Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-22 / 194. szám
VIHARSAROK NÉPE 3 JBIkelmäsyank egyéves évfordulóján ünnepélyes keretek kizt vették fel az új tagakat a termel&csepertekba Augusztus 20-án, Alkotmányunk egyéves évfordulója nagy napján vették fel terme ’ őzsoportjainkba Ünnepélyes keretek között az új belépő dolgozó parasztokat. A nagyszénást «Dézsa» termelßcso- port felhívása nyomán a pártszervezetek irányításával és útmutatásaival tszcs-Ink tag;ai népneveit felvilágosító munkára indultak a dolgozó kis- és középparasztok közé. Ismertették nagyszerű eredményeiket, melyeket a csoporton belül, közös munkájukkal értek eV Ismertették életüket, a nagyüzemi gazdá'kadás előnyeit, azt, hogy csak a körösen végzett munka ád nyugodt, szép életet, biztos jövendőt. Termclőcsoportjainkcak aZ egyéni gazdálkodás felett magasan állő, kézzelfogható eredményei a jél végzett felvilágosító mun'ával együtt, dolgozó kis- és középparasztjaink százait, ezreit győz: ék meg a közös gazdálkodás magasakbrináűségéröl. Saját szemükkel is meggyőződhettek arról. Úgy van »X, ahogy a csoporttagok mondják: a dolgozó parasztok boldog jövendője a kollektív gazdálkodásban van. Sok százan, ezren Írták alá önként a belépési nyilatkozatokat a dolgozó parasztok. E' indullak az új, boldogabb élet útján. «A M.:gyar Népköztársaság elismeri és biz.ositja a dolgozó parasztok jogét a földhöz és kötelességének tekinti, hogy... az önkéntes társulás és közös munka a’apján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését.» — így fekteti ezt le törvénybe a mi Alkotmányunk. Es ennek szellemében zajlottak le megyeszsrte augusztus 20-án, Alkot* Hiányunk egyéves évfordulója nagy napján a tszcs tagfelvételi ünnepségek. Alig mull kilenc óra. A nagyszénás! Dózsa termelőszövetkezet kultúrtermében már gyülekezni kezdenek az emherek: tszcs-ta- gok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egyaránt. A kapu felett hatalmas felirat: vözöljük vendégeinket». Ez az .... őzlés azoknak a dolgozó parasztoknak szól, akik most látták meg, vagy éppen ezen a gyűlésen ismerik fel a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét A kultúrterem zsúfolásig megtelt emberekkel. Ivanics elvlárs, elnök beszámolót mond: — Csoportunk 1918 őszén alakult 11 taggal! A tél folyamán tagságunk létszáma 37-re, földterületünk pedig 202 katasztrális holdra szaporodott De az első év mégis nehéz volt Nem voltak állataink, de az állam segített, OSzIi-hilelt kaptunk, jószág- állományt, lovat, tehenet, disznót. Es így a nehézségeket leküzdöttük. Évvégi elszámolásnál a 10 forintot is meghaladta az munkaegységre járó összeg. A munkánk során jóiét fakadt s a következő évre már 60 ezer forint tartalékot tudtunk átvinni. Ahogy csoportunk fejlődött, a környék dolgozó parasztjai is úgy öntudatosodtak. Az 1950-es gazdasági évben már 102 család volt tagja a Dózsa csoportnak. A százkét család hélszáz ka- lasztrális hold földön gazdálkodott. Termésünk jól sikerült. Egy holdról 12 mázsa és 20 kilogram búzát arattunk. A rozs 17.5 mázsát termett holdanként. Ezerhar- minc métermázsa gabonát szállítottunk be a földművesszövetke- tét magtárába. A félévi elszámolás eredményeként egy munkaegységre 16 forint jutott. És így Ris-Gyurka István kerek ötezer forintot vitt haza. Eredményeink mellett azonban voltak hiányosságok is. De ezt Pártunk segítségével kiküszöböltük. Eredményeink láttán a tszcs- hét alkalmával húsz egyénileg dolgozó paraszt jelentkezett, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot. Ivanics elvtárs után Blahut János elvlárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke számolt be e nap jelentőségéről. — Elvtársak 1 Nekünk ez az ünnep nagy jelentőségű, mert ma egy évé, 1949 augusztus 20-án Pártunk, kormányunk új alkotmányt adott népünknek, olyan alkotmányt, amely a dolgozók érdekeit Védi. Az új alkotmány létrehozása lehetővé vált azért, mert a Szovjetunió Vörös Hadserege összezúzta a fasiszták garázdálkodó csapatait, a hatalmat a magyar dolgozó nép kezébe adta át Uj alkotmányunk biztositja a dolgozó paracztok számára a felemelkedés útját és segíti a termelőszövetkezetek fejlődését. Blahut elvtárs beszéde után pedig a ts^. jirög, tagjainak, betegség miatt kidőlt dolgozóknak jutalmat osztottak ki. Kilenc dolgozó kapott 3—3oo forintot. A jutalom kiosztása után a dolgozó parasztok aláírták belépési nyilatkozatukat. Elsőnek Sülé Bálint három és félholdas dolgozó paraszt vette kezébe a tollat. Sülé Bálint elmondta életét: Évek óta nem vettem magamnak egyetlen ruhadarabot sem. A kenyerem már aratásban elfogyott. Látom azt, hogy a termelőcsoportban menynyivel jobb az élet. Nemcsak, hogy bőven van kenyerük, szalonnájuk, hanem szép ruhájuk is van, nem ilyen rongyos, mint az enyém. Aztán itt, a csoportban, ha valaki beteg lesz, ott az OTI, megvizsgálják, orvosságot is kap, de nekem ezt is magamnak kellett fizetni. Itt, a csoportban saját szememmel győződhettem meg arról, hogy milyen megbecsülésben részesítik a kiöregedett embereket. Ezért örömmel, saját meggyőződésemből írom alá a belépési nyilatkozatot. A gyűlésre F. Molnár Mihály ötholdas régi gazda is eljött. — Én sokat jártam itt, a csoport területén — mondta. — Láttam, hogy. úgy élnek itt az emberek, mintegy nagy családban. Minden munkát közösen végeznek. Az elmúlt napokban elolvasgattam Rákosi elv- társunk kecskeméti beszédét, oszt úgy gondoltam: a fejlődés útját választom. » Sülé Bálint és F. Molnár Fedai Mihály szólaltak fel, elmondták azt, hogy miért léptek a fejlődés útjára, miért választották a nagyüzemi gazdálkodást. hogy ez az ut az, amelyen fejlettebb termeléssel, jobb munkával lehet továbbhaladni a szebb élet kiépitése íe'é. Az öt régebben alakult tszcs-be az Alkotmány ünnepének előestéjén 98 dolgozó paraszt lépett" be. Kilencvennyolc- dolgozó parasztot öleltek magukhoz szombaton a tszcs-k nagy családjába, azokat a dolgozókat, akik elmondották, hogy ők is felismerték azt az utat, melyen nekik is haladniok kell. A gyűlések után az üzemi dolgozók kulturcsoport jai és énekkarai nívós kultúrműsorral szórakoztatták az cgybegyúit uj és régi tszcs tagokat. Az Alkot mány ünnepén, augusztus 20-án meleghangú táviratban üdvözölték népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. A távirat igy hangzik: nenc után még Csicsely Pál, Ná-1 új belépő dolgozó parasztokat, akikVégvári József Végvári József 20 holdas középparaszt az elsők között adta be mindegy szemig felesleg gabonáját. Olyan megkönmebbülést érzett, mint beteg a gyógyulás után. Érezte, hogy ő is segített a dolgozók államának, segített az ötéves terv sikerének. Aztán hamarosan elment egy nagygyűlésre, amit a DÉFOSz tartott, ahol őhozzá is szóltak a szavak, hogy »a dolgozó parasztság fe emelkedését egyedül a közös gazdálkodás, a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja«. feljegyezAkkor gondosan gette egyes csoporttag munkáját, keresetét, összehasonlította a sajátjával, a kora hajnaltól késő estig tartó munkával s odalyukadt ki, hogy nem bírt határozni. Sajnálta a régi, elavasodott gazdaságát, tudta, hogy valami új kellene, hogy az ő sorsa is forduljon már jobbra, de hiába, gátolta a 20 hold. Annyi azonban mégis megmaradt benne, hogy7 nem hallgatott a kulákra. hanem maga figyelte a csoport minden mozzanatát. Sokszor tűnt szemébe idős Szabó Ferenc 14 holdas középparaszt, aki már biz egy éve a csoportban van, az egész családdal együtt és milyen vidám. Egész más ember lett. Arra is emlékszik, hogy Szabó is éppen olyan bizonytalanságban volt, mint ő, szidta az aszályt, sokallta az adót. bosszantotta a kevés termés, nem volt takarmány a jószágnak. Szóval ilyesmi általános az ő életében is. És már magában úgy döntött, hogy mégis csak jobb a csoport De ebben is ingadozott, mert Végvári még akkor nem győződött meg, csak most, az egyik nap, amikor népnevelők kopogtatlak be. régi ismerőse, A népnevelő Rózsavölgyi «Egyenlőség» tudták. György, a gyulai tszcs elnöke. Mindketten mi járatban vannak, hisz már 1948, a csoport megalakulása óta sokszor beszéltek erről és ma mégis valahogy nagyon várta Végvári a népnevelőket... Végvári gazdaságáról folyt a sző, hogy már megint, mint minden esztendőben, lemaradt a termésátlaga a csoportétól, «hogy- is csak?» és Végvári egymásután vetette papírra: 370 kilogrammal termelt több holdanként a csoportnak — és számolni kezdett: — Öt hold büzavetésnél 18 .mázsa 50 kiló, pénzben 1480 forint. — Na meg a 6 forintos jutalom — veti közbe Rózsavölgyi elvtárs — meg a fajsúly, a 81-es után, igaz, hogy nálunk, a csoportban ez is 84.3 volt, szóval az pontosan 1646 forint 50 fillér. — Ennyit vesztettem csak a búzánál, ezt már látom. — Hogy ennyit, sokkal többet, mert hiszen mi maradt meg magának és mi marad meg a kukoricájából, jól ismer engem, én is épúgy sírtam, de nem akarom példázni, mert én elnök vagyok, de itt a Szabó esete, 14 holdjával csak kínlódott, most a félévi elő- Jegoszlásnál 40 mázsa gabonát Ünnepi taggyűlésekre jöttek ösz- sze az orosházi termelőcsoportok. Ezeken a gyűléseken mondtak köszönetét a Szovjetuniónak és vezérének, Sztálin e’vtársnak a szabadságukért és az átadott tapasztalatokért. Köszönetét mondottak nagy Pártunknak és Rákosi elv- társnak az iránymutatásért, mely őket a jobb é'et felé, a nagyüzemi gazdálkodás felé vezette. És hálájukat fejezték ki a számukra minden jogot biztositó uj Alkotmányért. Ezeken az ünnepi taggyűléseken visszatekintettek egyévi sikereikre. Ebből meglátták, KEDVES RÁKOSI ELVTÁRSI Ali, az orosházi régebben és újonnan alakult termclftszBvkikezeli ess portok tagjai harcos üdvözletünket küldjük abból az alkalomból, amikor Alkotmányunk egyéves évfordulóján, az uj kenyér ünnepén uj csoportokká! és uj belépőkkel erősítjük a mezőgazdaság szocialista átalakulását. ígérjük, hogy az eddigi eredményeinket a Szovjetunió példamutatása nyomán nagy Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével tovább fogjuk fejleszteni. Visszaverünk minden ellenünk irányuló támadást, hogy ezzel Is erősítsük azt a hatalmas béketábort, melyet a Szovjetunió és a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs vezet. Az orosházi tszcsk dolgozói. nek nevében Nagy Károly hatholdas dolgozó paraszt válaszolt. — Mi, akik most belépünk a vésztői »Vörös Csillag« termelőcsoportba, tudjuk, hogy boldog, derűs élet vár ránk A csoporton kívül kínlódtunk, nyomorogtunk azon a néhány barázdán, éjjel-nappal. Mégse mentünk, semmim. A csoport tagjai trc.»g szépen gyarapodtak, boldog az élő- tűk. Ezt az életet jó munkájukkal érték el. Mi is úgy akarunk munkálkodni, — ezt megfogadjuk! Az ünnepség végén az új tagoknak kiosztották tagkönyveiket, A vésztői »Béke« tszcs-nél hasonló keretek között vették fel a* új tagokat, — 22 családot. A* új belépők boldogan lapozgatták tagkönyveiket — boldog jövőjük zálogát. Vésztőn délután 6 órakor tartották meg a tagfelvételi ünnepséget. A »Vörös Csillag« tszcs tagjai és az új belépők — 40 család 52 taggal — a pártszervezet kultúrtermében gyűltek össze. Cs. Kovács Sándor, a csoport egyik intézőbizottsági tagja ismertette a csoport eddigi eredményeit, a feladatokat. Felszólalt még Orosz Sándor elvtárs, a Párt Járási Bizottságának küldötte íb. A csoport részéről Peres Sándor üdvözölte az HSyjJSr. határozott kapott, 840 forintot. 50 kilő zsírt is apródonként, úgy, ahogy akarta, aztán dolgozni maga is tud és neki 210 munkaegysége volt, most még 18 forintos a munkaegységünk, de őszre 22-re megcsináljuk. _ . .. , ezt én is meEgesz biztos. , _z ____________ rém mondani , hiszen láttam a még kint lévő vetésüket és mégis... bebeszélem magamnak, hogy az enyém jobb, saját magamat vezetem félre, áh! a kutya szentségit, hogy mi ilyenek vagyunk, parasztok, hogy műiden újban rosszat látunk... — A traktor is új volt— veti közbe Rózsavölgyi elvtárs. — Hogy mennyire igaz, mert, ha ez nem lett volna, annyit sem arattam volna. Szóval hát.. Nem is tudom... asszony, mit szólsz hozzá? — Én nem bánom, te zúgod évek óta a fülembe, hogy a csoport így, a csoport úgy halad, mi meg ezzel a nyűves földdel egyhelyben maradunk. — Szóval?... és a két tenyér összecsaltam Közibetek állok, Rózsavölgyi szomszéd, hiszen ebben az országban minden új, az élet, az ember, hát miért ragaszkodjak én dédöregapám vaskaiapjához. kipirult :• az asszony arccal nézle, hogy kanyarultja férje a nevét az «Egyenlőség» tszcs belépési nyilatkozatára s tesz pontot eddigi életükre, mert ők is elindultak az új úton... (TI oeskárt Csabacsüdön 21 dolgozó paraszt lett tagja Alkotmányunk ünnepéé a »Béke« termelőesoportnak. Lelkes ünnepség keretében adták át az új csoporttagoknak tagkönyvei. két. Az új tagok egyöntetűen megfogadták: becsülettel végezzük munkánkat a csoportban. A termolőcsoport új életet ad nekünk és mi ezt jó munkánkkal, a munkánkban elért jó eiedményeinkltzl akarjuk meghálálni. — Saját elhatározásunkból, to- kéntesen léptünk be a nálunk miködő »Viharsarok« termelőosoport- ba, — mondta Uj István gyulavári dolgozó paraszt, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. — Nyolc családom van, azon a néhány barázdán nem tudunk magélni. Hiába dolgoztunk raindany- nyian éjjel-nappal, mégsem tudtunk eredményt elérni. A csoport ban a tagok kevesebb munkával olyan eredményt értek el, amit mi, egyéni dolgozó parasztok soha nem tudunk megcsinálni. Én most, amikor belépek a csoportba, azért teszem, hogy biztosítsam magam is családom jövendőjét, boldogulását Megyénk valamennyi községébe» hosonló ünnepségek zajlottak la. Meglévő termelőcsöpörtjaink sokszáz egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot emeltek májukhoz, karoltak fel s nyitották meg számukra a nyogodt, boldog élet, a biztos jövendő kapuját.
