Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-24 / 196. szám

VIHARSAROK NÉPE 7 Hogy a gépállomások- jobb munkát végezhessenek, a gápálaiiási aifcözpont sürgésén javítsa ki hibáit ^diákév &üdbkebékés megye TÓTH GYULA elvtárs, a Pamut­szövő NV. dolgo­zójára joggal büsz­ke megyénk min- d n dolgczflja. Már eddig is számos nagy]-Ientőségü újítással segítette a dol'ozék munkáját cs állandóan arra törekszik,- hogy m g fokrzza eddig elért eredményeit. Újítása k z"tt sza­rt psi a tüiött auto­mata fa sCvék újí­tása, amelynek be­vezetése az ütők 1- kulá ij foiytán Évi 44Í91 forrt meg­takarítást jelent az tarunk. Saját munkája meliett arra is törekszik, hogy minél széle­sebb körien kifej­lessze az újító 'mozgalmat. Lelke­sítő péld-mutaiása n omín egyre nö­vekedik az új tó mozga'om a Pa- miutszövő NV-btU. * KOJNOK PÁL kőműves, a békés­csabai Magasépítő Nv-b.n dolgoík. ÁiLgt.ljrsitó ényc 180 százalék. Mun- iamddsz.r.iiuk ál­landó javításával igyekszik még j bb eredményekét <1- é ni. A mellette dolgozd szaktárs fa­riak rendszeresen átadja te pás tala- lait, ezáltal hozzá­segíti őket is a ma­gasabb teljesít fé­nyek eléréséhez. Kojnok sz ktárs tu datában van annak, hogy ezzel a sza­rra izmus építésé­nek meggyorsítását segíti elő. Az új normák bevezetésé; bizalommal váíja, mert tudja, ho. y rzz I még fokoz­hatja termelését, emelheti teljesítmé­nyét. * NANÄSI GYULA ötíioldcs dolgozó paraszt, felcsé^év i is négy családjával most I tt tagja a körésladányi «Zal­ka Máté» önálló termelőszövetkezeti csoportnak. — A csopaitb: n látom a in gám és családom boldog jöv.ntíöjét, czéit leszek tarja a tszcs-n k — mo dta Náná i t ■ - társ. B.lépése r t n a csopaít további fejlesztésé rt j5 rgiíá:i.t íoiytilo.t. F Ivllágosítő mun­kája cr dmény ként még kit, ne do gozó paraszt lett tagja önként sen a cso­portnak. GYURKÓ AND­RÁS dobrozó pa­raszt új tagja a bék Iss •. ntanti; ásl «Píré» t me écso- portnak. Tagfelvé­tele után azonnal munkába is ált. Két n p alatt CCO négyszögöl k nde t vágóét le, vagyis napi teljesít énye 131 száz' léi os vo t Könyvébe a két- napi! munkáért 3.2 munkaegységet Ír­tak be. Az orosházi MNDSz-asszonyoh szeretetesoma got küldenek a koreaiaknak A munkásosztály államhatal­ma a gépállomásokkal erős fegy­vert adott a dolgozó parasztság kezébe, hogy jól harcolhasson a magasabb kultúrájú földművelés­ért, nagyobb termésért — a ku- lúk-igauzsora, a falusi kapitaliz­mus és szövetségese, a maradi- ság ellen. A gépállomás fonlos eszköze lett a mezőgazdaság fej­lesztésének, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának, a szocializmus építésének. Gépállo­másainknak jelentős részük van alrban, hogy mezőgazdaságunk szerkezetében is megindult a fej­lődés, a dolgozó parasztság tíz­ezrei rátérték a társas, nagyüze­mi gazdálkodás óljára. A Icrme- lőcsoportok területei lehetővé te­szik, hogy gazdaságosan, jól ki hessen használni az új techni­ka előnyeit, az egyéni paraszt­gazdaságokénál jóval gondosabb, alaposabb és eredményesebb munkál lehessen végezni. Gépállomásaink a munkásosz­tály előretolt bástyái a falun, amellett, hogy nap mint nap a gyakorlatban megtestesítik a munkások támogatását, igen fon­tos politikai feladatokat töltenek 3. A dolgozó parasztság sorai­ban végzett felvilágosító munká­val segílik Pártunk politikájá­nak helyes végrehajtását, a mun­kás paraszt szövetség állandó erő­sí lését, segíliK a dolgozó paraszt­ságot az új technika, a nagy­üzemi módszerek megismerésé­ül — és segítik abban, hogy ind világosabban felismerje helyét s a mpnkásoszlály veze­tve 1 mind bálrabban harcol­jon az oszlályellenség ellen. Egy­szóval: a gépállomás szocialista üzem a falun, a szocialista fej­lődés alapvetően fontos emelője. Ila a békésmegyei gépállomá­sok munkáját nézzük, megálla­píthatjuk, hogy gépállomásaink, illetve a gépállomások alközpont­ja eddig nem minden tekintet- ''An ludla betölteni szerepét, sok /au fogyalckossága van, amely v gátlója, akadályozója a feladatok maradéktalan végrehajtásának. ^Elsősorban gondoluuk üt agra, hogy lebecsülték a gépállomási pár!szervezetek jelentőségét, me­lyek munkájától függ, hogy a gépállomások a rájuk rótt fel­adatokat végrehajtsák. Ezt mu­talja például, hogy a gyomai gép­állomáson hónapok őLa nincs púrtvezelöség, illetve csak az utóbbi hetekben választották meg a gépállomási párttagok, de ugyanakkor az alközpont politi­kai osztálya még a mai napig eem gondoskodott politikai fele­lősről, nem gondoskodott arról, hogy a gépállomáson megjavul­jon a politikai, felvilágosító mun­ka. Olyan helyen, ahol nem is olyan régen még az ellenség ügynökei: Cselei főgépész és Vári írnok «irányították» a dolgozó­kat' Elfeledkezett arról az al­központ politikai osztálya, hogy Cselei és Vári aknamunkája kö­vetkeztében romlott meg a gyo- pnü gépátlomáson a munkafegye­lem, hogy a dolgozók munkaidő alatt csoportokba verődve beszél- jgettek.Medfeledkezett arról, hogy az oszlályellenség aknamunkája következtében esett vissza a mun­kateljesítmény, állott elő az a helyzet, hogy például Rácz Imre traktorista ezekben az időkben 51 százalékban teljesítette csak ponnájáL Az ilyen és ehhez ha­sonló jelenségek járultak ahhoz, hogy az alközpont az idei csép- lési és nyári talajmunkák tervén kívül egyetlen tervet sem tudott eddig teljesíteni. De nem is tör­ténhetett ez másként, amikor az alközpont politikai osztálya sem leijesíli feladalait, amikor Pau- Iik elvtárs, mint az osztály egyik munkatársa, ahelyett, hogy mun­káját végezné, másra vár és mind emellett elbizakodotlá vált. Ilyen körülmények között aztán nem csoda, hogy pcMául a gyomai gépállomás hatvan dolgozója kö­zül hárman veitek részt csak a termelőcsoportok fejlesztésével kapcsolatosan tartóit értekezle­ten. Hogyan is képzelhető el, hogy rendben menjen minden a gépállomásokon, ha az alköz­pont sem mutat erre példát’? Gondolunk itt arra, hogy az el­lenőrzések során líz-tizenöt per­cig tartózkodnak az alközpont ki­küldött munkatársai egy-egy gép­állomáson és . csak néhány mun­katársa az alközpontnak jutott cl odáig, hogy egy-egy órát töltsön kint a gépállomásokon. Ez azt eredményezte, hogy a gépállomá­sok nem érzik magukon a tá­mogató és ellenőrző kezet, mely a nehézségeken átsegíti őket, de amelyik egyben nem tűr meg semmiféle lazaságot sem. Tehát a kellő irányítás mellett hiányzik a határozottság is, moly szintén sok olyan dolognak a szülője, mely nem tűrhető meg a gépál­lomásokon. Ennek hiányában történt,, hogy például a tótkom­lós!, a dévaváuyai gépállomások, vezetői egyszerűen nem vették tudomásul az alközponton át ér­kezett központi utasítást, amely a tarlóhántási munkálatokkal volt kapcsolatos. De menjünk tovább. A gyomai gépállomás főgépésze, Filyó elv­társ kb. 15 anyagigénylési lapon kért olyan dolgokat, melyek hiá­nya miatt, az egyébként jó gé­pek leállnak. Ilyenek voltak pél­dául a csavaranyák, a sasszeg. Vagy az az eset, mikor Filyó elv­társ szimering-gyűrűért járt bent az alközpont műszaki osztályéul, ahol prospeklus áll rendelkezés­re, hogy melyik traktorhoz mi­lyen méretű kell, ennek ellenére olyat kapott, melyet nem tudott felhasználni. És ezért Szarvasra kellett neki elmenni motorkerék­páron, ami az időveszteség mel­lett felesleges üzemanyagfogyasz­tást is jelentett. De nézzük to­vább. A gyomai gépállomás egy hónappal ezelőtt az alközpont műszaki osztályára beküldőit egy fúrógép-fejet, amely még a mai napig sem készült el, illetve még a mai napig sem javították meg. Ennek következtében a gyomai gépállomás kénytelen a külön­böző fúrásokat magáncégnél vé­geztetni, ami szintén felesleges anyagi költséget jelent. Emellett olyan esetek is történtek, mint például amikor Filyó elvtárs személyes anyagigénylése során az alközponti raktámok a többi közül «elfelejtette kiadni» a var­rószíjat, amit Filyó elvtárs csak Gyomán veit észre. Persze,' tá vb Íról sem azt je­lenti mindez, hogy a gépállomá­sokon észlelhető hiányosságokért csak az alközpont a felelős. Min­den gépállomás igenis és első­sorban felelős munkájáért. De hogy ez a felelősséget mind fo­kozol labb mértékben érezzék a gépállomás dolgozói, az alköz­pontnak meg kell javítania mun­káját: elsősorban politikai téren meg kell hogy szüntessen minden hiányosságot, nem lehet meg­tűrni, hogy az alközpontnál e té­ren a legkisebb lazaság is ural­kodjék. De ugyanakkor nem sza­bad megtűrni a legkisebb elbi- zakodoltságot sem, amely a gép­állomásokon észlelhető s mely­nek következtében a gépállomá­sok dolgozói lebecsülik a politi­kai, felvilágosító munkát s «min­denek felelt álló» embereknek- lariják magukat Erre példa a gyo­mai gépállomás is, ahol a dolgo­zók nagy része rá se hederít a párlszervezelre, nem fogadják meg a pártszervezet vezelő szere­pét, illetve a pártszervezet tudla nélkül hoznak fonlos határoza­tókat. Az alközpont vezetőinek határozottabban, keményebben kell eljárni mindazokkal szem­ben, akik lazítják a munkafegyel­met, akik nem veszik semmibe a központ utasításait. Határozot­tabban kell fellépni mindazokkal szemben, akik a gépállomások nagyjelentőségű munkáját, fel­adatát bármilyen formában is akadályozzák, gátolják. A gépállomások újabb nagy feladat előtt állnak: előttük áll az őszi mezőgazdasági munka, melynek sikerétől függ -jövő évi kenyerünk, az ország kenyere. S hogy az eddiginél még jobb, még eredményesebb munkát végezhes­senek, feladatuk, hogy a meg­lévő fogyatékosságokat, hiányos­ságokat kiküszöböljék. Hogy ezt megtehessék, mindenekelőtt fo­gadják meg a Párt szavát, ha­ladjanak azon az útón, melyet a Párt, Rákosi elv társ jelölt meg a gépállomások számára. — Bnne zua! — Bűne zua! — köszönti egymást két dolgozó pa­raszt és nyugodtan indul meg a beszéd anyanyelvükön, románul. Nem villognak se jobbra, se balra, hogy nem látja-e meg a csend­őr, mint ahogy a múltban tették itt Méhkeréken is, ahol a lakos­ság 99 százaléka román anya­nyelvű és tilo3 volt a román szó. Ez már elmúlt. Elsöpörte a Szov­jet Hadsereg győzelme, elsöpörte a Párt ereje. Megváltozott az egész község képo. A hároméves terv­ben román iskola nyílt’ Méhkeré­ken, de megváltozott maga a dol­gozó nép is. A két találkozó, Ra­dios János 7 holdas, Farkas Pál 3 holdas dolgozó parasztok nyu­godtan beszélnek a jövőjükről sa­ját anyanyelvükön. — Beléptél? — kérdi az egyik. — Be. Tudom, hogy úgy jobb lesz — válaszol a másik és mind­ketten gondolatban már ott járnak a «Eákosi» torme ő sopoit'jan, me­lyet egy évvel ezalatt egy néhány, a múltban kivetett nincstelen dolgozó hozott össze. Semmijük sem volt, csupán a szivük és hű­ségük a dolgozók államához. Meg­alakították, mert megunták a ku- iák kizsákmányolását. Nehéz volt a kezdet, de a dolgozók állama nem hagyta tengődni őket. Trak­tor, vetőmag, jószágtörzsek jöttek, ők meg igyekeztek ezt visszafi­zetni szorgalmas munkájukkal. A Nem messze van az az ülő, ami­kor az iskolák kitárják a kapuikat, hogy termeikben lanu’jön, képezze magát a tanulóifjúság. Most a ter­meket a szülők gondos kezei ta­karítják, csinosítják. Az orosházi I. számú á’-talános iskola szülői munkaközössége és az MNDSz-asz- szonyok szerdán délután végezlek a takarítási munkákat. Vidáman, jó eredmények láttán naponta több és több az érdeklődő a csoport iránt, pedig a kulákság itt is. fújja a nótát: «Éhen haltok meg, te különben is román vagy, mit keresel a magyarok között!» Ha valaki magyar, akkor azt mondja: «Mit keresel a te a románok kö­zött.» Régi fogása a méhkeréki kulákoknak a nacionalizmus szítása, de mind kevesebben hallgatnak rájuk. Józsa Petemét még félre tudta vezetni Kozma úr, az Ame­rikát járt tőkés, de Jozsa Péter saját szemével győződött meg ar­ról, hogy mit gyarapodott a cso­port, hogy a sok nincstelen veit zsellérnek ma már 251 hold földje, 15 tehene, 9 lova, 140 darab hí­zója, 100 süldője, 24 borjúja, 47 malaca, 18 koca disznója, 2 apa­állata van ■ és két és félmázsával termett többet holdanként a ga­bonájuk, mint a falu egyénileg dolgozó parasztjainak, aztán azt is lelkesen dolgoztak. Majd ott, » helyszínen az uzsonnapénzeket ösz- szerakfák, ami 27 forint 5o fi'lért tett ki és fe'ajánlották a koreai szerelelcsomag készítésére. Ezt az összeget azért ajánlották fel, mert tudják, hogy a hős koreai nép harcol azért is, hogy az ő gyer­mekeik békésen tanulhassanak. tudja, hogy a csoport mos? adoti el 60 darab hiz;xiis.ji.lt 5800 fo­rintért; nyolcat meg levágtak * tagok számára. Ezt látta Bordás Évs is, »H szintén belépett. — Miért no — mondotta akkor, — hiszen látom, mindegy az, hegy valaki magyar, vagy román, fon- tos, hogy becsületes dolgozó lor gyem , — Megbecsülnek itt minden dolgosát, nincs különbség közöttünk, az érv tékmérő a munka — így mount* Székely Sándor is, a tszcs jószág- gondozója, aki versenyre hivta Osé- fán Ferenc román nemae fciségS jószággondozót. Egyik magyar, másik román ■ együtt küzdenek, együtt harcolnak a jobb életéit, az ötéves tervért s munkájuk dönti el, ki a különb, ki épiti jobb munkával szocialista hazánkat. Rocskár, Szombaton este 7 órai kezdettel a Hunyadi-téren szabadtéri előadásban színre kerül a nIElyszántás Helyár: *2 Üst. Jegyek az üzemekben, kerületi pártszerveze­tekben előre be»zefezhetők. MDP VÁROSI BIZOTTSÁGA Hiába a Rul&ac i* a cIoe££*1Is£«& uszítása, egyre több dolgozó paraszt ismeri fel a helyes utat Méhkeréken is

Next

/
Oldalképek
Tartalom