Viharsarok népe, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-203. szám)

1950-08-20 / 193. szám

Alkotmányunk ünnepén A Magyar Népköztársaság Al­** kotmányának nagyjelentősé- gfi ünnepét üli ma az ország dol­gozó népe. Egy éve, hogy a nép által száladon, titkosan választott országgyűlés törvénybefoglalta a nép jogait saját államában és le­rögzítette a nép kötelességeit sa­ját államával szemben. Népünk Al­kotmánya a már elért és biztosí­tott jogokról, kötelességekről szól, de ettől tovább megy: messzelátó módon irányt mutat a további fejlődés számára. A jövő célkitű­zései hazánkban páratlanul nagy vonzóerővel bírnak dolgozó népünk körében, hiszen nem kisebbről van szó. mint az ötéves terv ideje alatt városban és falun győzelemre akarjuk vinni a szocializmus ügyét. Népünk, a Púit irányítása mellett, hátat fordít a kapitalizmusnak, ■— mely nyomort, munkanélküliséget, ismétlődő, egyre pusztítóbb hábo­rúkat hozott — és gyors léptekkel megy előre a szocializmus útján, rely az állandó foglalkoztatottsá- goiSUiztpsítja és az emelkedő nép- jólét megteremtése xéljábé! fdlsjio van minden hódító, imperialista háborús törekvésnek. Ilyenformán a mi Alkotmányunk a nagy Szovjetunió hősies erő­feszítéseinek eredményeként, a ma­gyar kommunisták vezetése mel­lett, a reakcióval szembén kemény oszlályharcban kivívott népjogokat jós feladatokat foglal magában. A feladót a szocializmus, melyért' évek óta küzd munkásosztályunk és az Alkotmány, mely a munkás­osztály és egész, dolgozó népünk vagy vívmánya — szocialista Al­kotmány. Mint ilyen, páratlanul értékes és egyedülálló népünk éle- télien. Létrejötte elválaszthatatla­nul összeforr a világ legnagyobb gondolkodója és hadvezére, Sztá­lin elvtárs, legjobb magyar tanít­ványa, a hűséges harcostárs, Ká- ídylárs nevével. L| indössze egyéves Alkotmá- * nyűnk, de ma már mindenki látja, hogy mint népünk egyik legbecsesehb vívmánya, megterem­tőjével, Rákosi Mátyással egyetem­ben örök díszhelyet kapott Ma­gyarország új történelmének leg­szebb, piros betűvel írott lapjain. Az Alkotmány egy évvel ezelőtti törvénybeiktatása már korábbi eredményes harcok megtestesítés© volt, létrejötte pedig újabb har­cok sikeres megvívására lelkesí­tette a dolgozókat. A mai ünnep emlékezés a múltra, a mélységre, ahonnan jött, feltörd a nép és reális tervezés a jövőre, a magas­ságba, ahová feltör a nép. Augusz­tus 20 jelentősége hihetetlenül megváltozott, mint annyi mondén az országban a Szovjet Hadsereg feledhetetlenül hősies harcai után, amikor elhozták nekünk a szabad­ság lángszínű lobogóját. Augusztus 20? Még néhány év­vel ezelőtt ezen a napon Buda­pesten bíborban, bársonyban, se­lyemben öltözötten, velencei csip­kében az esztergomi prímás halait az ünnepi felvonulás élén. A prí­mád »szent . ereklyét« a katolikus főpapok, kövér püspökök egész se­rege vette körül. Nem hiányoztak * menet éléről az ország világi urai spin, a magyar mágnásolf, pár- ducos, kacagáuyos ősi viseletben. Felvonult ezen a napon a »keresz­tény Magyarország: minden vala­mire való ura, a bárói rangot és katolikus vallást pénzért vásárolt nagytőkések egész serege. Az esz­tergomi prímás, a püspökök, nagy- birtokosok és nagytőkések fekete- piros- sárga-1 i la-fehé r -kék színben pompázó csoportja, olyan volt, mint egy csapat színpompás fácánkakas az út melletti szántófölden: nem szánt, nem »et, de a termést ke­gyetlenül elpusztítja. Felvonultak e napon a gyárak, bankok, föl­dek világi és egyházi urai, olyan pompával, hogy a korgó gyomor­ral ünneplő munkások és dolgozó kispar asztok még felpillantani is alig mertek rájuk a fehérkesztyűs, de vóreskezű csendőrük mögül. C gy sor fohász az egek urá- *" hoz e napon az »ezeréves Magyarország« további ezeré vés formálásáért elárulta az ország vi­lági és egyházi urainak sötét lel- köleiét: a fasiszta, népnyúzó rend­szer változatlan megmaradásáért esedeztek. Egy ilyen augusztus 20-i cirkusz utáu elkábulva a tömjénfüsttől, úgy gondolták, sike­rült a népet is elkábítaniok és a társadalmi feszültség kitömi készü­lő forró láváját visszaszorították a vulkán gyomrába. Augusztus 20-án mégiukább, mint máskor pompás ételekről és italokról ros­kadozó asztalok várták a világi paloták és főpapi rezidenciák urait. Fent a kizsákmányolok és herék udvaraiban a bőség tobzódott, lent a dolgozók millióinak udvaraiban pedig a nyomor. Ezt a hamis, hazug augusztus 20-as álarcot tépte le népünk kö­nyörtelenül egy.évvel ezelőtt és e napot a saját alkotmányával büsz­kélkedő dolgozok ünnepévé tette. Az Alkotmány napja, a mai nap, a dicsőséges harcok emlékének nap­ja is, mely a továbbiakban új harcok vállalását a kötelez. Az már kiderült és bebizonyítást nyert, hogy a magyar tőkés ural­mat senj a belső erőszak fegy­verével, sem misékkel és a magy ar nép gyilkos urainak lelki üdvé­ért mondott, semmiféle felülről el­rendelt imádsággal nem lehetett fenntartani. A történelem pusztító árja kérlelhetetlenül olsodorta he­lyükről a halalom erőszakos bi­torlóit. Az itt élő népek szerencsé­jére a Szovjetunió dicső katonái rommálőtték a magyar fasizmus bevehetetlemiek hirdetett, fegyve­rekkel megrakott várit. Az is ki­derült, hogy. a hazaáruló nagy­tőkések és földbirtokosok támoga­tója, Mindszenti/ nem is volt olyan »szent alakja« a katolikus egyháznak. Ellenkezőleg: visszaéli a becsületes katolikus milliók hi­tével. mert vállalta a hazaárulást, a kémkedést, a harmadik világ­háború előkészítését. Azóta kide­rült, hogy a püspöki kar egyes fasiszta tagjai kiközösítéssel fe­nyegetnek olyan becsületes katoli­kus papokat,' akik • a béke mellett, az atombomba betiltása mellett fog­lalnak állást'.. Truman Amerikájában ugyancsak üldözik azokat, akik fel mernek szólalni az emberiség pusz­írtas KELETI FERENC tító fegyverével, az atombombával ■szemben. Igen ám, de Truman há­borút akar! így tehát kiderült, hogy a klerikális reakció, m ku- tákok és a jobboldali szociálde­mokraták, népünk ádáz ellenségei egy hajóra szálltak az angolszász ha Iáiké vés kedő k kel. |y| indenek között a legfon to­* * Sabb: kiderült, hogy amióta a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály van nálunk hatal­mon, azóta ugrásszerű fellendülés állott be a népgazdaság fejlesz­tésébe és csak a Párt irányítása alatt álló munkásosztály képes az ország dolgozóinak érdekeit meg­védeni, előrelendíteni. »A Magyar Népköztársaság a munkások és dol­gozó parasztok állama« — szögezi le az Alkotmány. Úgy csengenek, úgy belehasítanak ezek a szavak az ország dolgozóinak szívéire, jpint egy csodálatosan nagy kő­sziklába vésett győzelmi jelmondat. Ezért küzdöttek, szemelitek és gyakran elvéreztek népünk legjobb­jai: munkások, parasztok, költők cs írók. Ennek a valósággá vált többszázéves vágynak a roppant ereje viszi népünket naponta új hősi rohamra az ipar és mezőgaz­daság terén emelkedő eredmények elérésére. Es az új eredmények egyre-másra születnek meg. Az Alkotmány egyéves évfor­dulóját ünnepli a munkásosztály. Becsülettel teljesítette az ötéves terv első két negyedévének előírá­sait és túl is haladta. I’ár hete készült fel a koreai műszakra, melynek keretében idáig már sok millió forinttal növelte a termelt áru értékét, mellyel a magyar- népgazdaságot fejlesztette és a nemzetközi békefrontot, ercsitette. Ugyancsak ünnepel ma dolgozó parasztságunk. Eddig nem tapasz­talt gyorsasággal végezte az ara­tást, oeéplést és hetek óta az igazi haza'fiság gondolatával telítve tesz eleget gabonabeailási. kötele­zettségének. Dolgozó parasztságunk százezrei a termény begyűjtés túl­teljesítésével ugyancsak erősitik népi. demokráciánkat és a 800 mil­liós, hatalmas béketáborl. A jobb­oldali szociáldemokraták, akiknek kenyerük a munkásárulás, kulá- kok és klerikális reakciósok, akik a nyomor vámszedőinek díszes megbízatására pályáznak rendület­lenül — újabb vereséget szenved­tek. A terv teljesítését igyekeztek gátolni, a munkások a terv tül­tél jesitésével feleltek; A termény- begyűjtést akarták elgáncsolni, a dolgozó parasztok túlteljesítéssel feleltek. Az Alkotmány közkines, mégis minden dolgozónak szivéhez nőtt saját kincse. Egyre szorgalmasabb és lelkiismeretesebb 'felajánlások­ra, túlteljesítésekre serkenti a dolgozó népet. Az Alkotmány ne­vel és öntudat-ősit, mert segítségé­vel. a Pált irányítása mellett egy­re világosabban látja a munkás­ság és a dolgozó parasztság, hogy nagyszerű , munkaié' ajánlásaival nemcsak magát és hazáját, ezt is \ nemcsak gazdatógüag^eogiti, ha­nem erősíti hazánkat, .nunt 'a bé­kefront egyik fontos pontját és szöget ver a háborús kalandor imperializmus koporsójába,. C z pedig — a béke védelme ™ — napjaink legégetőbb kér­dése. Amerika, melynek urai még öt évvel ezelőtt halálra esküdöz- tek, hogy az amerikai csillagos lobogó a béke jelképe lesz, mely nem enged beavatkozást más né­pek belügyeibe — példátlanul be­csapták a népeket. Hiven a rablók erkölcséhez, a béke'fogadozásokból gyilkos bombatűz lett, Korea né­peinek megtizedelésére. Lenin- és Sztálin tanításainak gyakorlati megnyilvánulásával találkozunk napjainkban, az imperializmus vad- állati kegyetlenkedéséről győződve meg. További: látjuk egyidejűleg az imperializmus hanyatlását ve­reségében és a proletárdiktatúra korszakának fellendülését Korea győzelmében. A béke valóban veszélyig ke­rült, a háborús gyújtogatok égő kanóccal kezükben, válóban veszé­lyes közelségbe kerültek. A Biz­tonsági Tanácsban a Szovjetunió képviselője nap mint nap lelep­lezi az imperialist álcát és csatló­saikat a világ I>ékoszét tő közvé­leménye előtt. Az imperialisták képviselői habzó szájjal és verej­tékező homlokkal obstruálnak, sza­vazattöbbségük utolsó mentsvárába kapaszkodnak, de a békeszerető népek százmilliói a szégyenfához szegezték már őket. Az amerikai imperialisták által kirobbantott ko­reai háború, a rájuk mért vere­ségek, az egész világon egyre szervezettebben jelentkező béke- mozgalom annak a bizonyítéka, hogy az elszabadult amerikai im­perialista vadállatot meg lehet ver­ni. A koreai vereség után ket­recbe lehet zárni és a békét meg tudjuk védeni. így is: a dolgozók széles összefogása politikai, nem­zetiségi, vallási különbség nélkül, a termelés egyre gyorsabb 'foko­zásával meg tudja fékein! az el­nyomás, a harmadik világhálxuú hazai és nyugati megszállottjait. A termelés növelése — ime ez az, ünnep egyik legégetőbb kérdése, melyet becsületes emberek nem hallgatnak el egymás között. Nap­jaink egyes esetei szemléltetően tárják fel: nem győzünk annyit gyáifani, termelni egyes ipari cik­kekben és egyes élelmiszerekben, amennyit dolgozóink no tudnának felvásárolni. Nincs annyi eladni valónk, mint amennyit a nép ke­resetéből megvenne. El na felejt síik, hogy ma nincsenek százezrek munkar.élkül, akik egész éven át so ruhát, se cipőt, de még a, mindennapi Letevő falatot, sem tudnák megvenni. Ma mindenki dolgozik, aki dolgozik, pénze van, ezért vásárolni' akar. Növelni kell a termelékenységet az iparban, mert, nagy és egyre nagyobb lesz a szükséglet. A növekedés okozta hiányproblémák megoldása azon­ban a dolgozók ügye. Do persze, legyen minden dolgozó éber. A vásárlási lázzal szemben higgad­tan, határozottan lépjünk fel. Amíg lesznek bucsai Nagy vándor-féle kocsmárosok, akik lakásukon 34 méter férfiszövetet, 47 méter női kartont, 75 méter fehérvásznat, 52 kg cukrot rejtegetnek, addig a, becsületes vásárlók egy és másban hiányt fedezhetnek fel. De fedez­zék fel elsősorban a Nagy Ván­dorokat! Ugyancsak könyörtelen eréllvel kell felvenni a harcot a öruncsity Iván-íéle batftmyai ku- lákokkal szemben, aki 10 darab disznóját három hónapon át ke­nyérrel ©tette. A dolgozok ellá­tását biztositó közellátási politi­kánk példátlanul arcul csapása, melyre méltó választ kell adni! Az Alkotmány ünnepének leg­** szebb megnyilvánulnia Békés megyében: száznál több diszk öz- gvűlés tesz városainkban es ial- vainkban. Meglévő termelőszövet­kezeti csoportjaink ünnepélye« for­mában új dolgozó parasztosa!adókat vesznek fel, má-ntt új termelőszö­vetkezeti csoportok alapjait rak­ják le ünnepélyes kerít -k kö­zött. A megye több ezer dolgozó parasztesaládja lép a mii naptol kezdve a társas gazdálkodás út­jára. Látják az egyéni gazdáktól eltérő magasabb terméshozamból, hogy csak ez úton szaporíthatják jövedelmüket. Látják: ha jobban akarnak élni. ha jobb ruhát, fehér­neműt. láb!-elit akarnak, okkor nagviizemi gazdálkodás magasabb ferméslíazamából több gyapotot, lent, kendert és más nyer-anyagot kell adniok gyárainknak. Dolgozó parasztságunk legjobbjai a ter- ménybegviijtés elismerésre méltó példáit mutatták és fogják még felmutatni. Egyidejűleg pofig men­nek a termelőszövetkezetek 'felé. line, az új Magi in őrs ág kr- ■ alakításáért küzdő új pa­rasztság. mely hatalmas vnliozáso- kon ment keresztül és méltó szö­vetségeseként áll egyre rz rosa li­bán a munkásosztály mellé! luje az új paraszt: ág. mely átformáló­dik a szocialista építés nagy sze­rűen lüktető éle tóban, a nagy épí­tés és alkotás ereje, magával ra­gadja és hátat fordít, helyesen, a régi világnak, a bízom tálán élet­nek, hogy Lenin-Hztálin-Iíákosi útján kezdjen gazdálkodni! Ebben is az Alkotmány nagy- nagy meg'iecsülése rejlik. Es ez az Alkotmány legnagyobb jelen­tősége. Mennél több a kis- és kö­zépparaszt a t j-n.e'őszövetkez'. tkon, annál biztatóbb az 6 és az égés# nenizat jövője, békéje! Szocialista Alkotmányunk mél­tatásának nagy napján tollhegyre kívánkozik a kommunisták maga­tartásának kérdése. Az egész nem­zet lát ja a Párt szerepének döntő fontosságút a népgazdaság fej­lesztésében, az Alkotmány meg­alkotásában. E harcokban, mert minden vívmány harc szüleménye hazánkban, magasan kiemelkedik Rákosi elvtársnak, a haza atyjá­nak forradalmár, kommunista alak­ja. A Párt valamennyi öntudatos tagja tekintse fontos kötelességé­nek, hogy a Rákosi-Alkotmány szellemében saját példamutatótól) keresztül erősítse a munkaver- aenyt. a terniényiíOgyfijtést. és púpjaink leg onto-'abb. I.ékc, megyei föladatát. a termel ’szövetkezeti mozgali, at.

Next

/
Oldalképek
Tartalom