Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-05 / 153. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 A csabacsüdi parasztok már c* fövő évre is gondolnak A csabacsüdi határban learatott topár tarlók hirdetik, hogy a köz­ség dolgozó parasztsága becsület­tel eleget tett kötelezettségének: időben learatta, keresztekbe*és asz- íagokba rakta a gabonát. — Jó lesz a termésünk, — mondják örömmel s - örömük nem indokolatlan, a learatott gabona dús kalászai bizony minden dol­gozd arcára örömet varázsolnak. A csabacsüdi dolgozó parasztok learatták gabonájukat s most ők is tovább mennek egy lépéssel: megindult a hordás. Az utakon úgyszólván éjjel-nappal zörögnek a kövér gabonakévékkel megrakott kocsik, — hordanak, készülnek a közöli cséplésre, .. Az aratás, cséplés, begyűjtés nagyszerű feladata minden dolgozó parasztnak: ötéves tervünk első évi termését takarítják be. A csa- bacsüdiek azonban már a jövő esz­tendőre is gondolnak, — a máso­dik évi termésre — megkezdték a tarló- hántást is Megkezdte — és be is fejezte már — Petrisin István 5 holdas dolgozó paraszt is úgy, mint már többen Csabacsüdön. Két holdnyi búzatábláján már hosszan húzód nak a fekete barázdák. S szovjet pionírok vendége lesz hat hétig Gelegenya Sári — Nagyon boldog vagyok és megígértem a pajtásoknak, hogy mindenről, amit látok, hallok, tanu­lok. beszámolok nekik! Tudom, hogy nagyon sokat fogok tanulni a szovjet pajtásoktól!... Gelegonya Sári, a II. számú általános iskola nyolcadikos úttörő pajtása ma már a legboldogabb «kis-pajtós» Orosházán. Hogyisne, mikor kirándulásra mehet a Szov­jetunióba és valamennyi orosházi úttörő pajtás megbízásából ő lesz ott, ő látja meg a boldog szovjet gyerekek hazáját. Arcán, szemét en vidám öröm buj- "kál. Ruháján aranyszínű él tanuló kitüntetés csillog. Gelegonya Sári megérdemelte a bizalmat! — Szerdán utazunk az előkészítő táborba, két hét múlva pedig a Szovjetunió felé. Aztán elmeséli, hogy vasárnap csapatgy'űlósen búcsúztatták el út­törő-pajtásai é3 megigértették vele, hogy mindent Írjon le, mindent mondjon el, ha hazajön, amit látott és tanult. — Én is átadom majd tapaszta­lataimat, amit a szovjet pajtások­tól tanultam, hogy mi itthon meg­javíthassuk úttörő munkánkat és hasonlókká váljunk a szovjet pio­nírokhoz! Hat hét múlva a Szovjetunióban! Hat hétig lesz oda a szocializmus országában a kis Gelegonya Sári! Még megígérte, hogy levelekben számol be az utazás eseményeiről, aztán búcsúzóul vidáman csillan a szeme: «Előre!» (gj Hírek a menyéből min .11 -01)11,1 »/ *_/ Békés A békési III. sz. állami általános iskola jó tanulói részére a szülői munkaleözösség áOO forint értékben 24 darab piros nyálken­dőt és ifjúsági könyvelőét vásárolt. A békési MN'DSz-asszonyok segít­ségére siettek dolgozó parasztsá- gunknaJo az aratás, cséplés, tér- mériybetakarítás nagy munkájában Vállalták a földmüvcsszöveücezxt gab marak tárainak kimeszelését, brigádokat alakítottak, melyek el­lenőrzik majd a cséplési munkái­kat. Battonya A gépállomás a za­vartalan cséplés biztosítása érdeké/ ben Q cséplőgarniturát készitett elő. Megszervezték a brigádok kö­pött a versenyt s a gépállomás dol­gozói jó felvilágosító munka során Utazzék, küldje áruját MISZOVLET REPÜLŐ6ÉPEH Olcsó ! Gyors ! Kényelmes ! Jegyeladás, helyfoglalás, árufelvétel: MflSZOVLET Utas- és Áruforgalmi Iroda, Békéscsaba, Sztálin-út 1. (Színház-épület) két nap alalt ezer holdra kötöttek talajmüvelési szerződést a dolgozó parasztsággal. Gyom a A községben egy 66 tagú ördcéntes brigád alakult a nyári munkák időbeni elvégzése érdekében. A brigád legnagyobb része az ifjúság soraiból kerül ki, azoiJdvül az MNDSz, a rendőr­ség, a községháza dolgozói, úttö­rők és pedagógusok is résztvesznch a brigád munkájában. A brigád­ba siettek azok a dolgozó parasz­tok is, akik már a saját földjükön elvégezték az aratást. A brigád se­gítséget nyújtott a község termelő- csoportjainalc is, igy a »Petőfi« tszcs 30 kalasztrális hold búzáját már learattálc, a »Dózsa« tszcs-nél pedig az aratógép után 22 brigád- tag ralcla a keresztikbe a gabonát. Az elmúlt vasárnap parasztnagy- gyülést tartottak a községben, ahol 300—350 dolgozó paraszt fogadta el Tótkomlós község dolgozó pa­rasztságának vei senykihivását. A kulákok itt sem nyugodt'ik s dol­gozó parasztjaink hátamögött azt suttogták, hogy nem ér a verseny- munka semmit, ha nincs eső. Ha­sonló támadásba kezdett a klrrituá­lis reakció is Budai plébános és társa személyében. Kondoros A község határát területekre osztották és a terü­leteket egy-egy népfrontbizottsági tag járja le a mezőőrökkel és felvilágosító munkát végeznek a dülőbiztosokkal karöltve a nyári munkák időbeni elvégzésére. A Párt és a tömegszervezetek állan­dóan ellenőrzik a határban folyó munkálatokat. Az aratás zavarta­lan menetének biztosítása érdeké­ben az MNDSz, a rendőrség, a községháza dolgozói és az úttörők brigádokat alakítottak. — Igyekszem - eleget tenni a kötelességemnek — mondja — az aratást befejeztem úgy, hogy nyu­godtan elmondhatom: nagyon ke­vés volt a szemveszteeégem. Petrisin bácsi rendszeresen ol­vas újságot. Jár is neki minden nap. Figyelemmel kiséri a nyári munkákról szóló híreket. — Olvastam a minisztertanács határozatát — folytatja tovább a beszédet, — ott olvastam a tar­lóhántás elvégzésének fontosságá­ról is. Arról, hogy igyekezzünk az aratás után mindjárt a földbe ereszteni az ekét. Meg is tettem. — Hogy miért? A földön ma­radt tarló, a gabona gyökerei mind a földbe került és min­denki tudhatja, hogy es kitűnő sőldtrágya, ami a következő vetésnek jó táp­lálékul szolgál majd. A megfor­gatott tarlónk pótolhatja azt, amit a búza kivett a földből. De ez csak az egyik. A másik jelentősége a tarlóliánlásnak az: ezzel ritkítjuk a gazt a földről. A jövőévi növénynek tisztább lesz a talaj. — Már most készülök én is a jövő évre — mondja még Pel- risin bácsi, — learattam a gabo­námat, a hordást holnap meg­kezdem, azután jön a cséplés. És mindezen túl elvégeztem a tar­lóhántást is. De még ennél is to­vább mentem. Talán egy hete népnevelők jártak itt kint ná­lunk. Sokat beszélgettünk velük a szállítási szerződésről. Megkö­töttem én is a szerződést 4 má­zsára.,. Ha több lesz a termé­sem, mint ahogyan én tartom, többet adok be. Lesz pénze a családnak riíffilra és cipőre, meg erre-arra... Petrisin István öt holdas csa­bacsüdi dolgozó paraszt eddig megtette kötelességét becsülettel de nem fog lemaradni a követ­kező munkákkal sem.,. A dobosi foldmüvessxövethexet a bírálat után — az ügwezefü levóte 3 szállítási szerződések kötéséről A földmüvesszövelkezelek köz­ponti lapjában, a »Szövetkezeti­ben bírálat jelent meg a dobozi földmüvesszöve: kezet munkájáról a szállítási szerződésekkel kapcso­latosan. A kritika felvetette mind­azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek fennál tak és akadályozták szövetkezeti dolgozóink, aktíváink munkáját a szállítási szerződések megkötésében. Valóban azt tettük, hogy Pató Pál módjára halogattuk a munkát, azt hittük, bogy a hellyel-közzel megrendezett kisgyülések meghoz­zák majd az eredményt, a dolgozó parasztok majd maguktól bejön­nek hozzánk és megkötik a szer­ződést- Ebben mi alaposan téved­tünk. A kisgyiilés után úgyszólván semmi sem történt, mindössze a szövetkezet dolgozói kötöttek szállí­tási szerződést tíz mázsára. A bírálat megjelenése után job­ban körülnéztünk portánkon, fel­tártuk a Libákat és hiányosságokat. A szállitási szerződéskötésekben való lemaradásunk oka az volt, hogy nem fektettünk kellő súlyt a népnév elő-felvi!ágositó munkára- Nem gondoskodtunk arról, hogy a dolgozó kis- és közép- parasztolc megismerjék a szál­litási szerződések előnyeit és jelentőségét. E súlyos hibánkat úgy számoltuk fel, bogy a pártszervezethez for­dultunk segítségért- A Párt, — úgy mint mindig — most is segí­tett- A pártszervezet népnevelőivel együtt a mi aktíváink is kimentek a dolgozó parasztok közé'"a határ- részekre- A népnevelők jelentései aztán megvilágították, hogy mi volt az oka annak, hogy a dolgozó parasztság húzódozott a szállítási szerződések megkötésétőL A dolgo­zó parasztok az őket felkereső nép­nevelőknek elmondták, hogy az a hír járja a határban: »Akinek nem lesz meg annyi búzája,! amennyire leszerződött, annak el­veszik a fejadagját.« Vagy az: »Ráérünk a búzát beadni (atasz- szal is, akkor jobban kell a pénz a tanyán, mint most« Leket a rémhíreket az osztályéi'ensóg, a kulákok és a klerikális reakció ügynökei koholták, hogy elüssék a dolgozó parasztokat a C forintos prémiumtól, valamint fees-eg ga­bonájuk biztos helyre való e-szál- ü fásától. A népnevelőfélűikig 'siló mun- hátúm h meg lett az eredmé­nye. Az eddig tartózkodó kö­zépparasztok is, — Z. Szabó László, Képiró Fe enc, T. Nagy József, D. Szabó Mihály — felkeresték a szöv ik z: t>:t s ők is tiz-tizenhet-hvs' má­zsára kötötték meg szállitási szerződéseiket. Népnevelőink közül a legjobb munkát eddig Debreceni András, Komáromi István, K. Megyeri Ist­ván, Kámyánszki Károly végezték. Ök azok, akik eddig legtöbb szer­ződést kötöttek. A »Szövetkezet«-ben megjelent bírálat sokat segitett nekünk. Meg- látatta velünk hibáinkat, hiányos­ságainkat s most mindezek felszá­molásával teljes erőnkből nekilen­dülhetünk a munkának. Most már büszkén számolhatunk be arról, hogy a múltkori io mázsa lekö­tött gabona helyett több mint 3oo mázsa van szerződésileg lekötve p a továbbiakban is minden erőnk­kel azon leszünk, hogy julius 8-ig községünkben még sok dolgozó paraszt megkösse a szállitási szer­ződést. CSENK JÓZSEF. a dobozi földmüvesszövetkezet ügyvezetője. I szovjet példa segíti az orosházi viHaitvteSep dolgozóit a termelékenység fokozásában Április közepén indult újabb, komoly fejlődésnek az orosházi villany telepen a Vorosin-mozga-. lom. A dolgozók egy része ön­kritikát és kritikát gyakorolt, Zsiga elvtárs, aki azóta az üzemi párt- szervezet titkára lett, megírta fali­újságban is észrevételét, azt, hogy amilyen szépen beindult a tiszta­sági és rendtartási verseny, any- nyira ellanyhult a tavasz első hó­napjaiban. Az önkritika és a kritika ez­úttal is jó fegyvernek bizonyult, a hatás nem maradt el. Újból neki­lendült a Vorosin-inozgalom, a kritika cselekvő erőt váltott ki va­lamennyi dolgozóból. Különösen a szenes-brigádok jártak az élen, mutattak példát a többieknek. En­nek az lelt az eredménye, hogy valamennyien elhatározták: május i-re, a világ dolgozóinak nagy ün­nepnapjára a régi gyerekcipőkben járó tisztasági versenyből ■ szovjet dolgozók példája nyomán kifejlesztik az erdő Voroein-mozgalmat Ennek már idestova két hónap­ja. Most, ha szétnézünk a villany- telepen, mindenütt — a kazánház­ban, a gépteremben — ragyogó tisztaság és rend. A kazánház lép­csőit, korlátjait hőálló festékkel húzták be: ez Klárik József sze­nes »müve« —mondják a többiek. Barcza elvtárs meg Nagy János I., akik szinten elmondhatnak sok mindent a Vorosin-mozgalomban végzett munkájukról. — Nálunk is bebizonyosodott — mondja Barcza elvtárs —, hogy amit mi a szovjet dolgozók ta­pasztalataiból átveszünk, annak ha­mar megmutatkozik az eredménye! Azt is elmondják még az elv­társak, szaktársak, hogy az üzemi pártszervezet segített a Vorosin-mozgalom kifejlesztésében — Most is azon vagyunk, hogy állandóan ébren tartsuk a dolgo­zókban azt, hogy a Vorosin-moz­galom nemcsak arra való, hogy egyik nap rendet meg tisztaságot csinálunk, aztán vége! — Zsiga elvtárs, az uj üzemi párltitkár beszél igy, aki annakidején helye­sen alkalmazott kritikával nagy lendületet adott a mozgalomnak. — Két hónapja nem volt észre­vehető lanyhulás és azt akarjuk, hogy' ne is legyen ... Nagy János I. gyöngyöző hom­lokát törülgeti a kazánház előtt »Hiába, kétszeres nyár van oda­bent I« — mosolyog és befelé mu­tat, oda, ahol félmeztelenre vet­kőzve dolgoznak a fűtők és a »szenesek«. Nagy Jánosék üres csil­lét tolnak kifelé, egy-két perc és teli fekete szénnel tűnik el a fordulóban. — Sokat tanulhatunk mi a szov­jet dolgozóktól! — mondja, de kezében nem áll meg a lapát egy pillanatra sem. — A mi dolgunk lisztántartani a csille sínek környé­két- kint is, meg bent, a kazán- liázban. Meg is lehet nézni 1 Valóban, meg is lehet azt nézni! Tisztaság és rend I — errs törekszenek és meg is valósítják! Ezt bizonyít­ják a legutóbbi kiértékelések­— Az első Szabó István fütő szenes-birágdja lett! — tájékoz­tat Zsiga elvtárs. — A második a Gyulai-brigád. De a többiek sem maradtak le lényegesen, tudják, milyen fontos az a mozgalom és hogy sokat jelent a termelés vor nalán. Még egy hír a villanytelepről: »Rövidesen megszervezzük az első ötlet-napunkat és átmegyünk majd tapasztalatcserére ezirányban az orosházi Barneválhoz, ahol — mint hallottuk, — már jól megindult a szervezés!« Ezt mondja Zsiga elv­társ, ahogy kilépünk a gépházból éa lassan elhalkul mögöttünk a turbina finom zúgása... így segíti a szovjet dolgozók példája az orosházi villanyieiepie- ket- A Vorosin-mozgalom után az ötletnap is jó fegyver lesz a ke­zükben, a régi, elavult ellen, az újért indult harcba! S, E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom