Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-06 / 181. szám

Ma képes melléklet, meiy bemutatja: kik járnak éten, kik maradtak el a begyűjtésben 1950 AUGUSZTUS 6, VASÁRNAP Ara 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Új normákkal szocialista fejlődésünkért H Szovjetunió ragaszkodik althoz, hagy a Biztonsági Tanács a béke útjára és a koreai kérdés rendezésének útjára térjen Malik beszéde a Biztonsági Tanács augusztus 3d ülésén Megyénk üzemeiben egymás után történik meg az új, helyes nor­mák bevezetése és az alapbérek felemelése a minisztertanács hatá­rozata alapján. Jóval a határozat megjelenése előtt már igen sok dolgozó követelte megyénkben is a régi normák felülvizsgálását, az újak megállapítását. Ahogy' azután napvilágot látott a minisztertanács határozata, az öntudatos dolgozók örömmel üdvözölték és felismerve feladatukat — a kommunistákkal az élen —, erőteljes felvilágosító, tudatosító munkába kezdtek, hogy megvívják az első csatát: megér­tessék a dolgozók széles tömegei­vel a határozat végrehajtásának döntő jelentőségét. így kezdődött és folytatódott a szívós felvilágo­sító munka ott, ahol az üzemi pártszervezet, karöltve az üb-vel és a vállalatvezetőséggel, jól irá­nyította az agitációs munkát. Volt azonban olyan üzem — mint pél­dául a békéscsabai Barnevál —, ahol a kezdeti lendület alábbha­gyott és ezt kihasználta az ellen­ség. lvanyó Lajosnó — aki köz­ismert klerikális beállítottságáról — legyre jobban kezdett bújtogatni az új normák ellen, mondva: «Min­dig csak többet kell -dolgozni, a bér meg kevesebb.» Az üzemi párt- szervezet még idejében felismerte a veszélyt és a népnevelőkön ke­resztül leszerelte az ellenséges tá­madást. A többi üzemekben is a népne­velők, leleplezve az ellenséges buj- togat ásókat, leleplezve a megbúvó jobboldali szociáldemokraták mes­terkedéseit, a klerikális reakció ügynökeinek áskálódását, így ki­vágva a fekélyeket: megteremtet­ték a normarendezés sikerének egyik fontos előfeltételét. Így jött el az első nap, amikor három bé­késcsabai üzemben: a Ruhagyárban, az István-rnalomt an és a Bame- válban új normálján kezdték meg a munkát a dolgozók. A Ruhagyárban óráról-őrűra ki­értékelték az eredményeket. A dol­gozók nagy lelkesedéssel láttak ne­ki az új normák teljesítésének és már az első műszak alatt megmu­tatkozott, irogy az új norma mi­lyen komoly ösztönző hatással ran a nrunkavereenyre. Az eredménye­ket mindenki tudta, mindenkivel közölték azokat. Nemsokára futó­tűzként terjedt el a hír, hogy a négyes szalag versenyre hívta ki az ország valamennyi ruhagyárá­nak üzemrészeit, ahol kétrészes munkaruhát készítenek. Vállalták, hogy augusztus lö-ig 110 száza­lékban teljesítik az új normát! Ehhez csatlakozlak a többi sza­lagok is és megindult a verseny új, nagyszerű lendülettel. A gya­korlatban bizonyosodott be a dol­gozók előtt, saját munkájukon ta­pasztalták: az új normák fellendí­tik a versenyt, szocialista munka- versenyre ösztönöznek. Egyénileg is szép eredmények születtek már az első napokban. Niedermayer Má­ria ifjúmunkás a laza normában dol­gozva 16 munkadarabot készített, ma pedig, az új norma mellett hu­szonkettőt! Az ellenség azonban a Ruha­gyárban sem alszik. Az egyik sza­lag munkájában nemrég »érthetet­len« visszaesés kezdett mutatkozni. A kivizsgálás során kiderült, hogy a jobboldali szoc.dem-ek uszályába került dolgozók, Szlanesik István, Pázsa István és a többiek, bújto- gattak az új normák ellen. A párt- szervezet felismerve az ellenség ak­namunkáját a népnevelőkön ke­resztül harcba indult az ellenség felszámolására, harcba indult az új normák teljesítéséért. A jó felvilágosító munka ered­ményének tudható be az is, hogy a gyár szabászati dolgozói vál­lalták, hogy évi tervüket decem­ber 15-ig befejezik. Es egészen biztos, hogy teljesítik vállalásukat, ha eddig elért eredményeik to- vábbl'ojlosztésóre törekednek. Jelen­leg 95—1114 százalékos teljesít­ményi ion dolgoznak az egyes sza­lagok, de ezt az eiedményt to­vább lehet fokozni! A békéscsabai Bameválban erő­sebben nyilvánult meg az ellen­ség hangja, az, hogy a reakció igyekezett saját szájíze szerint »ma­gyarázni.« az alapbéremelést és a normaiendezóst. A népnevelő mun­ka ki-ki hagyott — ebben gyöke­rezik az, hogy az ellenség meg­találta a réseket és támadott. Az új normák bevezetésekor nagy hi­ba volt az, hogy nem ismerték úgy mint a ruhagyáriak az első órák eredményeit, a dolgozók magukra maradtak, ueui tudták, hogyan áll­nak az új norma teljesítésével? Ez hiba volt és 'felismerte a pártszervezet is és kiértékelték az eredményeket. A dolgozók ettől kezdve, napról-mapra ismerték el­ért teljesitmcnyszázalékukat. Vilá­gosan látják: hogyan tudják telje­síteni az új normát,. A népnevelők feladata, hogy nemcsak szóval, ha­nem jó példamutatással is bebi­zonyítsák azt, bogy annál is jobb eredményeket el lehet érni, mint ahol most tartanak. Kovács Judit 179 százalékot ért el, ami munkája termelékenységére nézve magasan jobb eredmény, mint a laza nor­mával elért 207 százalékos eredmé­nye, amit nem nagy igyekezettel ért el. Általában a Barneválban egyre javulnak a normateljesitéeek százalékai, amióta a pártszervezet szorosabban a kezébe vette az agi­táció irányítását. Hiányosságok azonban még most is vannak, 'fő­leg az egyéni agitáció vonalán. A népnevelők egy része könnyen kezeli, le is becsüli a népnevelő­munkát. Úgy gondolkoznak ez elvtársak: «Majd meglátjuk, nd lesz a fizetéskor, aztán ha kell, majd agitálunk, hogy a csökkenés csak átmeneti.» Ez teljes mér­tékben helytelen. A szovjet agi­tátoroktól megtanulhattuk, hegy a folvilágositó munkát egy porcra sem szabad könnyedén kezelni, mert minden rést kihasznál az el­lenség P A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy a rendelkezéseknek nem célja az, hogy a bérek ál­talánosan csökkenjenek, ezért 'fel­emeli a normák rendezése nrol- lott az alapbéreket. így a bérek nem jelentősen és csak átmeneti­leg csökkennek. Ennek komoly jelentőségét lát­ják inár az István-malom dolgozói, főleg a nehéz tesimunkát végző rakodómunkások. Az első néhány napon, ahogy az új normában kezdték meg a rakodást, nehe­zen ment a dolog, nehezen ment u norma teljesítése. Dohogás, elé­J. Malik, a Szovjetunió kép­viselője a Biztonsági Tanács augusztus 3-i ülésén hatalrfras be­szédben ismét leleplezte az USA koreai agresszióját. Beszédében löb bek között ezeket mondotta: »A Biztonsági Tanács már harmadik ülésén kénytelen annak az ügy­rendi kérdésiek megvitatásáról dön teni, milyen fogalmazásban tűzik a Biztonsági Tanács napirtndjére a koreai kérdést: a békés rende­zés, a béke érdekében vitassák-e meg ezt a kérdést, amint azt a szovjet küldöttség kívánja, avagy a koreai hadműveletek továbbfoly­tatásának, az USA kormányának a koreai nép ellen irányuló fegy­veres intervenciója fokozásának, az agresszió méretei kiterjesztésének, háború kiterjesztésének (táljával vi­tassák meg a problémát? Az USA kormánya a nyílt agresszió folytatása és foko­zása 'mellett áll és minden­képpen akadályozni igyekszik a koreai kérdés békés rendezé­sét. Igyekszik az Egyesült Nemzeteket is a koreai háborús kalandjába bevonni, hogy a koreai nép ellen irányuló agresszióját kiterjessze és fokozza. A Szovjetunió kormánya töretlenül és következetesen viszi békepolitikiját, az Egyesült Nem- ze;ek Szervezetét a béke eszközénttí tekinti és javaslatot terjeszt a Biz­tonsági Tanács elé a koreai kérdés békés rendezéséről. Az USA kormánya meg akarja akadályozni a béke helyreállítására és megszilárdítására, valamint a Biztonsági Tanács törvényes ösz- szetélelü helyreállítására, irányuló kérdés megvitatását, márpedig Kii a részvétele nélkül a Biztonsági Ta­nács nem tekinthető jogszerű ösz- szctételben működőnek és nem hozhat jogérvényes törvényeket. Az USA megbízottja és angol kollé­gája igyekeznek agressziós javas­lataikat a konfliktus lokalizálásán’ szóló beszédekkel leplezni, hogy elfedjék az USA kormányának tö­rekvését, amellyel ki akarja bő­gedetlenség- koz lett megnyilvánul­ni. Az istvánmalmi elvtársak azon­ban tudták, honnan fúj a szél. Ráirányították az agitációs munka gyújtópontját a malom «beteg test­részére», a rakodómunkásokra és a jó agitáció kiűzte a kórokozót: az ellenség bujtogatását. A leg­utóbbi kiértékelés szerint Varga Mihály, meg Gyeraj Mihály ra­kodómunkások inár 117, illetve 115 százalékot értok el és segítik tár­saikat is az új norma teljes Ré­sé no. így vállalták aztán a ma­lom termelési értekezletén, hogy a «koreai héten» 105 százalékig fokozza minden rakodómunkás tel­jesítményét. Az ömlesztett áru ra­kodását végzők még szebben kiáll­tak szocializmusunk épitése és a koreai nép igaz ügye, a béke mel­vileni a hadműveletek méreteit az­által, hogy a koreai nép ellen irányuló háborúban való részvé­telbe bevonja más államok fegy­veres erőit, fokozza az amerikai légierők barbár terrortámadását Korea békés városai és falvai ellen, növelje az áldozatok számát a ko­reai békés lakosság körében, nö­velje a szándékos gyiikosságok szá­mát. A 2konfliktus lokalizálásai: és a paci fixálása műszavak vészt- jósió jelentésé jól ismert az an­gol-amerikai imperializmus törté­netéből. Az USA küldöttsége en­nek a cinikus fogásnak segítségé­vet igyekszik megakadályozni a Biztonsági Tanácsban a koreai kérdés békés rendezése problémá­jának megvitatását. Igyekszik el­fedni az USA-nak a koreai nép ellen irányuló agresszióját, félre akarja vezetni az Egyesült Nem­zeteket és a nemzetközi közvéle­mény! a koreai események kéz- detét és fejlődését egyoldali ame­rikai, tudatosan meghamisított ver­zió alapján akarja feltüntetni a koreai események megindulását, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányára akirja hárí­tani a felelősséget. Megcáfolha­tatlan adatokkal és tényekkel be­bizonyosodott azonban, hogy a Kortábi.n folyó események június 25-én annak követkei tí- ben indultak meg, hogy a dílkorjai hatóságik csapatai • június 25-én provokációs tá­madást intéztek a Koreai Népi Demokratikus Köztál saság ha­tárvidékei ellen. Ez a támadás előre kitervelt és előkészített terv szerint, az ame­rikai katonai tanácsadók irányí­tásával és közvetlen részvételével, valamint az USA magasállású hi­vatalos személyiségeinek tudtával és nem beleegyezése nélkül tör­tént. Az USA uralkodó körei ki­provokálták délkoreai bábjaiknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határvidékei ellen in­dított támadását. Az északiak és déliek között lett is: az új norma 110 százalé­kos teljesítését vállalták! A szén- liehordók, — akik a laza normát 160 százalékra tol ó;it 'ttúk — szin­tén nekiláttak, megszervezték job­ban a munkát és az új normá­ban elérték már a 122 százalé­kot! Nem telt még el sok idő azóta, hogy megyénk néhány üzemében új normában dolgoznak. De ez a rövid idő is sok komoly tapasz­talatot hozott. Ezeket fel kell hasz­nálni, hasznosítani a további har­cok során, hogy az új normák végső győzelmet arassanak: a régi, a szemétrsvalók felett. A pártszer­vezeteknek meg kell találni az ellenség kezét minden olyan «han­gulat» mögött^ mely szarint «jó a normarendezés, helyes, do a ml folyó hadműveletek belső pol­gárháború jellegűek, Éppen ezért semilyen alap sincs arra, hogy ezeket a hadműveleteket agresz- sziónak minősítsék. Agresszióról ott van szó, ahol egyik állam a másik ellen láinud. Az Amerikai Egyesült Álla­mok fegyveres esői, bár for­mális hadüzenet rélkü1, de benyonru tak Korea t;r . leiére. Az USA szárszjöiü, tengeri is légierői bombázzák Korea ■ területét, támogatják a dél­koreai tengeri ts 1 gi erőket. Az ilyen cselekmények gr sz- SZÍÓS cse'ekm nyek, a: Ameri­kai Egyesült Államok pedig támaJó á lam, azaz agresezor. Az -USA szárazföldi, tengeri és légi erői partraszálloílak Korea területén és ott hadműveleteket folytatnak a koreai nép ellen. Ami a Koreában az északiak és déliek közölt folyó háborút il­leti, ez a háború belső polgár- háború és nem vonatkozik rá az agresszió meghatározás, mert a háború nem két állam, lianem a koreai nép két része között folyik. A koreai konfliktus, bel­ső konfliktus. Mindebből követ­kezik, hogy Koreában támadók egyes-egyedül azok az államok, amelyek Korea területén tartják csapataikat és beavatkoznak az északiak és déliek közólt folyó harcba és ilymódon kiszélesítik a hadműveletek övezetét. Koreá­ban tehát egyrészt belső viszály, polgárháború folyik az északi és déli koreaiak közölt, másrészt l>edig fegyveres beavatkozás tör­ténik az Amerikai Egyesült Ál­lamok részéről ebbe a belső ko­reai polgárháborúba olyan fegy­veres agresszió formájában, amely teljes mértékben fedi az agressziónak 1933 májúmban 3 Népszövetség Biztonsági Bizottsá­gának az agresszió meghatározá­sáról kiadott nyilatkozatában megállapított fogalmát. Ebben a bizottságban 18 állam, köztük az (Folytatás a 2. oldalon) 'üzemünkben nincs szükség rá.» Le kell leplezni az ellenséget, be­mutatni, mint a dolgozók legádá­zabb, leggyűlöltebb elVn-égct. Fel kell használni a munka magasabb terme ó enyséeérek elérésűre s az u j normálján rejlő, ve.senyie ö z.önző erőt, melyet különösen most, a «koreai hét» fokoz majd fel. A no’maremlezé's egy új, tatal­ma« lépés fejlődésünk útján. Harci kérdés, melyhez minien kommu­nistának, minden öntudatos, be­csületes dolgozónak os; tá Ív harcos módon kell viszonyulni. Legyen minden kommunista népnevelő és helyi, konkrét, jó érvekkel, példa- mutatással vigyék győzelemre az új és a régi harcából az újat, az új normákat: szocialista fej­lődésünk ©lőrcl’ndítőit 1 S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom