Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-17 / 190. szám
6 VIHARSAROK NÉPE I» id „fn^YAű-bÁttti“ & $&Ad... ötezer forinton felüli előleg egy — Én még nem döntöttem. Meg félévre, az csak ötezer forint, azt is mondják, hogy aki elmegy Százasba is ötven darab. csoportot látogatni, ha akar, ha — Az igen... az igen — állapít- nem, be kell, hogy lépjen. Huszonötén ülnek az örményzugi dett mosollyal a nyolcholdas Ma- san... — bizony, mond valamit, jak meg a bólogatok. — Ezt megint a 40 holdas Hliolvasókörben a tzarvas-mezőbeiényi Czik András. — Ez akkor rend- mert minek egye a rozsda az ég — En meg Nagyszénáson voltam vár mondja, ugye — az anyja... Löyésútt jl mintegy másfélkilomé- volna ]>,, jó van. ! alatt Ezt jól mv kell gon- — magyarázza Kozsuch József, a — szegezi neki a kérdést Metis ternyi járásra. Az asztalnál Ko- 0 ' j 1 • ’ ° 0 DEFOSz elnöke. — Ott van Tatár György. zsuoh József, a DEFOSz elnöke — 1>a, de van más kérdés is. — •'* j U- í bácsi... Többeh csak bólogatnak. Ez p®. beszól a termelőszövetkezeti cső- eme * a f®jet Sznyida Mihály. ^ 81* aia 1fe 8on o mznak, az- — Azt ismerjük ... De nem lesz dig azt jelenti, hogy: úgy van ... portról. A falak melletti kispadon — Mégpedig az, hogy: azt mond- *,m üjbo kérdeznek. Megint csak mindenütt dohány... — Úgy látom Mihály bátyám körbenülők pedig figyelemmel hall- ják, hogy elvesztetek mindent, ha Sznyida Mihály a hangadó: __ pje yaa 0y. m(jsjk is a Ság- — mondja Hóbely János, a szarvasi g atják. Beszélni beszéltek már á beléptek a csoportba. A • lovat, a r"5 Volna még egy dolog. ^„a. Nem mondom meg, hogy »Táncsics« elnífite —, hogy meg tszcs-ről hol ezt, hol amazt. Haj- kocsit, a házat, a gazdasági szer- Mondjuk, hogy belépek. De már milyen Jánosnak hívják,, de azt tu- mindig- nem látja togatlák, hogy érdemes lenne óla- szamotj szóval mindent, amit «4- én 5g éves vagyok. Az asszony dóm, hagy beteg ember... Olyan akar az a HHvár, mep? a többi kitani, már akkor, mikor a háza j- össiekupOTŰittunk... meg 56. Aztán meg nem bírunk munkát kapott, amit el tud végezni, iák. Maga még mindig lii-z annyit dolgozni, mint a fiatalok. Moist, a nyarhán a kereszteket őriz- kik, pedi; Hát akkor, hogy kapjuk majd a szárbaszökött. De akkor még töb- "*> ^uporgattunk. ^ ten azt mondták: ráérünk arra Ugyan ki mondta mar Miáratae után is! Most meg azt: gyor- h% bátyám — kérdezi fejcsó- san telik az idő. Befejeződött az válva, mosolyogva Hóbely János, aratás, csépié», a terménybeadás a Táncsics elnöke. i tisztán, mit ku- uomunkaegységet. Mi lesz akkor veit maholnap már itt az ideje a mélyszántásnak, az őszi munkálatoknak. Akkorra pedig határozni kell. Határozni, hogy mi lesz... Az pedig nem. olyan egyszerű dolog, Legtöbben, akik erre laknak, már jónéhánv évtizede a saját maguk gazdái. Ezt mondja éznyida Mihály hatholdas is. — Azt tudom, hogy eddig milyen volt. A munkától nőm féltem Hát, hallottam. — Úgy van... Ezt beszélik..;,' ■— erősitik meg többen is. lünk? Hirtelen hangorkán tölti meg a kistermet. Egyik is magyaráz, a másik is. Mindegyik meg akarja magyarázni, hogy vari ott munka, . könnyebb is, nehezebb is. Mikor az tud is. Abban meg biztos rate. Felelős munka ám az. Csak ar- Kár a szóéit szakítja félte ra kell gondolni, hogy ott is van- Melis György. Ha Mihály nem nak kulákok. Eüzesgyarmaton is mondja, majd mondom én, hogy fel akartak gyújtani á gabonát... hova menjünk. Én már tudom, - Szóval akad ott munka - ál- h»«7 az be, aki akar. Ezt az lapítja meg a nyoleholdas Maczik alkotmány is kimondja^ meg pedig András. — Aki szeret dolgozni, aztán elhalkul a zaj, Hóbely Já- SJok, .hogy nem kerül koldusbotra —* ^ inindíg imm Dpi nos, a «Táncsics» elnöke - -i egyikünk sem vensegere. Éppen az , > , ei- °%y — Azt ki beszéli? ; — Mondják egy páran... —- Na, de ki az? — Én nem ______ ________ J- '■ d ’ • 1 a zda sem rosszat. Idát beszélik. ! , merem. Az sem olyan fiajal. mégis — Megmondom én, hogy ki a’ há~ ^Vtez^Yz idősebbek hú’ Wbb miat öfez6r foriattrt wtt azt mondja, hogy: -— Mindenkinek biztosítva van a szabadságjoga. Én is voltam már egy jónéhány tszcs0.Z U í ui v r tciiv oiv/u v vinv/i\u io I . , , . _ . , , ’ , , , akarok senkinek *<»<«*> hogy is állnak ők ezzel Ragból olvastam a kiscsukoiKaj- uK.uoK sem>.inch. Jcx József esetet. lin magam is ísab- Szb* hözbe hangosan a négy- zódoztak. Azt mondták: «Nem aka- holdas Melis György. —• Nekem runk béresek lenni, meg hát az isruhát az egész családnak ... bá '»ömvetítem bele. Eavszer sí- ,loluils “"‘s «joigjr. —• ‘’wm runk béresek lenni, meg bat az is- • folyik tovább a beszélgetést került, máskor nem,'Nagyon szór- is mondta. Hhvár Gyurka volt az. merősök is megszólnának...» Az gos volt a munka, hát dolgoztunk Az a HUvár ott a fölvégen, éjszaka is. Valahogy, úgy ahogy — Az az izé..., hogy ne mond- megőltünk. A múltat tudom, mert jak csúnyát — legyint egyet keit tájat bőrömön éreztem. De nem tudom a jövőt. Mert hat beszélnek mindent ös-;ze-vissza. Az egyik azt mondja, hogy így, a* másik meg, hogy amúgy... Kóvályog már tőle az ember feje is. Jó volttá; egyszer pontot tenni a végére, oszt’ megtudni az igazat, \ — A’ bizony úgy közbe félhangosan a nyolcholdas Mi.í'f' v András. — Beszélünk erről, meg arról, meghallgatjuk ezt is, meg azt is és a végén azt sem tudjuk, hogy hol is áll a fejünk. Én igazat adok a Mihálynak. Pontot kell tenni a végére! . .. zével Kozsuch József, a DÉFOSz- elnöke. — Az hát, az a /jo holdas, bólogatnak többen is. — Tudom már akkor, honnan nyunk van. tern te :.. — Hát bizony, ez így van - erősíti meg a nyolcholdas Ma ziö András. — De most már telépek. Hogy pedig szavam ne felejtsem, menjünk a... K^s> — Hát jól van. — Ugrik fel egyik 'fiatal örömmel rált pulijával hol jobbra, ra. Most a félévi előlegösztásnál Az idő pedig gyorsan telr>. én is, jön az asszony- is. Azt majd már 368 munkaegysége van. Az : — Én azt ajánlom, nézzünk meglát juk ... övé a legtöbb... meg egy csoportot, de ha lehet, _ Hát igyekezz is: mert már — Hát az már hogy lehet ? akkor kettőt is. Én már láttam <;$nk a ha rmadik lehetsz ... — Úgy, hogy külön munkaegv- egynéhányat. Onnan tudom, hogy — Hogyhogy? ség jár az" elvetésért. 180 báré- ott milyen az élet. Én azt ajánlom, l vállaltál Lóf- h°Sy hazfthívía az m-át ehí'd,'e' ,A Sznyida Mihály. - menjünk a óbbra, hol bal- végén meg azok u ott maiadnak. nagyszá^si „Dózsádba. Megyek" — Igv-e! mondja és fogji Külön munkaegység' hogy a Sznyida Mihály szom- tintát és a tollat s írja a belép. fuj a szél Hóbely János. A 4° holdas Hli van — böki vár Gyurka kuláktól. A henyé- lőtől. Hát ha arra hallgatnak, akkor... akkor én... — Nem úgy van az szomszéd — ugrik fel Maczik András. —Tudni akarjuk az igazságot — mondja s szavának kézmozdulatával is nyo111011(1mondja határozottan Íar a választáskor. Külön munka- szód mondja meg, hogy nwlyikbe egység1 a nyírás után a gyapjú ér- menj mik, magyarázza Kozsuch tőkésítéséért. A végén annyira ru- József. gott, hogy ma már az öregebbek Sznyida mindjárt mentegetőzik, ja és kacskaringós betűkkel oda közül mindenki bánja, hogy nem hogy így, hogy úgy-, mert így') írja nevét: Melis György... ment juhásznak.... Álért az az mert úgy, végül is kiböki: (förgeteg) nyilatkozatot. Szóval belépsz? Meggondoltam jól, András, bácsi szava úgy látszik, matekot ad. felvillanyozta Sznyida Mihályt. —Jóst már nem csak. úgy teseék- lássék mond valamit-, hogy éppen csak beszéljen. Azt mondja: — Olyat is mondanak, hogy tehene lehet annak, aki a csoportba lép. Azt is mondják, hogy nem. igaz. Az egé%7. csak propaganda. No, mi hát az igazság? A fejbólongatók csak diinnyö- gik: — Mi hát az-, igazság ? .. . Hóbely János, a szarvasi «Táncsics» elnöke nem marad adós a válasszal: — Az igazság az Mihály bátyám, hogy lehet tehene annak, aki belép a csoportba, méghozzá egy. Azt meg is ellhetik a tehene, ha fölfolyattatja. Azt jfc-írsaát 48 e' - iiiir^fajúllat, maga a fczes veszi meg. — Szóval ellhet a telién? — Ellhet is... — Na, de bla nem akar — dünnyögik Úgy van! Tudni akarjuk... a bólogatók. — Hát jól van... Az igazság az: Nem kell sekinek semmijei. Még az ekéje sem! — Már hogyhogy? Az Alkotmány ünnepére készül a köröstarcsai DISz kiiltúrcsoporl meghökkenve többek. A színpadon, amely még bizony — Álljunk csak meg itt egy ki- szereplésükkel még szebbé, feleji- elég sivár, három fiatal prábázik. esit, — szól most fel a színpadra heteVenebbé akarj k lenni augiisz- kérdezik Pereg a műsorszám, a Mélyszántás Sánta János, a DISz kuhurfelelő- tus 20-át, a kotmanyunk ihn epet. egyik jelenete. Éppen a kulák se. aki a dombot rendezi. — Nem Ezért jönnek öss.e es ■■hitem min- Úgy, hogy nem kell... Azt Nyakas Kun Esztit alakitó Bor~ érződik a beszédedből eléggé az az den este s próba jak a darabot csinálhat vele mindenki, amit akar, dács Magda mondja szerepét: átalakulás, ami Bak Jóskában vég~ fáradhatatlanul. Igaz, csupán háEl is adhatja. — Te? Megbolondultál? Mióta bemegy. Gondolj arra, amilyen rom szereplője van a jeleneinek, — Szóval nem kell? tegeződiinJc mi ilyen fesztelenül? voltál te, amikor a kulakoknál' doT a gépálhmásvezetöt alakitó fíáksi — Nem... Ingyen nem- — Mióta? — feleli rá a kulák- goztál s hogyan alakultál át te Gyula dolgozó parasztfi dal, a gö/— De pénzért kell?! béresből öntudatos traktoristává magad, — mondja Komáromi Bú- nyedhátu kulákbéresböl kiegyeue•— Átlói veszünk, akitől aka- váló Bak Jóskát alakitó Komáromi Iának. — Te meg Magda nem se Jő dereim, öntudatos l akfoi istá" runk... i Béla. — Mióta elhatároztam, hogy mondod elég fennhéjázva Eszti vá váló Bak Jóskát alakitó Komáry — Szóval nem kell a ló, azj ezentúl én is tegezek mindenkit, szerepét. Gondolj csaJc 'a tárcsái romi Béla dolgozó paraszt/Mai eke, a vetőgép, a ház? i alá engem tegez. Érted? kuláklányokral — marjymái San- és a gőgös, a dolgozókat megvető, — A ház pévvi.vyt, jjfcjQ keli. — Érdekes. Na, de ilye'.! — la János Bordács "Magdának. henye kuláklúnyl alakitó Bordóét Aki belép a csoportba, az lakjon! csodálkozik éi Eszti, illetve Bor'' Aztán kezdik újra a jelenetet, Magda, a köröstarcsai állami yazr a saját házában. Akinek meg nincs dács Magda. — Jól mn Bak ur, de most már sokkal jobban. dóság f iatal brigádvezetője, na sajátja, az vehet, mert arra is le- erről beszélgetünk majd még oda- A köröstarcsai DISz-szervezel meg a rendező Sánta János, de lik a keresetből... haza. kullurcsoportja tartja most a pró- azért csaknem az egész fiatalság Az arcok pillanatuk alatt fel- — Bajosan! —• vágja rá Bak hát. »Mindent beleadnak«, meri ott van minden próbán, hogy lástarlani az ember - szól közbe d<.rülnek_ Most már mosolyognak Jóska. Maczik András. - Akkor honnan az örmény/ugiak... nagyon kiválót akarnak nyújtani, szerez tejet? — Úgy van, honnan szerez tejet?;.. — mondják a bólogatok. —■ Kap a csoporttól. — Ingyen?-T— Nem. — Hát mennyiért? —• Sokkal olcsóbban, mint csarnokban. — Szóval nem kell... Itt maradhatunk azon a helyen, melyen már apánk, meg a nagyapánk is lakott...!? — Itt maradhatnak... Gazdag műsorú ünnepségen emlékeznek meg Orosháza dolgozói az Alkotmány egyéves évfordulójáról sál: a formálódó jeleneiét s hosr zászótásail.kd is javítsák, tökéletesítsék azt. — A nyáron bizony elhanyagoltuk a kulturmunkát, — mondja a kulturfelelös, — mi is úgy voltunk, hogy sok a munka, nem lehet összehozni a fiatalokat. Rá" a hu l tu rmunkénál: szerves részévé kell válnia a szocializmusért folyó harcunknak. Vj— De azért valami még mindig Orosháza dolgozói nagy lelke- az összevont három énekkar nyit- nincs rendjén — kardoskodik Me- sedéssel készülnek az alkotmány ja meg. Ezulán szavalatok és az jöttünk, mennyire helytelen volt a lis György. — Mert én azt mon- egyéves évfordulója megümiep- ünnepi beszéd következik. álláspontunk. Most már világosan dóm, bolond ember az, aki el- lésére. Hatalmas ünnepségen kő- Déh(táa az 0SzMTK pályán ^ ~ Azt fizetni is kell mind- kótya-vetyéÜ azt, amije van. Csak szönik majd meg a Pártnak és sporlmüsol% t forintos belépőJalt- a rozsda enné az ekét, meg a ve- Rákosi elvtársnak az első alkot- , ri-ímm Arakor ftvnnárnmn Nem. Majd csak akkor, ha tőgépet. Én bizony odaadnám; mányi, amely a dolgozók érdé- * , * ^ , jáéledő kulturmunkánknak les; ez végelszámolás lesz. Ősszel. mert ott is az enyém lesz. Meg keit védi és jogaikat biztosítja, ff MNDSz és a gépállomás bab- az eifadás első állomási, fogadaNa és ki van szabva, hogy ki aztán, ha venni ke-1, én pedig Az ünnepség vasárnap reggel Jcde vcsopoi tja imitál be számo- lomtétel alkotmányunk ünnepén» mennyik kap? osoporttag vagyok, akkor az én 7 órakor zenés ébresztővel kéz- 1 ' 01‘dó ötig az üllői ők hogy a jövőben jobban harcomul* — Nincs. Annyit kap, amennyi pénzem is rámegy. Annyival keve- dődik. Fél 9 órakor a Táncsics műsora. Öl órától a DISz és a u kultúra fegyverével is nagy cákell. * ~ — Három litert is? — Hármat is. —• Még négy és felet is? —> Négy és felet is. — Ahn, —• mondja megelégeKcbb jut az év végén. Pedig ne- Mihály-utcáü sorakoznak fel a tömegszervezetek kultúrcsoport- lünkért. keni van. Ott esz i a rozsda az ég Párt, - a DISz, az MNDSz, a Jai lépnek fel. Az előadás meg- S a -fezemben lévő fiatalok egy- alatt. fin bizony beadom, hisz DEFOSz és a szakszervezetek, az tekintése díjtalan. Este a községi séges hc y, s’ése azt bizonyítja, ott is az enyém, a miénk... üzenlek dolgozói. A felvonulási vendéglő termeiben bál a haj- hogy ez igy >s esz. Alkotmányunk — Hát mond valamit a Gvur- a feldíszített gépek nyitják meg. nali órákig, 2 forintos belépő- ünnepén uj: écl a köröstarcsai ka — latolgatják többen félhango,- Az ünnepséget délelőtt 10 órakor díj mellett. D1S: ku (irts po iji.
