszervezete. Javaslata nyomán kidolgozták a termelőszövetkezet hároméves tervvázlatát. A terv előírja a gabona- nemüek terméshozamának és az állattenyésztésnek jelentős növelését. A terv valóraváltása lehetővé teszi, bogy a kolhoz ipő.'i-ig háromszorosára növelje jövedelmét. A szergijevszki és b.zencsuki kolhozok azért érnek el ilyen kiváló eredményeket, mert alapszervezeteik széles népnevelő aktivára támaszkodnak. A népnevelők nemcsak kommunisták, hanem kiválóan képzelt komszomolisták és a tenne'ésbea élenjáró pártónkivü íek is. A népnevelők napról-napra meg- magyaiarázzák a kolhoztagoknak a Párt és a kormány határozatait. zetközi eseményeket, napi fe’adatait mind! A termelés ig kapcsolatba hozzák a kommunizmus építéséért és a béke megvédéséért folytatott harccal. A kolhozok kommunistáinak személyes példamutatása azt eredményezi, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akik méltókká válnak arra, bogy a Bolsevik Párt soraiba kerüljeövkj így a szer- gejovszki köríti ,,pá‘dbizX>ttság -ea évben /i8 elvtársat, a bezencsuki körzeti pártbizottság pedig at) elv- társat veit fel tagjelöltnek. A tagjelöltek között a mezőgazdaság élenjáró dolgozói vannak. A körzeti pártbizottságok szoros kapcsolatot tartanak az alapszervezetekkel, a területi pártbizottságok pedig operativ munkájukkal segítik, körzeti pártbizottságokat és a? alapszervezeteket. A területi párt- bizottság funkcionáriusai személyesen ellenőrzik a körzetekben és» a kolhozokban végzett pártmunkát és a területi lajiban rendszeresir tik a pártfunkcionáriusok és pártmunkások tapasztalatcseréjét. Az aratás, cséplés és a gabonabeadás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a pártszervezet jó» működött, pit a terméseredmények kiválóak voltak és a kolliozparasz- tok a gabonabeadás kötelezettségét is túlteljesítették. Gyakoriéit könyvelőt felveszünk Békési Téglagyár 2VF Békéscsaba Hirdessen lapunkban!
