Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-13 / 187. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A tag- és fagfelöltlelvételt íssfii a pártépítéss munka legfontosabb feladatává Dicstelen vég vár Li-Ssin.ian klikkjére Mind több adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az amerikai parancsra elindított és Li-Szin-Man bábhadserege által jnegkezdett június 25-i támadást jó előre kitervezték. Az amerikai monopoltőke legnagyobb jelentőségű lap- konszernjének, a »Hearst«-nak egyik folyóirata, a »New York Journal 8c American« már három évvel ezelőtt azt a feladatot állította a kormány elé, hogy »minél gyorsabban hódítsa mpg Koreának azt a felét is, amely a 38. szélességi foktól északra fekszik«. Valóban az amerikai imperialistáknak legfőbb tervük az volt, hogy Dél-K«rcát ugródeszkának használják fel az északkoreai rísz elfoglalására, hogy aztán a* egész koreai félszigetet gyarmatukká, katonai támaszpontokká tegyék. Céljaik elérésére felbérelték Li- Szin-Mant és klikkjét, akik végrehajtói voltak az amerikaiak délkoreai gyarmati politikájának és háborús előkészületeinek. Lt-Szin-Man árulását Japán zsoiban kezdte meg, de később átállt az amerikaiakhoz. Amikor az Egyesült Államok a »pompás koreai falatot« ki akarta rántani a japánok szájából, Li- Szin-Man elhatározta, hogy áruló tevékenységét a véleménye szerint erősebb imperialista ía';lónak ajánlja fel. Li-Szin-Man több mint 30 évig tartózkodott az Egyesült Államokban, ahol kivívta gazdáinak bizalmát és mielőtt visszatért volna Amerikából Koreába, megegyezés jött létre az USA és közötte. Ebben Li-Szin-Man kötelezte magát hogy egymjllió^JJ/uért és, az elnöki bársonyszékért cserébe kiszolgáltalja az amciulfáIakúakJ égisz Koreát. Ennek a hazaárulónak méltó társai a délkoreai «kormány» többi tagja is. A külügyminiszteri ezekben Lin- Bcn-Hi ezredes — amerikai állampolgár ül — aki harminchét éven át élt Amerikában, Hasonlóképpen díszes figura Li-Bum-Szuk, a koreai fasiszták vezére, aki neinrég- még »miniszterelnökként« tetszelegett. Ö még 1915-ben hagyta el Koreát és aztán különböző hatalmák kémszolgálatába szegődött. Volt japán, német, kuomintang, majd amerikai kém. Ez hát Li-Szin-Man klikkje, melyet Washington Dél-Korea népének nyakára, ültetett. Ez a ldik;k a New-York Post című amerikai lap beismerése szerint Dél-Koreá- ban «igazi rendőrállamot létesített, annak minden korruptságával, bűnével és kegyetlenkedéseivel.» «Dél-Koreában megszokott, mindennapos dolog a kínzás, — Írja a New-York Times. — A koreai keresztény kollégium jogtudományi professzora a szöuli rendőrségen kínzások következtében maghált. A szöuli egyelem botanikai tanára az incsoni rendőrségen elszenvedett kínzások következtében halt mjg.» A New-York Herald Tribune igy ir: «A gyermekeket és asszonyokat Dél-Koreában minden íel- kiismcretfurdnlás nélkül gyilkolják halomra és a temet,'t- len ho'ttestek borítják a falusi utcákat. A foglyok és politikai ellenfelek kínzása megszokott jjler.ség.» Dél-Koreában négy év alatt több mint 160 ezer hazafit gyilkoltuk meg, 480 ezer embert tartóztattak le és több mint 4 millió koreai vált koldussá, meit Li-Szin-Man hatóságai elkergették őket otthonukból. Még az Egyesült Nemzet ik Szervezetének hírhedt «koreai bizottsága» is kénytelen volt egyik beszámolójában elismerni, hogy egyedül «1948 szeptember 4-1 1949 április 30-ig Dél-Koreába.. 89.710 embert tartóztattak le», vagyis átlagosan 374 embert naponta. Li-Szin-Man klikkje az amerikai technika legújabb kinző- eszközeit r;m»küi össze tudja egyeztetni a köz pkorí is meg- sz.gycnitő kegyetlenkedéssel. Ingáin faluban egy Gen-En-Szen nevű fiatal hazafit 'r1óttirtáztattak és keresztrefesaitotfek*. " Pj^yanitt 289 fiatal hazafit fogtak el a csendőrök, demokratikus tevékenységgel gyanúsítva őket. Váll földbe ásták a szerencsétleneket, majd több órai kinzás útin tarkón lőtték őket. Hampenin városát/ 150 ezer demokratikus beállítottságú embernek vágták ki a nyelvét, hogy aztán megöljék őket. Ezt a rendszert nevezte Ache-,, son «szabad, független állami»!' Truman meg egyenesen «az és,.‘< ázsiai népek fáklyavivőjénok». Ez ellen a klikk ellen liarool Korea népe és nem kétséges, hogy Li-Szin-Man klikkjére és az amerikai imperialistákra végső fokon ugyanolyan dicstelen sors vár, mint Hitlerekre és quislingjeikra. R ákosi élvtars febr. io-i beszédében rámutatott a békésmegyei pár szervezetek párt- építés vonalán elkövetett hibáira is. S pártszervezeteinkben Rákosi elvlárs útmutatása alapján a tag- és tagjelöltfelvételi munkában is bizonyos javulás van. A fiatalkorúaknál: 16-tól 24 éves korig a felvett tagok száma a múlt havival szemben 14 százalékról 34.4 százalékra, a tagjelölték száma 46.9 százalékról 54 százalékra emelkedett. A felvett tagjelöltek túlnyomó többsége fiatal, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a 25— 30 éves felvett tagjelöltek 31 százalékot tesznek ki. A nők arányszáma is javult, a múlt havi 31 százalékról 33.3 százalékra emelkedőit a felvettek száma. A BÉKÉSMEGYEI pártszervezetek július havi tag- és tagjelöltfelvételi munkájában Rákosi elvtárs útmutatása és a szervező bizottság felhívása alapján bizonyos eredmények mutatkoznak. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is a tag- és tagjelöltfelvételi munkában, mely hiányosságok alátámasztják a szervezőbizottság megállapítását. Az alapszérvezeti vezetőségek újjáválasztása komoly megerősödést jelent pártszervezeteinkben. A május elsejei tömegmozgósítás, a munkaverseny kiszélesítése, a békeívaláírási mozgalom, a terménvbetakarílás és termény- begy üj lés versenye hatalmas tömegeket mozgatott meg. A dolgozók túlnyomó többsége, köztük a pártonkívüliek is, lelkesen csatlakoztak Pártunk politikájához. Mindezek ellenére tag- és tagje- löllfelvételi munkánk júliusban lemaradt a június hónapival szemben mennyiségben és minőségben is. Ennek oka az volt, hogy pártszervezeteink legtöbbjében a tömegek mozgósítását nem tudták ősz.kötni a páríópités munkájúval. A soronlévő feladatok elvonták figyelmüket a tag- és tag j;!ö’tfe! vételtől. "i ag- és tágjelőltfelvételi munkánk hiányossága az, hogy a tag- és tagjelöltfelvétel nem minden esetben a pártszervezet irányításával történik. Tagnak, tagjelöltnek nem a termelésben élenjáró, a legönludatosabb, a legáldozatkészebb dolgozókat, dolgozó parasztokat és haladó értelmiségieket veszik fel, hanem azokat, akik sponlánul jelentkeznek. Vannak olyan pártszervezetek megyénk területén, melyekre ráillik Farkas elvlárs egyesülési kongresszuson mondotta jellemzése: «Kiülhetünk nyugodtan a Párt kapuja elé és várhatunk azokra, akik majd jelentkeznek és be akarnak jutni a Pártba. És megkérdezzük őket: Van-e két ajánlód, ismernek-e ők téged hat hónap óta és tagjai-e a Pártnak már egy éve?» Ez vonatkozik a batlonyai, a békéscsabai és gyulai kerületi szervezetekre, ahol mindenkit felvettek, aki jelentkezett és javasolták felvételre, osztályhelyzetére való tekintet nélkül. A felsőbb pártszervezetnek a baitonyai szervezetek által javasoltak 77 százalékát, Gyula Krinolin szervezete 90 százalékát, Békéscsaba kerületi szervezetei által javasoltak 74 százalékát kellett visszautasítani. A NAGYOBB ipari üzemek tag- és tagjelöltfelvételi munkája sem kielégítő. Sok üzemben hatodrangú kérdésként kezelték az elvtársak a tag- és tagjelöltfelvételt. Például a Békési Téglagyárak békéscsabai szervezetében májustól júliusig egy tagjelöltet vettek fel. A Kötöttárugyár NV-ben és a békéscsabai Barneválban ezekben a hónapokban egyetlen egy tagjelöltet sem vettek fel. Az üzemi pártszervezeteinkben nem folytattak tervszerű tag- és tagjelöltfelvételi munkát, nem helyeztek súlypontot a fontos területekre. Nem igyekeztek az üzemi dolgozók között az újítók, a szta- hánovisták, az élmunkások, a termetesben élenjáró kitűnt műszaki értelmiség legjobbjait Pártunkba felvenni. Nem veszik észre pártszervezeteink, hogy a műszaki értelmiség jelentős részét Pártunk jó munkájának eredményei meggyőzték és hogy ezekben az eredményekben nekik is van részük. Ennek a helytelen politikának következménye, hogy Békés megye több üzemi pártszervezetében ezekben a hónapokban egyetlen egy sztahanovistát, élmunkást, újítót és műszaki értelmiséget sem vettek fel. Az ötéves terv végrehajtásában igen fontos szerep vár az építőiparra. Vezető elvtársaink ismételten felhívták figyelmünket az építőipari munkások közölli felvilágosító munkára és annak fokozására. A tag- és tagjelölt- felvételi munka ezen a területen nem kielégítő. A tagfelvétel 1 százalékról 0 százalékra csökkent a Békéscsabai Magasépítési NV- nél. A tagjelöltfelvétel 15.3 százalékról 10 százalékra, júliusban 1 százalékra csökkent. Az építőipari pártszervezeteink nem értették meg, hogy pártunkat elsősorban és döntően a* üzemi dolgozókkal erősítjük. Az épílőipari pártszervezeteinkre fokozottabban hárul az a feladat, hogy felvilágosító és népnevelő munkával olyan politikai légkört teremtsenek az építőipari dolgozók között, hogy azok nagy számban törekedjenek bejutni Pártunkba. Az építőipari pártszervezetek nem végeznek felvilágosító munkát a műhelypártszervezeteken keresztül, ez az oka annak, hogy az építőipari pártszervezetekben a tag- és tagjelöltfelvétel csökkent. A LAPSZERVEZETEINKBEN az elvtársak többnyire nőm mernek bátran szembe nézni a Pártba nőm való elemekkel, hanem megjátsszék a «jó ’fiú» szerepét és mindenkit javasolnak felvételre. Pártszervezet» Ink vezetőségei elvtelen, opportunista álláspontra helyezkednek, kialakul olyan vélemény: majd a" járási bizottság, városi bizottság,, vagy a megyei bizottság utasítja el, ha nem megfelelő a jelentkező arra, hogy az élcsapat tagja Legyen. A júniusi taggyűléseken alapszervezeteink a Központi Veze- tíís'g határozatát semmibe véve nagyszámban vettek fel Pártba nem való elemeket. Többek között Békés ,1. kér. alapszervezetében egy volt csendőrt azzal javasoltak felvételre, hogy jó munkát végez és a Pártot látogatja. Az elvtársak nem vették figyelembe, hogy már egyszer a pártból kizárták, amikor az SzDP-n keresztül az élcsapatba akart jutni. A Sarkadi Cukorgyárban hunyadi páncélost javasoltak felvételre azzal, hogy nem tehet arról, hogy hunyadi páncélos volt s igy érdemes a párttagságra. Csanádapácán kulákcsa- ládból . származót javasoltak felvételre, — aki szoros kapcsolatban áll a klérussal és a kulák- sággal — azzal, hogy «jó munkát» végzett. A járási és városi bizottságok is sok esetben elfogadták az alapszervezet javaslatát és nem nézték meg közelebbről a jelentkezőt, hanem javasolták felvételre azzal az indokolással, hogy a tömegszervezetekbein jó munkát végzett. Ezért a Megyei Bizottságnak a tagfelvételre javasoltak 20 százalékát, a tagjelölt felvételre javasoltak 27 százalékát kellett elutasítani, mint az élcsapatba nem valókat. P ARTSZERVEZETEINK a tag- és tágjelőltfelvételi kérelmek időben való elvégzését sem kezelik kellő lelkiismeretességgel. Gyakori eset még mindig a felvételi kérelmek etfektetése. Erre példa Békés és Endrőd községi pártszervezete, ahol még július 20- án is a fiókban' hevertek elbírálatlanul olyan felvételi kérelmek, melyeket a felvételre jelentkezők 1949. évi október és november havában töltöttek ki, illetve akkor kérték, a Partba .yalp.,'fel>AtelübeL Ezzel pártszervezeteink hátráltatják a munkások és dolgozó parasztok felvitelét. Békéssámsonon egy 3 kát. holdas újgazda január 18-án töltötte ki felvételi kérelmét, de a pártszervezet csak május 28-án 'foglalkozott felvételével, felvétele a járási bizottságon keresztül most nyert elintézést. Pártszervezeteink nem - mindig hajtják végre a szervező bizotlság április ®24-i határozatát, amely a tag- és tagjelöltfelvételi kóréhnek elbírálását egyéni személyes beszélgetéshez kötötte. Ez különösen járási bizottságaink és városi bizottságaink részéről tapasztalható, hogy az elbírálást «albérletbe» adják ki egyes aktíváknak, vagy függetlenített funkcionáriusoknak és pern a járási bizottság, városi bizottság munkájaként végzik. Az alapszervezetekben sokszor tapasztalható, hogy a felvételre jelentkezőket valósággal megfélemlítik, magas elméleti kérdéseket tesznek fel, mely kérdésekre a jelentkező ha nem tud megválaszolni, úgy elutasítják azzal, hogy politikailag képzetlen. A TAG- • ES TAGJELÖLT- FELVÉTELI munka hiányosságaiért komoly felelősség terheli a Békésmegyei Pártbizottság szervezési osztályát és annak munkatársait. Elhanyagolta ennek a fontos pártépitő munkának menetközben való irányítását és ellenőrzését. Nem vettük é-zre az e téren megnyilvánuló lazaságot és pártaze- rűtlenséget s nem hívtuk fel a pártszervezetek, a járási bizottságok figyelmét a hibákra és nem adtunk kellő segíti éget a hibák felszámolására. SZERVEZŐ BIZOTTSÁG határozata érielmében Pártunk erősítése, élcsapat lel legének megszilárdítása érdekében a pártepitts! munka legfontosabb feladatává kell tennünk a tag- és tagjelöitfelvétel megvitatását. Úgy, hogy az a Központi Vezetőség határozatának széleskörű tudatosításával érvényesüljön. Pártunk szociális összetételének állandó javításáért többségben az üzemi dolgozók legjobbjait: élmunkásokat, s z t ah ánov isták a t, kiváló munkásokat és egyénileg dolgozó parasztokat végűik fel Párlunkba, akik a termelésben elöljárnak. A tag- és tagjelölttel vételi munkánkat elsősorban és döntően az építőipari pártszervezetekben kell fokozni; fokozni kell az ipari-üzemi szervezeteinkben, fokozni kell a tszcs pártszervezeteinkben, fokozni kell állami gazdaságaink pártszervezetében. Tervszerűen kell dolgoznunk, fei kell számolnunk ebben a munkában a kapkodást, a kampányszerűséget. Meg kell erősítenünk a politikai felvilágosító munkát, hogy a legjobb dolgozók törekedjenek Pártunkba bejutni. Keményen fel* kell lépnünk azokkal szemben, akik a Központi Vezetőség határozatát semmibe véve, a demokratikus centralizmust durván megsértve elvtelen opportunista módon kispolgári ingadozó elemek felvételével akarják gyengíteni Pártunkat, amivel lényegében az osztályellenség munkáját segítik elő. Alapszervezeteinknek irányt kell venni arra, hogy a felvett tagjelöltekkel megismertessék Párt- tünk programját, szervezeti szabályzatát és nevelni őket, hogy méltóak legyenek idővel arra, hogy ők is párttagok lehessenek. * A Megyei Bizottság, a járási bk, zottságok, városi bizottságok feladata ebben a kérdésijén is, segíteni az alapszervezeteket, hogy a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításával minél jobban megközelítsük a leniui-szlálini pártépítést. Kolompár Pál az MB politikai munkatársa. s
