Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-29 / 174. szám
VIHARSAROK XfiPE 5 meg a némát A gádoron államosított malom erőtelepén is harci kérdésnek tekintik a normarendezést A keserű mait, keserű barázdákat húzott Gera elvtárs, a gádorod államosított Dósai malom gépészének arcán is. De amikor a jc’enről, munkájáról, meg újításról kezd beszélni, kisimulnak ezek a régi gond-barázdák s arcán mo_ soly fut át. — Igen, a miénk ez az üzem! lázért kezdtem én is tömi a fejem az államosítás után, hogyan lehetne leszorítani a magas szénfelhasználást? Addig fundáltam a dolgon, amig sikerült, jobban, mint vártuk! Gera e’vtárs hangjában őröm bujkál, ahogy beszél. Mi is az újítás? Egyszerű, ötletes dolog: és mégis sokat je ént. Annyi az egész, hogy a füstcsatornába távozó dús oxigéntarlalmu me eg levegőt visz- ezavezelik az égési tér alá. Ez aztán azt eredményezi, hogy a tüzelésre fe használt szénmermyiség csökken, hiszen a levegő felmelegítésére kevesebb hőmennyiség — kevesebb szón kell. — Egykilós megtakarításra szá- lnitottunk először egy mázsa gabona ki rléíénél. Az c e i őrzésnél aztán kiderült, hogy 5 kilós megtakarítást értünk ell > Ez bizony komoly eredmény. Azt je’en'á, hogy a malom egy a4 órás üzeme alatt átlag 15 mázsa szenet takarítanak meg! Gera elvtárs ujilása nagyszerűen bevált. Mulatja az is, hogy az Brőle’epi normát azóta 180—aoo száza'ékra' te'éj Ai fik. Amikor erre fordul a beszélgetés, Gera elvtárs e’mondja, hogy náluk isi itt a malom erőtelepén nagyon is ideje lesz már annak, hogy a norma 'rendezés alá kerüljön. —Ezzel az újítással mi magunk döntöttük meg a régi normát, — arra már semmi szükség nincs — mondja határozottan Gera elvtárs. Látszik, hogy harci kérdés- „ nek és fejlődésünk természetszerű következményének lekinti azt, hogy ” minden norma elavul egyszer és a normák megdöntése a dolgozókon múlik. — Ha kijön az uj norma, megint úgy megváltozik a helyzet nálunk, olyan nagy fordulat lesz itt a munkában, mint az államosításkor. Mert bizony, ma már valahogy nem dolgozunk olyan lendülettel, hiszen könnyen elérjük a 200 százalékot is.. . Én már előre gondolkozom új fogásokon, új módszereken, mert eltökélt szándékom az új normát is teljesíteni A gádorod malomban példák bi zonvitják és a dolgozók maguk mondják el, hogy a munkások kérésére, Pártunk kezdeményezése alapján hozott minisztertanácsi határozat nagyon helyes és szükséges ahhoz, hogy újabb lépést lőhessünk előre. Sályi Gyu’a bemázsáló ifjúmunkás, aki egyébként a község DISZ- tilkára, szintén jól látja a kérdést. — Itt az én esetem is — mondja — egyik nap úgy mint a másikon 190—aoo százalékban teljesítek. Ma meg 273 százalékot értem el. Magas ez a százalék s a fizetéskor már eddig is éreztem, nincs meg mögötte a reális teljesítmény. * — így látja ezt már majdnem mindenki a malomban, ahol pedig kétkedés, ingadozás van, ott segi'enek a kommunisták, a népnevelők. De igy legyen ezután is! Az agiíációs munka döntő fontosságú a gádoroai malomban is. Világi tsanak rá a népnevelők hogy: amikor mi uj társadalmi rendet, szocializmust építünk, nem ragaszkodhatunk a régi r.ormákho j mert azok visszatartják és gáncsot vetnek a fejlődésnek. Uj norma kell, ami előre lendít bennünket! Nemcsak a gépházban, ahol egy ujilás bevezetésével a dolgozók megdöntötték a régi normát, de más munkakörökben is uj norma kell. Olyan, ami mint egy száguldó gyorsvonat, viszi előre a termelést, emeli a munka termelékenységéi! S. E. A sajtó rendszeres olvasása és megvitatása segítette a 211 mázsás napi átlag eléréséhez a Szőke-hrigádot Kettőszáztizcnegy mázsa 33 kilogram gabona nem kicsi mennyiség. E gabonamennyiség tekintélye még csak emelkedik akkor, ha tudjuk, hogy ezt a 211 mázsa 33 kilogram gabonát a kötegyáni Szőke János cséplő-brigádja egy nap alatt csépelte el. Szőke János ellenőr szűkszavúan, de mégis sokatmondóan beszél az eseményről. Addig csak 150—160 mázsa búzát csépeltek el naponta. Az eredmény bántotta a cséplőgép mellett dolgozókat. A cséplőgép óránként csak 10 mázsát tud elcsépelni, ez volt az évtizedes tapasztalat. De a brigád minden áron többet akart teljesíteni. Szombaton reggel a früstökidőben aztán alaposan megbeszélték a dolgot, hogy az addigi eredményt túlteljesítik. A brigád minden tagja lelkesen csatlakozott, fűtötte őket az izgalom. Szőke János, az ellenőr vállalta a személy szerinti felelősséget a jó munkáért, meg a gépért is. Vállalta, hogy éberen vigyáz az esetleges szórás meggátlásáxa. Szőke János példája az egyéni munkafefeiősség kérdésben csak emelte a hangulatot, a munkakedvet. Minden dolgozó tudatában volt annak, hogy egyéni munkája fontos szerepet játszik a kollektív eredmény elérésében. Ezért végezte mindenki Ireesúlettel és odaadcan a munkáját. így volt, így született a jó eredmény. Ezt látja, aki felületesen. nézi a sikert. A gépnél azonban más is történt. A jó eredmény elérésében, az ebédszünetekben folytatott újságolvasásnak szintén nagy szerepe van. Ebből tanulták meg, hogy minálunk a bókéért harcolni több és jobb munkával lehet. Az imperialisták aljas támadása a koreai dolgozók ellen megacélozta akaratukat, szorosabbra fűzte a cséplés idejében kialakult' kollektívájukat. az imperialista fenevadak ellen. A mi eredményünk az ő eredményük is. Ez a gondolat fűtötte a dolgozók akaratát a munka végzésében. Megyénkben egyes gépeknél arra hivatkoznak a dolgozók, hogy nem érnek iá most olvasni, mért nincs idő. Azt hiszik ereknél a gépeknél a dolgozók, hogy újságolvasók és a nettnzetközi kérdés megtárgyalása a napi eredmény rovására megy. Ilogy ez az álláspont mennyire hely teleli, azt éppen a 211 mázsa 33 kilógramos elért napi eredmény cáfolja meg. Szőke János brigádja a jó eredményt elért szombati napon is Sl koreaiak harca a mi harcunk is, az oivasta az újságot és meg is vitatták a Viharsarok Népe vezércikkét, amely a megye asszonyai felé a koreai eseményekről szól. Igen, igy volt. Nemcsak szombaton, hanem minden délben olvastak és tárgyaltak. Az eredmény: a jobb munka és a több kereset lett. Elhatározták, hogy a szombati eredményből nem engednek. Ők akarnak a megye elsői lenni a cséplési versenyben. E szavak mögött azonban más gondolat is meghúzódik. Az országban is az elsők akarnak lenni. Szőke János brigádja tudja, amit egyro több ember ismer fel hazánkban: »A munka nálunk becsület és dicsőség dolga.« (Sanda) Keleti Ferenc elvtárs nyitja meg vasárnap a „Hagy Bolsevik Párt Alja“ kiállítást Csabán Vasárnap nyílik meg Békéscsabán, a Vigadó termeiben a «Nagy Bolsevik Párt útja» kiállítás. Dolgozóink hatalmas érdeklődése előzi meg a kiállítás megnyitását, hiszen annak a Pártnak a történetét ismerhetik meg a -kiállításon keresztül, amely Lenin és Sztálin vezetésével megdöntötte a kapitalizmust Oroszországban, megteremtette a világ első szocialista államát. Megismerhetik a dolgozók annak a Pártnak a történetét, amelynek vezetésével a dicsőséges szovjet hadsereg leverte a német fasizmust s elhozta számunkra a szabadságot. Azt a Pártot ismerhetjük meg a kiállítás anyagából, amely új embereket formált, amely Párt a mi eszményképünk. A kiállítás híre megmozgatta egész Békéscsabát, felnőttek, fiatalok egyaránt siettek a rende- zőbizoltság megsegítésére, hogy időre megfelelő környezetet biztosítsanak a kiállítás hatalmas anyagának. A dolgozók áldozat- készségéből ma estére elkészül a Vigadó, feldíszítve, kicsinosítva várja a megye dolgozóit, hogy megnézzék a kiállítást, tanuljanak a Bolsevik Párt történetéből s úi erőt merítsenek a további harchoz, melyet még meg kell vívnunk a szocializmus építése során. A hatalmas kiállítást vasárnap délelőtt 11 órakor Keleti Ferenc elvtárs, Pártmik békésmegyei bizottságának titkára nyitja meg, s ez a tény aláhúzza a kiállítás jelentőségét Félre as útból a lasa normákkal 1 Üzemértekezleten vitatták meg a gyulai húsüzem dolgozói a minisztertanács határozatát A gyulai államosított húsüzem dolgozói a napokban iizemérle- kezleten vilallák meg a minisztertanácsnak az új norma- és alapbér-rendezésről szóló határozatát. Az üzemrészek dolgozói dőlt világossá vált ezen az értekezleten az új norma szükségesr sége és jelentősége. Vidó János, a helyettes vállalatvezető, beszámolójában ismertette az új norma fontosságát. — A laza norma — mondotta többek közölt — kerékkötője volt üzemünkben is a munkaversenynek. Voltak, akiknek teljesítménye átlag 150—200 százalék közölt mozgott és ezek a dolgozók megelégedtek a 200—250 forinltal, melyet hetenként kényelmesen megkerestek és ezzel megálltak a termelés fokozásának álján. Nem mentek előre, liánom egyhelyben topogtak. Ezek a dolgozók úgy érezték, hogy ők a szocializmus építése rájukháruló feladatainak eleget tesznek azzal, hogy normájukat könnyűszerrel jóval túlteljesítették. így fékezte a laza norma haladásunkat. Most mindannyiunknak azon kell lenni, hogy a normák rendezése után jobb munkaszervezéssel, újításokkal, racionalizálásokkal, jó kollektív versenymunkával teljesítsük, sőt túlszárnyaljuk az új normát is. Szavaihoz egymás után helyeslőén csatlakoznak a dolgozók: Pelle János ifjúmunkás arról beszélt, hogy az ő munkahelyén is elavultak voltak a normák. — A laza normák mialt pedig egyesek jogtalanul jutottak magasak) keresL-lbez. A laza normáknál tulajdonítható, hogy egyes öntudatlanabb dolgozóknak még a sétálásra, tmmkaközhjni !>• sz'dge ésre is maradi id» je. Nekünk re ni szabad rosszul gazdálkodnunk s ezért a régi mértéken változtatnunk kell. — Elvtársak, tudnunk kell — szólalt fel Fekete Imre. a csontozó üzemrész szakmunkása — hogy az áj normák bevezetésével átmeneti keresetcsökkenés fog mutatkozni nőinek s. De hogy ez a csökkenés csak rövid ideig tartson, az rajtunk múlik. Ha Jobb mtin- kamódsz rrel, észsz; r sí é- sekkel, úJí ásókkal kön yileni fogunk a munkánkon, az új normát is túlteljesítjük. Lelkes hangulatban folyt le az értekezlet, melyen még sJmw hozzászólás történt. A dolgozók levonták az elhangzottakból s tanulságot, de az üzemi ptr’szervrztnk és üb-nek továbbra is jő népnevelő munkával kell az új normát részleteiben is megvi'ágPani minden egyes dolgozó élőit, hogy az új normák ereje a termelésben és a termelékenyséí emelése terén hatalmas erőve nyilvánulhasson meg. Bízunk abban, hogy a szakszervezetek Pártunk iránymutatása alapján a hibákat kiküszöbölik Dolgozók a Politikai Bizottság határozatáról Az MDP Politikai Bizottsága határozatot hozott a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről. A határozat megállapítja, hogy a szak- szervezetek munkájukkal elmaradtak népi demokráciánk fejlődésének ütőn», a megnövekedett követelmények mögött. Rámutat a szakszervezetekben lévő hiányosságokra és azok okaira, megjelöli azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtása a szakszervezeti vezető frmkeionáriusok kötelessége az eddigi súlyos hibák kiküszöbölésére. Üzemeink dolgozói a határozat megjelenését örömmel fogadták. Szöllősi Sándor elvtárs, a Bame- vál lakatos üzemének dolgozója igy nyilatkozott: «Ez a nagyjelentőségű határozat megvilágítja az utat a Magyar Szakszervezetek előtt, irányt ad és segítséget nyújt a hibák kiküszöböléséhez, további jó eredmények eléréséhez. Eddig valóban úgy veit, hogy a szak- szervezetek elismerték ezt, hogy akkor képviselik következetesen a munkásosztály érdekeit, ha következetesen harcolnak például a munka verseny fejlesztésében. De csak elismerték és nem harcoltak következetesen érte. Gyakran kitértek a népszerűtlennek vélt feladatok végrehajtásától, elszakadtak a Párttól, a dolgozó tömegektől. Most a Politikai Bizottság határozata megmutatta a helyes utat, azt, hogy a szakszervezetek vezetői mennyiben fogadják el Pártunk Központi Vezetőségének határozatát, alkalmuk lesz bebizo- nyitani most aa új normák bevezetésének sikeres végrehajtásában.» Ifjú Seben András a békéscsabai Kötöttárugyár bolyhozó üzemrészének munkása ezeket mondotta: «Az eddigi hibák felhívása sohasem. lett volna időszerűbb, mint ezekben a napokban, amikor az új normák bevezetéséről van szó. Pártunk éberségét látjuk ebben a határozatban, amikor rámutat a szakszervezeti vezetők súlyos hibáira. Hogy akadtak szakszervezeti funkcionáriusok, akik csak fólszivvel harcoltak a bér- és normacsalók ellen, az azt jelenti, hogy elszakadtak a tömegektől, nenn értették meg, hogy a bér- csalás, a laza norma elleni küzdelem a tömegek érdeke.» Bálint Ferenc, az ÁVESz NV- ben (Villamosművek) dolgozik, mint segédmunkás. A Politikai Bizottság határozatáról lelkesen beszél: «En, mint szervezett munkás, nagyon örülök, hogy a szakszervezetek életébe új forradalmi lendületet hoz a határozat. A mi üzemünkben 6em folytattak a szakszervezeti funkcióira: iusok kellő harcot a laza normák ellen, neon vették figyelembe, hogy az ellenség a bér-fronton támad. Nem voltak hajlandók meghallgatni az öntudatos dolgozók bíráló hangját, akik nem egyszer vetették fel az ilyen hibákat. A Politikai Bizottság határozatának megszivlelésével ezek a hibák kiküszöbölhetők. En bízom abban, hogy a szakszervezet Pártunk iránymutatása alapján a hibákat ki is küszöböli.»
