Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-13 / 187. szám
6 VIHARSAROK NÉPE •• VÖRÖS CSILLAG (Jelenet arról, miként Iáit tagja a tszcs-nek Burján János 14 holdas békéssámsoni kdzépparaszt) Szereplők: Csetzkó Sándor, a fezcs párttitkára (fiatalember). Tas- si Sándor, Mácsár Antal és Boűzsár Janos, a tszcs három tagja (valamennyien középkorúak), Burján János 14 holdas középparaszt (idős ember). Színhely: a békéssámsoni »Vörös Csillag« tszcs irodája — bent oz este sötétjébe simult faluban. Az irodában barnára mázolt asztal, a fa ak mentén lócák, néhány szék. A fa’on képek: Lenin, Sztálin, K4- :osi elvtársiéi. Az asztal sarkán iratok és újságok. Az újságok tetején könyv, Solohov: »Uj barázdát szánt az eke« című műve. A könyv fedele már megkopott, sok kéz forgatta, sokan tanultak belőle. Az asztal mellett a tszcs párttitkára ül ás újságot olvas., A lócán, széken a tszcs jelenlévő három tagja ül ás beszélgetnek. Tassi Sándor.- (cigarettát csavar, lassan rágyújt): Szép az új hizlaldánk, örülök néki. Mácsár Antal: Az, ám. Én meg annak örülök, hogy megtaláltam a számításom a termelőcsoportban. Ruhafélét veszek, az is kell, meg 'abbeli is. Bodzsár János (feláll, egy-két lépést tesz előre, állva maiad): Megteheted te is, megtehetjük^ mind- annyian, van mibőL Tassi és Mácsár: Van, van ., ■ Párttitkár (feltekintve az újságból): A szovjet kolhozok példáját követve 6zépül az életünk elv- társak, sokan kezdik ezt meglátni minálunk, itt Bókéssámsonon is. Tassi Sándor: Vicsorgatják is a fogukat a környékbeli kulákok, a fene majd beléjük áll, olyan nagy icyekez-e suttogják mindenfelé a űa/.ugságukat (közben Bodzeár visz- szaül a lócára). Párttitkár: Igen elvtársak, minél erősebbek leszünk, annál jobban támad az ellenség mindenféle fondorlattal. Minekünk el kell mondani a tszcs-vel kapcsolatos igazságokat, azt, hogy lendül élőié az életupk. Tassi, Mácsár és Bodzsár (egyszerre): Jól mondja a párttitkár 8lvtárs. Burján János (most lép be az ajtón és megáll): Adj’ Isten. Tszc.s-tagok: Jó estét! Burján (pár lépést előre téve): Erre jártam, aztán bejöttem. Párttitkár (mosolyogva): Nagyon jól tette János bácsi, de üljön le (Burján leül a lócára a tszcs-tagok mellé). Burján: Borulás van, lehet, hogy lesz majd eső. Jól jönne. Tassi: Kéne még az eső, jobbá tenné a kukoricát. Burján: Aztán láttam, hogy jó volt a búzatermés a csoport földjén, meg az aratás is szépen lement, na, meg a búza is jóval többet fizetett itt, mint az egyénieknél. Na, meg az új hizlalda is sokat ér... Párttitkár: Gyarapodunk. Jó párezer forint jutott egy-egy tagra a félévi elosztáskor. Az egyikünk ru- 'házkodik belőle, a másikunk lábbelit vesz magának. Igaz, munkával, küzdelmek után jutottunk el eddig. Mácsár (közbeszól): Bizony nem volt könnyű útunk. Párttitkár: Jövőre még többünk lesz, minden évben több és több. Burján (széttárt karokkal): Hát hiszen semmi ellenvetésem nincs nékem a termelőcsoport ellen most már, mert a saját szememmel látom, hogy nem rossz dolog az. No-no, de hát csak mondom (kis szünet után). Mert ugye beszéltek itt a faluban sokfélét a csoportról, én se igen helyeseltem a tszcs-t. Valahogyan elhittem a sut- togást. Kicsit iszonyodtam a csoporttól, pedig azt se tudtam, milyen ott az élet. Na. nem azért, most már nincs ellenvetésem. Tassi: Az ember nem mindjárt lát világosan, mert ugye kétkedő. Különösen, ha a kulákok, meg a papok telebeszélik a fej it. Burján: (feszengve a lócánV. Tudjátok ti azt, milyen regi föld az enyém? Ott nőttem fel bennem sokat keresztüljártam már életemben, nem is vagyok rossz gazda... hisz tudjátok. Aztán az én tanyám, meg a földem szomszédos a t} földetekkel. Hát így módomban állott szemügyre venni a ti munkátokat. Figyeltük is jót a feleségemmel, már a kezdetitől fogva. Én is igyekeztem jó munkát adni 1 helyi szovjetek állandó bizottságai A szovjet ember nemcsak a szovjetek választásában vesz részt, hanem a szovjetek tevékenységében is. A helyi szovjeten „cl il izámos bizottság alakul. Ilyenek a 'azdasági, kulturális, népnevelési cs egyéb bizottságok. A bizottságok- ian a választott küldötteken kívül a választók is mint aktivisták dolgoznak. Az aktivistákat szakmai tudásuk szerint hívták be a bizottságokba és így elérik, hogy az időszerű problémákban, nem csupán a küldöttek döntenek, hanem maguk a választók is, akik szakmai tudásukkal, helyi ismereteikkel beleszólnak az ügyek intézésébe. A helyi szovjetek bizottságai a Tanácsok ülésétől függetlenül, havonként egyszér-kétszer összeülnek, hogy letárgyalják a felmerült kérdéseket. Az állandó bizottságok hatásköre igen nagy. Felülvizsgálják a vállalatok és intézmények működését, ellenőrzik, hogy jól működnek-e az iskolák és általában, szakmai ellenőrzést gyakorolnak, A helyi szovjetek állandó bizottságainak megszervezése a szovjet demokrácia diadala. Sehol a világon nem tapasztalható, hogy a pép ilyen közvetlen módon gyakorolhatna hatást az önkormányzat működéseié. Pénzjutalomban részesítik a hivatali újítókat A hivatalos lap pénteki száma közli a miuiszteitanács rendeletét az államigazgatás észszerűsitésének előmozdításáról. A ren’eLt bevezetője hangsúlyozza, hogy az államig; zg-atás minden dolgozójának köteles ege következetesen küzdeni a bürokratizmus ellen. A Magyar Népköstársas lg miaiszt jrtanácsa lehetőséget kivan biztosítani a kiváló dolgozók jutalmazására, akik munkakörükön túlmenően javaslatokat tesznek az ügyvitel egyszerűsítésére. Az észszorűsitósi javaslatok előterjesztőit — ha a javaslatok elfogadásra és bevezetésre kerültek — jutalomban lehet részesíteni. A jutalom összege 100—5000 forint. Észszorűsitósi javaslatot bármely államigazgatási szervnél elő lehet terjeszteni. a földnek, de hát hiába feszítettem meg magam, nektek csak jobb lett a termés, meg az sd kutya, hogy könnyebben ment a dolog. Beszélgettem a csoportról, bizony, megmondták nékem: na- csak, tán nem pislanlgat a csoport felé? Párttitkár: (az ásztalon lévő iratokat rendezgetve). Közösen, ösz- gzefogva, a gépek segítségével bizony, sokkal könnyebben boldogul az ember, mint egyedül. < Burján: Hát igy áll ez, de ugye én is régóta taposom a földem, az asszony is nagyon ragaszkodik hoz. zá, régóta megvan nékem az a, föld... De hagyjuk azt a földet egyelőre. Megkérdem már, hogy lépegetnek-e befelé a csoportba? ügy hallottam, jelentkeztek már többen, kérték a felvételüket. Úgy tudom, Mórocz István is belépett a csoportba. Hiszen mondom, nem ellenzem én a csoportot, na, de hát... Bodzsár: (beíebök ujjúval a levegőbe). Igen, közénk állt Mórocz István is, aztán Zöldi Imre, Rácz Ferenc, meg a többiek isi. Vagy húszán hozzájuk hasonlók a napokban. ✓ Párttitliár: Eljött valamennyi, beléptek a csoportba, könnyitenek a sorsukon. Amikor mi megalakítottuk a termelőcsoportot, minket is az a cél vezetett, hogy könnyesünk életünkön, egyikünk se bánta meg. Tudja jól, mit értünk el, de ez csak a kezdet. Burján: Hát magától lép be mindenki a csoportba, az biztos. Azzal van az ember, miért no könnyítsen az életén, ha erre mód adódik. Mácsár: Nyitva a jobb élet kapuja minden dolgozó előtt. Csak az utat kell felismerni, mely el-” vezet a jobb élet kapujához. Burján: Hát eljöttem én is ide,. erre jártam. Igaz, még el sem mondtam, mifélében járok. Párttitkár: (mosolyogva)'. "Ki vele János bácsi. Burján: (lassan, fontolgatva a szavakat). Nem azért mondom, de mégis: Ha egy olyan magamfajta ember, tegyük azt, be akarna lépni a csoportba, bevennétek-«? Tszcs tagok: (egyszerre). Miért ne... , Burján: (feláll helyéről, a párttitkár is). Hát eljöttem. Nem rossz az a termelőcsoport. Mondták nekem, ha egy magamfajta belép, semmije se marad a földjéből. Ni csak, hittem el akkor ezt, —• ebben tényleg van valami. De aztán nem hagytam annyiban, gondolkoztam rajta. Aztán rájöttem, hogy hazugság ez, mert ha egy, magamfajta parasztember belép á csoportba, sokkal több földje lesz neki, egyik gazdája lesz egy szép nagy közös gazdaságnak. Párltitkár: Józanul gondolkodik. Burján: (néhány lépést téve a párttitkár felé). Hát eljöttem. Pártiitkár: (a tszcs tagok is helyeslőén szólnak). Örülünk neki. Burján: Szóval úgy áll, meggondoltam, na, de hát kimondom... vegyetek be — belépek, itt csak jobb lesz.,. Párttitkár: (közellépve Burjánhoz). Biztos lehet ebben, mert a Párt akarja. Morvaj Sándor Ssuhe Bator9 a mongol nép hőse Huszonötéves a Mongol Ncpköetűrsasáy, Mik dp Íenin-Sztálin pártjának vezetésével az orosz proletariátus kiharcolta szabadságát it a szocializmus útjára lépett, Mongolia még a papok, földesurak és külföldi gyarmatosítók igája alatt nyögött. A mongol törtépelemneli azt a korszakát és későbbi dicsőséges harcait eleveníti meg a >Szuha Bátor« című film. A 19-es években vagyunk, amikor a túlnyomórészt pásztorok lakta mongol faluk felégetése, 3 gyilkolások és sarcok egyre nagyobb méreteket öltöttek. Ezekben a napokban érkezett haza szülőföldjére, Szuhe Bator, a mongol nép fia. Felismeri hazája és népe szörnyű sorsát, már az első napokban kapcsolatot keres a mongol kommunistákkal. Titokban szervezkednek és megfogadják, hogy életük árán is harcolnak Mongolia szabadságáért. A nép között csakhamar elterjedt a hír, hogy Szuhe Bator, itthon van és szervezi a harcot, értesülnek erről a lámák (mongol papok), főnemesek és a velük szövetkezett imperialista megszállok is. A mongol kommunisták elhatározzák, hogy valakit közülük Moszkvába küldenek Leninhez és a szabad orosz nép segítségét, kérik. A sorsolás során Szuhe Bator kapja a megbízást. Az hűséges katonájától, Gombával útrakel. Üldözik, meg is sebesül, de a nép rejtegeti és az egyszerű pásztorok segítségével eljut. az orosz határra. A film legszebb jelenete, unitkor Lenin és Sztálin beszélgetnek a mongol kommunistákkal, a mongol nép küldötteivel. Taná t tikit, gyakorlati útmutatást adnak és Lenin megigéri, hogy ha elérkezik az ideje, az orosz nép segíteni fogja harcukat. Szülve Bator hazatér és rövid idő alatt mozgósítja a jobbágyokat, pásztorokat, erős néphadsereget szervez. Lenin nevével harcbai-ndulnák. Egymás után szabadítják fel a falukat, városokat és már a főváros, Urgá felé közelednek. Itt Unger báró, a lámákkal szövetkezve, összegyűjti a szétvert fehérgárdista csapatok maradványait. De Szuhe Bator utasítására útjukba mindenütt kihalt falva Icát, kiszáradt kutakat találnak. A stép minden fegyvertforgató fia, v győzelmesen előrenyomuló néphadseregben harcol. Megjösi a kért. segítség is, a Vörös Hadsereg csapatai és együtt vívják ki a mongol nép szabadságát. Szuhe Bator és hűséges harcostársa, Csojbalszán vezetésével elfoglalják Ugrót. Felszámolják a lámák, főidőit tokosok, imperially ügynökök uralmát és a snongol nép megkezdi a szabad, áj eltel., építését. Sikereik nyomán egyre élesedik az osztályharc> a nép ellenségei aljas eszközhöz folyamodnak. A láma megmérgezteÜ Szuhe B<*-:* tort, a yiongol köztársaság miniszterelnökét. A haldokló Szuhe, ben ráljára, Csojbalszánra bízza a nép vezetését és örökül hagyja rá: »Észak felé tekints, ott van Lenin, olt van a szovjet nép.« A szovjet filmművészetnek ez az alkotása a mongol köztársd súg hősi múltját és szabadságharcát e’evcnili meg. Tudjuk, hogy a mongol nép azóta Csojbalszán vezetésével, a Szovjetunió segítségével sillerrel halad a szocializmus utján. Megfogadjak a mongol nép hősének, Szuhe Bátornak tanácsát. Példaképük és támaszuk a Bolsevik Párt. • • A »Szuhe Bátor« (mongol nép hőse) c. filmallíotás aug. 17-i késcsabai bemutatója kiemelkedő eseménye lesz megyénk kultm életének, hozzásegíti dolgozóinkat, hogy megismerjék a Mongol Nép' köztársaság dicsőséges harcát. önyvespoio Gergely Sándor: Farkasok Gergely Sándor novelláskötele a kiv áló 'író elbeszéléseinek legjavát foglalja magában. Valamennyi novella vezérfonala és eszmei magva: hűséges harc a munkásosztályért, az elnyomott népért. Bármelyiket is ragadjuk ki közülük, ezt a bátor odaadást tükrözik. Az illegalitásból rendőrkézre jutott, de csakis elvtársai bizalmatlanságai miatt szenvedő fiatal orvostól az öreg soff őrig, aki élete feláldozásával vezeti szakadékba a katonaaulókat, hogy megmentse elvtársait A felszabadulás előtt írt novellák hőseinek mindegyike él és harcol a dolgozókat kizsákmányoló és megnyomorító kapitalista rendszer ellen. Harcukban végigkíséri őket az a tudat, hogy ha ők egyénileg elpusztulnak is. a cél, amelyért küzdöttek, megvalósul. Ennek a meggyőződésnek * fénye világítja meg a legsötétebb időszak legkomorabb színekkel festett jeleneteit is. A Farkasok című megrázom* szép novellában is éppen a vad és könyörtelen ábrázolás erejében ott izzik a tarthatatlanság tudata mellett a felszabadulásba; vetelt lüt biztonsága. Ki kell emelni a »Vitézek és hősök« című gyönyörű elbeszélését« amely színdarab formájában már! magával ragadta a közönséget A kommunista író til lakozásai ezek! a novellák a kapitalista rend szén mindenféle elnyomása ellen. X faji, felekezeti, nemzetiségi éí elsősorban az egész dolgozó nép. elnyomása ellen e novellák ér*, dekfeszítő meseszövése, lüktet® tömör stílusa kivétel nélkül ler bilincseli az olvasót. Osxirover: Viharmadarak Osztrover a »Vihamnadarak« című művében azoknak az orosz munkásoknak az életét dolgozza fel színes történetek keretében, akik a szabadságért harcoltak1. Az elbeszélésekből megelevenedik elöltünk az orosz‘ forradalmi munkásmozgalom hajnala. Megtudjuk belőlük, hogy a XIX. század 70—80-as éveiben hogyan ragadtak zászlót a pn lakásosztály ‘élenjáró tágjai —első munkásfőrractaimárok. Küzdöttek a cári önkényuralom?, a gyárosok elnyomása ellen. Szfráf*. kokat szerveztek, niunkáskörö- ket és szövetségeket alakítottak. Róluk írta Gorkij: «Vihar! Vihar közéig I Vadul háborgó tenger fölött, villámok között büszkén lebeg a bátor viharmadár.« A. »Viharai odarak« részletesen tárgyalja Pjotr Alexejov, Viktor! Pavlovics Obnorszkij, SztyepáU Iíallumi és I’jotr Anyiszknovias Mojszojenko életének ^gy-egv szakaszát, a munkásosztály felszabadításáért vívott küzdelmei
