Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-14 / 161. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Falusi pártszervezeteink tegyék jobbá a felvilágosító munkát! tente egyszer hívják megbeszélésre a cséplőknél dolgozó népnevelőket, tárgyalják meg velük a következő hét tennivalóit. Pártszervezeteink gondoskodjanak arról is, hogy a földművesszövetkezeti gabonaátvevő helyeken is legyenek népnevelők. A tótkomlósi párt- szervezet a földművesszövetkezet gabonaátvevő helyeire is osztott be népnevelőket és ez is nagyban elősegíti feladatát. A népnevelők tartsák- szá** mon azokat a dolgozó parasztokat, akik késnek a 1 «»hordással, terménybeadással, tarlóhántással. Keressék fel őket és szépszóval értessék meg velük; a késedelem milyen kárt okoz magának a dolgozó parasztoknak, az országnak. De a népnevelők éberen őrködjenek az ellenség különböző módon megnyilvánuló mesterkedéseire, azonnal zúzzák szót hazug rémhíreit. Népnevelőink felvilágosító munkájuk során mondják el azt is a dolgozó parasztoknak, hogy milyen eredményeket ói’tek el a termelőcsoportok. Pártszervezeteink sehol se engedjék ki kezükből a politikai munkát, az osztályellenség elleni harc irányítását, no engedjék, hogy megtorpanás álljon be a gabonafront győzelméért folyó küzdelemben. , Hogyan neveljük Az üzemi népnevelők előtt is hatalmas feladatok állanak. A megye üzemi pártszervezetei e feladatok sikeres megoldása érdekében ezen a héten és a következő hót elején hívják össze értekezletre a népnevelőket és határozzák meg közösén velük a felvilágosító munka tennivalóit. Az üzemi népnevelők feladata: alaposan megértetni a dolgozókkal a KV határozatát, Gerő. és Eévai elvtárs beszédót, melyet nemrégen mondottak a Központi Vezetőség ülésén. Továbbmenően elsők között ismertetni kell a népnevelőknek Rákosi elvtárs azon beszédét is, amelyet a DISZ kongrosz- sznson mondott. A népnevelő elv- társak saját üzemük területére konkretizálják ki a beszédek tanulságait, tárják fel a dolgozók előtt, hogy a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakciósok helyi viszonylatban miképpen akadályozzák a munkaversenyt, hogyan törnek a béke és a haladás ellen. Népszerűsítsék a népnevelők az élenjárókat, építően bírálják az elmaradókat, ismertessék azoknak neveit, akik felismerték a laza normák helytelenségét, azoknak a neveit, akik látják, hogy a laza normával saját magukat csapják be. Alaposan ismertessék a népnevelők a munkaverseny jelentőségét, mondják meg, hogy minden dolgozó kü- lön-külön is sokat tehet a békéért, a szabadságáért harcoló koreai népért. De foglalkozzanak az üzemi népnevelők a nyári munkák jelentőségével is, tárgyalják meg az üzemi munkásokkal, miként adhatnának több segítséget a dolgozó parasztoknak. Békés megye úttörői is tiltakoznak az imperialisták koreai támadása ellen dalunk feléjük. Harcos kiállással egyuftérzünk az észak- koreai ezabadsághosük, u dolgozók millióinak jobb jövőjéért és békéjéért vívott harcában. Fogadalmat teszünk, hogy a Szovjetunió vezette béketábort még fokozottabb, még öntudatosabb munkával erősítjük.» Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a káderek igazi megaoélozása a gyakorlati munkában történik. «Tartsátok szem előtt elvtársak — mondja —, hogy csak azok a káderek jók, amelyek nem riadnak vissza a nehézségektől, hanem ellenkezőleg, szembeszállnak a nehézségekkel, hogy azokat legyőzzék és kiküszöböljék. Csak a nehézségek ellen vívott harc kovácsolja ki az igazi kádereket» A kádernevelésnek ez a mindennapos gyakorlata az alapszervezetekben történik. A párthatározatokra vonatkozó konkrét megbízatások teljesítése folyamán fejlődnek ki a kommunista káderek bolsevik tulajdonságai. A pártmegbízalások megtanítják a kommunistákat a koncentrált figyelemre, a szervezet'ségre, a fegyelem jelentőségére, kifejlesztik bennük a cél elérésére irányuló következetességet és azt a hajlíihatailan jellemet, amely a nehézségik leküzdéséhez szükséges. Jó munkát a káderek nevelése (erén az az alapszervezet végez, ahol valamennyi tagnak és tagjelöltnek van valamilyen párt- munkája. A moszkvai «Vladimir .Iljicsi gyár 15. műhelyének párt- szervezetében például valumeny- nyi tag és tagjelölt pártmunkát végez. Ez azonban nein formális pártmunka. A pártvezetőség nemcsak a megbízás kedvéért osztotta be a kommunistákat pártmunkára, hanem azért, hogy a pártszervezet előtt fennálló konkrét feladatokat végrehajtsa. A «Vladimir Iljics» ;gyár műhely-pártszervezete azt a feladatot tűzte ki, hogy a műhely valamennyi munkásának kitűnő minőségű árut kell termelnie. Ej cél elérésére minden kommunistának személyes, példamutató és agitációs tevékenységet kettelt folytatnia. A műhely a kitűnő minőség műhelye lett és ez azért sikerült, mert a pártszervezet értett hozzá, hogyan kell összeegyeztetni a politikai vezetés munkáját a gazdasági vezetés munkájával. A párlmunka eleven alkotó tevékenység. Nem tűr meg semmiféle sablont és bürokratizmust. Világos, hogy a pártmunkát sem lehet gépiesen szétosztani. A párt- szervezetek vezetőinek, amikor valamilyen pártmunkával hízzák meg a kommunistákat, jól kell ismerniük minden egyes párttag fejlődési színvonalát, képességeit és hajlamait. Például a propa-, ganda munkával kapcsolatos megbízásokat a legképzettebb kommunistáknak kell adni. A pártszervezet kötelessége, hogy napról-napra foglalkozzék műiden egyes kommunistával, se« gítsen neki ideológiai színvonalának emelésében, nyújtson lehetőséget, hogy gyarapodjék a bolsevik tömegmunka tapasztalataival, megtanulja leküzdeni az eléje kerülő nehézségeket és kifejlődjék benne az új iránti fogékonyság. A pártszervezetnek napról-napra segítenie kell a pártmunkásokat és ellenőrizni kell őket munkájukban. Arra kell nevelnie a pártmunkásokat, hogy ne idegenkedjenek a* úgynevezett apró munkától. *— Emlékezetükbe kell vésni Szia- lin elvtárs szavait: «Sohase húzódozzatok a munka aprajától, mert a kicsinyből épül a nagy — ez lljicsnek egyik fontos intelme.» A pártmunkások nevelésének fontos feltétele, kritika és önkritika állandó alkalmazása. A bolsevik önkritika ki kell hogy fejlessze a kommunistában az önmagával szembeni igényességet A kritikának és önkritikának olyannak kell lennie, hogy minden egyes kommunista napról- napra összegezze a maga munkáját, értékelje ki eredményeit és hibáit, vonja le a szükséges- következtetéseket jövő tevékeny, ségére vonatkozóan. Válasz Magyar élvtársnak - Ómezőhegyesre n EKES MEGYE falusi páitssser- vezeteinek népnevelőire halai mis feladatok várnak, jó politikai meggyőző munkával fokozottabban mozgósítaniuk koll a dolgozó parasztokat a behordás, csép- lés, tarlóháutás, terménybeadás mielőbbi elvégzésére. Népnevelőink feladata leleplezni a nép kenyerére törő ellenséget, mozgósítani a dolgozó parasztokat a kulákok és klerikális reakciósok esetleges kái tevési kísérleteinek megakadályozására. Pártvezetőségeink, népnevelőink csak úgy tudnak jó munkát végezni, ha maguk járnak elől jó példával, ha a dolgozó parasztok látják, hogy a kommunisták élenjárnak a feladatok elvégzésében. LJgy kell cselekedni minden párttagunknak, mint például a t.Vtkom- iósi Blahó János kommunista kis- parasztnak, aki egyenesen a gép farától vitte be felesleges gabonáját a szövetkezet raktárába, s utána nyomban nekilátott a tarlóhántás elvégzéséhez. Népnevelőinknek tudatosítani kell, hogy a csép- lés, gabonabegyüjtés, tarlóhaiitás az egész dolgozó parasztság odaadó jó munkájával vezethet sikerre,, hogy minden dolgozó parasztnak kötelessége e munkáknál is maradéktalanul helytállni — önmagukért, a hazáért, a békéért, az ötéves terv sikeréért. Az ellenséggel szemben, ha szabotál, gyújtogat, akkor a törvény erejét kell érvényesíteni. Fel kell számolni az olyan nézeteket, amelyek megalkuvásra vezetnek a kártevő ellenséggel szemben. Például Ben« esik elvtárs, békési párttitkár »túlzásnak« tartja a kulák felelősség- levonását. P AltTSZEEVEZETEENKNEK, ‘ népnevelőinknek minden módon szervezni kell a terménybeadási versenyt; a gabonabeadás sikere a jó felvilágosító munkától és a jó szervezéstől függ. Gyulán a népnevelő munka és a helyes szervezés következtében több,, mint 250 dolgozó paraszt kötött egymással terménybeadási verseny- szerződést. De a gyulai elvtáiv sak utána igen komoly hibát kié vettek el, mer a dolgozó parasztokat, miután megkötötték a terménybeadási versenyszerződest, magukra hagyták, nem nézték meg, miként teljesítik vállalásukat, sőt ezen túlmenően, a további felvilágosításukkal sem sokat törődnek. Pártszervezeteink feladata az is, hogy népszerűsítsék azokat, akik a behordásban, terménybeadásban, a taríójiántási munkánál élenjárnak, ügy kell csinálni partszervezeteinknek, mint a gyulai el Harsak, akik számos utcán vérsenytáb- lákat, faliújságokat helyeztek el és közölték a munkákban élenjárók neveit, a lemaradókat — ezen túlmenően pedig hangszórón keresztül is nap-nap után, helyi viszonyokra alkalmazva, ismertetőt adnak a gabonafront győzelméért folyó csatáról. Oláh János békéscsabai, (Tanya 1705) dolgozó paraszt és még többen mások feldíszített, 'fellobogózott szekéren szállították be gabonájukat közvetlenül a géptől a szövetkezet raktárába. A békéscsabai Városi Bizottság a dolgozó parasztok példamutatását nem használta fel agitációjában, a népnevelők nem hozták fel példának, egyszerűen csak tudomásul vették a történteket. A cséplőgépekhez beosztott népnevelő elvtársak állandóan végezzék a felvilágosító munkát a cséplőmunkások, dolgozó parasztok között. Politikai meggyőzéssel érjék el, hogy minden cséplő versenyben álljon egymással. A megye falusi pártszervezetei beSzerte az egész világon, a szabadságszerető népek milliói mélységes felháborodással vették tudomásul az amerikaiak háborús beavatkozását Korea belügyeibe. A népek milliói tiltakoznak az imperialisták háborús provokációja ellen s követelik, hogy vonják ki csapataikat Korea földjéről. Békés megyéből is nap-nap után érkéznek hírek szerkesztőségünkbe, hogy a dolgozók röpgyűlóseken, bó- kebizottsági gyűléseken juttatják kifejezésre gyűlöletüket az amerikaiak orvtámadása ellen, amellyel a koreai nép szabadságára törtek. Ezt a gyűlöletet juttatják kifejezésre a gyomai járás úttörő csapatvezető továbbképző tanfolyam hallgatói is, amikor ezt Írjak leveliikben: «Tiltakozunk az amerikai háborús méregkeverők és cinkosainak Korea belügyeibe való beavatkozása ellen. Teljes szívvel átórezziik, hogy a koreaiak most folyó szabadság- harcukban, élet-halál küzdelmükben a mi szabadságunkat is védik. Mi, úttörő-csapatvezetők, úttörőink, valamint a dolgozó nép lelkében a háborús provokátorok iránti izzó gyűlölet felkeltésével, a munkában való fokozott mértékű helytállással, még jobban megszilárdítva a nagy Szovjetunió és vezére, Sztálin elvtárs iránti ezéretetünket, harcolunk a háborús gyújtogatok ellen a békéért e visszaverünk minden háborús provokációt, amely békénket, építő munkánkat veszélyezteti.» Hasonlóan írnak a sarkadi járás három napos úttörő-csapatvezetői értekezleten részvevők isj «Mi, a szocializmus s az úttörő-mozgalmon keresztül az új embert kialakító társadalom építői, megvetjük az amerikai imperialisták és háborús gyújtogatok újabb békerom- boló merényletét, gyűlölettel forA Viharsarok Népe július 7-fl, pénteki számában: »Népnevelők a cséplőknél — Öme- Zőhegyesen« címen cikket kiűzőit. Ä cikk elmondotta, hogy a mezőhegyes! állami gazdaság ómezöliegyesi üzemegységében a cséplőknél milyen módon folyik á népnevelő munka, de ezen túlmenően felfedte azokat a fogyatékosságokat is, amelyek a cséplőnél tartott kisgyűlés során vetődtek fel- Megíródott a cikkben, hogy a helytelen szervezés következtében nem vöit elég hordási végző kocsi és annak következtében naponta két és fél óra hosszát állt a cséplő, aini 50 mázsával kevesebb ga, bonaelcsóplést jelentett. A cikk építően megbírálta Magyar elvtárs gazdaságvezető tűrhetetlen magatartását, aki Balkánéra — élenjáró munkásra — és Fábián Ferenc zsákosra durván ráförmedt és a szép- szóval való megmagyarázás helyett elinternáltatással, államvédelmi hatósággal fenyegette meg őket. ■ Magyar elvtárs, az ömező- hegycsi gazdaság vezetője a megjelent cikkel kapcsolatban levelet írt szerkesztőségünknek. Igen szépen és helyesen elsorolja levelében, hogy mi a jelentősége a kritikának és önkritikának, de az önbírálatot cseppet sem alkalmazza saját magával szemben, a hibák el. kenésére igyekszik. Egész le- veiében »szerecsemnosdatást« próbál végezni. Levelének egyik részében ezt írja: »A Poros-brigád nem kaphatott több fogatot anélkül, hogy a többi brigádot ezáltal ne hátráltassa munkájában.« Magyar elvtárs, nem így áll ez, lehetett volna fogatot biztosítani. Hogyan? Például úgy, hogy nem” szaladgálsz egész nap hintával, ha beosztjátok a hordásba azt a két lovat is, ami a te rendelkezésedre áll, vagy úgy, hogy elintézitek, az ok- részek is csináltak volna néhány fordulót, ezzel eléritek, hogy nem fogy cl k búzakereszt a cséplő mellett. Magyar elvtárs elfelejtkezik megnézni saját hibáit. Gondoljuk, a hibákkal kapcsolatban Magyar elvtárs magáról ás eldalolhatna egy-két nótács- ikát. Magyar elvtárs levelében egy olyan irányzat is mutatkozik, amely azt bizonygatja, hogy a munkáskádereket nem helyes bírálni, mert tikkor — ahogyan írta: «a dolgozók széles tömegei olvassák az újságot és megrendül a hitük, ellenséget látnak minden sorukból kikerült vezetővel szemben.« Nagyon helytelen, hazug álláspont ez, Magyar elvtárs. A bírálat az nem ellenségeskedés, hanem egyenesen azért történik, hogy hozzásegítsen a hibák kijavításához. Cseppet se gondold azt, hogy a Viharsarok Népe bírálata személyed elleni támadás volt, vagy, ilyen cél vezette a Poros-brigád tagjait. Nem, erről ssáéi sincs! Egyenesen azért fedték fel k dolgozók és mi a hibáikat, hogy még eredményesebb munkát végezzetek« Magyar elvtárs, te elfeledkeztél Sztálin és Rákosi elvtára tanításáról, akik mindketten arra tanítanak bennünket, hogy a tömegeknek, dolgozóknak nem parancsolni, diktálni kell, hanem mindenekelőtt meg kell győzni őket, hogy diktálni az ellenségnek keil« De ezen túlmenően szinte semmibe veszed azt a másik sztálini tanítást: »Hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk! hiányosságait, hadd jelöljék! meg hiányosságaink fejszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, ho|>y egész munkánk, egész: építésünk napról-napra joobá váljék és sikerről sikerre haladjon.« Végezetül: Magyar elvtárs, egy pillanatra se feledd: »Nemcsak tanítani kell a tömegeket, hanem tanulni i\ tőlük.«
