Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-09 / 183. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Falusi és üzemi népnevelők harci feladatai Békés megyében a cséplés befejezése ütőn a dolgozó parasztok tovább folytatják felesleges gabonájuk beadását. De itt mindjárt meg kell mondanunk, hogy falusi pártszervezeteink többsége csökken let te a terruénybeadással kapcsolatos népnevelő munka tempóját, azért, mert helytelenül azt gondolják: »Megy ez már magátok mint a karikacsapás.« A nép- neve'őmunka tempójának csökkentése és az ellenség erejének lebecsülése ezután is lemaradáshoz vezet. A terménybeadással kapcsolatos felvilágosító munka komoly fogyatékosságaival a bélmegyeri párt- szervezetnél is találkozhatunk. E falu dolgozó parasztsága— a rossz népr.eve'őmunka következtében — a hétfői jr'öntések szerint még csak 37 százalékban tett eleget terménybeadási köte'ezettségének. A fariban nincs Villám-tábla, nem ismeríetik a terménybeadást jól teljeúlő dolgozó parasztok neveit, nem semmisítik meg az osztály- ellenjág meg-inegujuló támadásait. Versenvhíradó nincs a népnevelők nemigen beszélgetnek dolgozó pű-jsaíokkaK Szinte hasonlóképpen törlénik ez Zsadányban is, dolgozó parasztok itt l\i százalékban, tellek eleget gabonáié elegük beadásának. Oka? A ku- lákok és klerikális reakciósok rémhíreit nem leplezik le alaposan a népnevc'ők, de meg rém érlelik a népnevelőknek, hogy sokkal jobban, mint eddig végezzék tuda- tlolgozó parasztokkal, mi a jelen- tgsiló munka jutat-az .alapbéremé-, losfgy'a* egyén, az eiszag, ä beké Tessel-^'norlmarendezéssel kapcsomegvétíé:« érdekeljen a felesleges gabona gyors beadásának. Bende József kulák azt. biresztelte és igy kelteit nyugtalanságot: »Azért siettetik úgy a gabona beadását, mert háború lesz, félnek az amerikaiaktól.« Bende kulák hazug hireszte‘ősének célját nem leplezték a népnevelők. :Vi ,denilvcgyháza dolgozó pa ras"; ,1 a helyi pártszervezet jó le'világosító munkája következtében a li. i napon i3r százalékra * ..ítélték a terménybeadást. Magyarok uiibc ; házán a kisgyülések melleit dönt} mértékben végezték az egyéni agitációt, működtették a verseny híradót, népszerűsítették a terménybeadásban é'enjárókat, a je'világoslló munkát minden alkalommal politika tartalommal töltött '■! ne<j. Nein bizakodtak el, még aki. sem an " a be- £_• üj'.‘'sb«úá.'víiiir .<1 járlak a száz száza'él. z. Összeírták azoknak a dolgozó parasztoknak nedveit, akik nem tettek eleget beadási köie'ezeltségüknek és szépszóval meggyőzték őket a beadás jelentőségéről. A magyardombegy- bázi népnevelő elvtársak mindig kicserélték egymással jó tapasztalataikat. A jó népnevelőmunka következtében minden dolgozó paraszt a faluban ilyenformán mondta: »Gabonafe'eslcgünk beadásával ma tatjuk meg, hogy követjük a "Párt útmutatását, he'ytálliink a Szovjetunió vezette békeharcban, iá gabona gyors beadásával segítjük a szabadságáéi t harcoló hős koreai népet.« Falusi pártszerve- . ze'.eink népnevelői kövessék a magy a rdombegyházi elvtársak agitá- ciós módszereit. A terménybe adás kérdése - politikai, harci kérdés. Falusi pártszervezeteinknek semmi okuk nincs az elbizakodottságra. Feltétlenül és elengedhetetlenül szükséges a ter~ ményboadóssal kapcsolatos népne~ velőmunka fokozása, az ellenség hazug híresztelésének leleplezése, merf csak ilyen módon fejezik be a falvak dolgozó parasztjai á terménybeadást augusztus 20-ra, alkotmányunk nagy ünnepére, ilyenformán tudják teljesíteni az alkotmányért, békéért tett vállaló, sukat. A terménybeadás mellett természetesen a népnevelők foglalkozzanak a tarlóliántás jelentőségének tudatosításával is. Elsők közötti feladata legyen a népnevlő elvtársaknak az, hogy jó politikai munkával elősegítsék a termelőcsoportok őszi fejlesztését, hozzájáruljanak ahhoz: minél több egyénileg gazdálkodó paraszt találja meg felemelkedésének egyetlen helyes útját, lépjen be a ter- melőcsoportba. Ezen a téren is fokozottabb munkát kell végezni! A népnevelő elvtársak tudassák a dolgozó parasztokkal, hogy vasárnap a megye minden községében tszcs-nap, majd ezt követően tszcs- bét lesz. Minden termelőcsoporttag tudassa a dolgozó parasztokká! eredményeiket, minden ts:cs-tag váljon az igaz ügy harcos agitátorává. v. igen fontos feladata a Az Üzemekben latban, leleplezve a megbúvó jobboldali szociáldemokraták és klerikális reakció mesterkedései.t Az alapbéremeléssel, pormarendezéssel kapcsolatban a megye néhány üzemének kivételével az üzemi párt- szervezetek nem végeztek alapos politikai munkát, nem értették meg a dolgozókkal, hogy mit jelent számukra az alapbér felemelése és a normarendezés. A Sarkadi Cukorgyár népnevelő és bizalmiértekezletén meg sem említették az alapbér felemelését, a normák rendezését. A sarkadi járási bizottságot is fe’elősség ter- he’i ezért. Gyulán, a tejporüzemnél is alig volt a minisztertanácsi határozattal kapcsolatban felvilágosító munka és az ellenség nyugtalan nitotta a dolgozókat. Kanyó La- josné, a klerikális reakció ügynöke izgatott a normarendezés és alap- béremelés ellen. Széltében-hosszá- ban azt hiresztelte: »Mindig hajszolnak bennünket.« Nem magyarázták meg a dolgozóiinak, hogy hajszáról szó sincs, azért beszél Kanyoné: ne sikerüljön a többtermelés, ne haladjunk előre, ne erősödjön Szovjetunió vezette béketábor. A Békési Téglagyárak NV békéscsabai telepén (volt Bohn) több népnevelő nem látja eléggé világosan, hogy mi a teendő az alapbéremeléssel, norm a rendezés sei kapcsolatban, —■ de a dolgozók egvrésze éppen a felvilágosító munka fogyatékosságai következtében nem ismerte fel a minisztertanácsi határozat jelentőségét.- ... , a felvilágosító ________ munka jobbatet ee azokban az üzemekben is, ahol már bevezették az alapbéremelést, normarendezést. Elengedhetetlenül fontos minden megyei üzemben az éberség fokozása, mert a jobboldali szociáldemokraták minden módon a nép és a béke ellen törnek. A békéscsabai Ruhagyárban például Papp József normás úgy próbált kártevést végezni, hogy tudatosan, helytelenül számította ki az u,j normákat. A pártszervezet ébersége azonban leleplezte és az amerikai halálgyárosok ügynökét eltávolították. A Ruhagyárban egyébként jól megszervezett népnevelőmunkát végeznek, a helyi viszonyokra alkalmazva, nem egy dolgozó túlszárnyalta már az uj normákat. | , ; Az alapbéremeléssel, normaren- dezéssel kapcsolatban sok még a tennivaló a megye üzemeiben, A felvilágosító munka megjavítására a népnevelői értekezleteken alaposan beszéljék meg a helyi viszonyokra alkalmazva az alapbéremeléssel, normarendezéssel, a «Koreai hétté!» kapcso'atos teendtkjt, cseréljék ki egymás tapasztalatait a népnevelő elvtársak. Számoljanak be a népnevelő elvtársak arról, milyen módon végezték a 'felvilágosító munkát, értékeljék ki3 mi volt benne a helyes és az esetleges helytelen. Alaposabban végezzék a népnevelő elvtársak az egyéni agitációt, — a szakszervezeti bizalmiakkal együtt — érjék el, hogy minden dolgozó tisztában legyen az alapbéremelés, norma- rendezés, a «Koreai hét» jelentőségével, Szüntelenül tanuljanak a szovjet agitátoroktól. S ha alapos ’ a-vüi.ontolt ieaz a . 'V1! ■'— gositó munka, leleplezik az ellenséget, minden dolgozó azt mondja majd: A laza norma nem lehet gátja előrehaladásunknak. Morvay Sándor. Milyen legyen a szakszervezeti funkcionárius »A Politikai Bizottság a SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében dolgozó kommunisták kötelességévé teszi:... Erősítsék a szakszervezetek kapcsolatát a dolgozókkal és küszöböljék ki a SZOT és a szakszervezetek munkájából a bürokratizmust.« (Részlet az MDP Politikai Bizottsá gának »A szakszervezeti munka egyes kérdéseiről« szóló határozatából), A szakszervezeti vezető feladata az, hogy mozgósítsa a dolgozókat a Párt politikájának megvalósítás sállá. Ez a politika a nép alapvető érdekeit juttatja kifejezésre, neveli a tömegekben a munkához való öntudatos kommunista viszonyt és a munkát a dolgozók hazafias kötelességének tekinti. Ahhoz, hogy a szakszervezeti vetető a Pált politikáját kellőképpen képviselje, mint Lenin mondotta, pontosan kell ismernie a munkások életét, hangulatát, fel kell ismernie a tömegek szükségleteit és meg kell nyernie a dolgozók határtalan bizalmát azzal is, hogy elvtársi magatartást tamásit irányukban. A gyakorlat azt mutatja, hogyannal eredményesebb munkát végezhet a szakszervezeti funkcionárius, minél szorosabb kapcsolatban van a dolgozókkal. A Bolsevik Párt .szilárd támasza a szak szerezet. A gyári szakszervezet igen jelentékeny erő, amely komoly befolyást gyakorol a vállalat egész életére és a munkások tömegeit vonja be a gazdaság irányításába. A szakszervezeti bizottság fő feladata éppen az, hogy irányítsa ezt az erőt, felhasználja a munka termelékenységének emeléséért, a jobb minősé-ért. az önköltség csökkentéséé t folytatott harc eredményessége érdekében. A szakszervezeti rfiprói-napra sok dolgozó fordul különlc j<> problémákkal. Egyesek tanácsot adnak, hogyan lehetne megjavítani valamelyik elmaradt részleg munkáját, mások kérésekEgy békési dolgozó poroszt a helyi tanácsokról Augusztus 6-án jelent meg a Szabad Népben az a törvényerejű rendelet, amely a helyi tanácsok választásáról szól. Pusztai János elvtárs, békési dolgozó paraszt nemcsak átolvasta, hanem át is tanulmányozta a rendeletet és a maga módján röviden meg is fogalmazta elgondolását. Megnézte, összehasonlította a múltat népi demokratikus köztársaságunk közigazgatásával. A múltban csak a virilisek, kulákok é3 az őket kiszolgáló, úgynevezett fej- bólintó Jánosok foglaltak helyet a községi képviselő testületben, éppen óigy, mint másutt. A felszabadulás után nagyban változott a helyzet ezen a vonalon, de nem tükrözte vissza kellőképpen a nép hatalmát. Felszabadulásunk első éveiben nagyon sok volt még, a már említettek száma a községi képviselő testületekben. Do a dolgozó nép kemény harca, kemény küzdelme nem volt hiábavaló. Ma már ott tartunk, hogy helyi viszonylatban is megválaszthatjuk a tanácsokat. Ez volt Pusztai János elvtárs, dolgozó 'paraszt elgondolása a rendelet olva- sása után. No, de hallgassuk meg Pusztai elvtársat, hogyis foglalja össze mondanivalóját a tanácsokkal kapcsolatban: — En csak azt mondom, ahogy látom. Az az elgondolásom, hogy a tanácsok megalakításával nagyobb horderejűvé válik dolgozó népünk kezében a hatalom. A tanácsok megválasztásával, majd megalakításával szorosabban dolgozó népünk kezébe kerül saját sorsának intézése, Véleményem szerint a tanács a küsség legnagyobb tSmegszervezets — Eddig az volt a helyzet, hogy a községi képviselőtestület határozótestület volt. A végrehajtó szervet pedig a községi elöljáróság és a tisztviselői kar töltötte be. Ifa a határozó és végrehajtó szerv között nézeteltérés volt, ez a dolgozók ügye elintézésének rovására ment, az ügy lassúbb elintézést nyert. Sok esetben a Pártnak kellett kemény bírálattal kiegyenlíteni az ellentétet. A tanácsok megalakulásával ez a viszony megszűnik, mert a tanácsok egyben határozó és végrehajtó szervek is. Nem utalhat, mint eddig, egyik szerv a másikra. Aki határoz, az végre is kell, hogy hajtsa a határozatot a dolgozó nép javára. Ebben látja Pusztai elvtárs az ügyek gyorsabb és gondosabb elintézését. Egyszerű dolgozó paraszt Pusztai elvtárs, de a Párt tanította, nevelte, így formálódott olyan emberré, aki törődik sorsával, de nemcsak a magáéval, hanem minden ^dolgozóéval. Ezért látja jól és helyesen a helyi tanácsok megalakításának kérdését Pusztai János elvtárs, dolgozó paraszt. (Sz. I.) Az MDP békéscsabai városi párt- szervezetének telcfonszúmai: 20-70, 21-96 kel' és panaszokkal 'fordulnak a bizottsághoz. A szakszervezeti vezető legfőbb kötelessége az, bőgj) 'figyelmesen meghallgasson minden hozzá fordulót, egyszerűen, közvetlenül beszéljen vele, hallgassa meg tanácsait. Ä legcsekélyebb bejelentés is fontos lehet a vállalat vezetése szempontjából. A bolsevik vezető egyik leglényegesebb jellemvonása, hogy a kicsiben- is meglátja a nagyot. Kt tagadhatná, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok, köpött vannak olyanok, akik elmaradtak az élettől, akik r.em eléggé képzettek elméleti vonalon, vagy akik régi módon élnek. ' Vannak, akik nem veszik észre a támogatást kívánó új jelenségeket és nem segítik azokat. Ilyen vezetőt rajzol meg Panova: «Fehéren izzik az acél» című regényében. Uzbecskin — igy hívják az említett szakszervezeti vezetőt — elmaradott ember, ideológiai éa kulturális színvonala alacsony. Érthető, ha a dolgozók problémáikkal nem szivesen fordulnak hozzá. Előfordul az is, hogy jő aktivisták, mi'iclyt teválasztják őket a szakszervezeti vezető szervekbe, abbahagyják a tanulást, nem érdeklődnek többé a terme és kérdései irár.t, elszakadnak dolgozó társaiktól. Az ilyen szakszervezeti vezetők aztán megelégednek azzal, hogy, elmondanak egy-kót beszédet $ szocialista verseny hasznosságáról, a vezetésben pedig csak fecsegéssel, vagy papiros in tézkedéseldceJ vesznek részt. Egyes szakszervezeti vezetők azt, képzelik, bogy a versenyt operativ módon vezetni annyit jelent, mint rendszeresen összegyűjteni a kötelezettségvállalásokat és a határozatokat. Pedig korántsem ennyiben áll a szakszervezeti funkcionárius 'feladata. A verseny operativ vezetés© azt jelenti, hogy meg kell ismerkedni a konkrét termelési kérdésekkel, a dolgozók erőfeszítéseit, az alapvető termelési kérdésekre kell irányítani, ossza kell 'foglalni és ki kell értékelni az élenjárók tapasztalatait, gondoskodni kell e tapasztalatok elterjesztéséről és a munkarerseny állandó ellenőrzéséről. A szakszervezeti funkcionáriusoknak emlzkezetüiíje kell vtsniök Sztálin elvtirsnak azt az útmutatását, hogy a városban mm lehet vezető az, aki nem ismeri az ipart, a munkások életét és aki nem hallgatja meg a munkások kívánságait. Néni lehet sikeresen vezetni 6 szakszervezeti munkát, ha a vezető nem emeli szakadatlanul ideológiai színvonalát, nem ismerkedik meg minden részletében a szocialista versennyel, nem foglalkozik a politikai gazdaságtan kérdéseivel, a munkabérek rendszerével és a műszaki tervezed gyakorlatával. Természetesen semmifajta iskpl4 nem helyettesítheti az élet, a gyakorlat tapasztalatait. De a gyakorlati feladatok megoldása meD lett szükséges az ideológiai színvonal állandó emelés© is. A marxista-leninista ideológia nem választhat} küiön a gyakorlati munkától, sőt éppen a gyakorlati cselekvés vezérvonala. A szakszervezeti funkcionárioí csak akkor töltheti be 'feladatát, ha a Párt iránymutatását követi és operativ módon foglalkozik a dolgozók problémáival, ha gyakorlati tevékenységét egybekapcsolja ideológiai színvonalának szakadatlan emelésével és ha bolsevik szenvedői yosscggel törekszik a gyakorlati munkájában felmert 15 nehézségek leküzdésére.
