Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-13 / 160. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Tótkomlós helytáll! H „Sztálin“»koIiioz kommunistái Közel három hete már annak, hogy a tótkomlósiak aratási, cséplési és terméiiybegyűjtési ver­senyre hívták ki az ország vala­mennyi dolgozó parasztját A szó elhangzott — egy célért folyik rz országos verseny. Tótkomlóson este a munka Után, kint a tanyaházak előtt, vagy bent a faluban beszélgető magyar dolgozó parasztok ilyen­formán mondják: «Teljesítjük, amit vállaltunk, hely túli unk.» A szlovákok meg így: «Mi szí to, do csoho szme sza zavjazaii aj szplnyime.» És valóban: a tótkomlósiak a pártszervezet irányításával, segít­ségével, a jó politikai felvilágo- lító munka következtében a ver­senykihívásban vállalt határidő (július 6) előtt öt nappal (július 1) fejeztek be az aratást * — Július 20-ig gabonánkat mind egy szálig behordjuk — ígérték a tótkomlósiak vállalá­sukban. S ha végignézed a tót­komlós! határt, láthatod, hogy a szcrűskerlekben szaporodik a ga­bona, szüntelenül járnak a ta­nyák felé a húzakeresztekkel megrakott szekerek. Szólítsd meg a húzakeresztekkel megrakott ko­csi tetején ülő akármelyik dol­gozó parasztot, így' felel kérdé­sedre: «Igyekszünk a hordással, nem akarjuk, hogy kint a föl­dön szórjon a kalász, vigyázunk mi minden szemre.» Ha kérdezed Tóth elvlársat, a párbitkárt, ezt válaszolja: «A hordás biztos meglesz a határ­időre. sőt még előbb. Mi felvi­lágosító munkával értettük meg a dolgozó parasztokkal a hordás jelentőseget.» A gabonafront győzelméért fo- Ivó csata első szakaszánál: az aratásnál Tótkomlóson is vere­séget szenvedett az ellenség — de nem végleges vereséget, sőt fokozza támadását. De ezt egyes elvtársak nem látják, «fejükbe szállt» a siker. Amikor megkezdődött a hor­dás, például a l’ipis nevű volt malom tulajdonos és 1200 holdas nagybirtokos teliszájjal uszított: «Ezek — a kommunistákra ér­tette — azt kívánják, hogy érés elölt csépeljünk, a gabonának érni kell a keresztben jóidéig. Ráérünk a hordással.» És a mezőhegyesi út mentén, t Haladás termelőcsoport föld­jén az ellenség szennyes keze foszforos gyujtólapokat szórt cl, Megkísérelte lángralobbanlani a b ű za kereszteket. A Viharsarok lemielőcsoport földjére pedig ké- eigránátol helyeztek azzal a cél­lal, hogy a gabonakereszttel be­Kovács Katalin elvtársnő, aki * gyulai Columbia üzemben dolgo­zik, jelenleg az OTI leányfalui üdülőjében tartózkodik. Természe­tesen a Columbia üzemi pártszer­vezetéből nem jelentkezett át, mert bizonyos idő elteltével visszatér az üzembe. Kovács elvtársnő, a Columbia üzemi pártszervezetének és a gyu­lai városi bizottságnak több aján­lott és express levelet küldött,. kerüljön a cséplőbe — elpusz­títsa a gépet, a mellette dolgozó becsületes embereket Amikor mindezt meghallották a dolgozók, magasra csapott ben­nük az indulat: «Pusztuljon — szinte kiáltva mondták —, aki a nép kenyerére tör,» • — Augusztus 8-ra minden ga- bonakereszlet elcsépelünk — ezt is vállalták a tótkomlósiak. A határban messze hallik a cséplők búgása és a zsákokba bőségesen ömlik a búzaszem. Minden gép mellett népnevelők is dolgoznak — a pártszervezet erre is gondolt — s amikor csak alkalom nyílik rá, szüntelenül fel- világosító munkát végeznek a cséplőmunkások, dolgozó parasz­tok között. A gépállomás cséplője mellett DISz-brigád dolgozik. Molnár Já­nos, Nyíregyházid Mátyás népne­velő —, akik a munkában is élen­járnak — kora délelőtt, amikor a gép az egyik szérüskertből a má­sikba huzat, elmondják a cséplő- söknek, társaiknak: »Bízik ben­nünk a Párt, minden erővel segít­sük a cséplés mielőbbi befejezé­sét. Ne felejtsük, magunkért is csináljuk.« Mosolygós fiatalember kiált: »Itt vannak az újságok, az oj‘ borii rák.« A pártszervezet arról is gondoskodott, hogy minden nap, minden cséplőhöz kikerüljön a Párt központi és megyei lapja, továbbá különböző füzetek. De már bug a gép, tovább fo­lyik a cséplés. Este örömmel álla­pítják meg a DISz cséplőbrigád tagjai: »Húsz mázsával többet csé- peltünk, mint tegnap.« Utána ar­ról beszélnek, milyen jó, hogy a pártszervezet minden vasárnap rö­vid értekezleten megbeszéli a to­vábbi leendőket. És itt kell mind­járt megmondani, hogy nemcsak a cséplőknél, hanem a szövetkezet gabonaraksárainál is ott találhatók a népnevelők, — a Párt követei. * A kommunisták mutatják a pél­dát a tótkomlósi dolgozó parasz­toknak. Terménybeadásnál éppen úgy, mint minden más munkában. Nemrégen Blahó János elvtársnál, háromholdas dolgozó parasztnál csépelt a gép. Teltek a zsákok és alig fejeződött be a cséplés, Blahó elvtárs már vitte is be a szövet, kezet raktárába a leszerződött ga­bonát. Amikor a szövetkezetbe ért, a mázsáiéhoz fordult: »Három mázsára kötöttem szállítási szer ződést, de több termett, mint ami­re számítottam és így három má zsa helyett három és fél mázsát adok be.« Aztán mosolyogva fűzte tovább a szót: »Saját kamrámat gazdagítom.« S a jó felvilágosító munka, a amelyben kérte, hogy tagsági bé­lyeget küldjenek számára, ajánlott levélben. Kovács elvtársnő kérésére még csak nem is válaszolták a gyulai elvtársak. Kovács e'vtársnő levelet irt a Megyei Bizottságnak, melyben többek között ez áll: »Úgy látszik, Gyulán az elvtár­saknak nem számit, hogy egy párt­taggal több vagy kevesebb.« Gon­doljuk, ebben van öt százalék igaz­ság. kommunista példamutatás követ- keztében sorra ott állnak kocsija­ikkal a szövetkezet raktára előtt a magyar és szlovák dolgozó parasz­tok. A felesleges gabonájukat hoz­ták — saját kamrájukba. Tenyer­esén Ádám iG mázsa búzára kö­tött szállítási szerződést és alig várja, hogy eleget tehessen köt» lezeltségének. Amikor odaírta ne­vét a szállítási szerződésre, ezt mondta: »Tudom, minden szem beadott és megmentett buzaszem puskagolyó az ellenség számára, segíti az ötéves terv valóraváltását. Hozzá lelte még szlovákul: »Szebe szom szí ezpravil dobre.« Ez ma­gyarul annyit tesz: »Magamnak lettem jót-« * Az elért eredmények nyomán azonban semmi oka nincs az el­bizakodottságra, önelégültségre a tótkomlósi pártszervezetnek. Az oszlályel'enség fokozódó támadása közben hatalmas feladatok állanak még a tótkomlósiak előtt — vál­lalásuk teljesítéséig. Erről és a felvilágosító munka, az éberség fokozásának szükséges ségéről beszél Tóth elvlárs, párt- titkár is, mely nélkül nem lehet uj eredmény. Majd folytatja: »ígé­retet teszünk a Pártnak, Rákosi elvtársnak, a dolgozó népnek — a tótkomlósiak nevében mondom —, hogy versenykihívásunkban vál­lalt köte'ezettségeinket egy hétéi a vállalt határidő előtt elvégez­zük.« Ehhez adva minden lehetőség- — Tótkomlósi dolgozó parasztok úgy, mint eddig, továbbra is tart­sátok meg szavatokat. Rákosi elvtára február 10-i beszé­dében behatóan foglalkozott a köz­hivatalainkban uralkodó bürokrá­ciával is. A bürokrácia, mint isme­retes ma már dolgozó népünk elolt, elsősorban is az akiatolcguUíshan és az aktahalmozásban nyilvánul meg. A bürokráciát, ezt az úri Magyarországtól átörökölt álkofs szokást közhivatalaink csakis a Párt útmutatásával tudják jelszámolni. Ez arra kötelezi pártszervezetein­ket, hogy kérlelhetetlen harcot in­dítsanak a jentálló bürokrácia tel­jes felszámolásáért. Az akták mögött emberek állnak A békéscsabai városházi dolgozók pártszervezete, Rákosi elvtárs út­mutató beszéde után nagy lendü­lettel vetette magát a hivatalokban uralkodó bürokrácia felszámolására. Felismerte a városházi pártszerve­zet, hogy az aktacsomók nem csu­pán csak papírok, hanem a papírok mögött éli, eleven emberek sorsáról, életéről van szó, vagyis: az akták mögött élő, eleven emberek állanak. A felhalmozódott akták beszédes bi­zonyítékai a múltbeli rothadt köz- igazgatás maradványának. Már a sztálini műszak idején felismertük az akták mögött álló élő — eleven embert — beszéli Pribojszki elv- társ, a pártszervezet titkára. — De a nevelő munkát elhanyagoltuk és a nevelő munka hiányában nem volt nálunk kellő munkabeosztás sem a hivatalokban. Csak Rákosi elvtárs útmutató beszéde után tér­tünk rá a felvilágosító munkára. Pribojszki elvtárs elbeszélését az éléit eredmények igazolják. Ma már kisebb létszámmal jobb mun­kát tudnak végezni a városházi A szmolenszki terület »Sztálin« kolhozában jó pdrtmunka folyik. A kolhozban 16 kommunista dol­gozik. Anasztázia Larcsenkova a pártszervezet titkára: agronómus, Nikolaj Ruzsonkov állatorvos, Szer- gej Nyikityenko, a kolhoz leg­jobb brigádjának vezetője. De a felsoroltakon kívül, valamennyi kommunista példamutatóan helyt áll a termelésben. Nyikityenko brigádja az aratás­ban is jobb eredményt ért el, mint a többi brigádok. A Nyikityenko- brigád megművelte földterület ter­méshozama sokkal nagyobb volt, mint a többi területeké. A brigád vezetésével a kolho­zon belül általában fellendült a munka verseny és igy a kolhozparasztok nagymér­tékben túlteljesítik a beszolgálta­tás tervét. A kolhoz pártszervezete, a szemé­lyi igazgatás kérdésében is betölti irányitó szerepét. A pártszervezet titkára azt ajánlotta a kolhoz ve­zetőségének, hogy jelölje ki az első brigád vezetőhelyettosének a kommunista Marfa Pai’fjenyenko- vát. Parfjenyenkova a szervezés­ben még járatlan brigádvezetőnek nagy segítséget nyújtott és igy ez a brigád is felzárkózott teljesít­ményeivel Nyikityenko brigádja mellé. Bárhol dolgoznak is a kommu­nisták, mindenütt példát mutat­nak. Teljesítményeik általában a legmagasabbak, szorgalom tekinte­tében senki sem múlja felül őket. A pártszervezet egyetlen esetet sem hagy figyelmen kívül, amikor va­lamelyik kommunista felületes munkájában. Egy alkalommal a faliújságban rövid, éles cikkecske jelent meg ezzel a címmel: »Miért marad le 0 kommunista Szemicsov?«. A fel­háborodott Szeiuic'sev nyomban felkereste LareseUkovát, a párt- titkárt: — Megsértetted jogtalanul — mondotta. hivatalokban. Például a segédhiva­talban, ahol a postabontás, az ik­tatás, az irattározás és ehhez ha­sonló munkát végeznek, a négy tisztviselő helyett ma már ketten dolgoznak. A pártszervezet által megszervezett jó munka eredmé­nye, hogy mégsincB aktafelhalmo- zódás. nincsenek restanciák a se­gédhivatalban, sem más hivatalok­ban. Hogy ezt miként küszöbölték ki, arról is beszél Pribojszki elv­társ. Három brigádot szerveztek még februárban. A brigádok há­rom tagból állnak. Ezeket a bri­gádokat, mint a hadvezér a tar­talékot. oda vetik be, ahol legtöbb a munka, ahol a legnagyobb szük­ség van gyors és hathatós se­gítségre. Ennek eredménye az, hogy ma már nem húzódnak el he­tekig a sürgős megoldásra váró feladatok. A bürokrácia útvesztője Eredménynek mondható, mégpe­dig nem is kicsinek az, hogy ma már a hivatali főnökök nem fő­nökként, hanem munkatársként szerepelnek beosztottjaik körében. Hogy ez bekövetkezett a városhá­zán, a pártszervezet által rendezett reggeli sajtóértekezletek nevelő­munkájának eredménye. Ezeken a sajtóértekezleteken kiértékelték mind a politikai, mind a szak­mai vonatkozású kérdéseket a saj­tóból. Ez nagyban hozzájárult a kollektív szellem kialakulásához, a főnök és beosztott között. Persze hiba volna ezek után azt hinni, hogy mostmár minden rend­ben van a békéscsabai városházán. Nem, ez nem igy van. Még a büro­kráciával is találkozhatunk. A leg­kirívóbb formában a városi szám­— Magad sértetted' meg ma­gadat — válaszolta Larcsenkova — azzal, hogy7 lemaradtál a mun­kában. Magadat okold a cikkért. A cikk tartalmát majd megtár­gyaljuk a legközelebbi gyűlésen. A kommunisták a traktorok mellett, a cséplőgépek körül, a beszolgáltatás feladatait telje­sítő járműveken állandó agitá- ciós munkát folytatnak. A munka közti szünetekben és a szabadidőben újságokból, folyóiratokból olvasnak fel a kelhozp arasztoknak. Élőujsdgot állítanak össze a Je$*- utóbbi eseményekről, ismertetik a nemzetközi helyzetet és a ma­gasabb teljesítményért folyó küz­delmet összekötik a dolgozók nemzetközi békeharcával. A páitonkívüli kolhozparasz­tok érdeklődéssel hallgatják az agitátorok előadását. Nem egy­szer azt kérik, hogy beszéljenek még részletesebben az előadott problémákról. A púrtonkívüli dolgozók nagy figyelnie termé­szetesen nemcsak a kommunis. tűk előadásaira, hanem minde­nekelőtt a kommunisták munká­jára is irányul. Ezéit a kommu­nisták, politikai felvilágosító mun­kájukat napról-napra összekötik a munkábau való példamutatá­sukkal. A »Sztálin«-kolhoz nagyszerű eredményeket ért el a legyűjtés és a beszolgáltatás terén. De a kolhoz kommunistái nem elég­szenek meg ezekkel az eredmé­nyekkel, nem pihennek meg ha­báraikon, hanem R-vc kéznek olyan munkát végezni, hogy a terméshozam fovimbí éméíé ével előbbre vigyék a kommunizmus építésének ügyét. > \ vovőségi hivatalnál mutatkozik ez meg, ahol ugyanis egy utalvány­nak, mire pénzzé válik, vagyis mire pénzt adnak ki az utalvány­ra, a bürokrácia útvesztőjének kö­rülbelül huszonhét akadályán k 11 áthatolnia. Egyik helyen kiutal­ják, amott iktatják, aláírják s aa ég tudja még, mit el nem kö­vetnek vele, mire a »halandó« a futkosástól és az izgalomtól li­hegve zsebretelieti végre a kiutalt néhány forintját. Mert akár ke­vés, akár több pénzről van szó, a. bürokrácia útvesztőjének akadály- versenyén át kell haladnia. A párt- szervezet útmutatása alapján ezt a bonyolult szerkezetű felépítést minden körülmények között meg kell, hogy oldják, le kell, hogy egyszerűsítsék a városházán. S a pártszervezet maga elé is tűzte, hogy ezen az áldatlan állapoton mi­nél előbb változtatni igyekszik. * A kritikai szellem sincs még kel­lően kialakulva a városházi párt- szervezetben. Nem merik még be­hatóan bírálni a dolgozók egymás^ főleg a magatartás szempontjából, Már pedig ez is fontos, hogy to­vább fejlődjön a szocialista típusú tisztviselő ember kialakulása köz- igazgatásunkban. Bírálni kell a polgári magatartást is, amennyiben megnyilvánul nem­csak a munkahelyen, hanem a munA kahelyen kívül is. Fel kell, hogy figyeljen a pártszervezet a neve­lésre minden vonalon, mert a nevelő- munlca: már számtalan esetben be- bizonyosodott, hogy előrehaladásunk és fejlődésünk továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen szükségszerűség. SZU LA IMRE 99Úgy látszik, Gyulán az elvtársaknak nem számít, hogy egy párttaggal több vagy kevesebbí4 Morvay Sándor A békéscsabai városháza pártszervezete harcot indított a bürokrácia ellen v t

Next

/
Oldalképek
Tartalom