Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-07 / 155. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Népnevelők a cséplőknél • Ómezőhegyesen O mezőhegyesen is — a mezőhegyest állenni gazdaság egyilc üzemegységében javában áll a csépié». A fákkal szegélyezett ezérüskertben villanymotor hajtja a cséplő szekrényt, elevátor továbbítja. a snalnuit a hazaim s törek repdes a levegőben, finom port hintve. Kíváncsi vagy, milyen emberek dolgoznak itt? Tudd meg ezt és megérted: Asztalos Gábor, aki kéveadogató a cséplőnél, amikor még lábon állt a gabona, szinte kezével fojtotta el, égési sebeket szenvedve, <a búzamezők szélín a kisvonat szikrájától keletkezeti: tüzet — ennyit mondva: «As enyém is a gabona.» De az igazsághoz az is hozzátartozik: akadnak még olyan becsületes egyszerű dolgozók a mezőhegyest állami gazdaságban, akik nem látnak egészen tisztán.,, ,,A sMxiolvunus mefyMtásitásÁéAt Usvzük" Traktoristák levelei Rákosi elvtárshoz Junius 30-án a csorvási gépállomás három trüktorlstája két levelet küldött Rákosi elvtárshoz, melyekben bejelentik a csépiéi sei kapcsolatos munkafelajánlásaikat. A levelek szószerint igy szók nak: »Drága Rákosi elvtárs! Mi, a csorvási gépállomás két dolgozója, vállaljuk, hogy a cséplési átlagunkat 3000 niázs.í-ról 4500 mázsára cincijük. Cséplőgépeinknél állandóan felvilág ásító munkát fogunk végezni, amin keresztül harcolunk minden szem gabonáért, úgy. hogy a cséplőgépnél egy százalékos szeinvcszteségnél több nem lesz. Ugyancsak az Idegen magvakat is egy százalékra csökkentjük. A cséplési vállalásunkat ötéves tervünk mielőbbi befejezéséi rí, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért tesszük. Csorvás, 1950 június 30. Elvtársi üdvözlettel: LEIIOCZKI JÁNOS és BEXYÓ ANDRÁS traktoristák, t »Szeretett Rákosi elvtárs! Hálámat úgy fejezem ki azért, hogy ma szabad országban szabad emberként dolgozhatok, hogy a nyári idényben a cséplési tervemet 3160 mázsáról 4500 mázsára emelem. Cséplőgépemnél állandó felvilágosító munkát fogok végezni, amin keresztül harcolni fogok minden egyes szem gabonáért. Gépemnél a szemveszleséget 1 százalékra csökkentem, ugyancsak aí idegen mag 1 százaléknál több nem lesz. Munkafelajánlásomat a szocializmus megvalósításáért teszem. Él jen a Párt, éljen Rákosi elvtárs! Csorvás, 1950 június 30. Elvtársi üdvözlettel: TÓTH GYÖRGY traktorista.« POLITIKAI HUNKA A MEZEI BRIGÁDOKBAN Szürkül, megáll a cséplő. De Poros György brigádja ott marad a. kazal tövében, most is, mint szinte minden este. Kisgyűlés lesz — a harmadik. Poros György népnevelő a munkafegyelem megszilárdításáról, a dolgozók jogairól és kötelezettségeiről olvas fel a füzetből. Aztán hozzáfűzi: siessünk a ceépléssel, őrködjünk minden ízemre. A miénk az, mi vagyunk a gazdák, hát tudnunk kell a kötelességünket. Elsorolja, úgy kell csinálni, sőt még jobban, mint eddig: .«Észrevettük, hogy a szalmába, polyvába néhány szem került, ezért állítottunk a dobon, nem megy veszendőbe cseppnyi gabona sem. így vegyünk észre minden hibát.» Szil- vasi József, a másik népnevelő szólt, aki etető a dobnál: «Te Fábián asztagos komáin, te jól dolgozol, csak ügyelj arra, hogy mindig legyen kéve, pillanatra se kelljen várni.» — «Igazad van» •— kapja a választ a népnevelő. Hozzászólnak még sokan: Batlá- qó kévevágó, Pásztor kazalrakó és a többiek. «Helytelen itt a szervezés, nincs elég hordást végző kocsi, ma is két és félóra hosz- ■szát állt a cséplő emiatt. Ila nem A nagyszénás! dolgozó parasztok azzal az érzéssel jöttek el a vasárnap tartott paraszt-nagygyűlésre, hogy minisztertanácsunk határozatának az aratásra vonatkozó részét jól végrehajtották és a termelőszö- vetekezetekkel az élen befejezték az aratást, A paraszt-nagygyűlés előadója ismertette a dolgozó parasztságunk előtt álló soronkövetkező feladatokat, a hordás mielőbbi megkezdését, a tarlóhántás nagyobb ütemben történő végrehajtását, cséplést és ezzel kapcsolatban az adó beszolgáltatását és a szabad-gabona cséplőgéptől történő beszállítását a föld- művésszövetkezet raktárába. A felszólalások során a jelenlévő dolgozó parasztok a DEFOSz-vezetőség felé kritika 'formájában felhozták, hogy konkrétan nem ismertették azoknak az élenjáró dolgom parasztoknak a munkáját, akik íróidat mutattak az aratásban. Hiba ez, hogy a vezetőség ezek után sem javította ki azt a hibát, pedig sokan vannak Nagyszénáson is olyan dolgozó parasztok, akik a munkák jó elvégzésében az élen járnak. Itt van pl. id. Huszár Pál újgazda, aki miután viaszérésbon learatta szemveszte ég nélkül a gabonáját, rögtön a hordáshoz fogott óe már azzal is végzett, vagy pedig Szabó Ferenc középparaszt, aki szintén időben learatott, 12 mázsa búzára szállítási szerződést kötött és vállalta, hogy a cséplőgéptől egyenesen a földművesszövetkezetbe viszi a saját szükségletén felüli gabonáját. A gyűlésen csak általánosságban foglalkoztak azzal, hogy az idei aratási, cséplési, begyűjtési munkák fokozódó osztáíylraroot jelentenek és konkrétan erre nem mutattak rá, pedig ennek bizonyítására sem kell a szomszédba menni. Borgula Márton újpusztai ku- lák azzal próbálja akadályozni az aratás ütemét, hogy megtéveszti állunk két és félóráig kévebiány miatt, úgy 50 mázsával többet csépelünk el. Mi, a nép látja ennek kárát, biztosítani kelléne kellőszámú hordást végző kocsit.» Igaza van a Poros brigád tagjainak. Szóltak is már Magyar elvtársnak — az ómezőhegvesi gazdaság vezetőjének — a hordást végző kocsik kevés száma miatt, de nem történt intézkedés. Úgy látszik, Magyar elvtársnak nem szívügye az, hogy folyamatosan, megállás nélkül dolgozzanak a cséplők. A kellőszámú hordást végző kocsit lehetne biztosítani, csak egy kicsit akarni kellene! De most Szabó József etető szól: «Nem egyszerre tesszük a dobba a kévét, hanem szétterítjük, igy nem kerülhet szemes kalász a szalmába. Vigyázunk nagyon, ugvo minden megmentett gabonaszemmel biztosítjuk azt, hogy békében építsük a szocializmust. Meg aztán a jó munkával a bálánkat is szándékszunk kifejezni a Szovjetuniónak és a Pártnak.» * Kérdezzük a dolgozókat és ők nviltan beszélnek. B.iliáné — élenjáró munkásnő — poros és izadt arcán végiggördül a könny, amint az aratóit, akik nincsenek tisztában az aratásért járó bérrel és kevesebb aratási díjat mondott nekik, hogy elvegye a kedvüket a munkától és ezen keresztül érje el a minél nagyobb szemveszteséget, vagy Veleck János szarvasi kulák, akinek Nagyszénáson is van földje, csak felszólításra, későn fogott az aratáshoz, ezáltal a szemveszteség igen nagy, azon kívül a többi növények időszerű ápolását is elhanyagolta, igy kukoricája is lesárgult a gaztól. De nemcsak a kulákok, hanem a velük összefonódott klerikális reakció is igyekszik akadályozni a dolgozó paraszság békés, építő munkáját, legújabban azt a hirt terjesztik, hogy a kommunisták rövidesen bezárják a templomokat, sőt errevonatkozólag határidőket is tűznek ki. Ezeknek és hasonló példáknak konkrét ismertetése még jobban hozzájárulna ahhoz, hogy a dolgozó parasztság helyesen tájékozódjon, tisztán lássa, hol az ellenség és hogyan lehet eredményes harcot folytatni ellene. A paraszt-nagygyűlés során — miután a DEFOSz megyei kiTermelőcsoportjaink kiváló eredményeinek láttán, egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak száma, akik kérik felvételüket a meglévő termelőcsoportokba, vagy a nyári munkák után uj csoportokat akarnak alakítani. Ezideig 45 termelőszövetkezeti csoport előkészitő bizottság alakult a megyében, amelynek 504 tagja van. Az előkésziiő bizottságok no4 katasztráüs hold földön kívánnak ősszel uj csoportokat létrehozni. elmondja; «Magyar elvtárs, a gazdaságvezető, amikor nem egészen láttam tisztán, — ezt tudom, hiba volt — durván rámförmedt és azt mondta: el internáltat, elvitet... Bízom a Pártban, hiszen az a mindenünk. A Párt segít bennünket, mi is segítjük a Pártot, most úgy, hogy jól elvégezzük a cséplést.» Fábián Ferenc zsákos szól: «Egész nap dolgoztunk, aztán' egy kérdést félreértettünk. Magyar elvtárs, ahelyett, liogy megmagyarázta volna, mint áll a dolog, az Államvédelmi Hatósággal fenyegetett minket...» Tűrhetetlen, felháborító és eléggé el nem ítélhető Magyar elvtárs és még néhány személy magatartása. az, ahogyan a becsületes dolgozókkal beszélnek. Itt az ideje, hogy megrendszabályozzák az ilyen kiskirályokat! * A gazdaság pártszervezeteiről is szólni kell még. Nem folytatnak eléggé alapos felvilágosító munkát, (igaz, az utóbbi időben javulás mutatkozik), nem motorjai maradéktalanul a termelésnek. A tagjelöltfelvétellel sem úgy foglalkoznak, ahogyan kellene. (Pl. Poros brigádvezető hat életrajzot adott be, több kérvényt irt, egy évvel ezelőtt kérte tagjelöltfelvételét, Asztalos is kérte, — de eddig sehol semmi.) Ezekért persze elsősorban a gazdaság pártbizottsága felelős! .. .. Vége a kis gyűlésnek, elindulnak szállásukra a csóplősök. Egyre távolodnak és az estében hallani dalukat: «Uj élet- fényére ébredt a boldog nép ...» Morvay Sándor. küldött részletesen megvilágította a tótkomlósi versenykihívás jelentőségét — a nagyszénási dolgozó parasztok lelkesen csatlakoztak a versenyhez. így pl. Biró Pál vállalta az újpusztai nyugati rész dolgozó parasztsága nevében, hogy a hordást július 5-ig bevégzik és a tarló- hántást is megkezdik. Szűcsi András vállalta, hogy július 10-ig a hordást elvégzik, a trágyát kihordja és a tarlóhántást is elvégzi. Leszenyeczki János egyénileg kihívott versenyre egy tótkomlósi dolgozó parasztot, hogy viszonylag melyikük szállít több terményt, jószágot a földművesszövetkezetnek. A versenykihívások is mutatják, hogy dolgozó parasztságunk lelkesen, odaadóan végzi munkáját, mert tudja, hogy most már magának dolgozik. Ha dolgozó parasztságaink továbbra is követi Pártunk, minisztertanácsunk útmutatásait, akkor nem kétséges, hogy a harc további szakaszaiban is győzelemre viszi a dolgozók kenyeréért folyó csatáját. A meglévő csoportokban ezideig 45a dolgozó paraszt, 992 kalaszt- rális hold föld tulajdonosa akar belépni. Pártszervezeteink jó népnevelőmunkával szélesítsék tovább ezt a mozgalmat, a meglévő csoportok intézőbizottságai pedig tartsanak rendszeres kapcsolatot az ősszel belépők csoportjaival, hogy azok még belépésük előtt tisztában legyenek a inunk aegység-sz ámitáiss-: »1 s a csoportok egyéb döntő kérdéseivel. A kinyi terület spoljani körzetének mezőgazdasági dolgozói kötelezettséget vállallak Sztálin elviért előtt, bő termés elérésére. Amit vállaltak, teljesítették is. Ezt mutatják a dús termést hozó gabonaföldek, a léaÁaftSfty-’>kicsépelt gabonatermés és az a lelkes igyekezet, ahogy az állatomat szemben vállalt kötelezettségüknek sietnek eleget tenni. De ahhoz, hogy ilyen jó eredményeket érhessenek el, a jó munkán kívül a pártszervezetek segítségére volt szükség. A kievi területen a kolhozok és szovhozok pártszervezeteinek vezetői és aktívái hatalmas politikai tömegmunkát fejtettek ki és fejtenek ki a szántóföldeken. Figyelemmel kisérik a munkaversenyeket, népszerűsítik az eredményeket és mindenütt megadják a szükséges támogatást. A pártszervezetek hatékony munkájának tudható be, hogy a kommunisták élcsapat-szerepe a kolhozokban, szov- hozokban, gép- és traklorállomá- sokban állandóan érvényesül. A kommunisták mindenütt ott állnak a termelés döntő szakaszain és a munka iránti szocialista viszony igazi példáját mutatják. A körzet valamennyi kolhoza és szovhoza kitűnő agitációs kollektívát szervezett. Az agitátorok rend* szeresen folytatnak politikai megbeszéléseket, résztvesznek a brigádok napi munkaeredményeinek megszervezésében, megvitatásában és terjesztik az élenjárók tapasztalatait. Sok kolhoz és szovhoz vándor agitációs kocsikat szerelt fel Ez részben mozgó könyvtár: elviszi a mezőkön dolgozókhoz a friss újságokat és folyóiratokat. Agitátorok mennek a kocsival és a kolhozparasztok szívesen hallgatják beszédeiket.. Az agitációs kultur- brigádoknak is helye van a kocsin. A »kulturosok« a mezei tanyákon adnak műsort és szebbnél-szebb hangversenyeket rendeznek. így lelkesítik további jó munkára a mezei dolgozókat. A mezei tanyákon az élenjáró munkamódszerekre plakátok és feliratok hívják fel a dolgozók figyelmét. Ezeket is az agitációs kocsi viszi és helyezi él. A pártszervd/éfek a 'magas tér* illésért folyó harcban nagy gondot fordítanak a sajtóra A lapokon és folyóiratokon kívül »munkadicsőség« röplapokat adnak ii a tanyákon. A központi újságokat naponta kifüggesztik és széW körben terjesztik a Tüske (»Kol jueska«), Bogáncs (»Repej«),Kolhoz-paprika (»Kolhoznij Perjec«) és más helyi szatirikus újságokat A sajtó széles körben való terjeszt tése lehetőséget nyújt arra, hogy a kolhozparasztok megbírálhassák aí. elmaradottakat és segítséget nyújt* sanak nekik abban, hogy utóién hessék az élenjárókat. Az élen járó tapasztalatok átadás» érdekében a körzeti újság »A4 élenjáró tapasztalat szószéke« Ciliién is kiad röplapokat. így adták ki például a »Sztálin«-kolhoz munkacsapatvezetőjének, Lidia Ko> csedonnak és az »Uj élet«-kolhoz 111 unkacsapatvezetőjének, J.ekateri- na Nadjerevnának munkatapasztalatait. A spoljani körzeti pártbizottság megszervezte a munkaverseny-köte* lezettségek kölcsönös ellenőrzéséit is. A spoljaniak az oljsanszki köff’ zcttel állnak versenyben. Legutóbb Spoljanban gyűlt össze a két kör* zet 65o képviselője, hogy megvi* tassák tapasztalataikat és rendszabályokat hozzanak a további munr kára vonatkozóan. Most a kolhozok, szovhozok» gép- és traktorállomások pártszer* vezetei gyűléseket tartanak, amelyeken megvitatják a termelés be* takarítása terén elért eddigi eredi menyeket és a további terveket* A nagy nyári munkálatok sikere? végrehajtását, a tervek határidői előtti teljesítését a jól megszervez zett politikai tömegmunka biztew sitja a kién területen. Kritika a nagyszénás! paraszt- nagygyűlésről Nádai Árpád, Nagyszénás, 45 termelőcsopori előkészítő bizottság alakúit eddig megyénkben
