Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-09 / 183. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Békési Téglagyárak NV békéscsabai telepének népnevelői: Élűre az alapbéremelés, normarendezés sikeréért! ‘A Békési Téglagyárak NV bé­késcsabai üzemének (volt Bohrt) présházában cserépnek, való agyagot szállít a futószalag. Győri Gézámé egymás után emeli le a futószalagról az agyágtömböket. Percnyi szabadidő következik. —* Mi a viéménye az alapbér emeléséről, nórmar ende zésről? Györiné szinte közömbös vá­lasza nem késik: — Nekem mindegy, nem is ér' lem alaposai, mit jelent. A pártszervezet De vizsgáljuk meg, mit tett a gyárban az üzemi pártszervezet, szakszervezet, vállalatvezetőség az alapbéremelés, normarendezés je­jobb, ha többet termelünk. Emlé­kezzen rá: ahogy emelkedett a termelés, úgy szépült az életünk. A Párt most is —- mint mindig — helyes utat mutat.« — Hát ez csakugyan így áll — helyeselt Tóth —, de kevesebb lesz a fizetésünk. — Igen — fe'eh a népnevelő — kezdetben egynéhány, üzemrész dolgozói kevesebbet keresnek, de néhány nap elteltével már teljesiti minden igyekvő, öntudatos mun­kás az uj normát. Nem hiszi? Ol­vassa el az újságot, ott név szerint is megvan, melyik üzemben, me­lyik dolgozó szárnyalta túl az uj normát. Persze, az ellenség min­dent összehazudik, a jobboldali szociáldemokraták, klerikális reak­ció uszályába kerültek itt is sut­tognak. így mondta sorjában a népne­velő és Tóth megértette, miről van szó. Kelemennéhez hasonló­an, nem is kevesen a népnevelők közül — több szakszervezeti bi­zalmival együtt —> megmagya­rázták az alapbéremelés, norma­rendezés jelentőségét. Mind több dolgozó kezdett világosan látni. Az új normák megállapítását — vele párhuzamosan lermésze- lesen a felemelt alapbérek kiszá­mítását — már. sok nappal ez­előtt megkezdte a brigád. A párt- szervezet ezt a munkát állandóan syemmeltartja. Szervezetlenség — néhány népnevelő nem tudja lentőségének megmagyarázásával kapcsolatban. A termelési értekez­leten is foglalkoztak a kérdéssel. Igen komoly hiba volt, hogy. Pa­taki elvtárs, vállalatvezető nem a Ivo'yi viszonyokra alkalmazva be­szélt, az alapbéremelés, normaren­dezés szükségességéről. Igaz, a ter­melési értekezleten nem egv önIu- datos dolgozó — például Szabó II. Mibályné — mutatott rá: »A laza norma e’lcnségünk, szükséges az uj norma, de. tegyék szervezete ichbé a munkát.« Azután a pártszervezet népne­velői, a szakszervezeti bizalmiak gyűltek össze és megbeszélték a ténniva’ókat. Megindult és kélség- te'en eredményeket Között a fel- világositó munka. © 31 égni agya rázxa a népnevelő 'Ke einen Györgyné elvtársnő, népnevelő Tóth János téglalera- kóval is beszélt. Tóth János bi­zony mikor először hallotta az alapbéreme'ésl, normarendezést, rossza'óan megcsóválta a fejét. De he'emen elv társnő szép szóval be­szélt hozzá: »Magunkat csapjuk bé. ellenségeivé válunk á békénél;, a szabadságukért harcoló koreai népnél;, ha eltűrjük a laza nor~ mákat. Tökéletesedéit a munka- módszer, nem lehet gátja a fejlő­désnek a laza norma. Nekem is két kis családom van és úgy ér­zem, értük is hozták a rendeletet. Meg csak akkor lesz nekünk is Újítási lapaszlalatcsere-érle- kezlelre jött hozzánk a horto­bágyi állami gazdaság Mi) főből álló újító csoportja, hogy még jobban kiépítsék az újítási moz­galmat a két gazdaságban. Az újítók, először az ótnező- hegyesi gazdaságot látogatták meg, ahol tanulmányozták a te­henészetben működő Szovjet­unióból kapott fejőgépeket, a bikajárlalót és a kovácsműlielyt. A kovácsműhelyben mindjárt át is vették Limezner István ko- vácsmester két újítását, a pat­kók áeélozási módját és a pat­kósarok menetének kifúrására készített gépet. Megnézték a fésűs merinói juhokat, a barom­fitelep keltelőgépét, a műszaki Az eredmények mellett komoly hiányosságok is akadnak. Nem zúzták szét teljesen az alapbér- emeléssel, normarendezéssel kap­csolatban az ellenség állal elröp­pentett hazugságokat. Nem ma­gyarázták meg minden dolgozó­nak a minisztertanács határoza­tának jelentőségét, kevés egyéni agitációt végeznek a népnevelők. A dolgozók egy része éppen ezért nem látja az alapbéremelés, nor­marendezés jelentőségét. Népne­velő js akad még, aki nincs tisz­tában a kérdéssel. Például Petri Andrásné, népnevelő is azt mond­ta: «Majd meglátjuk, milyen lesz (az alapbéremelésre, normaren­dezésre értette), nem igen beszél­tünk róla a dolgozóknak.» Szervezetlenség is uralkodik az üzemben. Egy példa: hétfőn dél­előtt közel három óra hosszat «álltak) a téglaprések (a présál­lás szinte minden nap előfordul), mert az abrámoló kotrógépet (a használhatatlan földet távolítja el) nem állították üzembe ott, ahol kellett volna. Ezért, a szer­vezetlenség következtében, leg­alább lő ezer darab téglával gyártollak kevesebbel a hétfői napon. Ezért elsősorban felelős­ség terheli a vállalatvezető elv- társat — de felelősség terheli az üzemi pártszervezetet is, mert üzemben lévő kombájnokat, a szovjet ötös fűkaszálót, a ser. tésfiaztatót és a méntelepet. A gazdaság megtekintése után* a tapasztalatcsere alkalmával ész­lelt dolgokat és a hibákat kiér­tékelték- A kiértékelés alkalmá­val megnézték az újítás admi­nisztrációját is, melyből kitűnt, hogy a mezőhegycsi állami gaz­daságban 49 újítási javaslat fu­tott be s ebből huszonnégyet be is vezetlek. A tapasztalatcsere a Szovjet­unióból kapott sztahanovista ta­pasztalatcsere alapján folyt le. Mindkét gazdaság részére érté­kes gyakorlati tapasztala tokát nyújtott. Holubán Réla, Mezőhegyes. nem nézték meg igen alaposan ezt a kérdést, pedig az alapbér- emelési, normarendezést helyes munkaszervezés nélkül jól egyál­talán nem lehet végrehajtani. 11a szervezetlen a munka, hiába az öntudatos dolgozók erőfeszítése. * Itt a gyári kapu mclletl a párt- szervezett faliújsága. Sok rajta az április 28-án írt cikk. Pedig mi­lyen hasznos lenne, ha a faliúj­ságon keresztül elmondanák a dolgozók — sőt a hangos beszé­lőn keresztül is —, hogy mit jelént nekik az alapftéremrlésj normarendezés, hogyan jöttek rá jelentőségére. S a következő héten nn'fr a felemelt alapbérrel, új normák­kal dolgoznak a gyárban. Elvtár­sak, téglagyári népnevelők, sok .még addig a harci tennivalótok, sőt azután is. Előre az alapbéremelés, nor­marendezés sikeréért! Morvay Sándor Utazzék, küldje áruját MflSZOVLET REPÜLŐGÉPEN Hétköznaponként: 9.50 ép ind. Békéscsaba érk. Jh 9.40 10.40 Nf érk. Budapest ind. ^ S.50 A reggel feladott árut aznap házhoz szállítjuk. Filléres díjtételek: Békéscsaba—Budapest 50 fill. Békéscsaba—Győr 80 fill. Békéscsaba—Miskolc 90 fill. Békéscsaba—Pécs 100 fill. Békéscsaba—Siófok 80 fill. Békéscsaba—Szeged 90 fill. Bcsaba—Szombathely 100 fill. kilogramonként. Jegyeladás, árufelvétel és felvilágosítás: MASZOVLET UTAS- ÉS ÁRUFORGALMI IRODA Békéscsaba, Sztálin-úl t. szám. Telefon: 20—97. Az MDP békéscsabai városi párt­szervezetének telefouszámai: 20-70, 21-96 Tapasztalatcsere látogatás a mezőhegyesi állami gazdaságban Moszkvai élményeim Nagyszénás, a parasztdelegáció tagja. Irta: Sutyinszki András, 1950 július 19-én gördült lie vonatunk az óriási üvegcsarnokú moszkvai állomásra, ahol a Szov­jetunió mezőgazdasági minsztériu- mának küldöttei várták delegáción­kat. Az üdvözlő beszédre Erdei Fe­renc, delegációnk vez3tője vála­szolt, mely alkalmat a szovjet ri­porterek igyekeztek megragadni és ■filmfelvételeikkel öiokították mega számunkra oly nagy jelentőségű eseményt. A fogadtatás után el­hagyjuk a pályaudvart és beülünk az állomás előtt lévő — reánk várakozó — gyönyörűen berende­zett trollevbuszokba, melyek való­sággal repülnek velünk a Metro- pol-szállóba. Alig, hogy leteleped­tünk, ismét a szovjet vendéglátó­ipar dolgozik, mely az eddigieket felülmúlva, ismét hatalmas meny- nyiségű és minőségű vacsorával és cigarettával lát el bennünket. Utána kilátogattunk a városba, mely alkalommal .sok feltűnő dol­got tapasztaltunk. Láttuk a nagy- erejű szelíd Moszkva folyót, me­lyen a különböző hajók egymást követően siklónak. Láttuk a Kremlt, gyönyörű bástyáival és azt díszítő Tubinnal ékesített vö­rös csillagokkal. A Kremlben él és dolgozik a világ ‘ békeszerető né­peinek vezetője, Sztálin elvtárs. Láthattuk a hatalmas márvány­ból készült .Lenin ereklyét, a Le­nin mauzóleumot, melyet mi is meglátogattunk. Megható és fél- emelő volt látni a nagy férfinak az eleven 1 valóságát, aki a világ egyhatodán győzelemre vezette a munkásosztályt. Az ő művét leg­jobb munkatársa és legjobb tanít­ványa, Sztálin elvtárs vezeti to­vább. Arra gondoltunk, hogy mi is szabadságunkat,. földünket, felsza­badulásunkat. életünket. Leninnek és Sztálinnak köszönhetjük. Többször sétáltunk a moszkvai utcákban. Feltűnő a moszkvai ut­cának az ember rengetege. Az em­berek egyszerűen, tisztán vannak öltözve. Mindenki nyugodtan megy a dolga után. semmi tolongás nincs az utcán. A rengeteg gépjármű­nek a felét nők vezetik, minden munkaágban ott találjuk őket. Egy másik világhíressé", a föld­alatti villamos, melyet Metro néven ismerünk. Ezt. is általában nők vezetik. Csábitó Moszkva üzletei­nek kirakata, telve vannak az üz- lotek mindenféle közszükségl: ti cikkel, melyekben olcsón és gyor­san szolgálják ki a vásárló kö­zönséget az üzlet dolgozói. Majd sor kerül Sztálin elvtárs születésnapjára .érkezett ajándék- kiállításának meglátogatására. Itt vannak a népi demokráciák, az im­perialista elnyomásban sínylődő né­peknek és a Szovjetunió népeinek ajándékai. Ezek az ajándékok' kü­lönbözőek, sokfajta formál au sora­koznak egymás mellett. Minden ajándéktárgy a népi szokások sze­rint szimbolizálja a szeleteiét és ragaszkodását Sztálin elvtárs iránt. Külön meg kell említeni a kínai nép ajándékát, azt a gyönyörű szép gyümölcsfát, amely háromezéiévig él hosszú életet kívánva vele Sztá­lin elvtársnak. Megható volt nézni különösen a francia dolgozók ajándékait, me­lyek harcos üdvözletüket és ragasz­kodásaikat fejezik ki Sztálin elvtárs iránt. Egy kis olasz gyermek, akinek apja elpusztult, apjának látja Sztá­lin elvtársat és sok jó egészséget és hosszú életet kíván, csókjait küldi. Ezeket követte a szovjet mező­gazdasági minisztérium fogadása A mezőgazdasági kollégium veze­tője tartott üdvözlő beszédet. Hang­súlyozta, hogy a szovjet kormány mindent megtesz azért, hogy iiá­ink jól élezzük magunkat és min­dent megtesznek, hogy megismer­jük, amit csak a amink. Ismerteti, hogy a gépp'ité« alap­ján három, négyszere- emberi mun­kaerőt, taka'itanak meg és hogy a gépesítés alapján termésátlagaik ál­landóan emelkednek. Az áTat.‘.enyé­szetük a legutóbbi éviién 2ő szá­zalékkal emelkedett. A mező a Ma- sági munkát 99 százalékban a szo­cialista mezőgaz la-ági gójiok yégr*-, zik. a traktorok, kombájnok és Sztál Ínyetek. Megemlíti, hogy a traktorállomások a a ivető bázisai » kolhozépítésnek és hogy a traktor- állomás központja a falunak. Beszámol arról, hogy hat a’inas eredményeik elérő ében irányt adó az, hogv tudósaik együtt dolgoz­nak a kolhoz} arasztokkal. Ezért tudják könnyén alkalmaim a tu­domány vívmányát, bármilyen munkaágl au. Munkájuk eredmé­nyeiért, érgy a tudósokat, mint az egyszerű munkátokat jutalmaz­zák. A szovjet emberek az elért eredményekkel nem elégszenek meg, a tudósok és munkások állan­dóan azon dolgoznak, hogy minden munkaágban fokozzák a: eredmé­nyeket, az egész ha a javára. Megemlíti még, hogy hatmillió hold vódőerdősávot létesítenek. Ez­zel is elősegítik magasabb ' termést?® hozamukat és a: időjárás szeszélyét korlátozzák. Befejezésül kívánja, hogy sok tapasztalatra tegyünk szert, hogy otthonunkba hazatérve dolgozó pa­rasztságunknak ta íul irányainkat átadhassuk és dolgozzunk orszá­gunk és a szocializmus építésén. 161 dolgoztunk, gazdagok vagyunk Csoportunk valamennyi tag­ját öröm tölti el, amikor össze­egyeztetjük a mostani életünket a régi cselédsorssal. Alig egy éve folytatunk közös gazdálko­dást, máris hatalmas fejlődést értünk cl minden téren. Az idén. a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól termett földünk s csopor­tunk minden tagja boldogan ve­szi ál a neki járó részt a kö­zösen megmunkált föld bőséges terméséből. Minden tag az el­végzett munkaegység arányában részesül- Én. 150 munkaegységet dolgoztam, ezután a részesedé­sem 42 mázsa búza, i4 mázsa 02 kiló árpa. Ebből idáig már megkaptam 0 mázsa búzát, 4 mázsa 38 kilő árpát és 2822 forintot. A többit majd a vég- elszámoláskor kapom meg. Nincs gondom semmire, családomnak jut bőven ruházkodásra is. Államunkkal szemben is tel­jesíleítük kötelezettségünket, beadási kötelezettségünk 800 mázsa volt búzából, ezzel szem­ben’ eddig 1400 mázsa búzát és 100 mázsa árpát adtunk be. Minden feleslegünket átadjuk a nép államának, hogy minél több kenyér jusson a munkásoknak^ Egyénileg dolgozó paraszltár- saink látják a társas gazdálkodás hatalmas eredményeit. Sokan el­határozták, hogy néni kínlódnak a kisparcellás földeken, hanem szövetkeznek ők- is- Jövőre még jobb munkát végzünk, mert mindannyian világosan látjuk, hogy magunknak dolgozunk. Múrócz János »Dózsa« tszcs, Orosháza. OLVASD a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom