Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-16 / 189. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Lépési lentink előre Bankó elvtárs, népnevelő az alkotmány tiszteletére vállalta; Szeptember 4-re befejezi ezévi tervét H étfőn délelőtt a Megyei Bizottság útmutatásával, segítségével, a Megyei Bizottság képviselőjének jelenlétében a Viharsarok Népe pártrovata népnevelő tapasztalatcsere-értekezletet tartott. Az értekezleten a megyei üzemek párttitkárai, népnevelő felelősei, a legjobb népnevelők vettek részt. A népnevelő tapasztalatcsere- értekezlet újabb mérföldkövet jelentett az agitációs munka meff- javitasíinak utján — és sok gyakorlati ismerettel gazdagította a részvevőket, — akik tanultak egymástól. Természetesen a lap pártrovatának tagjai is rendkívül sokat tanultak az értekezleten az üzemek képviselőitől. Az üzemek párttitkárai, népnevelő felelősei, népnevelők beszámoltak mindazokról a hatalmas eredményekről, melyeket a Párt útmutatásával, követve a mi példaképeinket: a szovjet embereket — elértek, szakadatlan harcban az osztályellenséggel. Az üzemek küldöttei elmondották, általában miként végzik a felvilágositó munkát üzemükön belül, tüzetesen beszámollak arról, hogyan végezték az agitációt, hogyan akarják végezni a jövőben' az alap- bereme'éssel, a normarendezés- sel, a munka termelékenységének emelésével kapcsolatban. De mindezeken túlmenően feltárták munkájuk hiányosságait is és ezek kiküszöböléséért feljegyezték a többi üzemekben folyó helyes és eredményt hozó agitációs módszereket, A z értekezleten részvevő üzemi párt titkár, népnévélő e clös, népnevem elv társak közül ■^iültráo uufegyik felszólalt. Minden hozzászólásból kicsendült, hogy vauiban csak a jó népnevelőd munka hozza mer/ a kívánt eredményt, a dolgozók felvilágosításává!, az osztályellenség leleplezésével jutunk el a magasabb termelési eredményekhez. S amikor az •Ívtársak beszámollak a népnév-élőmunkájukról, mindig kiemelték: »Eredményeket azért tudtunk el- •ésui. mert nem becsültük le a népnevelőmünkát, szétzúztuk az ellenség nyugtalanító és hazug híreszteléseit.« Nagy Sándor elvtárs például a MÁV békéscsabai íülő- házának párttitkára lényegében arról beszélt: Az alapbéremelés, normarendezés kérdése — osztály- harc kérdése• az ellenséggel szembeni kemény küzdelemben kell azt jól végrehajtani. Hogy az öntudat fokát tekintve, a munkásosztály sert teljesen egységes osztály, éppen a kommunista élcsapat jel- adata a: egész osztályt, az egész, dolgozókat nevelni, megértetni velük, mennyire összefügg saját munkájuk az országépitéssel, a békéért folyó küzdelemmel. S öltük arról is az értekezlet Z részvevői, hogy a koreai bét során a proletár iiJernaciona- iizmus szellemében milyen, kiváló eredmények születtek. De az eredmények mellett elmondották a koreai héttel kapcsolatban a felvilágositó munka hiányosságait is. Sorra kerültek felszínre az igen jó agitációs módszerek, a fogyatékosságok. Nézzünk meg erre egynéhányat. A Mezőhegyes! Cukorgyárból Isaszegi György elvtárs elmondotta, hogy kezdetben csak általános béremelésről beszéltek, szinte el is feledkeztek a normák rendezéséről, nem mondták meg ■nyíltan a dolgozóknak, hogy a normák rendezése után esetleg előfordulhat egy-két üzemrésznél az — természetesen csak a kezdeti időben, egy-két napig —, hogy nem egészen érik el a száz százalékot, —■ de azután persze »belejönnek a munkába« s túl is szárnyalják az uj normákat. Elmondotta Isaszegi elvtárs, hogy kezdetben el is hanyagolták az egyéni agitációt, — ezzel az ellenségnek adtak teret, hogy a szak- szervezet az első napokban lemaradt: az alapbéremeléssel, norma- rendezéssel kapcsolóban nem végezte el feladatát. Utána megjavították az agitációt, a népnevelők egyéni beszélgetést folytattak a dolgozókkal, ők maguk mutatták meg a példát arra, hogy az uj normákat nemcsak lehet, — de a munka helyes megszervezésével túl is lehet teljesíteni. A jó népne- velőmunka eredményének hozta fel például Somogyi Pált is, aki 129 százalékra teljesítette az uj normát, Pozsonyi Pál elvtárs a békéscsabai Kötszövő NV-ből (volt Bokka) elmondotta, hogy a népnevelők a helyi viszonyoknak megfelelően végezték az alapbéremeléssel, normarendezéssel kapcsolatos népnevelőmunkát, elsősorban a népnevelőkkel beszélték meg a kérdéseket. Kiemelte Pozsonyi elvtárs, hogy a szovjet agitá:oroktól megtanulták: Csak akkor vezethet igazán já eredményre a népnevelők munkája, ha a népnevelők a szavak mellett a termelésben is példát mutatnak, ha megfontolt és alapos egyéni agitációt végeznek a dolgozók között. Mi — mondotta Pozsonyi elvtárs — a népnevelők mellé pártonki- v üli dolgozókat is beosztunk és együtt végzik a felvilágositó munkát, a szakszervezeti bizalmiakkal. Az agitációt mi nem általánosságban visszük, mindig azon igyekszünk, hogy a helyi viszonyokra alkalmazzuk. N agy Sándor elvtárs, a MÁV békéscsabai fűtőházából beszámolt arról, hogy tervszerű, szervezett és irányított a népnevelő munkájuk, ■— a népnevelők azok, akjk személyes példát mutatnak és éppen ezért eredményes az agitáció. Elmondta Nagy elvtárs, hogy Mitykó Mihály népnevelő, vasesztergályos 350 százalékot ért el Kiemelte, hogy a jobboldali szociáldemokraták, klerikális reakciósok hazug mesterkedéseit, különböző híveit nyomban leleplezik, a felvilágosító munka vitelébe bekapcsolják a tömegszervezetoket is. Külön kiemelte Nagy elvtárs, hogy nagy gondot fordítanak a népnevelők elméleti színvonalának képzésére, — mert mint mondotta — a népnevelők vigy tudnak megfelelni az előttük álló nagy feladatoknak. Nagy elvtárs ' ismertette, hogy a faliújság milyen nagymértékben segíti az agitációt, » faliújságon keresztül a dolgozók épitőon bírálják egymás munkáját, kérdéseket vetnek fel. Szólott arról, hogy a faliújságban megjelent cikk nyomán nem egy dolgozó javította már meg munkáját. Külön felhívta Nagy elvtárs a figyelmet arra, hogy a népnevelők feladatuk megkapása után, az egyéni agitáció mellett — saját munkaterületükön nyomban kisgyűléseket tartanák, hogy a népnevelő értekezleteken építően bírálják egymás munkáját. TJrbán elvtárs, a békéscsabai Magasépítési NV-től arra mutatott rá, hogy náluk későbben kezdenek a felvilágosító munkához és ezért kevés az eredmény, milyen káros az: nem értékelik ki hétről-hétre, nem tudatják a dolgozókkal a jiranka- verseny eredményeit, nem tudatták eléggé alaposan a dolgozókkal az újítások jelentőségét. Urbán elvtárs hozzászólásából kiesendíilt: sokkal több eredményt értek volna el, ha jő felvilágositó munkát végeznek. Az éljersóg megszilárdítása szükségességét is kiemelte TJrbán elvtárs, elmondotta, hogy egyes építkezéseknél a tervezők akkor »módosítanak«, az épületeken, amikor már majdnem készen vannak, akkor kezdenek bontani, mely jelentős pénzébe kerül a nép államának. Az ellenség keze működik itt — állapította meg TJrbán elvtárs. M ézes Pál elvtárs, a MÁV békéscsabai fűtőházából kiemelte, hogy az újító Sztahánov-moz- galom serkentésére milyen nagy hatással van az új norma. Említette például Mitykó Mihály népnevelőt, aki két esztergagépen dolgozik egyszerre, hogy 1620 tonnával (ilyen »lég nem volt Csabán) Hatvan— Budapest felé tehervonatot indítottak, az eddigi 25—30 kilométeres menetaeljeseég helyett, átlagos 50 kilométeres menetsebességgel. Mi azon vagyunk, — folytatta Mézes elvtárs —, hogy minél jobban átvegyük a szovjet sztahánovisták munkamódszereit. Például Beké elvtárs, népnevelő, Panyi elvtársiak, a szovjet sztahánovista moz- . «pííiyveZetőnek irt levelet és kérte, hogy közölje vele munkamódszerét, milyen újításokat vezetett be mozdonyán. Újságolvasásokat is tartunk és á ‘ cikkeket a helyi viszonyokra konkretizáljuk. Ami ser elolvasunk cgy-egy brosúrát arról, miként végzik munkájukat a szovjet népnevelők, mi is átvesszük azt és a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazzuk. A koreai héten elért eredményeket mi megtartjuk és az alkotmányi műszak során továbbfejlesztjük, azon leszünk, hogy előbb befejezzük munkáinkat. Az alkotmány jelentőségének tudatosítását végezzük, a népnevelők konkrétan iá- mutatnak arra, hogy itt a mi javítónkban mit köszönhetnek a dolgozók az alkotmánynak. Vandlik György elvtárs, a békéscsabai Pamutszövő NV-ből (volt Merkur) arra világított rá, hogy az üzemben milyen hatalmas károkat okoztak a jobboldali szociáldemokraták: Bauer Eerenc műszaki vezető és társai, hogy az ellenség eltávolítása után emelkedik a termelés. Kiemelte, hogy a többtermelésért munkumódszerátadási■ és ötlet napokat, újítási napokat vezetnek be. Nyemcsok Pálnó elvtársnő, a békéscsabai Kötszövő NV-ből, (volt B-okka) arról beszélt, hogy a felvilágosító munkába bevonják a pártonkívüli népnevelőket is — a népnevelők egy-egy feladat elvégzéséhez kikérik a dolgozók véleményét. L akos András elvtárs, sztahánovista, a Békési Téglagyárak NV békéscsabai telepéről (volt Bolin) arról beszélt, hogy feltétlenül jobbá kell tenni a népnevelő munkát, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a* egyéni agifáriőra, a verseny állásáról állandóan tudatosítani kell a dolgozókat. Jó felvilágosítással elérik, hogy a dolgozók ne idegenkedjenek az újításoktól, megmagyarázni az üzemben mindenkinek, hogy a többtermeléssel saját élete széppé válását, az ötéves terv megvalósítását segíti elő, védi a békét, segíti a szaA megyei üzemek dolgozóinak képviselői táviratban jelentették Rákosi elvtársnak: augusztus 20- ra többet termelünk, alkotmányi műszakot alakítunk az eredmények fokozásáért. Ezt olvasták megyénk üzemeinek dolgozói a Viharsarok Népe első oldalán kedden reggel. Néhány órával a hír megjelenése után a Kötöttáru NV dolgozói már cl is határozták, hogy mit ajánlanak fel az alkotmányi műszakra. A felajánlásokból kiderül az is, hogy dolgozó népünk egy hatalmas, lépést tesz előre felajánlásával. Eddig egy-egy műszak alkalmával kampány szer Őség volt észlelhető üzemeinkben. Ez a kampányszerűség abbaii nyilvánult meg, hogy a műszak napjára tettek felajánlást dolgozóink, utána pedig rátértek a rendes naui munka teljesítésére. Ma azonban más a helyzet. __ A Kötöttáru NV dolgozói már úgy határozlak, hogy felajánlásaik sokkal m?sz- szebbmeuőek legyenek az egynapi műszaknál. — Kiküszöböljük a kampány- szerűséget — ezt mondja Bankó Mátyás elvtárs, élmunkás, sztahánovista. — Vállalom, hogy az új normát 4 százalékkal túlteljesítem az alkotmányi műszakban. A minőséget pedig 2 százalékkal megjavítom. — Míg beszél, szemét végigfuttatja a gépeken, nem észlel-e valami rendellenességei, nem szakadt-e el néhány pamut- vagy cérnaszál. Gondosan vigyázni kell, nehogy hiba essék a kötött anyagban, mert ez a selejtet nem csökkenti, hanem emeli. Baukó elvtárs mozgásából kivehető, hogy a bajt nemcsak észrevenni, hanem megelőzni akarja. Ez segíti eleire a termelést, így tudja tervét minél előbb befejezni. Baukó elvtárs cl is határozza magát egy-kettőre, hogy évi tervének teljesítését is felajánlja az alkotmányi műszak. ra. Elhatározását tett követi s már mondja is: első évi tervemet pedig igyekszem szeptember 4-re befejezni. Ehhez az kell, hogy áz alko'iriányi műszakban elért eredményemet megtartsam, sőt tovább is fokozzam. A raseliel üzemrészben finoman kattognak a kötőgépek. Bankó elvtárs gépe mellett működik Bakócz Magda elvtársnő kötőgépe is. Bakócz .elvtársnő sem tétovázik egyetlen pillanatig sem, hogy milyen felajánlást tegyen. «Csak éppen azt nem tudom, hogy az új normával, mert hétfő óta azzal dolgozunk, mennyit kell teljesítenem.» Ez azonban nem akadály egy kommunista népnevelő számára. Bakócz elv- társnő már szalad is a norma- rendezőbe, megtudni, mennyi is az fí 1(M) százalékos teljesítménye az új norma szerint. Visszatérve 3 százalék túlteljesítést ajánl fel. Még megnézi a grafikont, hogyan is áll évi tervének Teljesítésével. Visszatérve röviden, de so- ka'inoüdöu'i ennyit mond: Egész évi tervemet, az stl- koim'tnyi műszakban elírt eredményem ni g óriásával, november elsejére befejez 111. Ivét név, két kommunista népnevelő példamutatása, hogyan kell a műszakok kampányszerűségét megszüntetni. Nemcsak beszélnek, hanenvfiJöUúmuk, és utat is mutatnak arra. miként keli dolgozni azért, hogy minél’ Möbb kialakuljon szocialista társadalmi rendünk, minél jobban erősödjél; a békelábor ereje az imperialista háborús uszítókkul szemben. A megye dolgozói kövessék példájukat és az alkotmányi műszákiján elért eredményeikéi hozzájuk hasonlóan vigyék tovább s úgy, mint ők, tegyek meg vállalásaikat. Sz. 1. badságukért, a mi ügyünkért harcoló hős koreai népet. Vincze János, a mezőhegyesi állami gazdaság gépműhelyéből, elmondotta, hogy igen komoly eredményekre vezetett náluk a szemléltető agitáció: a gépműhelyben dolgozó egyik ember levelet kajjott az amerikai megszállás alatt lévő Nyugat-Németor- szágból és leírta, hogy milyen mérhetetlen ott a nyomor. Ezt a levelet felolvasták a dolgozóknak és konkrétan rámutattak arra, mennyivel más a helyzete a dolgozóknak a mi országunkban, a népi demokráciák országaiban, mint azokban az országokban, ahol még mindig a tőkések vannak hatalmon. E s így mondották el sorra az értekezlet részvevői azt, hogy miképpen végzik a felvilágosító munkát. A felszólalók közül nem egy elvtárs mondta: «Ajánlom ezt a módszert, vegyék át az elvtársak, feltétlenül eredményhez vezet.» De ezt is sokan kijelentették: «Ezt az agitá- ciós módszert mi is bevezetjük.» Nyemcsok elvtársnő kijelentette: «Tartsunk máskor is ilyen értekezletet, cseréljük ki tapasztalatainkat, sokat tanultunk egymástól.» De a felszólalók Joliiról Iák a Viharsarok N épe u. kaját is (csak a hiba az ve hogy nem eléggé) és lényegébe, azt kérték, fokozottabban, mint eddig, közöljük a jó agitációs módszereket. Az építő bírálatot ml köszönettel vettük és azon leszünk, hogy jobbá legyük a munkát. A népnevelő tapasztalatcsere» értekezleten komoly lépést lettünk előre a felvilágosító munka megjavításáért. Azok az agitációs módszerek, melyeket a fenik ekljcn leírtunk, lényegében megmutatják, miképpen kell végezni az agitációt, hogyan vezet az a megkívánt eredményhez. De egy« ben arról is szólt: további eredt« menyek érdekében feltétlenül szükséges a felvilágositó munka megjavítása, nagy feladatok mcf oldása’ vár az üzemi pártszervet zetekre. Az üzemek népnevelői a lkai« mázzál; munkájukban a tapasztalatcsere értekezleten felvetődött hasznos agitációs szempontokul és akkor Pártunk útmutatásával emelkedik a termelés a gyárakban. Népnevelő elvtársak, használj álok fel a gazdag tapasztalatokat!