Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-24 / 196. szám
VIHARSAROK NÉPE 7 Hogy a gépállomások- jobb munkát végezhessenek, a gápálaiiási aifcözpont sürgésén javítsa ki hibáit ^diákév &üdbkebékés megye TÓTH GYULA elvtárs, a Pamutszövő NV. dolgozójára joggal büszke megyénk min- d n dolgczflja. Már eddig is számos nagy]-Ientőségü újítással segítette a dol'ozék munkáját cs állandóan arra törekszik,- hogy m g fokrzza eddig elért eredményeit. Újítása k z"tt szart psi a tüiött automata fa sCvék újítása, amelynek bevezetése az ütők 1- kulá ij foiytán Évi 44Í91 forrt megtakarítást jelent az tarunk. Saját munkája meliett arra is törekszik, hogy minél szélesebb körien kifejlessze az újító 'mozgalmat. Lelkesítő péld-mutaiása n omín egyre növekedik az új tó mozga'om a Pa- miutszövő NV-btU. * KOJNOK PÁL kőműves, a békéscsabai Magasépítő Nv-b.n dolgoík. ÁiLgt.ljrsitó ényc 180 százalék. Mun- iamddsz.r.iiuk állandó javításával igyekszik még j bb eredményekét <1- é ni. A mellette dolgozd szaktárs fariak rendszeresen átadja te pás tala- lait, ezáltal hozzásegíti őket is a magasabb teljesít fények eléréséhez. Kojnok sz ktárs tu datában van annak, hogy ezzel a szarra izmus építésének meggyorsítását segíti elő. Az új normák bevezetésé; bizalommal váíja, mert tudja, ho. y rzz I még fokozhatja termelését, emelheti teljesítményét. * NANÄSI GYULA ötíioldcs dolgozó paraszt, felcsé^év i is négy családjával most I tt tagja a körésladányi «Zalka Máté» önálló termelőszövetkezeti csoportnak. — A csopaitb: n látom a in gám és családom boldog jöv.ntíöjét, czéit leszek tarja a tszcs-n k — mo dta Náná i t ■ - társ. B.lépése r t n a csopaít további fejlesztésé rt j5 rgiíá:i.t íoiytilo.t. F Ivllágosítő munkája cr dmény ként még kit, ne do gozó paraszt lett tagja önként sen a csoportnak. GYURKÓ ANDRÁS dobrozó paraszt új tagja a bék Iss •. ntanti; ásl «Píré» t me écso- portnak. Tagfelvétele után azonnal munkába is ált. Két n p alatt CCO négyszögöl k nde t vágóét le, vagyis napi teljesít énye 131 száz' léi os vo t Könyvébe a két- napi! munkáért 3.2 munkaegységet Írtak be. Az orosházi MNDSz-asszonyoh szeretetesoma got küldenek a koreaiaknak A munkásosztály államhatalma a gépállomásokkal erős fegyvert adott a dolgozó parasztság kezébe, hogy jól harcolhasson a magasabb kultúrájú földművelésért, nagyobb termésért — a ku- lúk-igauzsora, a falusi kapitalizmus és szövetségese, a maradi- ság ellen. A gépállomás fonlos eszköze lett a mezőgazdaság fejlesztésének, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának, a szocializmus építésének. Gépállomásainknak jelentős részük van alrban, hogy mezőgazdaságunk szerkezetében is megindult a fejlődés, a dolgozó parasztság tízezrei rátérték a társas, nagyüzemi gazdálkodás óljára. A Icrme- lőcsoportok területei lehetővé teszik, hogy gazdaságosan, jól ki hessen használni az új technika előnyeit, az egyéni parasztgazdaságokénál jóval gondosabb, alaposabb és eredményesebb munkál lehessen végezni. Gépállomásaink a munkásosztály előretolt bástyái a falun, amellett, hogy nap mint nap a gyakorlatban megtestesítik a munkások támogatását, igen fontos politikai feladatokat töltenek 3. A dolgozó parasztság soraiban végzett felvilágosító munkával segílik Pártunk politikájának helyes végrehajtását, a