Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)
1950-08-20 / 193. szám
Alkotmányunk ünnepén A Magyar Népköztársaság Al** kotmányának nagyjelentősé- gfi ünnepét üli ma az ország dolgozó népe. Egy éve, hogy a nép által száladon, titkosan választott országgyűlés törvénybefoglalta a nép jogait saját államában és lerögzítette a nép kötelességeit saját államával szemben. Népünk Alkotmánya a már elért és biztosított jogokról, kötelességekről szól, de ettől tovább megy: messzelátó módon irányt mutat a további fejlődés számára. A jövő célkitűzései hazánkban páratlanul nagy vonzóerővel bírnak dolgozó népünk körében, hiszen nem kisebbről van szó. mint az ötéves terv ideje alatt városban és falun győzelemre akarjuk vinni a szocializmus ügyét. Népünk, a Púit irányítása mellett, hátat fordít a kapitalizmusnak, ■— mely nyomort, munkanélküliséget, ismétlődő, egyre pusztítóbb háborúkat hozott — és gyors léptekkel megy előre a szocializmus útján, rely az állandó foglalkoztatottsá- goiSUiztpsítja és az emelkedő nép- jólét megteremtése xéljábé! fdlsjio van minden hódító, imperialista háborús törekvésnek. Ilyenformán a mi Alkotmányunk a nagy Szovjetunió hősies erőfeszítéseinek eredményeként, a magyar kommunisták vezetése mellett, a reakcióval szembén kemény oszlályharcban kivívott népjogokat jós feladatokat foglal magában. A feladót a szocializmus, melyért' évek óta küzd munkásosztályunk és az Alkotmány, mely a munkásosztály és egész, dolgozó népünk vagy vívmánya — szocialista Alkotmány. Mint ilyen, páratlanul értékes és egyedülálló népünk éle- télien. Létrejötte elválaszthatatlanul összeforr a világ legnagyobb gondolkodója és hadvezére, Sztálin elvtárs, legjobb magyar tanítványa, a hűséges harcostárs, Ká- ídylárs nevével. L| indössze egyéves Alkotmá- * nyűnk, de ma már mindenki látja, hogy mint népünk egyik legbecsesehb vívmánya, megteremtőjével, Rákosi Mátyással egyetemben örök díszhelyet kapott Magyarország új történelmének legszebb, piros betűvel írott lapjain. Az Alkotmány egy évvel ezelőtti törvénybeiktatása már korábbi eredményes harcok megtestesítés© volt, létrejötte pedig újabb harcok sikeres megvívására lelkesítette a dolgozókat. A mai ünnep emlékezés a múltra, a mélységre, ahonnan jött, feltörd a nép és reális tervezés a jövőre, a magasságba, ahová feltör a nép. Augusztus 20 jelentősége hihetetlenül megváltozott, mint annyi mondén az országban a Szovjet Hadsereg feledhetetlenül hősies harcai után, amikor elhozták nekünk a szabadság lángszínű lobogóját. Augusztus 20? Még néhány évvel ezelőtt ezen a napon Budapesten bíborban, bársonyban, selyemben öltözötten, velencei csipkében az esztergomi prímás halait az ünnepi felvonulás élén. A prímád »szent . ereklyét« a katolikus főpapok, kövér püspökök egész serege vette körül. Nem hiányoztak * menet éléről az ország világi urai spin, a magyar mágnásolf, pár- ducos, kacagáuyos ősi viseletben. Felvonult ezen a napon a »keresztény Magyarország: minden valamire való ura, a bárói rangot és katolikus vallást pénzért vásárolt nagytőkések egész serege. Az esztergomi prímás, a püspökök, nagy- birtokosok és nagytőkések fekete- piros- sárga-1 i la-fehé r -kék színben pompázó csoportja, olyan volt, mint egy csapat színpompás fácánkakas az út melletti szántófölden: nem szánt, nem »et, de a termést kegyetlenül elpusztítja. Felvonultak e napon a gyárak, bankok, földek világi és egyházi urai, olyan pompával, hogy a korgó gyomorral ünneplő munkások és dolgozó kispar asztok még felpillantani is alig mertek rájuk a fehérkesztyűs, de vóreskezű csendőrük mögül. C gy sor fohász az egek urá- *" hoz e napon az »ezeréves Magyarország« további ezeré vés formálásáért elárulta az ország világi és egyházi urainak sötét lel- köleiét: a fasiszta, népnyúzó rendszer változatlan megmaradásáért esedeztek. Egy ilyen augusztus 20-i cirkusz utáu elkábulva a tömjénfüsttől, úgy gondolták, sikerült a népet is elkábítaniok és a társadalmi feszültség kitömi készülő forró láváját visszaszorították a vulkán gyomrába. Augusztus 20-án mégiukább, mint máskor pompás ételekről és italokról roskadozó asztalok várták a világi paloták és főpapi rezidenciák urait. Fent a kizsákmányolok és herék udvaraiban a bőség tobzódott, lent a dolgozók millióinak udvaraiban pedig a nyomor. Ezt a hamis, hazug augusztus 20-as álarcot tépte le népünk könyörtelenül egy.évvel ezelőtt és e napot a saját alkotmányával büszkélkedő dolgozok ünnepévé tette. Az Alkotmány napja, a mai nap, a dicsőséges harcok emlékének napja is, mely a továbbiakban új harcok vállalását a kötelez. Az már kiderült és bebizonyítást nyert, hogy a magyar tőkés uralmat senj a belső erőszak fegyverével, sem misékkel és a magy ar nép gyilkos urainak lelki üdvéért mondott, semmiféle felülről elrendelt imádsággal nem lehetett fenntartani. A történelem pusztító árja kérlelhetetlenül olsodorta helyükről a halalom erőszakos bitorlóit. Az itt élő népek szerencséjére a Szovjetunió dicső katonái rommálőtték a magyar fasizmus bevehetetlemiek hirdetett, fegyverekkel megrakott várit. Az is kiderült, hogy. a hazaáruló nagytőkések és földbirtokosok támogatója, Mindszenti/ nem is volt olyan »szent alakja« a katolikus egyháznak. Ellenkezőleg: visszaéli a becsületes katolikus milliók hitével. mert vállalta a hazaárulást, a kémkedést, a harmadik világháború előkészítését. Azóta kiderült, hogy a püspöki kar egyes fasiszta tagjai kiközösítéssel fenyegetnek olyan becsületes katolikus papokat,' akik • a béke mellett, az atombomba betiltása mellett foglalnak állást'.. Truman Amerikájában ugyancsak üldözik azokat, akik fel mernek szólalni az emberiség puszírtas KELETI FERENC tító fegyverével, az atombombával ■szemben. Igen ám, de Truman háborút akar! így tehát kiderült, hogy a klerikális reakció, m ku- tákok és a jobboldali szociáldemokraták, népünk ádáz ellenségei egy hajóra szálltak az angolszász ha Iáiké vés kedő k kel. |y| indenek között a legfon to* * Sabb: kiderült, hogy amióta a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van nálunk hatalmon, azóta ugrásszerű fellendülés állott be a népgazdaság fejlesztésébe és csak a Párt irányítása alatt álló munkásosztály képes az ország dolgozóinak érdekeit megvédeni, előrelendíteni. »A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama« — szögezi le az Alkotmány. Úgy csengenek, úgy belehasítanak ezek a szavak az ország dolgozóinak szívéire, jpint egy csodálatosan nagy kősziklába vésett győzelmi jelmondat. Ezért küzdöttek, szemelitek és gyakran elvéreztek népünk legjobbjai: munkások, parasztok, költők cs írók. Ennek a valósággá vált többszázéves vágynak a roppant ereje viszi népünket naponta új hősi rohamra az ipar és mezőgazdaság terén emelkedő eredmények elérésére. Es az új eredmények egyre-másra születnek meg. Az Alkotmány egyéves évfordulóját ünnepli a munkásosztály. Becsülettel teljesítette az ötéves terv első két negyedévének előírásait és túl is haladta. I’ár hete készült fel a koreai műszakra, melynek keretében idáig már sok millió forinttal növelte a termelt áru értékét, mellyel a magyar- népgazdaságot fejlesztette és a nemzetközi békefrontot, ercsitette. Ugyancsak ünnepel ma dolgozó parasztságunk. Eddig nem tapasztalt gyorsasággal végezte az aratást, oeéplést és hetek óta az igazi haza'fiság gondolatával telítve tesz eleget gabonabeailási. kötelezettségének. Dolgozó parasztságunk százezrei a termény begyűjtés túlteljesítésével ugyancsak erősitik népi. demokráciánkat és a 800 milliós, hatalmas béketáborl. A jobboldali szociáldemokraták, akiknek kenyerük a munkásárulás, kulá- kok és klerikális reakciósok, akik a nyomor vámszedőinek díszes megbízatására pályáznak rendületlenül — újabb vereséget szenvedtek. A terv teljesítését igyekeztek gátolni, a munkások a terv tültél jesitésével feleltek; A termény- begyűjtést akarták elgáncsolni, a dolgozó parasztok túlteljesítéssel feleltek. Az Alkotmány közkines, mégis minden dolgozónak szivéhez nőtt saját kincse. Egyre szorgalmasabb és lelkiismeretesebb 'felajánlásokra, túlteljesítésekre serkenti a dolgozó népet. Az Alkotmány nevel és öntudat-ősit, mert segítségével. a Pált irányítása mellett egyre világosabban látja a munkásság és a dolgozó parasztság, hogy nagyszerű , munkaié' ajánlásaival nemcsak magát és hazáját, ezt is \ nemcsak gazdatógüag^eogiti, hanem erősíti hazánkat, .nunt 'a békefront egyik fontos pontját és szöget ver a háborús kalandor imperializmus koporsójába,. C z pedig — a béke védelme ™ — napjaink legégetőbb kérdése. Amerika, melynek urai még öt évvel ezelőtt halálra esküdöz- tek, hogy az amerikai csillagos lobogó a béke jelképe lesz, mely nem enged beavatkozást más népek belügyeibe — példátlanul becsapták a népeket. Hiven a rablók erkölcséhez, a béke'fogadozásokból gyilkos bombatűz lett, Korea népeinek megtizedelésére. Lenin- és Sztálin tanításainak gyakorlati megnyilvánulásával találkozunk napjainkban, az imperializmus vad- állati kegyetlenkedéséről győződve meg. További: látjuk egyidejűleg az imperializmus hanyatlását vereségében és a proletárdiktatúra korszakának fellendülését Korea győzelmében. A béke valóban veszélyig került, a háborús gyújtogatok égő kanóccal kezükben, válóban veszélyes közelségbe kerültek. A Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió képviselője nap mint nap leleplezi az imperialist álcát és csatlósaikat a világ I>ékoszét tő közvéleménye előtt. Az imperialisták képviselői habzó szájjal és verejtékező homlokkal obstruálnak, szavazattöbbségük utolsó mentsvárába kapaszkodnak, de a békeszerető népek százmilliói a szégyenfához szegezték már őket. Az amerikai imperialisták által kirobbantott koreai háború, a rájuk mért vereségek, az egész világon egyre szervezettebben jelentkező béke- mozgalom annak a bizonyítéka, hogy az elszabadult amerikai imperialista vadállatot meg lehet verni. A koreai vereség után ketrecbe lehet zárni és a békét meg tudjuk védeni. így is: a dolgozók széles összefogása politikai, nemzetiségi, vallási különbség nélkül, a termelés egyre gyorsabb 'fokozásával meg tudja fékein! az elnyomás, a harmadik világhálxuú hazai és nyugati megszállottjait. A termelés növelése — ime ez az, ünnep egyik legégetőbb kérdése, melyet becsületes emberek nem hallgatnak el egymás között. Napjaink egyes esetei szemléltetően tárják fel: nem győzünk annyit gyáifani, termelni egyes ipari cikkekben és egyes élelmiszerekben, amennyit dolgozóink no tudnának felvásárolni. Nincs annyi eladni valónk, mint amennyit a nép keresetéből megvenne. El na felejt síik, hogy ma nincsenek százezrek munkar.élkül, akik egész éven át so ruhát, se cipőt, de még a, mindennapi Letevő falatot, sem tudnák megvenni. Ma mindenki dolgozik, aki dolgozik, pénze van, ezért vásárolni' akar. Növelni kell a termelékenységet az iparban, mert, nagy és egyre nagyobb lesz a szükséglet. A növekedés okozta hiányproblémák megoldása azonban a dolgozók ügye. Do persze, legyen minden dolgozó éber. A vásárlási lázzal szemben higgadtan, határozottan lépjünk fel. Amíg lesznek bucsai Nagy vándor-féle kocsmárosok, akik lakásukon 34 méter férfiszövetet, 47 méter női kartont, 75 méter fehérvásznat, 52 kg cukrot rejtegetnek, addig a, becsületes vásárlók egy és másban hiányt fedezhetnek fel. De fedezzék fel elsősorban a Nagy Vándorokat! Ugyancsak könyörtelen eréllvel kell felvenni a harcot a öruncsity Iván-íéle batftmyai ku- lákokkal szemben, aki 10 darab disznóját három hónapon át kenyérrel ©tette. A dolgozok ellátását biztositó közellátási politikánk példátlanul arcul csapása, melyre méltó választ kell adni! Az Alkotmány ünnepének leg** szebb megnyilvánulnia Békés megyében: száznál több diszk öz- gvűlés tesz városainkban es ial- vainkban. Meglévő termelőszövetkezeti csoportjaink ünnepélye« formában új dolgozó parasztosa!adókat vesznek fel, má-ntt új termelőszövetkezeti csoportok alapjait rakják le ünnepélyes kerít -k között. A megye több ezer dolgozó parasztesaládja lép a mii naptol kezdve a társas gazdálkodás útjára. Látják az egyéni gazdáktól eltérő magasabb terméshozamból, hogy csak ez úton szaporíthatják jövedelmüket. Látják: ha jobban akarnak élni. ha jobb ruhát, fehérneműt. láb!-elit akarnak, okkor nagviizemi gazdálkodás magasabb ferméslíazamából több gyapotot, lent, kendert és más nyer-anyagot kell adniok gyárainknak. Dolgozó parasztságunk legjobbjai a ter- ménybegviijtés elismerésre méltó példáit mutatták és fogják még felmutatni. Egyidejűleg pofig mennek a termelőszövetkezetek 'felé. line, az új Magi in őrs ág kr- ■ alakításáért küzdő új parasztság. mely hatalmas vnliozáso- kon ment keresztül és méltó szövetségeseként áll egyre rz rosa libán a munkásosztály mellé! luje az új paraszt: ág. mely átformálódik a szocialista építés nagy szerűen lüktető éle tóban, a nagy építés és alkotás ereje, magával ragadja és hátat fordít, helyesen, a régi világnak, a bízom tálán életnek, hogy Lenin-Hztálin-Iíákosi útján kezdjen gazdálkodni! Ebben is az Alkotmány nagy- nagy meg'iecsülése rejlik. Es ez az Alkotmány legnagyobb jelentősége. Mennél több a kis- és középparaszt a t j-n.e'őszövetkez'. tkon, annál biztatóbb az 6 és az égés# nenizat jövője, békéje! Szocialista Alkotmányunk méltatásának nagy napján tollhegyre kívánkozik a kommunisták magatartásának kérdése. Az egész nemzet lát ja a Párt szerepének döntő fontosságút a népgazdaság fejlesztésében, az Alkotmány megalkotásában. E harcokban, mert minden vívmány harc szüleménye hazánkban, magasan kiemelkedik Rákosi elvtársnak, a haza atyjának forradalmár, kommunista alakja. A Párt valamennyi öntudatos tagja tekintse fontos kötelességének, hogy a Rákosi-Alkotmány szellemében saját példamutatótól) keresztül erősítse a munkaver- aenyt. a terniényiíOgyfijtést. és púpjaink leg onto-'abb. I.ékc, megyei föladatát. a termel ’szövetkezeti mozgali, at.
