Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-24 / 196. szám

Szeles elvtársék a szovjet vasutasok példáját követik A most felavatott kultúr* otthonainknak a szocialista építés fegyverévé kell válniok 1950 AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér VI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM A békebizottságok új feladatai Az elmúlt hónapok mérlege vi­lágos képet ad az osztály harc nagy­mértékű fokozódásáról. A mérleg egyik serpenyőjében az ellenség, az uj véres háborút előidézni aka­ró veszett imperializmus áll. Egy- ro dühődtebben igyekszik recsegő, dü'edező hatalmát valahogyan még tartani, a végső összeomlástól meg­un teni. Ez az eszeveszett pró- uíi 'gatás mutatkozik meg a koreai agresszióban, ezt igazolja a Belga Kommunista Párt elnökének meg­gyilkoltatása. De ez a magyará­zata a sikerte'en ausztráliai tobor­zásnak, a bábállamok, fölötti fo­kozódó terrorjának is. A mérleg másik oldalán a béke, • haladás erői állanak. Minden jó- i gondolkozást.! ember békét ki- a és ez niár nemcsak csupasz kívánság. A családjukat, életüket, jövőjüket fé'tő dolgozók milliói teltek hitet a béke mellett alá­írásukkal és a békevágy, a jobb, szebb jövő akarása fokozatosan telté érik. A még imperialista el­nyomás a'atl álló országok dolgo- ’ sztrájkokkal, tömeg!üntetések- .c1, fegyverkirakás-megtagadásával folytatják ezt a küzdelmet; A-sza- l országok népei politikai és gazdasági hatalmuk megszilárdítá­sává', a terme és növe’é é e1, inhn- kaver, enyiik fokozásával, a küzdők mel'e'Ji szolidaritással, erkölcsi és anyagi bátorítással szolgálják a ne­mes iiarc sikerét. A méreg nyél ve máris a Léke erőinek nagyobb eredményét mu­tatja. Nem kétséges a harc kime- C e. Azonban nekünk érdekünk. ...>gy ez a gvőze’em minél előbb köve kezzen be és ereje feltétlen átütő legyen, olyan legyen, hogy alapjában nipg;eniniisilse a rot­hadó, dü’edező imperializmust. Ez­ért a sikerért pedig még sokat kell tenni. Es különösen sokat kell tenni békebizottságainknak, akik aktiv részvevői ennek a harcnak. Augusztus 2 2-én tartotta első értekezletét a kibővített megyei békebizottság. Az uj bizottságban képvi ebe van a dolgozó tömegek minden rétege. Párttagok, párton- kivüliek, nők, ifik. munkások, ér­telmiségek, Az értekezlet napi­rendjén szerepelt a békemozgalom megyéi vonatkozású kiértékelése, a békeiroda eddigi munkája. De szerepelt a jelen helyzet felmérése és a további feladatok meghatá­rozása. A »Megvédjek a békét mozgalom Országos Tanácsa útmu­tatása, a megvitatott feladatok szé­les perspektívát nyújtanak ntő­gyéi ik békebizottságai e'é és a még Keményebb küzde'emhez való hoz­záállást teszik szükségessé. Az aláírási mozgalom terén, a koreai néf> megsegítéséi célzó tá­bori» kórház gyűjtésénél, a koreai műszak, koreai hét szervezésénél általában, jó munkát végeztek hé- kebizo|tságakrk. Az ő munkájuk eredménye is a hatalmas lelkese­dés, nye y eltöltött« és még erősebb küzd© ernre ösztönözte a dolgozók millióit. Ujabh és újabb vállalások születtek, a teljesítmény emelke­dése, a gyorsabb terménybeszol­gáltatás hirdette, hogy megyénk dolgozói is tettekkel adnak méltó választ a háborús tömeggyilkosok­nak. Azonban a jó eredmények mellett fel kell fedni a tapasz­talt hiányosságokat és hibákat is. Több helyen volt tapasztalható a kampányszerüség, mely egyes fel­adatok elvégzése után mutatkozott meg a tanácstalanságban, öntevé­kenység hiányában, a harci kedv erősödő lendületének törésében. Hiba az, hogy egyes békebizott­ságaink nem látják még világosan feladataikat, nem tudják mozgó­sítani aktíváikat, nem érzik még az állandó, megállásnélküli felvilágo­sító munka szükségét. Komoly hiá­nyosság az, hogy nem kötik ősz- sze a politikai eseményeket a dol­gozók mindennapi küzdelmével. Még mindig számos bizottság van, mely a megyei békeiroda korábbi fe'szóUtása, körlevele ellenére sem igyekezett felvenni a kapcsolatot a megyei békeirodával. Természe­tesen komoly kritika illeti magát a megyei bíkoirodát is, mely nem adott kel lő. felvilágosítást. útmuta­tást á békebizottságoknak. Éppen a most lezajlott értekezlet volt hivatva arra, hogy fe'mérje ezeket a fogyatékosságokat és uj, erőtel­jes lendületet adjon a békebizott­ságok további munkájának. Megyénk dolgozói a vállalások teljesítésével, sőt túlteljesítésével, magasabb termelékenységgel, gyor­sabb gabonabeszolgáltatással, forró lelkesedéssel bizonyították be, hogy nemcsak óhajtják, hanem harcol­nak is a békéért. Ezft a lendületet, ezt a lelkesedést tovább kell fo­kozni, még szélesebbé, még egysé- gc.ebbé kell tenni ezt a mozgal­mat, melynek eredménye a világ va1 amennyi dolgozójának jövőjét je'enli. Békebizottságaink fokozottabb népnevelő, felvilágosító munkát végezzenek. Rendszeresítsék a kis- gy üléseket, hassanak oda, hogy minden becsületes dolgozó a mi sorainkba álljon. Minden dolgozó ismerje meg a nemzetközi osztály­harc frontjainak helyzetét, ismer­je meg a koreai nép hősi küzdel­mét, a belga munkások hatalmas erőfeszítését, ellenállását. Világo­san lássa minden ember az el­lenség igazi arcát, ismerje fel'min­den becsületes ember a véreskezü imperialisták ügynökét, aki sora­inkba igyekszik éket verni, aki a mi épilő munkánkat igyekszik aka­dályozni. A nagyobb városok, községek békebizottságai támogassák a kör­nyező községek gyengébb bizott­ságait. Jó tapasztalatokat, jó mód­szereket adják át, hogy azokkal mind szélesebb területen fokoz­hassák a Lékéért folyó küzdelmet. Elengedhetetlen a békebizottsá- gok' számára a sajtó; Szabad Nép, Tartós Béke, a »Béke és Szabad­ság« lapok rendszeres olvasása, cikkeinek megvitatása. Minden A szöveíkezeli mozgalom kezd mély gyökerei verni a falvakban Kedden a parasztküldöllsóg tag­jai értekezletre üllek össze a MÉMOSz székházában. Az értekez­leten felszólalt Gerő Ernő elvtárs, Pártunk főtitkárhelyettese is. Be­széde egy részét az alábbiakban közöljük: ■— Ez a mostani parasztküldött­ség — kezdle beszédét — már a második, amely a Szovjetunióban járt. Lehet, hogy mire Magyar- országon is a dolgozó parasztság zöme a termelőszövetkezeteken be­lül lesz, még egy-két parasztkül- döltség meg fogja látogatni a Szovjetuniót. Lehet — és erre ígéretet kap­tunk —, hogy a Szovjetunió­ból, Kárpát-Ukrajnából ma­gyar kolhoztagok, a szocialista munka hősei, a legközelebbi hetekben, valószínűleg szep­tember folyamán el fognak látogatni hozzánk, hogy el­mondják tapasztalataikat, — Az eredmények, amelyekről az elvtársak Leszámoltak — meg kell mondani —, nagyon szépek. És ha összehasonlítjuk azokkal az eredményekkel, amelyeket az első parasztküldöttségnél elértünk, két- ségie'enül megáll apiiható: a mos­tam ercámCny komoly lépés előre, bár nem panaszkodhatunk: az első parasztküldőttség munkája, is meg­hozta a maga eredményeit. Külö­nösen nagyoknak tűnnek az ered­mények, ha a mai helyzetet ösz- szehasonlitjuk a két évvel ezelőtti­vel. Mi volt ezen a téren ná­lunk két évvel ezelőtt? Keresztül- kasul az országban, a falun, féltek a kolhozoktól, féltek a termelőszö­vetkezettől és alig-alig mutatóban akadt ©gy-egy faluban valaki, aki nyUtan a termelőszövetkezet hívé­nek merte magát vallani. Ha eb­ből a szemszögből nézzük mi ®z eredményeinket, meg- kell mon­dani: komoly, nagy lépést tettünk előre, a jég megtörőben van és a szövetkezeti mozgalom kezd mély gyökeret verni a faluban. — Az utóbbi hetekben a terme­lőszövetkezeti csoportokba mintegy ao.ooo család lépett be. El kell ismerni, hogy ez szép szám. De ha arra gondolunk, hogy együtt­véve je'enleg 70.000 család tagja van a termelőszövetkezeteknek és azoknak a száma, akik beléphet­nek, mert dolgozó parasztok, kb. 1 millió — akkor látjuk, hogy mekkora munkát kell még tegez­nünk. fis a munkának egy részét most kell nekünk elvégeznünk. újabb eseményre figyeljenek fel és azonnal kössék össze a dolgom zók mindennapi munkájával. Békcbizottságpk rendszeres kap­csolatot tartsanak a megyei -béke- irodával, kéthetenként küldjék be jelentéseiket az elvégzett munká­ról. Ismertessék a dolgozók foko­zódó lendületét, hangulatát. Szá­moljanak be a jó ági Iád ős mód­szerekről, mondják el tapasztala­Nem akkor, amikor elkezdő­dik az Őszi szántás, vetés. Egy hetünk, 10 napunk van erre, hogy most teljes erővel lássunk munkához. Ez alatt a 10 nap alatt nem néhány száz, han.m néhány tízezer családot kell meggyőznünk arről, hogy lépjen be a termelőszövetkezeti csoportba. A meggyőzésnek abban az irány­ban kell folynia, hogy Kis Pétert vagy Nagy Jánosnét meggyőzzük arról, hogy irja alá a termelőszö­vetkezeti csoportba való belépési nyilatkozatot. A termelőszövetkezeti csoport­ba való belépés legjobb agitá­torainak maguknak a termelő­szövetkezeti csoport-tagoknak kell lenniök. Ki tudna meggyőzőbben érvelni azok felé, akik a termelőszövet­kezete csoportba belépni készülnek, de még nincsenek meggyőzve egé­szen, mint azok, akik bent van­nak, vagy akik most beléplek. Ezért helyezünk olvan nagysulvl arra, hogy elsősorban a termelő­szövetkezeti tagok, vagy azok, akik most válnak tagokká, folytassák ezt az agitációt házról-házra, ein bérről-emberre járva. Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy komolyan m:g tudja mutatni az előnyeit, a fölényét a ter­melőszövetkezet az egyéni gaz­dálkodóval sz.mben, ahhoz az kell, hogy legyen jókora da­rab terület, lehetőleg össze­függő terület, amelybe bele lehet ereszteni a nagy gépet, a traktort, a kombájnt, ahol tudományos m.ziíga dáíkodást lehet folytatni. Ezzel is úgy áll a dolog, mint a kisiparral és a nagyiparral. A kisiparos, ha megfeszül is, nem tud más lenni, mint kisiparos. A Sztálin Autógyár 3 percenként gyárt «gy-egy teherautót. Ezzel seminifé e kisiparos nem tud ver­senyezni. Ugyanez a különbség a mezőgazdaságban a mezőgazdasági nagyüzem és a mezőgazdasági kis­gazdaság között. flktermeiosiriv'Dlkezsfi parasztságnak is az az érdeke: minél föitöen lépjenek he a csajiertekha — Nálunk, a termelőszövetke­zeti csoportokban e'óg gyakori és elég elterjedt egy rossz szokás! amig valaki egyénileg gazdálkodó paraszt volt és kételyei voltak a tertnelőszövclkezet iránt, ferdén nézett a termelőszövetkezetre, bi­zalmatlan volt iránta, mert ő a saját parcelláján dolgozott, mióta az eszét tudja. De mikor belépett a termelőszövetkezeti csoportba, bentxől igen gyakran ferdén, szinte ellenséges szemmel néz a még kintlévő egyénileg gazdálkodó pa­rasztokra. A termelőszövetkezett tag jo­gosan büszke, hogy belépett a csoportba, de ez ne vezessen oda, hogy lenézi az egyénileg gazdálkodó parasztot. Ne fe­lejtse el egyetlen tszcs-tag sím, hogy tegnap m'g egyénileg gazdálkodott, aminthogy az egyénileg gazdálko­dókból holnap már tszcs-tagok lesznek —, ha mi jót dolgozunk. — Abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak nem az az érdeke, hogy kevesen jöj­jenek a tszcs-be, han.m az, hogy minél többen jöjjenek, az egész dolgozó pa­rasztság bijö jöi a termelőszÖ!- vetkezetoe. — Termelőszövetkezeteinkben van egy másik káros hajlamosság — folytatta Gej’ő e’vtárs. •— Még­pedig az, hogy egyes helyeken kite épül a faluból. Szerintem ez veszedelmes jelenség’! Ezért örvendetes je'cnlés és üdvö­zölni kell az első fecskéket, amikor elniondo'.lúk nekünk, hogy úgyszólván az egész község dolgozó parasztsága mindenestől belép a íszes-be és megaiakí ja a maga egy­séges termelőszövetkezetét. Je’enleg még nálunk csak néhány ilyen eset van. De ón meg vagyok) róla győződve, hogy az őszi fej­lesztés után, ^ még ebben az évben lesznek nekünk egész termelőszövet­kezeti községeink _ ahogy it mondották: szocialista Községeink — és tesznek ne­künk később szociális'« já­rásaink és majd néhány év inulva szociális'« megyénk is, lesz nekünk a szocialista ipar mellett szocialista me­zőgazdaságunk — lesz szó. eintest« Magyarországunk! Gerő elvtárs beszéde után Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a parasztküldöttség vezetője átte­kintést nyújtott a parasztküldött. ség tanulmány útjáról, majd kül­döttek számoltak be, hogyan fos gadta őket községük és a környék dolgozó népe. taikat, hogy azok kiértékelésével komoly segítséget adhassunk a gyengébben működő bizottságok­nak. Ismertessék az ellenség mes­terkedéseit, azok le-'eplezését. Tár­ják fel a hiányosságokat, hibákat leveleikben, vagy személyes láto­gatások alapján, hogy a megyei békebizottság azonnal tanáccsal, ut mutatással szolgálhasson. Széles területet ölel fel a bé­kéért folyó harc frontja és igen sok megoldásra váró feladat há­rul békebizotlságainkra, ezért fo­kozottabban készüljenek fel és vé­gezzék úgy a feladatukat, hogy munkájuk eredménye népünk, cl« az egész világ dolgozóinak nagy célját mérföÜes léptekkel vigye előre. Tóth Gyula, megyei békebizoltság tagi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom