Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-07 / 155. szám

2

VIHARSAROK NÉPE

A nyelvtudomány néhány kérdéséhez

Válasz Je. Krasenyinnikova elvtársnőnek

Sztálin elvtárs cikke a Pravda július 4-i számában

A Pravda juüus 4-i száma Sztálin elvtárs nyelvtudományi cikkét közli »A nyelvtudomány néhány kérdéséhez« címmel. A Pravda megjegyzi, hogy a cikk a »Bolsevik« 12. számában jelent meg.

KRASENYINNIKOVA

ELVTAHSNö!

Válaszolok az ön kérdéseire. 1. Kérd 's: ön meggyőzően mu- mutalja ki cikkében, hogy a nyelv sem nem alap, sem nem felépítmény. Megfelelne-e az igazságnak, ha azt tartanánk, hogy a nyelv olyan jelenség, amely az alapnak is, a felépítménynek is sajátja, vagy pedig helyesebb volna, ha azt tartanánk, hogy’ a nyelv közbülső jelenség?

Válasz: Természetesen a nyelvnek, mint társadalmi jelenségnek, sajátja az a minden társadalmi jelenségre, köztük az alapra és a felépítményre is jellemző közös vonás, hogy a társadalmat szolgálja, ugyanúgy, mint minden más társadalmi jelenség, köztük az alap és a felépítmény is. De ezzel tulajdonképpen ki is merítettük azt a közös vonást, amely minden társadalmi jelenségre jellemző. A továbbiakban komoly különbségek kezdődnek a társadalmi jelenségek között.

Arról van szó, hogy a társadalmi jelenségeknek e közös vonáson kívül megvannak a maguk különleges sajátosságai, amelyek megkülönböztetik őket egymástól, amelyek mindennél fontosabbak a tudomány szempontjából. A felépítmény különleges sajátosságai abban rejlenek, hogy a felépítmény politikai, jogi, esztétikai és más eszmékkel szolgaija a társadalmat és létrehozza a társadalom számára a megfelelő politikai, jogi és egyéb intézményeket. Miben rejlenek már most a nyelv különleges sajátosságai, amelyek megkülönböztetik más társadalmi jelenségektől? Ezek a sajátosságok abban állnak, hogy a nyelv úgy szolgálja a társadalmat, mint az emberek érintkezésének eszköze, mint a gondolatok kicserélésének eszköze a társadalomiján, mint olyan eszköz, amely lehetővé teszi az eml>ercknek, hogy megértsék egymást és megszervezzék B közös munkát az emberi tevékenység minden területén, a termelés területén éppúgy, mini a gazdasági viszonyok terűidén, a politika területén éppúgy, mint a kultúra területén, a társadalmi életben éppúgy’, mint a mindennapi életben. Ezek a sajátosságok csakis a nyelvre jellemzők és mert csakis a nyelvre jellemzők, éppen azért a nyelv önálló tudomány — a nyelvtudomány — tanulmányozásának tárgya. A nyelv e sajátosságai nélkül a nyelvtudomány elveszítené jogát az önálló létre.

Röviden: a nyelvet nem számíthatjuk sem az alapok, sem a felépítmények kategóriájához.

Nem számíthatjuk a nyelvet az alap és a felépítmény között álló »közbülső« jelenségek kategóriájához sem, minthogy ilyen •közbülső« jelenségek nincsenek.

De talán lehetséges lenne a nyelvet a társadalom termelőerőinek kategóriájához, mondjuk a munkaeszközök kategóriájához számítani Valóban a nyelv és a munkaeszközök között van bizonyos hasonlóság: a munkaeszközök, akárcsak a nyelv, sajátságos közömbösségei tanúsítanak az osztály ok irányában és egyaránt szolgálhatják a társadalom különböző osztályait, a régieket éppúgy, mint az újakat. Vájjon, ez a körülmény ad-e okot arra, hogy a nyelvet a munkaeszközök kategóriájához számítsuk? Nem, nem ad okot.

Egy időben N. J. Marr,' amikor látta, hogy ez a tétele — »a nyelv felépítmény az alapon« — ellenvetésekkel találkozik, elhatározta, hogy »átépíti magát: és kijelentette,- hogy »a nyelv munkaeszköz«. Igaza volt-e N. J. Marr-nak, amikor a nyelv«', a munkaeszközök kategóriájához számította? Nem, semimesetre sem volt igaza.

A nyelv és a munkce.-zközök között ugyanis az imént említett hasonlóságon kívül egyéb hasonlóság nincs. Ehelyett azonban a nyelv és a munkaeszközök közölt gyökeres különbség van. Ez a különbség abban áll, hogy a munkaeszközök anyagi javakat termelnek, míg a nyelv semmit sem termel, mindössze szavakat »termel«. Pontosabban szólva: az emberek, ha van munkaeszközük, anyagi javakat tudnak termelni, de ugyanezek az emberek, ha van nyelvük, de nincs munkaeszközük, nem tudnak anyagi javakat termelni. Nem nehéz megérteni, hogy ha a nyelv képes volna anyagi javakat termelni, a fecscgők lennének a világ leggazdagabb emberei.

2. Kírd's: Marx és Engels úgy határozzák meg a nyelvet, mint »a gondolat közvetlen va’óságát«, mint »gyakorlati... valóságos tudatot«. »Eszmék — mondja .Marx — nem léteznek a nyelvtől elsza- kitva.« Véleménye szerint milyen mértékben kell a nyelvtudománynak a nyelv értelmi oldalával, szemantikával, il'előieg történelmi szemasziológiával (je entéstannal) és stilisztikával fog’alkoznia, avagy egyedül a formának kell-« a nyelvtudomány tárgyának lennie?

Válasz: A szemantika (szema- sziológia) a nyelvtudomány egyik fontos része. A szavak és kifejezések értelmi oldalának komoly jeentősége van a nyelv tanulmányozása terén. Ezért a szemantikának (szemaszio'ógiának) méltó helyet kell biztosítani & nyelvtudományban.

A szemantika kérdéseinek feldolgozása és adatainak felhasználása során azonban semmiképpen sem szabad túlértékelni a szemantika jelentőségét s még kevésbbé szabad vele visszaélni. Néhány nyelvészre gondolok, akik a kel eténél jobban be’emerültek a szemantikába és megvetően kezelik a nyelvet, mint »a gondolat közvetlen valóságát«, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik egybe a gondolkodással, elszakítják a gondolkodást a nyelvtől és azt állítják, hogy a nyelv elavulóban van, hogy nyelv nélkül is meg lehet lenni.

Vegye alaposan szemügyre N. J. Marr következő szavait: »A nyelv csak annyiban létezik, amennyiben hangokban je'entkezik; a gondolkodó tevékenység megjelenési forma nélkül is végbemegy... A nyelv (a hangos nyelv) ma már

azon az utón van, hogy átadja funkcióit uj találmányoknak, amelyek feltét énül legyőzik a terel, a gondolkodás viszont felfe é halad a múltban felhaszná'atlanul hagyott tartalékainak és uj szerző inényeinek segítségével s fel kell váltania és teljesen helyettesítenie kell a nye'vet. A jövő nyelve :— a természeti anyagtól mentes technikával fejlődő gondolkodás. Semmiféle nyelv, még a hangos nyelv sem állhat meg előtte, amely mégiscsak kapcsolatban van a természet szabályaival.« (Lásd: N.

J. Marr Válogatott munkái.)

Ha ezt a »munka-mágikus« lit kos beszédet lefordítjuk egyszerű nyelvre, arra az eredményre lehel jutni, hogy:

a) N. J. Marr elszakítja a gondolkodást a nyelvtől;

b) N. J. Marr úgy véli, hogy az emberek érintkezése nyelv nélkül is megvalósítható, magának »a természeti anyagtól« mentes gondolkodásnak, »a természet szabályaitól« mentes nyelvnek segítségével;

c) N. J. Marr azzal, hogy elszakítja a gondolkodást a nyelvtől, »megszabadítja« a nyelvet »természeti anyagától« — az idealizmus mocsarába süppedi

Vannak, akik azt mondják, hogy a gondolatok az ember fejében előbb keletkeznek, semmint őket a beszédben kimondják, vagyis nyelvi anyag, nyelvi burok nélkül keletkeznek, ugyszó'ván mez- le'en formában. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Bármilyen gondolatok ke’elkeznek is az eínber fejében, csak a nyelvi anyag alapján, a nyelvi meghatározások és mondatok alapján fejlődhetnek és létezhetnek. Gondolatok, amelyek mentesek a nyelvi anyagtól, mentesek a nyelvi »természeti anyagtól«- — nem léteznek. »A nyelv a gondolat közvetlen valósága« (Marx). A gondolatok realitása a nyelvben nyilvánul meg. Csak álcái isták beszélhetnek o'yan gondolkodásról, amely független a nyelv »természeti anyagától«, csak idealisták beszélhetnek nyelvnélküli gondolkodásról.

Röviden: a szemantika átértékelése és a szemantikával való visszaélés N. J. Marrt az idealizmushoz vezette.

Következésképpen, ha megtisztítjuk a eaemantikát (szemasziológiát) az olyanfajta túlzásoktól és visszaélésektől, mint amelyeket N. J. Marr és néhány «tanítványa» követett el, nagy hasznára válhat a nyelvtudománynak.

3. Kérdés: Ön tökéletesen helyesen mondta, hogy a burzsoá és a proletár eszméi, képzetei, szokásai és erkölcsi elvei egyenesen ellentétesek. Ezeknek a jelenségeknek osztály jellege feltétlenül visszatükröződött a nyelv szemantikai oldalán (olykor pedig a formáján — szótári készletén — is, amint az Ön cikke erre helyesen rámutat). Beszélhetünk-e a konkrét nyelvi anyag és elsősorban a nyelv értelmi oldalinak elemzése során a nyelvben kifejezett fogalmak osziálylényegó- ről, különösen azokban az esetekben, amikor nemcsak az ember gondolatának, hanem a valósághoz való viszonyának nyelvi kifejezéséről van szó, vagyis amikor különösen élesen tűnik ki az ember osztály hovatar fcozása ?

Válasz: Röviden szólva, Ön azt akarja tudni, hatnak-e az osztályok a nyelvre, beviszik-e a nyelvbe sajátos szavaikat és kifejezéseiket, vannak-e olyan esetek, amikor az embeiek ugyanannak a szónak és kifejezésnek különböző értelmi jelentést adtak osztálykovutartozá- suktél függően?

íren, az ol ztályok hatnak a

nyelvre, beviszik a nyelvbe sajátos szavaikat és kifejezéseiket és néha különbözőképpen értik ugyanazokat a szavakat és kifejezéseket. Ehhez nein fér kétség.

Ebből azonban nem következik az, hogy a sajátos szavaknak és kifejezéseknek éppúgy, mint a szemantikai különbségeknek komoly jelentőségük lehet az egységes nemzeti nyelv fejlődése szempontjából, hogy képesek gyengíteni jelentőségét, vagy megváltoztatni jellegét.

Először is ilyen sajátod szó és kifejezés éppúgy, mint a szemantikában előforduló különbség olyan kevés van a nyelvben, hogy az egész nyelvi anyagnak alig egy százalékát képviselik. Következésképpen, a szavak és kifejezések, valamint szemantikájuk egész többi túlnyomó tömege közös a társadalom minden osztálya számára.

Másodszor, azokat a sajátos szavakat és kifejezéseket, amelyekre k osztály-árnyalatuk van a beszédben, nem valamilyen «osztály»- nvelvtan szabályai szerint használják, amely a valóságban nem létezik, hanem a létező és az egész nép által használt nyelv nyelvtani szabályai szerint.

Teliát a sajátos szavak és kife- iezósek, továbbá a nyelv szemantikáidban előforduló különbségek ténye nem cáfolják, hanem ellenkezőleg igazolják az egész nép által használt egységes nyelv létét és szükségességét.

4. Kérdés: Cikkében teljesen helyesen értékeli Marrt, mint a marxizmus vulgarizáljál. Azt jelenti-e ez. hogy a nyelvészeknek, köztük nekünk, fiataloknak is, el kell vetnünk Marr egéhz nyelvészeti örökségét, noha Marrnak mégiscsak sok értékes nveivé-z.ti tanulmánya van. fezekről a vita során Csikó- baba. Szanzseiev elvtársak és mások írtak)? Át,elletjük-e — ha kritikailag közeledünk Marrhoz — mégis azt. ami nála hasznos és értékes?

Válasz: Természetesen, N. J. Marr művei nemcsak hibákból állanak. N. J. Marr igen durva hiA francia köztársasági elnök Guv MoUetnak, a jobboldali szocialista párt főtitkárának adott informativ jellegű megbízást, hogy a politikai helyzetet kipuhatolja. Francia politikai körök nem hisznek egy uj Mollet-kormány megalakításában. A Queuille-kormány bukása óla valósággal fellángolt a francia dolgozók tiltakozó mozgalma. Nord megye egyes tárnáiban a bányászok rövid tiltakozó munka beszüntetéséhez folyamodtak, hogy kinyilvánítsák egy demokratikus egységkor many megalakítására irányuló akaratukat. Tiltakozó határozatot szerveztek meg az óriási Fives-Lille-gyár dolgozói is, amelyet a köztársasági elnökhöz juttattak el. A párisi peremvárosoknács sajtóosztálya közleményt adott ki 19 titkos Ivuomintang-ügynök letartóztatása és szervezetük megsemmisítéséről. A banda fejét, Ben Szin-Csu-t golyóáltali ha_ Iáira ítélték. Ben Szin-Csti 18 ügynökével együtt felforgató tevékenységet fejtett ki. Reakciós sajtótérhákat követett el. amikor eltorzított formátlan vitte be b nyelvészetbe a marxizmus eienart, amikor öuá ló nyelvelméletet prj- bált alkotni. De vannak N. J. Marrnak egyes jó, tehetségesen megirt művei, amelyekben uv g- fe'edkézre elméi ti igényeid lelkűi; rnoretesen és meg kell adni, hozzáértően tanulmányoz eg es nyelveket. Az ilyen m v kbea szép számmal lehet értékes és tanulságos dolgokat találni. Világos, hogy ezt az év tőkését és tanulságosat át kell venni N. J. Maritól és fel kell használni

5. Kérdés: Sok nyelvész a szovjet n\elvtudomány ban észleli* tő

pangás egeik okának a formai z- must tartja. Nagyon sz-.r. t ónk tudni az ön véleményét ard.l ogy y mi a formalizmus a nyel tudományban és hogyan lehet leküzdeni?

Válasz: N. J. Marr és »tanítványai» formalizmussal vádi 1 ak minden nyelvé, zt, aki nem cs ta N. J. Marr «új tanát». Ez természetesen komolytalanság es eszte- lenség.

N. J. Marr a nyelvtant üres «formaságnak», azokat az embereket pedig, akik a nyelvtani szerkezetet a nyelv alap ú ak tartották, fonna'istáknak tekintette. Ez már merő ostobaság.

Azt gondolom, hogy az «új tan» szorzói azért fun Iá tik ki a «" ormai izmust», hogy mcgkönii;. it ék harcukat ellenfeleik elleti a nyelvtudományban.

A szovjet nyelvtudományban észlelhető pangás oka nem az N.

J. Man- és «tan t ványai* által ki- fundáit «formalizmus», hanem az arakcsejevi rendszer és az elméleti fogyatékos ágok a nyelvtudomány területén. Az arakcsejevi rendezőit N. J. Marr «fcmilván ai* teremtették meg. Az elméleti zűrzavart N. J. Marr és legközelebbi fegyvertársai vitték be a nyelvtu- mányba. Hogy megszűnjék a pangás, egyiket is4.,| másikat, is fii kell számolni. E fekélyeknek eltávolítása meggyógyítja máj 1 a izov- jet nyelvtudományt, kivezeti a széles országúira és lelteiévé teszi a szovjet n e'vtndománynak, hogy az első hol vet foglalja el a világ nyel v tudó m anyában,

1950 június 29.

1. SZTA? IN.

Egyre erősebb a demokratikus egységknrmáiiyt követelő népiozgalen Franciaországban

19 tagú Kuomintang kémbandát számoltak fel Tiencsinben

A tiencsini városi képviselő taban szintén hatalmas arányokat ölt a mozgalom. Több üzem dolgozói küldötteket menesztettek a köztársasági elnökhöz, amelyek egy demokratikus egysógkormány meg- a’akitását ajánlották. A munkások fe’emelték szavukat az ellen, hogy Franciaország kormányában olyan emberek foglalhassanak he yet, mint Reynaud, aki Franciaor.zág sirá.-ója volt. A CGT-hez tartozó szakszerre elek pari-környéki un ó ja köz'eményt bocsátott ki, amelyben hangoztatta: a Qucuille-kor- mány bukása azt bizonyítja, hogy a francia nép képes kiharcolni egy olyan uj politikát, amely kielégíti a dolgozók jogos követeléseit.

mékeket nyoma'.tak, hogy ily módon nyugta'anságot keit enek, robbanóanyagot szerzett a pekingi- tiencsini vasutvona’on végrehajtandó robbantások céljából és adatokat gyűjtött zavartke'tés céljából az ipari vállalatokban. A banda többi 18 tagját különböző idő- -r tartalmu börtönbüntetésre Ítélték...