munkás paraszt szövetség állandó erősí lését, segíliK a dolgozó parasztságot az új technika, a nagyüzemi módszerek megismeréséül — és segítik abban, hogy ind világosabban felismerje helyét s a mpnkásoszlály vezetve 1 mind bálrabban harcoljon az oszlályellenség ellen. Egyszóval: a gépállomás szocialista üzem a falun, a szocialista fejlődés alapvetően fontos emelője. Ila a békésmegyei gépállomások munkáját nézzük, megállapíthatjuk, hogy gépállomásaink, illetve a gépállomások alközpontja eddig nem minden tekintet- ''An ludla betölteni szerepét, sok /au fogyalckossága van, amely v gátlója, akadályozója a feladatok maradéktalan végrehajtásának. ^Elsősorban gondoluuk üt agra, hogy lebecsülték a gépállomási pár!szervezetek jelentőségét, melyek munkájától függ, hogy a gépállomások a rájuk rótt feladatokat végrehajtsák. Ezt mutalja például, hogy a gyomai gépállomáson hónapok őLa nincs púrtvezelöség, illetve csak az utóbbi hetekben választották meg a gépállomási párttagok, de ugyanakkor az alközpont politikai osztálya még a mai napig eem gondoskodott politikai felelősről, nem gondoskodott arról, hogy a gépállomáson megjavuljon a politikai, felvilágosító munka. Olyan helyen, ahol nem is olyan régen még az ellenség ügynökei: Cselei főgépész és Vári írnok «irányították» a dolgozókat' Elfeledkezett arról az alközpont politikai osztálya, hogy Cselei és Vári aknamunkája következtében romlott meg a gyo- pnü gépátlomáson a munkafegyelem, hogy a dolgozók munkaidő alatt csoportokba verődve beszél- jgettek.Medfeledkezett arról, hogy az oszlályellenség aknamunkája következtében esett vissza a munkateljesítmény, állott elő az a helyzet, hogy például Rácz Imre traktorista ezekben az időkben 51 százalékban teljesítette csak ponnájáL Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek járultak ahhoz, hogy az alközpont az idei csép- lési és nyári talajmunkák tervén kívül egyetlen tervet sem tudott eddig teljesíteni. De nem is történhetett ez másként, amikor az alközpont politikai osztálya sem leijesíli feladalait, amikor Pau- Iik elvtárs, mint az osztály egyik munkatársa, ahelyett, hogy munkáját végezné, másra vár és mind emellett elbizakodotlá vált. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, hogy pcMául a gyomai gépállomás hatvan dolgozója közül hárman veitek részt csak a termelőcsoportok fejlesztésével kapcsolatosan tartóit értekezleten. Hogyan is képzelhető el, hogy rendben menjen minden a gépállomásokon, ha az alközpont sem mutat erre példát’? Gondolunk itt arra, hogy az ellenőrzések során líz-tizenöt percig tartózkodnak az alközpont kiküldött munkatársai egy-egy gépállomáson és . csak néhány munkatársa az alközpontnak jutott cl odáig, hogy egy-egy órát töltsön kint a gépállomásokon. Ez azt eredményezte, hogy a gépállomások nem érzik magukon a támogató és ellenőrző kezet, mely a nehézségeken átsegíti őket, de amelyik egyben nem tűr meg semmiféle lazaságot sem. Tehát a kellő irányítás mellett hiányzik a határozottság is, moly szintén sok olyan dolognak a szülője, mely nem tűrhető meg a gépállomásokon. Ennek hiányában történt,, hogy például a tótkomlós!, a dévaváuyai gépállomások, vezetői egyszerűen nem vették tudomásul az alközponton át érkezett központi utasítást, amely a tarlóhántási munkálatokkal volt kapcsolatos. De menjünk tovább. A gyomai gépállomás főgépésze, Filyó elvtárs kb. 15 anyagigénylési lapon kért olyan dolgokat, melyek hiánya miatt, az egyébként jó gépek leállnak. Ilyenek voltak például a csavaranyák, a sasszeg. Vagy az az eset, mikor Filyó elvtárs szimering-gyűrűért járt bent az alközpont műszaki osztályéul, ahol prospeklus áll rendelkezésre, hogy melyik traktorhoz milyen méretű kell, ennek ellenére olyat kapott, melyet nem tudott felhasználni. És ezért Szarvasra kellett neki elmenni motorkerékpáron, ami az időveszteség mellett felesleges üzemanyagfogyasztást is jelentett. De nézzük tovább. A gyomai gépállomás egy hónappal ezelőtt az alközpont műszaki osztályára beküldőit egy fúrógép-fejet, amely még a mai napig sem készült el, illetve még a mai napig sem javították meg. Ennek következtében a gyomai gépállomás kénytelen a különböző fúrásokat magáncégnél végeztetni, ami szintén felesleges anyagi költséget jelent. Emellett olyan esetek is történtek, mint például amikor Filyó elvtárs személyes anyagigénylése során az alközponti raktámok a többi közül «elfelejtette kiadni» a varrószíjat, amit Filyó elvtárs csak Gyomán veit észre. Persze,' tá vb Íról sem azt jelenti mindez, hogy a gépállomásokon észlelhető hiányosságokért csak az alközpont a felelős. Minden gépállomás igenis és elsősorban felelős munkájáért. De hogy ez a felelősséget mind fokozol labb mértékben érezzék a gépállomás dolgozói, az alközpontnak meg kell javítania munkáját: elsősorban politikai téren meg kell hogy szüntessen minden hiányosságot, nem lehet megtűrni, hogy az alközpontnál e téren a legkisebb lazaság is uralkodjék. De ugyanakkor nem szabad megtűrni a legkisebb elbi- zakodoltságot sem, amely a gépállomásokon észlelhető s melynek következtében a gépállomások dolgozói lebecsülik a politikai, felvilágosító munkát s «mindenek felelt álló» embereknek- lariják magukat Erre példa a gyomai gépállomás is, ahol a dolgozók nagy része rá se hederít a párlszervezelre, nem fogadják meg a pártszervezet vezelő szerepét, illetve a pártszervezet tudla nélkül hoznak fonlos határozatókat. Az alközpont vezetőinek határozottabban, keményebben kell eljárni mindazokkal szemben, akik lazítják a munkafegyelmet, akik nem veszik semmibe a központ utasításait. Határozottabban kell fellépni mindazokkal szemben, akik a gépállomások nagyjelentőségű munkáját, feladatát bármilyen formában is akadályozzák, gátolják. A gépállomások újabb nagy feladat előtt állnak: előttük áll az őszi mezőgazdasági munka, melynek sikerétől függ -jövő évi kenyerünk, az ország kenyere. S hogy az eddiginél még jobb, még eredményesebb munkát végezhessenek, feladatuk, hogy a meglévő fogyatékosságokat, hiányosságokat kiküszöböljék. Hogy ezt megtehessék, mindenekelőtt fogadják meg a Párt szavát, haladjanak azon az útón, melyet a Párt, Rákosi elv társ jelölt meg a gépállomások számára. — Bnne zua! — Bűne zua! — köszönti egymást két dolgozó paraszt és nyugodtan indul meg a beszéd anyanyelvükön, románul. Nem villognak se jobbra, se balra, hogy nem látja-e meg a csendőr, mint ahogy a múltban tették itt Méhkeréken is, ahol a lakosság 99 százaléka román anyanyelvű és tilo3 volt a román szó. Ez már elmúlt. Elsöpörte a Szovjet Hadsereg győzelme, elsöpörte a Párt ereje. Megváltozott az egész község képo. A hároméves tervben román iskola nyílt’ Méhkeréken, de megváltozott maga a dolgozó nép is. A két találkozó, Radios János 7 holdas, Farkas Pál 3 holdas dolgozó parasztok nyugodtan beszélnek a jövőjükről saját anyanyelvükön. — Beléptél? — kérdi az egyik. — Be. Tudom, hogy úgy jobb lesz — válaszol a másik és mindketten gondolatban már ott járnak a «Eákosi» torme ő sopoit'jan, melyet egy évvel ezalatt egy néhány, a múltban kivetett nincstelen dolgozó hozott össze. Semmijük sem volt, csupán a szivük és hűségük a dolgozók államához. Megalakították, mert megunták a ku- iák kizsákmányolását. Nehéz volt a kezdet, de a dolgozók állama nem hagyta tengődni őket. Traktor, vetőmag, jószágtörzsek jöttek, ők meg igyekeztek ezt visszafizetni szorgalmas munkájukkal. A Nem messze van az az ülő, amikor az iskolák kitárják a kapuikat, hogy termeikben lanu’jön, képezze magát a tanulóifjúság. Most a termeket a szülők gondos kezei takarítják, csinosítják. Az orosházi I. számú á’-talános iskola szülői munkaközössége és az MNDSz-asz- szonyok szerdán délután végezlek a takarítási munkákat. Vidáman, jó eredmények láttán naponta több és több az érdeklődő a csoport iránt, pedig a kulákság itt is. fújja a nótát: «Éhen haltok meg, te különben is román vagy, mit keresel a magyarok között!» Ha valaki magyar, akkor azt mondja: «Mit keresel a te a románok között.» Régi fogása a méhkeréki kulákoknak a nacionalizmus szítása, de mind kevesebben hallgatnak rájuk. Józsa Petemét még félre tudta vezetni Kozma úr, az Amerikát járt tőkés, de Jozsa Péter saját szemével győződött meg arról, hogy mit gyarapodott a csoport, hogy a sok nincstelen veit zsellérnek ma már 251 hold földje, 15 tehene, 9 lova, 140 darab hízója, 100 süldője, 24 borjúja, 47 malaca, 18 koca disznója, 2 apaállata van ■ és két és félmázsával termett többet holdanként a gabonájuk, mint a falu egyénileg dolgozó parasztjainak, aztán azt is lelkesen dolgoztak. Majd ott, » helyszínen az uzsonnapénzeket ösz- szerakfák, ami 27 forint 5o fi'lért tett ki és fe'ajánlották a koreai szerelelcsomag készítésére. Ezt az összeget azért ajánlották fel, mert tudják, hogy a hős koreai nép harcol azért is, hogy az ő gyermekeik békésen tanulhassanak. tudja, hogy a csoport mos? adoti el 60 darab hiz;xiis.ji.lt 5800 forintért; nyolcat meg levágtak * tagok számára. Ezt látta Bordás Évs is, »H szintén belépett. — Miért no — mondotta akkor, — hiszen látom, mindegy az, hegy valaki magyar, vagy román, fon- tos, hogy becsületes dolgozó lor gyem , — Megbecsülnek itt minden dolgosát, nincs különbség közöttünk, az érv tékmérő a munka — így mount* Székely Sándor is, a tszcs jószág- gondozója, aki versenyre hivta Osé- fán Ferenc román nemae fciségS jószággondozót. Egyik magyar, másik román ■ együtt küzdenek, együtt harcolnak a jobb életéit, az ötéves tervért s munkájuk dönti el, ki a különb, ki épiti jobb munkával szocialista hazánkat. Rocskár, Szombaton este 7 órai kezdettel a Hunyadi-téren szabadtéri előadásban színre kerül a nIElyszántás Helyár: *2 Üst. Jegyek az üzemekben, kerületi pártszervezetekben előre be»zefezhetők. MDP VÁROSI BIZOTTSÁGA Hiába a Rul&ac i* a cIoe££*1Is£«& uszítása, egyre több dolgozó paraszt ismeri fel a helyes utat Méhkeréken is
