Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-26 / 171. szám

* A GABONAFRONT győzelméért: * Öt községünk befejezte a cséplést fokozni kell a% ütemet a tarlóhántásnál Megyénkben öt község: Kis- domfaegyháza, Mag) ardonibegy- há/.a, köröstai'Csa, Körödadány és Békóssámson ion százalékig be­fejezte a csépiési munkálatokat s több községben is a befejezéshez közele lik a csépiési munka. Nagy­kamarás, Méhkerék eklig tio—70 százalékát végezte el ennek a mun­kának. Gépállomásaink dolgozóiból Cgyre többen teljesitik a csépiési tervelőirányzatot, l’astyán Lajos battonyai traktorista crvelőirány- zata aa vagon, tío mázsa gabona. Ezzel szemben 22-iíl 28 vagon és 45 mázsa gabonát csépelt el. i3 százalékkal teljesítette íul ter­vét. Kunágoiáii Juhász András traktoros előirányzata 19 vagon volt, eddig 20 vagon gabonát csé­pelt el. Jó eredményt ért cl a dobozi gépállomáson Szokni Károly brig Kivezető, akinek brigádja 218 mázsát csépelt egy nap alatt. A csépléssel egyidőben egvte jobban fokozódik megyénkben a begyűjtés, egyre több dolgozó pa faszt teszi magáévá a jelszót: «a géptől a szövetkezeti raktárig.» így Kétes!) házán Krlsán György a cséplőgéptől 19 mázsa bú­zát szállított be C vételi jegyre. G r ndásen Tó ti Gyö gyní csépié« u'án két érán beiül szállította be ga­bonáját a szövetkezeti rak­tárba s begyűjtési kötelezett­ségének 300 százaikban tett eleget« Szarvason Cinkoczki János két- holdas kisparaszt 16 mázsa búzát szállított be, begyűjtési kötelezed- séget szintén 3oo százalékban tel­Í ‘e?iteite. Gulyás György ötholdw .isparaszt 21 mázsa buzafelesleg beadásával 280 százalékra telje­sítette kö elezettségét. Dobozon K. Szabó Elek 6 holdas kis­paraszt 13 mázsa búza be- szállílásávul 442 százalékban leli elegei kötelezettségének, Gyulaváriban özv. Bujdosó Pálné 3^0 százalékban, B. Kovács Imre 273 százalékban. Fekete István 262 százalékban telje-Pették beadási k'v- telezettaégüke . Termény bead isi kötelezettsé­güket túlteljesítő dolgozó pa- raszjaink mellett azonban akadnak sz p-zámmal olya­nok. akik ezt a munkát is sza bomlásukkal Igyekeznek akadály o*nt Dobozon A. Szabó Sándor 29 holdas és Konilósi László kulákok eddig még nem szállították bs gabonájukat. Szabó József oros­házi kulák a magtárban lévő ga­bonamennyiséget akarta tönkre­tenni, a begyűjtésre szánt búzájá­ba 7—8 mázsa üszögös gabonát kevert. Ezeket a szabotálókat a kö/.:é- ségek népnevelőinek le kell lep­lezni a község dolgozói előtt s éber figyelemmel meg kell akadályozni a szabotálúsra irányuló törekvé­seket, Mig megyénkben jól balod ■ terménybcgyüjiéa, a tarló­hántásban komoly lemara­dás mutatkozik még mindig. A legjobb eredményeket ezen a téren községeink közölt Ujszalonta éa Kötegyán ér­ték el, ahol a larlóhántási munkálatoknak eddig 91 százalékát elvégezték. Jót halad a megyében a tarlóhántás Kétegyházán, Méhkeréken és Ka- muton is, ahol a munkáknak mintegy 70—80 százalékát végez­ték el eddig 3 ezen a héten való­színűleg bo is fejezik. Községeink túlnyomó része azon­ban ezeket a munkákat csak áo-6o százalékban végezte el. Ennél is hátrább vannak: Doboz, Zsadány, Bélmegyer községek, ahol a tar- lóhántási munkának mindössze 25, illetve 20 százalékát végezték el eddig. Ezekben a községekben a népnevelőknek szívós felvilágosító munkával kell megmagyarázni a dolgozóknak, hogy az idejében végzett tarlólián ási munka jövő­évi jó termésünk alapja. GÉPÁLLOMÁSOK TRAKTOR1STAI1 Markovira Mihály tótkomlóst ifibrigád vezető csépiési ter­vét eddig 110 százalékban teljesítette. Az előirányzott 23 va­gon és 70 mázsa helyett szombaton estig 20 vagon és 80 mázsát csépelt el. Kövessétek a példáját! Induljatok harcba a csépiési terv túlteljesítéséért! DOLGOZÓ PARASZTOK! I A kcvcrmesl dolgozó parasztok magukévá tették a «géptől a szövetkezeti raktárba» jelszót. Eddig 47« gazdánál elcsé­peltek és ezek közül 458-an közvetlenül a géptől szállították be gabonájukat. Kövessétek a példájukat! HELM EGYEK ÉS ZSAPANY DOLGOZÓI! A larláhánlási munkákban hátul kullogtok a megyében. Eddig mindössze 20 százalékát végeztétek el ennek a munká­nak. Lrmarad:so‘okhal fékezitek a megye versenyét. Jövő évi jó terméseredményeink érdekében sürgősen hozzá­tok be a lemaradást! NÉPFRONT BIZOTTSÁG, GESZT! Községetekben eddig csak 12 százalékban végezték cl a dolgozók a larlóhántási munkát. Nektek nem szívügyetek, hogy a jövő évre is biztosítsátok a gazdag termést? Járjatok e!öl jó példával a falu dolgozói előtt! Tudatosítsá­tok a tarlóimmá si munka fontosságát! Ne legyetek a megye versenyének fékezől! Zsadányban hangszórók adják tudtára minden dolgozó parasztnak a begyűjtési versenyben élenjárók nevét Alkotmányunk ünnepére A napokban hangzott el Szeg- a mindszentiek és a szegváriak vár is Minászcnt községek dől- versenyfelhívásához. Határtalan gozö parasztjainak vcrsenyfelM- lelkesedéssel, egy emberként vása. A két község dolgozó pa- mondták ki a dolgozó parasz- rasztjai gyűléseiken egy ember- tok: «Vállaljuk mi is a vér­ként leikvSen vállalták: «August- senyt s minden erőnkkel azon tus 20 ra, népköztársaságunk al- leszünk, hogy teljes egészében kotmányának ünnep re, hiányta- végrehajtsuk vállalásainkat. Fe­lárul tcl.es tjük gabonabeadási ies*,egünket mind egy szemig be- kötelezittsígür.két!» szállítjuk, ezzel tisztelgünk Al­E nagyszerű versenyfelhívást kotmányunk ünnepén, ezzel aka. meghallgatták a mi megyénk dől- hozzájárulni országunk, né­gozó par. szíjai is. Páttszerveze- pűnk további felemelkedéséhez, teink, tömegszirvezeteink népne- megszilárdításához!» velői, aktívái már elindultak, T#bM k82ség<.inhben most, - hogy elmondják a dolgozó pa- a s0r<inlévö munkák végzése uöz. rasztoknak: «Számunkra a mi ^ _ doIgol6 parawtságunk Alkotmányunk azt jelenti, hogy augus2tus 20_ra> Alkotmányunk a fő d a m.enk, ezeréves elnyo- _ .. . „ . , más és kizsákmányolás után sza- ^nepére gondol. Már . . _ . , , a _ készülnek az elkövetkezendő va­bad országban, szabad dolgozó _ .. .... . parasztok lehetünk. A munkás- űrnapra hogy összegyűljenek, osztály segítségével traktorok "«^1* • szánták földjeinket, teszik köny- S2e*vár‘ versenyfelhívást, hogy nyebbí munkánkat, nagyobbá tér- * ma2uk h csatlakozzanak ^eredményeinket. Fiaink, Iá- mindannyian e nemes versenyhez, nyaink tanulhatnak, műveit pol- S ha eljön a vasárnap, kJ- gárai lehetnek szabad hazánk- mondják majd ők is csatlakozá- nak, Pártunk vezetésével nép- sukat: vállaljuk és teljesítjük be- köztársaságunk évről-évre emeL csülettel mi is, hogy augusztus kedő jóléthez, szebb és boldo- 20-ra, a nagy ünnepre, teljes gabb jövendőhöz segít bennün- egészében eleget teszünk ter- ket.» — Ezt mondják el most ménybeadási kötelezett«,Egeinknek, népnevelőink a ez van a mi beadjuk gabonánkat Hogy le- megyénk dolgozó parasztjainak gyen a mi országunk, a mi né- szivében is. pünk még erősebb, bogy bé­Megyénkben eddig Gádor« és kénk legyen szilárd és megdönt- Kötegyán községek csatlakoztak betétien 1 — Állj! — kiált a két jámbor jószágra Kádár Sándor. Azok bambán néznek vissza rá, mintha nem tetszene nekik, hogy ember furakodolt a kocsisorok mögé. Néznek jobbra, néznek balra, ló­gó füleik orialapulnak előrehajló szarvaik mögé. A kerék még egy félfordulatot tesz és a kocsi halk nyekkenéssel megáll a földmű- vessző vetkezet raktára előtt. — No. csakhogy itt vagyunk — jegyzi meg Kádár, aztán egy­más ulán kezdi leszedni a tömött zsákokat a kocsiról, rakja a szö­vetkezet mázsájára és önti az acélos szemeket a nép magtárá­ba. A vetőmagon s a fejadagon kívül az összes feles legét be­hozta. Ez a nap különb a többinél — Miért ne? — mondta az asszonynak — hiszen minden dolgozó parasztnak kötelessége úgy segíteni a békét, az ötéves lei-vet, ahogy a legjobb igyeke­zetével tudja, mert hisz’ így mondták a népnevelők is, meg úgy érzem azt raagaan is. Meg jó volna a mi falunkban is, meg a mi kis házacskánkban is vil­lany, a gyerekeknek szép iskola, meg a kövesút is olyan már. hogy majd felbukik rajta az em­ber... szóval sok minden kell, én az egész felesleg gabonámat arra adom. Az a mázsánkénti négy forint gyorsbeadási juta­lom. meg a két-háran forint mázsánként a fajsúlyért, az jó lesz cipőre, ruhára. így indult útnak Kádár Sándor zsadányi dolgozó paraszt, útköz­ben megnoszogetla a két jám­bor jószágot és csak akkor nyu­godott meg, amikor már boldo­gan leadta az utolsó zsákot is a kocsiról. Úgy érezte, bogy ez a nap valahogy különb a többi­nél, olyan, mint egy ünnep,ami­kor egy parányi hálát ró le ab­ból. amit érte is a Párt, a dol­gozó nép tett. Szeretettel küldi e dalt a pártszervezet Ünnep volt számára ez a nap, meri tudja, hogy ezzel a békét is ünnepli. Kevésszer érezte ma­gát olyan megelégedettnek, mint ma, mikor eleget lett hazafias kötelességének. A két telién vidáman baktat hazafelé, Kádár Sándor a ko­csiderékból hátra-hátra néz a hosszú kocsisorokra, amik mind- mind fordulnak a szövetkezet félő. — No lám — mondja maga elé —, nem akar itt lemaradni egy sem, deliát ez is a helyes, mit is rakosgassuk, most ide, most oda, hatszor felszedni, hét­szer szórni, oszt’ végül még a súly se lesz meg, ez a helyes, egyenest a gép farától bevinni. Javában döntögette magúban, hogy mi helyes, mi nem, ami­kor vidám zene ü lölte meg a fülét A házak ablakai egymás után nyíltak, többen székekkel a karjukon indultak a «központ» felé. Kádár Sándor is szívesen fordult volna vissza, dehát várja az asszony ... * A falu központjában s hatal­mas hangszóró alatt öregek, fia­talok, ki állva, ki ölve hallgatja a daft, lesi, várja, hogy ugyan ex kinek szól és ilyenkor szóba jön a Bárt s megelégedettségi tölti ei Zsadány dolgozóik, hogy odáig ‘hatott a Párt, hogy ők is naponta hallják a zenét, hallják ki jár élen a munkában a faluban, ki az, akinek kétszeres tisztelet jár. Popon bitőI vitáznak, beszélnek. amikor a másik oldalról az öreg Kati néni kiabál át, hogy az ő fiát bemondták-e már, mert hi­szen az is jól teljesítette a be­adást. Mikor megnyugtatták, hogy csak most kezdődött, egy kicsit gyorsabban lépegetett a kis arám­iival és oda telepedett a hangszóró alá, ami éppen dal helyett beszélt: Szeretettel küldi a dalt a ter­ménybeadásban élenjáró dolgozók­nak a Pártszervezet. — Varjú Lajos 8 holdas dolgozó paraszt 540 százalékban teljesítette a terménybeadást — hallatszott és utána felcsendült a dal: «Egy a jelszónk, a béke...» Azután jöt­tök a többiek nevei, egy nóta, egy élenjáró dolgozó paraszt neve hal­latszott: L. Német Antal. Varjú László. Kiss Gábor, Bngyi Antal. B. Kei«ki Sándor, Kovács Ferenc, akik példamutatóan teljesítették a termény beadási kötelezettségüket, így van ez Zsadányban minden nap. Mindenki tudja, ki az első, ki az, aki a békét szolgálja. De azt is tudja mindönki, ki az. aki szabotálással az imperialistákat se-- giti. B jó terménybeadásért... Kádár Sándoi’ már a tehenekéi is kifogta. Éppen neki ült, hogy harapjon valamit. Eszében járt, hogy nem is olyan régen, a kutya se kérdezte, hogy adja-e a bú­záját? Vitték! .Ilitekun? Ha okos­kodott, csendőr szurony. Ez kell a parasztnak! — mondták a ’fa­siszta csendőrök. És ma? — egy pillanatra gondolatait, mogszakilot- ta... (a jutalom pénzt helyezte gondosan el) — építhetem szaba­di» jövőmst. Nem kéhsasros áldo­zatot keUene-e vállalnom és arra gondolt, hogy holnap elvégzi a tarlóban tárt in. Így tervezte Ká­dár Sándor ás arról mit sora sej­tett, hegy a hangszóró most hir­dette a faluban: Dal Kádár Sán­dor 5 holdas dolgozó parasztnak. » jó te matey i leadásért,,. Rocskár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom