Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-16 / 189. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Lépési lentink előre Bankó elvtárs, népnevelő az alkotmány tiszteletére vállalta; Szeptember 4-re befejezi ezévi tervét H étfőn délelőtt a Megyei Bi­zottság útmutatásával, se­gítségével, a Megyei Bizottság kép­viselőjének jelenlétében a Viharsa­rok Népe pártrovata népnevelő ta­pasztalatcsere-értekezletet tartott. Az értekezleten a megyei üzemek párttitkárai, népnevelő felelősei, a legjobb népnevelők vettek részt. A népnevelő tapasztalatcsere- értekezlet újabb mérföldkövet je­lentett az agitációs munka meff- javitasíinak utján — és sok gya­korlati ismerettel gazdagította a részvevőket, — akik tanultak egy­mástól. Természetesen a lap párt­rovatának tagjai is rendkívül sokat tanultak az értekezleten az üzemek képviselőitől. Az üzemek párttit­kárai, népnevelő felelősei, népne­velők beszámoltak mindazokról a hatalmas eredményekről, melyeket a Párt útmutatásával, követve a mi példaképeinket: a szovjet embere­ket — elértek, szakadatlan harcban az osztályellenséggel. Az üzemek küldöttei elmondották, általában miként végzik a felvilágositó mun­kát üzemükön belül, tüzetesen be­számollak arról, hogyan végezték az agitációt, hogyan akarják vé­gezni a jövőben' az alap- bereme'éssel, a normarendezés- sel, a munka termelékenységének emelésével kapcsolatban. De mind­ezeken túlmenően feltárták mun­kájuk hiányosságait is és ezek ki­küszöböléséért feljegyezték a többi üzemekben folyó helyes és ered­ményt hozó agitációs módszereket, A z értekezleten részvevő üze­mi párt titkár, népnévélő e clös, népnevem elv társak közül ■^iültráo uufegyik felszólalt. Min­den hozzászólásból kicsendült, hogy vauiban csak a jó népnevelőd munka hozza mer/ a kívánt ered­ményt, a dolgozók felvilágosításá­vá!, az osztályellenség leleplezésé­vel jutunk el a magasabb terme­lési eredményekhez. S amikor az •Ívtársak beszámollak a népnév-élő­munkájukról, mindig kiemelték: »Eredményeket azért tudtunk el- •ésui. mert nem becsültük le a népnevelőmünkát, szétzúztuk az ellenség nyugtalanító és hazug hí­reszteléseit.« Nagy Sándor elvtárs például a MÁV békéscsabai íülő- házának párttitkára lényegében ar­ról beszélt: Az alapbéremelés, normarendezés kérdése — osztály- harc kérdése• az ellenséggel szem­beni kemény küzdelemben kell azt jól végrehajtani. Hogy az öntudat fokát tekintve, a munkásosztály sert teljesen egységes osztály, ép­pen a kommunista élcsapat jel- adata a: egész osztályt, az egész, dolgozókat nevelni, megértetni ve­lük, mennyire összefügg saját munkájuk az országépitéssel, a bé­kéért folyó küzdelemmel. S öltük arról is az értekezlet Z részvevői, hogy a koreai bét során a proletár iiJernaciona- iizmus szellemében milyen, kiváló eredmények születtek. De az ered­mények mellett elmondották a ko­reai héttel kapcsolatban a felvi­lágositó munka hiányosságait is. Sorra kerültek felszínre az igen jó agitációs módszerek, a fogyaté­kosságok. Nézzünk meg erre egy­néhányat. A Mezőhegyes! Cukor­gyárból Isaszegi György elvtárs elmondotta, hogy kezdetben csak általános béremelésről beszéltek, szinte el is feledkeztek a normák rendezéséről, nem mondták meg ■nyíltan a dolgozóknak, hogy a normák rendezése után esetleg elő­fordulhat egy-két üzemrésznél az — természetesen csak a kezdeti időben, egy-két napig —, hogy nem egészen érik el a száz szá­zalékot, —■ de azután persze »be­lejönnek a munkába« s túl is szárnyalják az uj normákat. El­mondotta Isaszegi elvtárs, hogy kezdetben el is hanyagolták az egyéni agitációt, — ezzel az el­lenségnek adtak teret, hogy a szak- szervezet az első napokban lema­radt: az alapbéremeléssel, norma- rendezéssel kapcsolóban nem vé­gezte el feladatát. Utána megjaví­tották az agitációt, a népnevelők egyéni beszélgetést folytattak a dolgozókkal, ők maguk mutatták meg a példát arra, hogy az uj normákat nemcsak lehet, — de a munka helyes megszervezésével túl is lehet teljesíteni. A jó népne- velőmunka eredményének hozta fel például Somogyi Pált is, aki 129 százalékra teljesítette az uj nor­mát, Pozsonyi Pál elvtárs a bé­késcsabai Kötszövő NV-ből (volt Bokka) elmondotta, hogy a nép­nevelők a helyi viszonyoknak meg­felelően végezték az alapbéreme­léssel, normarendezéssel kapcsola­tos népnevelőmunkát, elsősorban a népnevelőkkel beszélték meg a kér­déseket. Kiemelte Pozsonyi elvtárs, hogy a szovjet agitá:oroktól meg­tanulták: Csak akkor vezethet igazán já eredményre a nép­nevelők munkája, ha a nép­nevelők a szavak mellett a termelésben is példát mutat­nak, ha megfontolt és alapos egyéni agitációt végeznek a dolgozók között. Mi — mondotta Pozsonyi elvtárs — a népnevelők mellé pártonki- v üli dolgozókat is beosztunk és együtt végzik a felvilágositó mun­kát, a szakszervezeti bizalmiakkal. Az agitációt mi nem általánosság­ban visszük, mindig azon igyek­szünk, hogy a helyi viszonyokra alkalmazzuk. N agy Sándor elvtárs, a MÁV békéscsabai fűtőházából be­számolt arról, hogy tervszerű, szer­vezett és irányított a népnevelő munkájuk, ■— a népnevelők azok, akjk személyes példát mutatnak és éppen ezért eredményes az agi­táció. Elmondta Nagy elvtárs, hogy Mitykó Mihály népnevelő, vasesz­tergályos 350 százalékot ért el Kiemelte, hogy a jobboldali szoci­áldemokraták, klerikális reakciósok hazug mesterkedéseit, különböző hí­veit nyomban leleplezik, a felvi­lágosító munka vitelébe bekapcsol­ják a tömegszervezetoket is. Kü­lön kiemelte Nagy elvtárs, hogy nagy gondot fordítanak a népnevelők elméleti színvona­lának képzésére, — mert mint mondotta — a népnevelők vigy tudnak megfelelni az előttük álló nagy feladatoknak. Nagy elvtárs ' ismertette, hogy a faliújság milyen nagymértékben se­gíti az agitációt, » faliújságon ke­resztül a dolgozók épitőon bírálják egymás munkáját, kérdéseket vet­nek fel. Szólott arról, hogy a fali­újságban megjelent cikk nyomán nem egy dolgozó javította már meg munkáját. Külön felhívta Nagy elvtárs a figyelmet arra, hogy a népnevelők feladatuk meg­kapása után, az egyéni agitáció mellett — saját munkaterületükön nyomban kisgyűléseket tartanák, hogy a népnevelő értekezleteken épí­tően bírálják egymás munkáját. TJrbán elvtárs, a békéscsabai Ma­gasépítési NV-től arra mutatott rá, hogy náluk későbben kezdenek a felvilágosító munkához és ezért ke­vés az eredmény, milyen káros az: nem értékelik ki hétről-hétre, nem tudatják a dolgozókkal a jiranka- verseny eredményeit, nem tudatták eléggé alaposan a dolgozókkal az újítások jelentőségét. Urbán elvtárs hozzászólásából kiesendíilt: sokkal több eredményt értek volna el, ha jő felvilágositó munkát végeznek. Az éljersóg megszilárdítása szük­ségességét is kiemelte TJrbán elv­társ, elmondotta, hogy egyes épít­kezéseknél a tervezők akkor »mó­dosítanak«, az épületeken, amikor már majdnem készen vannak, ak­kor kezdenek bontani, mely jelen­tős pénzébe kerül a nép államá­nak. Az ellenség keze működik itt — állapította meg TJrbán elvtárs. M ézes Pál elvtárs, a MÁV bé­késcsabai fűtőházából kiemel­te, hogy az újító Sztahánov-moz- galom serkentésére milyen nagy ha­tással van az új norma. Említette például Mitykó Mihály népnevelőt, aki két esztergagépen dolgozik egy­szerre, hogy 1620 tonnával (ilyen »lég nem volt Csabán) Hatvan— Budapest felé tehervonatot indítot­tak, az eddigi 25—30 kilométeres menetaeljeseég helyett, átlagos 50 kilométeres menetsebességgel. Mi azon vagyunk, — folytatta Mézes elvtárs —, hogy minél jobban átvegyük a szov­jet sztahánovisták munkamód­szereit. Például Beké elvtárs, népnevelő, Panyi elvtársiak, a szovjet sztahánovista moz- . «pííiyveZetőnek irt levelet és kérte, hogy közölje vele mun­kamódszerét, milyen újításokat vezetett be mozdonyán. Újság­olvasásokat is tartunk és á ‘ cikkeket a helyi viszonyokra konkretizáljuk. Ami ser elolva­sunk cgy-egy brosúrát arról, miként végzik munkájukat a szovjet népnevelők, mi is át­vesszük azt és a helyi viszo­nyoknak megfelelően alkal­mazzuk. A koreai héten elért eredményeket mi megtartjuk és az alkotmányi műszak során továbbfejlesztjük, azon leszünk, hogy előbb befejez­zük munkáinkat. Az alkotmány je­lentőségének tudatosítását végez­zük, a népnevelők konkrétan iá- mutatnak arra, hogy itt a mi ja­vítónkban mit köszönhetnek a dol­gozók az alkotmánynak. Vandlik György elvtárs, a bé­késcsabai Pamutszövő NV-ből (volt Merkur) arra világított rá, hogy az üzemben milyen hatalmas ká­rokat okoztak a jobboldali szociál­demokraták: Bauer Eerenc műszaki vezető és társai, hogy az ellenség eltávolítása után emelkedik a ter­melés. Kiemelte, hogy a többterme­lésért munkumódszerátadási■ és öt­let napokat, újítási napokat vezet­nek be. Nyemcsok Pálnó elvtársnő, a békéscsabai Kötszövő NV-ből, (volt B-okka) arról beszélt, hogy a felvilágosító munkába bevonják a pártonkívüli népnevelőket is — a népnevelők egy-egy feladat el­végzéséhez kikérik a dolgozók vé­leményét. L akos András elvtárs, sztahá­novista, a Békési Téglagyá­rak NV békéscsabai telepéről (volt Bolin) arról beszélt, hogy feltét­lenül jobbá kell tenni a népnevelő munkát, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a* egyéni agifáriőra, a verseny állásáról állandóan tudatosítani kell a dolgozókat. Jó felvilágosítással elérik, hogy a dolgozók ne idegenkedjenek az újí­tásoktól, megmagyarázni az üzem­ben mindenkinek, hogy a többter­meléssel saját élete széppé válását, az ötéves terv megvalósítását se­gíti elő, védi a békét, segíti a sza­A megyei üzemek dolgozóinak képviselői táviratban jelentették Rákosi elvtársnak: augusztus 20- ra többet termelünk, alkotmányi műszakot alakítunk az eredmé­nyek fokozásáért. Ezt olvasták megyénk üzemeinek dolgozói a Viharsarok Népe első oldalán kedden reggel. Néhány órával a hír megjelenése után a Kötöttáru NV dolgozói már cl is határoz­ták, hogy mit ajánlanak fel az alkotmányi műszakra. A felaján­lásokból kiderül az is, hogy dolgozó népünk egy hatalmas, lé­pést tesz előre felajánlásával. Ed­dig egy-egy műszak alkalmával kampány szer Őség volt észlelhető üzemeinkben. Ez a kampánysze­rűség abbaii nyilvánult meg, hogy a műszak napjára tettek felaján­lást dolgozóink, utána pedig rá­tértek a rendes naui munka tel­jesítésére. Ma azonban más a helyzet. __ A Kötöttáru NV dolgozói már úgy határozlak, hogy felajánlásaik sokkal m?sz- szebbmeuőek legyenek az egynapi műszaknál. — Kiküszöböljük a kampány- szerűséget — ezt mondja Bankó Mátyás elvtárs, élmunkás, szta­hánovista. — Vállalom, hogy az új normát 4 százalékkal túltel­jesítem az alkotmányi műszak­ban. A minőséget pedig 2 száza­lékkal megjavítom. — Míg be­szél, szemét végigfuttatja a gépe­ken, nem észlel-e valami rend­ellenességei, nem szakadt-e el né­hány pamut- vagy cérnaszál. Gondosan vigyázni kell, nehogy hiba essék a kötött anyagban, mert ez a selejtet nem csökkenti, hanem emeli. Baukó elvtárs moz­gásából kivehető, hogy a bajt nemcsak észrevenni, hanem meg­előzni akarja. Ez segíti eleire a termelést, így tudja tervét minél előbb befejezni. Baukó elvtárs cl is határozza magát egy-kettőre, hogy évi tervének teljesítését is felajánlja az alkotmányi műszak. ra. Elhatározását tett követi s már mondja is: első évi tervemet pedig igyekszem szeptember 4-re befejezni. Ehhez az kell, hogy áz alko'iriányi műszak­ban elért eredményemet megtartsam, sőt tovább is fokozzam. A raseliel üzemrészben fino­man kattognak a kötőgépek. Ban­kó elvtárs gépe mellett műkö­dik Bakócz Magda elvtársnő kö­tőgépe is. Bakócz .elvtársnő sem tétovázik egyetlen pillanatig sem, hogy milyen felajánlást tegyen. «Csak éppen azt nem tudom, hogy az új normával, mert hét­fő óta azzal dolgozunk, mennyit kell teljesítenem.» Ez azonban nem akadály egy kommunista népnevelő számára. Bakócz elv- társnő már szalad is a norma- rendezőbe, megtudni, mennyi is az fí 1(M) százalékos teljesítmé­nye az új norma szerint. Vissza­térve 3 százalék túlteljesítést ajánl fel. Még megnézi a grafi­kont, hogyan is áll évi tervének Teljesítésével. Visszatérve röviden, de so- ka'inoüdöu'i ennyit mond: Egész évi tervemet, az stl- koim'tnyi műszakban elírt eredményem ni g óriásával, november elsejére befejez 111. Ivét név, két kommunista nép­nevelő példamutatása, hogyan kell a műszakok kampányszerű­ségét megszüntetni. Nemcsak be­szélnek, hanenvfiJöUúmuk, és utat is mutatnak arra. miként keli dolgozni azért, hogy minél’ Möbb kialakuljon szocialista társadalmi rendünk, minél jobban erősöd­jél; a békelábor ereje az imperia­lista háborús uszítókkul szem­ben. A megye dolgozói kövessék pél­dájukat és az alkotmányi mű­szákiján elért eredményeikéi hoz­zájuk hasonlóan vigyék tovább s úgy, mint ők, tegyek meg vál­lalásaikat. Sz. 1. badságukért, a mi ügyünkért har­coló hős koreai népet. Vincze János, a mezőhegyesi állami gazdaság gépműhelyéből, elmondotta, hogy igen komoly eredményekre vezetett náluk a szemléltető agitáció: a gépmű­helyben dolgozó egyik ember le­velet kajjott az amerikai megszál­lás alatt lévő Nyugat-Németor- szágból és leírta, hogy milyen mérhetetlen ott a nyomor. Ezt a levelet felolvasták a dolgozók­nak és konkrétan rámutattak ar­ra, mennyivel más a helyzete a dolgozóknak a mi országunkban, a népi demokráciák országaiban, mint azokban az országokban, ahol még mindig a tőkések van­nak hatalmon. E s így mondották el sorra az értekezlet részvevői azt, hogy miképpen végzik a felvilá­gosító munkát. A felszólalók kö­zül nem egy elvtárs mondta: «Ajánlom ezt a módszert, vegyék át az elvtársak, feltétlenül ered­ményhez vezet.» De ezt is so­kan kijelentették: «Ezt az agitá- ciós módszert mi is bevezetjük.» Nyemcsok elvtársnő kijelentette: «Tartsunk máskor is ilyen ér­tekezletet, cseréljük ki tapaszta­latainkat, sokat tanultunk egy­mástól.» De a felszólalók Jo­liiról Iák a Viharsarok N épe u. kaját is (csak a hiba az ve hogy nem eléggé) és lényegébe, azt kérték, fokozottabban, mint eddig, közöljük a jó agitációs módszereket. Az építő bírálatot ml köszönettel vettük és azon leszünk, hogy jobbá legyük a munkát. A népnevelő tapasztalatcsere» értekezleten komoly lépést let­tünk előre a felvilágosító munka megjavításáért. Azok az agitáci­ós módszerek, melyeket a fenik ekljcn leírtunk, lényegében meg­mutatják, miképpen kell végezni az agitációt, hogyan vezet az a megkívánt eredményhez. De egy« ben arról is szólt: további eredt« menyek érdekében feltétlenül szükséges a felvilágositó munka megjavítása, nagy feladatok mcf oldása’ vár az üzemi pártszervet zetekre. Az üzemek népnevelői a lkai« mázzál; munkájukban a tapaszta­latcsere értekezleten felvetődött hasznos agitációs szempontokul és akkor Pártunk útmutatásával emelkedik a termelés a gyárak­ban. Népnevelő elvtársak, hasz­nálj álok fel a gazdag tapaszta­latokat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom