Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-24 / 196. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és párt építés isméi „kiujságolfnk” Okán?!! Este sok asszony ős ember megy vízért a kúthoz Ukínvban. Mos­tanában az a szóbeszéd a kutnátt »Konya Benjámin, a községi párt-* werve et e nökc, meg Mária Ger­gely, a iszcs párttitkára ,ki lelt pedengérezvc' az újságban... a Vi­harsarok Népében. Tatán fel is ősz ik a íerir.eiőcsoporl?« 11a meg­virrad, akkor is ez a szóbeszéd mos! az okányi utcákon, — erről beszé'geinek egymással az embe­rek, még az öreg Gond a István újságárus bódéja o'ott is. Hsilákffurfa^g Honnan kapott szárnyra ez a hir, miként röppent el a falu egyik végétől a másikig! A 2Vi­harsarok Népe« néhány nappal ez­előtt a tszcs őszi fejlesztésével kapcsolatban megbírálta a lerme- lőcsoporiok üzemi fjárt szervezeteit, a Ja tisi aíapszenc'c.ekef. Irtunk az okányi »Lj é etc tszcs üzemi párI szervezetéről is s lényegében arra mutattunk rá, hogy Márta Gerge y ctvtárs, a tszcs párltitkára, továbbmenten Kónya Benjámin civtárs, a községi alapszervezet el­nöke nem látják eléggé a tszcs őszi fej esztésével kapcsolatos fel­világosító munka je entőségét és — tudatosan, vagy tudatlanul — bizonyos mértékig lebecsülik az agitáció fontosságát. Ezt hasznú ta ki célja eléréséle azután az osztilyellenség — nem is eredményta énül, mert szinte a jaiu minden emberét elámitclták. A főutcán lakó »hebegő« Egri Karoly ku.ák, a iápbldali rész"ke-' vély tanyaházában élő Somogyi Kálmán ku’ák, aki a cséplésnél tiz mázsa <jö kiló búzát próbált e rejteni, meg a többi kulák a faüban elhíresztelték: »Baj van a terme őcsoporttal, feloszlik... Nem érdemes do'gozni a Pártban, mert egyszer úgyis mindenkit ki- pc cngérczr.ek, kiujsúgolnak, úgy, mint Kónyát, meg Mártát...« Per­sze. még más egyebeket is be 1 •méhek a kulákok és a tőlük eredő hir száj ró!-szájra járt. fiz esziályelienséa télin De tudják meg az okányi dol­gozó parasztok, tudja meg min­denki, hogy Kónya és Márta elv­társat egyá talán nem peüengérezte ki a »Viharsarok Népe« — igenis érdemes do'gozni a Párt, a nép igaz ügyéért. S tudják meg azt is. hogy a bírálat nem azért tör­tént: rosszul mennek a dolgok, hanem azért, hogy még jobban menjenek. Azért, hogy Kónya és Márta elvtársak —, akik áldozatos pártmunkások, persze hibáik is vannak — rajta legyenek, hogy kijavítsák a tszcs őszi fej'esztésé­vel kapcsolatos felvilágosító mun­kát. Ez egyben azt is jelenti, hogy megbecsülést érdemel Kónya és Márta elvtárs munkája. Az Egri Károlyoknak, Somogyi Kálmánoknak a hazug hir elter­jesztésével az volt a céljuk, hogy gyengítsék a Pártét, bizonyos mé,'~ lékk/ a továbbiakban pedig lejá­rassák a terme ’öcs )portot, Kónya is Márta elvtársakat. Hogy kedvét szegjék az okányi párttagoknak. Kiküszöbölik a csorbát És megint az történt Okány- ban — mint történt majd mindig, — hogy vereséget szenvedett az osztá'lyellenség. Az »Uj élet« tér melőcsoport üzemi pártszervezeté pedig kiköszörüli azt a csői hát, mely a tszcs eszi fejljsz lésével kapcsolatosan mutatkozott. A bírálat előtti napokban még csupán tizenkét dolgozó paraszt lépett be az okányi termelőcso- portba, az azt követő napokon pedig tizenegy. Rövid idő él­té te alatt tehát 23 dolgozó pa­raszt lépett le az okányi »Vj é'el« tszcs-bc. Például Lovas Já­nos, Nagy Gergely (Forcsai rész), Tóth Károly (Turzói rész). így »oszlik fel« az okányi tszcs! Ver­senyben is állanak egymással a tszcs tagjai azért, hogy ki tud több dolgozó parasztot a helyes útra vezetni szépszóval való fel­világosítással. Mária Gergely elv- társ és Kónya Benjámin elvtárs jár a versenyben az é'en. Márta elvtárs hét, Kónya elvtárs négy do’gozó parasztot segített rátalálni a lie yes útra. Nagy János közép­paraszt — a főutcán lakik — is azt mondja már: »Jó dolog a leír melőcsoport.« És ő is meggon­dolja a tszcs ügyet. „Szívvel és lélekkel" A kulákok, azt is elhíresztel­ték a faluban, hogy a termelőcso­port tagjai a félévi elosztáskor csak esetleg a fejadagot kapják meg, pénz nem jut nekik, azt csak úgy beszé ik, hogy csalogas­sák az embereket. Az igazság: Petres János tszcs-tag 656o fo­rintot kapott a fé'évi elosztáskor, Székely Sándor pedig 2136 forin­tot. És ilyenformán a termelő­csoport minden tagja. Tudakol­ják meg tőlük az okányiak, vagy kérdezzék meg például Duró Jó­zsefnél, vagy Varjú Juliannát — egyéni eg dolgozó parasztok fele­ségeit, — ők is saját szemükkel látták, hogy a terme őcsoport tag­jai zsebükbe gyűrték a százasokat. Duróné és Varjú J. ott vo't ugyan­is a fé évi elosztáskor a termelő­csoportnál — kétkedtek ők is, de aztán meglátták a valóságot. Mit mond Kónya és Márta elv- társ? Azt, hogy továbbra is szív­vé' és lé'eMc l dolgoznak a Párt­ért, — a birá'at hozzásegíti a hir bak kijavításához, hogy Írjon a »Viharsarok Képen Ckmyról. * A lermelőcsoport őszi fejleszté­sével kapcsolatban jó utón induL tak el az okányi elvtársak. Do fordítsanak nagyobb gondot az egyéni agitációra, állandóan cserél­jék ki a népr.eve'őmunka tapaszta­latait, alaposabban világosítsák fel a középparasztokat, — akkor újabb lépéseket tesznek előre. % Morvay Sándor. (Folytatás a 3, oldalról.) elhatározta, hogy országosan kitün­tető oklevélben részesíti a 200 szá­zalékon felüli teljesítést elérő dol­gozó paraszto' a-. így megyénkben 12.035 dolgozó paraszt részesül a kormányunk által adományozott oklevél-kitüntetésben. Az operatív bizottság kiértékel­te a termelőszövetkezeti csoportok földmű vruszövelkeze lek versenyét is. A kiértékelés szerint első he­lyen a csanáday.áca »Haladás« tszcs áll 80S százalékos, második a me­zőbe rényi »Vörös Csillag« 702 szá­zalékos, harmadik a kaszapert »Lenin« tszcs GtO százalékos telje­sítéssel. A földművesszövetkezeték termény begyűjtési versenyében első helyre az orosháza-monori földmű- vessző vetkőzi került 346 százalék­kal, második a r.a yliopácsi szövet­kezet 288 százalékkal, harmadik az oroiháza-pusztaszentetomy ai füld- m ű ve5 szövet kezet 266 százalékos teljesítéssel. Mivel vármegyénk dolgozó pa­rasztsága a kenyérgabona beadá­sát C-vonalon jól teljesítette, ezen a téren egész évi kivetését túlszárnyalta, a minisztertanács határozata értelmében dolgozó parasztságunk számára a C vételi jegyre történő őrlési jogosultsá­got 100 százalékkal felemelték. A termény begyűjtés versenye lezárult, azonban a begyűjtést még tovább kell szorgal máznunk, mert még mindig vannak olyan községek, mint például Békcs- földvár, Szabadkígyós, Kardos- kut, Nagykopáncs, Mezőmegy er, ahol a dolgozó parasztok még nem érlék el a 100 százalékos teljesítményt. Arra kell most tö­rekednünk, a minrszterianács ki­tüntető határozata ulán, hogy megyénkben egyetlen olyan dol­gozó paraszt se legyen, aki ler- ménybeadási kötelezettségével el­maradna, aki nem teljesítené száz százalékban termény beadási kö­telezettségét. Úttörők a távolból... Nagy öröm töltött el bennünket, amikor megtudtuk, hogy a parádi áttörő táborba megyünk nyaraink Azért jöttünk ide, hogy közelebb­ről megismerjük hazánk északi részének földrajzi és töiténelmi területeit. A veastő pajtások min­den erejükkel azon vannak, hogy minél több tájjal ismertessenek meg bennünket. Nagyon jól érez­zük itt magunkat, most látjuk, igazán, mit adott pékünk a népi demokrácia, Bakóéi pajtás. Soha ilyen boldogok még nem voltunk. Nyaralásunk alatt is lázasan ké­szültünk Alkotmányunk ünnepéi'®. Tábortüzet rendeztünk, mi ezzel fejezzük ki hálánkat Alkotmá­nyunkért. Mi, békéscsabai úttörők megfo­gadjuk, hogy új erőt merítünk a következő tanévhez, amely’ 1 jobb tanu’ásankkal elősegítjük 1 szocializmus építését, a béketábor győzőimét. A Patádon táborozó békéscsabai úttörők nevében: Balázs Mária, Malinyina kolhozasszonyról mesél Z. Szabó Sándorné paríisstküldött A vésztői Z. Szabó Sándorné karját vadonatúj 14 köves, «Pob- jcda> gyártmányú óra ékesíti. Amikor a Szovjetunióból vissza­térőben elbúcsúzott a gazdag or­szágtól, a szovjet emberektől, a határtól, előreigazította két órá­val s ezzel gondolatai is előre- szálllak, haza, a «Vörös Csillag» Iszcs-liez. Sokat tanult a szovjet elv társak tói, látta, mit jelent a tervszerű munka, a helyes, jól megszervezett és ellenőrzött bri gádmunka. S ahogy eligazította a szovjet kormány gyönyörű ajándékaitól duzzadó bőröndjeit, csomagjait, úgy igazította el ma­gában a gondolatokat is, hogyan alkalmazza majd a gazdag ta­pasztalatokat otthon, a tszcs-ben mindannyiójuk javára. Nem fogy ki a szóból, amikor a szovjet asszonyokról, munkájukról, eredményeikről be szél: Jártunk a koszlromai, svano- vói, gorkiji körzet kolhozaiban, szovhozaiban, csak látták volna olt a kolhozasszonyokal! Milyen kitűnő eredményeket érnék el az állattenyésztésben. A tehenész­nők, a telep-farm felügyelők égé szén tudósok. A juhoknál is meg­mutatkozik, hogy az asszonyok milyen ügyesek. Csodálatoson szép, selymes, hosszú gyapjút lat­iam, ami a szovjet nők munkájá­nak, a szakszerű ápolásnak, ta­karmányozásnak köszönhető. Amikor a «12 október» kolhozba látogattunk el, egy hozzánk ha­sonló, egyszerű parasztasszony fogadott. Beszélgetett velünk, szí­veskedett, kedveskedett, nagyon megszerettük. Tanulni jöttünk, mert igen akarjuk már látni a híres kosztronomi szarvasmar­hát. Térül-fordul néhányat a mi kedves paraszlasszony-társunk s már talpig fehérben áll előt­tünk, hogy elvezessen berniünket1 a tehénistállókhoz. A feje is fe­hér kendővel volt bekötve. Egy­szerűién úgy nézett ki, mint egy orvosnő. De úgy is éreztük ma­gunkat, mintha kórházba kerül­tünk volna istálló helyett A be­járainál cipőnk talpát fertőtlení­teni kellelt, úgy léphettünk be a ragyogóan tiszta, világos istál­lóba. (Mköttö vályúk, italék a ragyogó szőrű, hatalmas tehe­nek elölt. Itt aztán már meg­tudtuk, ki a mi vezetőnk, Mali- uyina asszony, egyszerű fejőnő volt Most a Szocialista Mimka Hőse, kétszeres Lenin-rend bir­tokosa, az állattenyésztő farm vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja. A «Kormány tagja» című film jutott eszembe, amikor láttam, hogy a magunk­fajta, egyszerű parasztasszony milyen jól megállja hhlyét a munka minden területén. Mali­nyina asszony a tehenek megfe­lelő kezelésével, lőgymasszázs- zsal, szakszerű takarmányozás­sal, hihetetlen — de számunkra most már nagyon is hihető eredményeket ér el. Ha olyan te­hén kerül a keze alá, amelyik 15 liter tejet ad naponta, két hó­nap alatt annyira feljavítja, hogy napi 35 liter tejet fejhetnek az állattól. A Legfelső Tárnics tagja sóira megmutatta állatait. Egész apró­ra elmagyarázta, hogyan kezeli, eteti az állatokat. Minden egyes tehénnél megfigyelik, mit szeret enni s mennyi az a takarmány­mennyiség, amely még növeli a tejliozamot. Ez az egyedi takar­mányozás. Az egyik kilencéves, gyönyörű tehén például a követ­kező összeüldlást szereti: napon­ta kap 35 kilogram nyersburgo­nyát, ezt háromszori étkezésre osztják el, kap 20 kilogram ta­karmányrépát hétszerre, 8 kiló rétiszénát, másfél kilő lenmag- pogácsát. két kilogram árpaszal­mát, másfél kiló szójalisztet, kiló silólakarmányt és téten veder, jcörülbelül 20 kilogram moslékot. Meg is hálálja a k vére való táplálékot Tavai amint Malinyina elmondta, 11.G0Ű liter tejet adott. A jegyzetében 1 apozik Z. Szabó Sándorné: Napi átlaga 46 liter tej, zsírtartalma 4.2 százalék, Beszél Z. Szabóné a kolhoz vesifépzsreíelérííl Ebéd: roskadásig rakott asztal, ha­lak, előételek, főzelék, bor, iészta- fé’ék, gyümölcsök, sajtok, szalámi- félék, amit csak szem-száj kívánt. Mindig limonádét ittunk — mond­ja — viz helyett. S mindenki olyan szeszesitalt, amilyet szeretett. Malinyina az ebédnél gyönyörű sötétkék selyemruhában volt; bi­zony megtapogattuk az anyagját. Aztán ismét a szarvasmarhák tenyésztésének kérdésére tér át. Ma inyina elmondotta — meséli —, hogy a kisborjukat születésük pillanatában már elveszik az any­juktól. Kü'ön »borjubölcsődében« ncvc!ik őket. Az anyaállat nem szoptatja kicsinyeit, tejét lefejik. szoptatják a borjukat. Az nap hat liter föcstejct kap. , .C ponta eme ik aztán a tejmennyi­séget. Negyedik napon már há* rom liier teljes tej jár a borjú­nak. Másíélhónapos korától há- romhónapos koráig te jes tejjel etetik. És ettől az időtől széná­iéit is kap a borjú. Három l’teá szénaieát és hat liter fö özet ej a'., De kap még két krógram e só- rendű rétiszénát, 3o deka len-1 magpogácsát. Hathónapos korától a széna:ea mennyiségét fe emelik három literre és a íenmagpogácsát 70 dekagramra. K.ap ezentúl egy kilogram zabdarát, három kiló főtt tört burgonyát, négy kbó réti! szénát. Bádogedényekből, gumiszopókával Nem leszek hálátlan a Párt bizalmára Ez a téli takarmányozás — magyarázza Z. Szabóné, azután, igy folytatja: Nyáron hét lifceif szénaieát kap a hathónapos borjú, három liter szeparált tejet, hozzá 6b deka lenmagpogácsát és két kiló zöldlucemát. Edzettek, ki­tűnő mozgásnak, gyönyörűek is a szarvasmarhák. S Malinyina —. áradozik tovább — úgy is nyui hozzájuk, mint egy orvos. Ei» mondta még azt is, hogyan keik főzni a szénateát. Láttuk a ha­talmas üstöket, ahol egy kiló széna és 12 liter viz arányában főzik a rengeteg borjúnak a teát. Ha az istálló kórházként hatott, akkor ez a konyha szinte vegyiűzemnek volt nevezhető. Két hétig egyfolytában beszél Lelnék — mondja —, de ak­kor se mondhatnák el mindent^ amit láttam. És nincs szó, amivel megköszönhetném a mi nagy ba­rátainknak, a hős szovjet embe­reknek szere’ette'jes tanítását. Tet­tekkel bizonyitom be, hogy nem eszeit hálátlan a Párt bizalmára, amiért engem, egyszerű paraszt­asszonyt kü'dött ki a Szovjetunió­ba, hogy hirt hozzak azokról a nagyszerű dolgokról, amit csak itt láthatunk. Bizom benne, hogy ná­lunk, a tszcs-ben lesznek követői Ma’Íny in a asszony nagyszerű pél­dájának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom