Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-02 / 151. szám

* Tibb mint 50 tszcs és a községek zöme csatlakozott az országos versenyfelhíváshoz Naponta jelentik be újabb és újabb közs'gek csatlakozásukat a téf'MiWfe'ak országos- versenyfelhívásához. A községek dolgozói kis- gyflés-jkcn^ DÉFOSz nagygyűléseken tárgyalják míg a versenyfel­hívást; Újabban Körösuagyharsány, Kötcgyán, Méhkerék, Sarkad- keresztúr és Okány dolgozói jelentették be csatlakozásukat. : Nem maradi \ is diaiig nélkül a nagyszénásé «Dózsa» termelií- csOpo. t versertyfelhi ása sem. Eddig több mint öíveii terraelöcsoport jelent t e be, hagy vállalja a nagyszénásiak versenypor,íjainak vég­rehajtás t. Tegnap a méhl-críki «Rákosi» tszcs, a sarkaefkeresztőri «Dó­zsa» és a dombegybázi «Petőfi» csOyart fogadta el a '.erstnykihhást. A csatlakozások mind azt biz:ny:t]ák, hogy t rmc’ö s p ríjairk dolgozói fs az egyénileg vazdálfcodő dóig z5 parasztok egyre job­ban ftJágértlk, milyen jilentős, hogy ötéves: tervünk első termését a legk'sc b rz-mvösztóségget takarítsuk be s minél hamarab a mag­tárba kerüljön a gabona. * A GABONAFRONT Gémes Fereneék megtalálták számításukat mert megkötötték a szállítási szerződést Aratnak már a kaszaperi határ­ban is. Amerre néz az ember, min­denütt mozgás van: — suhan a kasza, rendbe dőlnek a dússzemű árpa 8 búzaszálak. Szaporodnak a kévék, a keresztek. Néhol már meg­kezdték a hordást is, — ott ma­gasra rakott kocsik, szekerek vi­szik a sárguló kereszteket az asz­talba. — A kaszaperi dolgozó pa­rasztok már számítgatnak. Nézik, A csatóhamarásiak megértették a kenyércsata jelentőségét: nap !*ely<eíi 4 és fél silait leért ssfcftf© került a2; öl illalló! Itt a csytókomarási ü'emegy érj! A mai napen befejez­tük az <rut(st! .. .« Telefon jelentés a gabona'front- ról. Rövid, de benne van a esató- kanwésiak négynapos harca, amit az üzemegység apraja-nagyja ví­vott azért, hogy szemveszteeég nélkül leavas -ák a gabonát. Az út­törőktől- kezdve, minden épkézláb ember katonája volt ennek a csa­tának. ' Sok gondot okozott itt a közéi 300 kötetnyi kalászos, mert a kora­nyári viharok megdöntötték a ga­bonát. Géppel nem lehetett vágni. Dolgos kezekre várt itt a munka. Sokat gondolkoztak az állami gaz­daság központjában is, meg a ceatófeamrásiak is, hogy honnan teremtenek elő kellő számú kaszást, mert még a tavaszon-felajánlották, hogy ebben az üzemegységben hol­danként; 16—17 mázsa árpát taka­rítani- - '*> Gép’ n-m jöhetett ' számításba, igy sz„.aoa vették a kaszásokat. A nőt éri . termelő brigádok kaszásai kevésnek bizonyultak, de megfaiáiiák a megoldást A pártszervezet és az üzemegység vezetősége- közöen vette közébe a dolgot. A megoldás a belső «rój- többi üzemegységét, meg a megye tett» tartalékok mozgósítása volt. Ez a Part vezetőségére várt. Ösz- szehivták a népnevelőket, tizescso- port-bizalmiakat. Ezek azután sorra a gazdaság minden dolgozójának s a dolgozók családtagjainak is megmagyarázták, hogy minden szom gabona megmentése, egy-egy csapás a dolgozók ellenségeire. Az eredmény hamarosan megmutatko­zott. Először a sőrések jelentkeztek. IJgy határoztak, hogy az állat­tan vésztő brigád fele ellátja ezen a néhány napon a muíakát, a másik fele mag kimegy aratni. fiz asszonyok is csatasorba áiitak Nőnapon beszélték meg a dolgot. Hogy is maradhatnánk ki a mun­kából? Hiszen mindannyian tud­ják, hogy az aratás is a békeharo szakasza. Azt pedig mindenki tud­ja, hogy az asszonyok a béke ka­tonák Másnap már felkeresték az üzemegység vezetőit: — Az asszo­nyok vállalják a marokszedést —-, jelentették be. Egyre szaporodott a -munkáskezek száma. Nem lesz itt hiba! Tíihivták versenyre a gazdaság Az államvédelmi hatóság dolgozói a jövő évi kenyerünkért Az a hatalmas harci lendü.'et, ftme’y a gabona betakarítás sike­res befejezéséért folyik, a dob gozó nép legszélesebb rétegeit in­dította harcba. Üzemi dolgozóink, értelmiségiek, honvédségünk sza­badidejükben csoportosan vonul­nak ki a gabonaföldekre, vagy *z állami gazdaságokba, termelő- gzövetkczeíi csoportokba, hogy se­gédkezzenek a dolgozó parasztság­nak a betakarítási munkáknál. Az államvédelmi hatóság IV/I. osztálya békéscsabai Örsének kol­lektívája is elhatározta, hogy sza­badnapjain résztvesz a betakarí­tási munkákban. Folyó ho 27-én • bajtársak kint voltak a »Kos­suth«- és 28-án az »illőre« tszcs- ben, 3o-án pelig a kereki állami gazdaságban. Ezek a bajtársak a munka elvégző é után a brigád tag. jaival hosszan elbeszélgettek és kö­zösen vitattak meg egyes politikai kérdéseket. A baj társakat mindenütt nagy szeretettel fogadták, a dolgozó pa­rasztság tudja, hogy az államvé- de'em minden egyes tagja a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság érdekeiért küzd. Harcol a kleriká­lis reakció, a kulákság és minden ellenséggel szemben, akik azon igyekeznek, hogy alkotó munkáju­kat megakadályozhassák. Az orosházi járás községei versenyben végzik a szállítási szerződéskötéseket Az orosházi járás községei egy­mással versenyben kötik a szállí­tási szerződéseket. A versenyben Gerendás jár az élen, ahol «Midig 176 dolgozó paraszt kötött szál­lítási szerződést, 755 mázsa búzára. Orosházán a szövetkezet dolgozói 1088 mázsára kötettek eddig szer­ződést. Kardoskúton kilencvenheten szerződtek le. A járásban a szer­ződéseknél lemaradás mutatkozik Gádörose-r -»hol eddig csak 28 szál­lítási szeműdé t kötöttek meg. Med- gyesbodzáson a szövetkezet ven- Tótk Pál hívta ki ver­senyre a szövetkezet többi dolgo­zóit a szállítási szerződések meg­kötésére. Gerendás dolgozó parasztjai csat­lakoztak a tótkomlósiak verseny­felhívásához. Vállalták, hegy jú­lius 4-ig befejezik az aratást. Ed­dig mintegy 80 százalékát aratták le a kalászosoknak. Jó eredményü­ket a szállítási szerződések meg­kötésénél úgy érték el, hogy brigá­dot alakítottak • igy látogatták végig kettesével a dolgozó pa­rasztokat. állami gazdaságait is. Elvállalták, hogy hat nap alatt learatna! Kendlieboztak mindent s mikor az agronómns kiadta a jelszót, hogy munkához lehet fogni, ké­sedelem nélkül nekiindultak. Ott dolgoztak egymás mellett Tóth József, Pető József, meg a többi sőrések a növénytermesztő brigádosokkal együtt. Kém maradlak sitiién az irodai dsipzúk sem Fekete Jóassf, a gazdaság , ezt tő ka­szás lett. Patzai elvtárs, a he­lyettese. meg Berényi, az agronó- mus, gépkezelők lettek. Meg is mondták a dolgozók: még a munka is jobban ment, hogy ott láttuk magunk között a vezetőket is. A lelkes munkában kimagasló ered­mények születtek.- Kardba Mihály 150 százalékot ért el. Vincze Ba­lé za, meg Annus Sándor felvitték 229 százalékig. Az asszonyok se­rény kezekkel szedték a markot utánuk. Még a pöttöm kis úttö­rők sem maradtak otthon. A nagyohbja segített a kévehordás­ban, meg a keresztelésnél, a kicsik meg vizet vittek azoknak, akik megszomjaztak a munkában. Út­törők végezték el a fűmag, meg a borsó cséplését is. Ez a lelkes munka csak győ­zelemmel végződhetett. A vállalt hat nap helyett négy és fél nap alatt keresztekbe került a búza, meg az áipa. A csatókamarásiak példája meg­mutatta: ahol a dolgozók megér­tették a jövő évi kenyérért folyó harc jelentőségét, -ott biztos a győ­zelem, biztosan vereséget szenved az ellenség. emelgetik a kévét, számolják a ke­reszteket. Ki-ki nyolc-tiz-tizenegy mázsát vár a búzából. Szárnítgat- nak: — ennyi terem, ennyi a fej­adag, az adó, a jövőévi vetőmag, — ennyi meg maiad tisztán, — beszállításra 88 forintért mázsánként Igen, igy számítanak Kaszaperen több mint száztizén, — akik már megkötötték a szállítási szerződése­ket a szövetkezetben. Árvái József, Szonda István meg a többiek, mind öt-hatholdas dolgozó parasztok. Gémes Ferenc is megkötötte a szállítási szerződést a földműves- szövetkezettel. Bent a pártszerve­zetben, a DBEOSz-ban sokat hal­lott. már róla, — a népnevelők is kint j aitak. Nem is sokat teketóriá­zott neki, bement a szövetkezetbe a termelési felelőshöz s megkötötték. Aláírta az ívet aztán elindult ha-. /.afelé. i Otthon a felesége várta. — Na, hogy is volt, mit mond­tak odabenn?... — Megkötöttem a szerződést, — felelte az asszonynak Gémes, — négy mázsára. — Dohát mit mondtak, mennyi­ért? — Nyolcvanér’ mázsáját, meg a hat forintos prémiuméit. Szóval nyolovanhatér’. Kis csend áll be köztük, aztán megint csak az asszony kérdezett. — Oszt’ ha nem lesz ki a négy mázsa felesleg? Azt hallottam bent a faluban, hogy akinek nem lesz meg a gabona, amire leszerződött, hát a fejada­got viszik el. — Viszik az ördögöt, — vála­szolt mosolyogva Gémes Ferenc feleségének. — Hát hogy gondol­hatsz ilyet. A fejadagot... dehogy ia. Ha nem lesz annyi, hát ott a ceéplési eredménylap, rajta van azon, hogy mennyi a búza. Ar­ról tudom igazolni, hogy ha nem terem annyi. Annyit viszek be, amennyi lesz. Sose hidd el az ilyen beszédeket, az ellenség, a kulákok találják ki az ilyeneket, hogy elriasszanak bennünket, dol­gozó parasztokat a szállítási szer­ződés megkötésétől... — Újra csend lesz néhány pillanatra, az­tán újra az ember szólal meg. — De hát nem hogy kevesebb, hanem inkább tdbb fe«z a négy mázsánál nekünk a felesleg. Csak számít­suk ki. Két és félhold búzánk van. Amilyennek mutatkozik, meglesz a tiz mázsa holdanként, ha nem ti­zenegy. Ha tiz mázsájával szá­mítjuk, akkor is 25 mázsa búzánk lesz. Ebből nekünk, meg a két gyereknek a fejadagja 880 kilós az adó hat mázsa, úgy, mint tavaly, a vetőmag háromszáz kiló, a gép­rész megint csak három mázsa. Ez összesen 20 mázsa 80 kiló. Lásd, csak nemhogy négy mázsa, ha­nem még több is marad. Nem sok ugyan, de azt is beadjuk. Mert úgy van. ha valaki többet akar beadni, mint amennyit lekötött a szerződésben, azt is átveszik a 80 -forintos áron. Vagyis, hát- 80 forint a búzának mázsája, 6 forint meg a prémium .., — De hisz akkor többet kapunk, mint 350 forint.. , A négy mázsa után 341 forintot, a 20 kiló után meg 15 körül... — Annyit bizony, — felelt az ember. — Ha nem kötöttem volna meg a szállítási szerződést, ke­vesebbet kapnánk. Csak négy, fo­rint prémiumot, vagy még annál is kevesebbet mázsájától. így, hogy megkötöttem, biztosítva van a búza beszállítása Iá; idég ä 1 hat- forintos prémium is777‘“ ........ Az asszony már alig figyelt á szavakra. Gondolataiban már az volt: Veszünk egy ruhát a fiúnak is, meg a kislánynak ia Talán még egy kis cipőre is telik. Egy inget is venni kell. .. Meg is vesszük, hisz’ csak a prémium 24—25 forint, majdnem egy ing ura — Te, — szólal meg aztán a* asszony —• s elmondja, mit gondolt ki, mit számit. Gémes Ferenc bó­logat fejével: — Jól van... jók Gémes Ferencék megtalálják szá­mításukat. (df) Űtyy-íc&zíük: k&teie&sé$ü*tU! I békéscsabai „Májas 1“ tszcs Is beszállította a gabonát Vidám indulók hangja verte fel a kora délután csendjét A nótasző kicsalta a dolgozókat az utcára. Felvirágozolt, fellobogó­zott kocsikon a békéscsabai Má­jus 1 termelőcsoport vitte be ga­bonáját a szövetkezet magtárába. A Kötöttárugyár dolgozói az üzem kapujában éljenzéssel és lelkes tapssal üdvözölték a tszcs tagokat akik ma ismét bebizo­nyították, hogy hü szövetségesei azoknak, akik az üzemekben a gépek mellett dolgoznak az or­szág újjáépítéséért Végig a Sztálin-úton a dolgo­zók mosolygó pillantása kísérte a kocsikat Bent a szövetkezet raktárában a városi pártbizottság és a szö­vetkezet dolgozói várták a ter­melőcsoportot A Párt képvise­lője, Dér Irén elvtársnő virággal üdvözölte őket Az ünnepség után ' i * mázsára kerültek az első zsákok majd fel a raktárba, A csoport tagjai boldog mosollyal nézték a zsákból kihulló búzaszemeket egész évi kemény munkájuk eredményét: holdanként 13 má­zsa búzával fizetett földjük. Igyekeztek azon, hogy minden szem zsákba kerüljön. Jól meg­szervezték az aratást Részt vet­tek a munkában az aszonyok is. Megszervezték, hogy az aratás két műszakban menjen. Kisbu­szával is, meg géppel is arattak éjjel-nappaL A szorgos munkának meg lett az eredménye. Elsőnek szállították be a város öt termelőcsoportja kö­zül a gabonát »Úgy érezlük — mondja Deák János, a csoport elnöke, — kötelességünk volt a nép államával szemben, hogy a begyűjtésnél elsők legyünk, jó példával járjunk elöl«. A gabona átadása után a jól végzett munka tudatával indul­tak vissza a csoport tagjai Ez volt az első győzelem, s ez új lendületet ad a csoportnak a *t> vábbi munkához. (b.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom