Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-30 / 175. szám
Munkaversenyünk fokozásával, főbb, több áru íermelésével harcolunk a így győzte le Lakos elvtárs élmunkás a régi normát Az I. számú gerinccsorép présnél dolgozik Lakos András elv társ, a Békési Téglagyárak NV. békéscsabai telepének élmunkása. Az üzemrészben lendületesen folyik a munka. Lakos elvtárs keze gyors mozdulattal helyezi az alsó présre a lapokra vágott agyagot, majd a tolóéin segitségével a prés alá tolja, ahol a nyomástól nyers cseréppé formálódik. l)e máris újabb munkaszakasz következik. A csorép a továbbítókhoz, Seres Mi- hálynéhoz és Kovács Judithoz kerül, akik a tisztítás és a továbbítás munkáját végzik. Az újítások és a jó munkaszervezések nyomán lendült fel itt az üzemrészben a munka és emelkedtek a termelési eredmények. Lakos András élmuniás gyakran gondolkodott azon, hogy miképpen tudna gépével többet és jobbat termelni,. A gép kezdetben óránként 59 cserepet préselt ki, de ezzel a mennyiséggel nem elégedett meg. A súlyos, 56 kilogramos alsó formával nem tudott 105 százaléknál magasabb eredményt elértő — Ha könnyebb lenne az alsó forma, akkor gyorsabban tudnánk dolgozni és többet is termelhetnénk! — mondta gyakran a U. számú gerincprés dolgozójának, Mitykó Mihály és Zsilák Mihály elvtársaknak, akikkel később közösen dolgozta ki Lakos elvtárs a présgép alsó formájúnak újítási tervét. A műszakiak segítették ä terv kidolgozását és elkészítését. Néhány nappal a torv elkészítése után az újítás már gyakorlatban is megvalósult. Az új forma 36 kilogram súlyú lett és az öntéshez 50 százalékkal kevesebb gipszet használtak, mint az. előbbi formánál. Az újítás nyomán fellendült ux üzemrész termelése, 105 százalékról 150 százalékra, majd 170 százalékra Lakos elvtárs kérte a gépek fordulatszámának növelését. Az állandóan növekvő fordulatszámhóz pedig arányosan cseréit:) a szíj tárcsákat. Nagyobb lett a fordulatszám is, tovább növekedett a termelés. Most már 81 darab cseréppel: tudott többet készíteni egy éra alatt. Tikkor érte el a 240 szjá^alékcrt! JDe. a normáját rövid idő után lazának találta és ő maga ;kérte az új norma megállapítását. Ekkor az új normája 96 darab cserép lett egy óra alatt. Az öröm töltöttéi el, amikor látta, hogy a régi, az elavult miként morzsolódik szót az alkotó munka nyomán és ezt a harcot a Bárt iránti szeretető irányította tovább, új győzelemre. Az új technikai feltételekhez új munkamegszervezés is kellett, de Lakos elvtárs érié is gondolt. Az agyagkockáknak, amely, eddig a földre volt .rakva, egy tartópadot készített és így közelebb hozta az agyagot a gépéhez, ezzel megszüntette a fárasztó hajlongást és a sok fölösleges mozdulatot. A formaütközőt 15 centiméterről feljebb emelte, igy a kipréselt cserép kifordításánál csak fél fordulatot kell végezni. A cserépfalcok beállítását pedig menet közben végzi, ami 15 perces időmegtakarítást jelent. A sablonok helyes átállításával a formák állandó forgását küszöbölte ki, amely fél óra munkaidőt vett igénybe. így ment lépésről-lépésre, keményen szembe- szállva a nehézségekkel Szivét a munka, az alkotás vággyá töltötte el, hogy többet termeljen a szocializmus megvalósításáért, legyőzze a régit a boldog életért, melynek maga is egyik részese! A gépből egymás után kerülnek ki a lepréselt csejepek, Lakos elvtárs figyelő szsmo, kemény izmai őrködnek a gép zavartalan termelésére. Most 140 gerinocserepet készít el 1 óra alatt, termelési százaléka 157 százalék, heti fizetése pedig 250 forintra rúg. így dolgozott és dolgozik tovább Lakos András ehrtárs, élmunkás, igy győzte le a régi normát. Most örömmel várja az új normát, mert ahogy mondja: «A nehezebb feladatok megoldása erősebbé, edzettebbé, harcállóbbá kovácsol és igy győztesen tudom a harcot megvívni a munka frontján, valamennyiünk előbbrehaladáeáért b »J •ífcteT#»<r>“b! 'tvc : a'. „Korea szabadságáért“- brigádban lelkes verseny felajánlásokkal harcolnak a ruhagyáriak az imperialisták ellen A Mező herényi Alföldi Szövőgyár példamutató vállalása után a békéscsabai üzemek közül elsőnek a Ruhagyár NV dolgozói tettek munkafclajánlást Korea megsegítésére. A ruhagyáriak versenyre hívták ki az ország valamennyi ruhagyárát. — Szaktárs, majd munka után szeretnék veled beszélni — hajolt oda Gelencsényi Mihály szaktárs a napokban a vele egy szalagban dolgozó Sipiczki Jánoshoz. — Már szóltam a szalagunk többi tagjának is és megegyeztünk tóban, ho«y munka után ötperces röpgy ülést tartunk. Sipiczki János bólintott és ezzel tovább folytatták munkájukat. Kezükben villámgyorsan siklott a gép tűje alá az anyag. Gelencsényi szaktárs sietett a varrással, alig várla, hogy vége legyen a műszaknak, aztán sietett a gyűlésre. Valamennyien együtt voltak: Sipiczki János, Pataj Erzsébet, ifj. Szentesi János várakozva néztek Gelencsényi szaktárs felé, aki összehívta őket. — Szak társak, nagyon röviden igyekszem elmondani azt, amiért összehívtalak benneteket — kezdte el beszédét Gelencsényi szak- társ. — Valamennyien naponta olvasunk a koreai népnek az amerikai imperialisták ellen vívott hősi küzdelméről. A kórházvonat felszerelésére megtettük ugyan a felajánlásainkat, de úgy gondolom, ezzel még nem lettünk eleget. Javasolom, hogy alakítsunk brigádot és a termelésben is mutassuk meg, hogy együtt érzünk a hős koreai néppel Kitörő lelkesedéssel fogadták a javaslatot Elsőnek Palaj Erzsébet kért szót: «örömmel fogadtam el Gelencsényi szaktárs javaslatát, mái* magam is gondoltam erre. A koreai nép győzelme minket is lelkesít s ez a lelkesedés kell, hogy buzdítson további sikerekre'a magunk harci frontján: a termelés terén.» — ügy meg fogom szorítani a munkát, mintha az ellenség torka lenne — mondta ifjú Szentesi János ökölbeszorított kézzel. — Megmutatjuk az ellenségnek, hogy semmiféle aljas kísérlete sem riaszt vissza bennünket. Termelni akarunk többet és jobbat, hogy hazánkat a békefront minél szilárdabb bástyájává lehessük. Brigádvezetőnek ifjú Szentesi Jánost választották meg, aki a brigád nevében versenyre hívta ki az ország valamennyi ruhagyárának üzemrészeit, amelyek kétrészes munkaruhát készítenek. A versenyfeltételek a következők: I. A mennyiségi termelést az új normák alapján 125 százalékra teljesíteni; 2. a jelenlegi 88 százalék minőségi termelést 98 százalékra fokozni A verseny 1950 szeptember 1-ig tart. Elhatározásukat azonnal továbbították a vállalatvezetőségnek, aki a legmesszebbmenő támogatást biztosította a brigád tagjainak a vállalt feladatok végrehajtásában. Mosolygó arccal jöttek ki a gyár kapuján, ügy érezték, hogy távol Koreában, a békés lakosságot pusztító ellenség arcán újabb pofon csattant cl az ő munkavállalásuk nyomán. Hazafelé menet újra átgondolták a vállalt feladatokat, külön-külön elhatározták, hogy másnap fokozottabb erővel, .jobb munkabeosztással fognak dolgozni Ennek lett az eredménye, hogy tervüket, amelyet az eTőző hetekben alig tudtak 90—95 százalékban teljesíteni, a versenykihivást követő napon 120 százalékra teljesítették A magyar dolgozók megértették, hogy ott, messze Keleten értünk is folyik a harc. Az a hadsereg, amelyet most kikerget országából a hős koreai nép — a mi ellenségünk is. És ennek az ellenségnek a legyőzéséért vívják kemény harcukat a munkapadok mellett, ezért teszik meg olyan lelkesen a felajánlásaikat a mi üzemeink dolgozói is. FPLUMBVKSSZóVKTKEZET DOLGOZÓI, OKANY1 Eddig mindössze 19 százalékra teljesítettétek a szövetkezet begyűjtési előirányzatát. Vegyetek példát a szcntmfklúsi szövetkezet dolgozóiról, akik előirányzatukat már száz százalékban teljesítették! ' OROSHÁZI ÁLLAMI GAZDASÁG VEZETŐI! Borsótermésetek még mindig nincs zsizsik'eliitltee, annak ellenére, hogy megvan hozzá minden eszközölök. _ Nektek mindég}*, hogy mi történik a borsóval? DOLGOZÓ PARASZTOK! Zsadányban Varjú Lajos újgazda 549 százalékban teljesítette begyűjtési kötelezettséget. Induljatok ti is harcba a termény begyűjtés teljesítéséért. Fölösleges gabonátokat vigyétek be a szövetkezeti raktárba}i TÓTH ILONA EL VT ARSNŐ, OROSHÁZA! Mi a véleményed az olyan népnevelőről, aki nem mer közeiébe menni a cséplőgépnek, inert «meghalna, ha ilyen porban kéne dolgoznia»? Ugye rossz? Változtass okkor a cséplőmunkásokkal szembeni magatartásodon. Gondolj arra, hogy az ott dolgozó elvtársak a te kenyered biztosításáért is harcolnak! Feladatom, hogy a kevésbbé öntudatos munkástársaimat felvilágosítsam az alapbéremelés és normarendezés fontosságáról A békéscsabai Magasépítő NV ácslclepén dolgozom. Népnevelő vagyok. Amikor először olvastam a minisztertanács határozatát a laza normák rendezéséről és az alapbéremelésről Rákosi elvtárs szavai jutottak eszembe, hogy a laza normákkal megesz- szük a jövőnket Márpedig mi nem ezt akarjuk. Mi a szebb és boldogabb jövőt a szocializmust akarjuk építeni de ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a norma jó, ha a kifizetett bérek mögött megvan a megfelelő teljesítmény is. A normalazulást a saját munkaterületemen is tapasztaltam. Állandóan 230—240 százalék a teljesítményem és 400 forintot keresek hetenként. A 240 százalékos teljesítményt könnyen tudom teljesíteni s "most már látom, hogy az utána kifizetett bért nem érdemiem meg. Mint népnevelőnek feladatom; hogy a dolgozókat felvilágosít» sam, megmagyarázzam nekik • as alapbéremelés, a normarendezés fontosságát Ezért nemcsak-üeo< mi napokon, röpgy üléseken, ha* nem ebédszünetben, munka után is elbeszélgetek a dolgozókkal Sokan felvetették azl hogy. a norma rendezésével most már kevesebb fizetést kapnak, Én megmagyaráztam, hogy nagy különbség nem lesz, hiszen eme« lik az alap-órabért. Nálunk, az építőiparban 3 forintról 3.904*6. így igazán csak átmeneti lehet a keresetcsökkenés. Az ácstelepi niunkástársainj éppen ezért helyesnek tartják a minisztertanács határozatát. Most már világosan látják, hogy a laza normákkSl nem lehet felépíteni boldog jövőnket, a szocializmust. Máté János népnevelő, Az új norma új lendületet ad a versenynek Én másfél év óta dolgozom a békéscsabai Kötöttáru NV. rashel- üzemré.szélien mint felvető. Amikor a 9/48-03 pulóver anyagján dolgoztam, könnyedén átlag 176 százalékot ériem el A munkámban rövid idő alatt olyan nagy gyakorlatra tettem szert, hogy minden megerőltetés nélkül odaadóbb mun- kával a 200 százalékot is el tudtai t volna érni. A nyolcórás műszak alatt egy egész óra hosszat a gépek tisztogatásával tököltem, vagy be- szélget’em a munkatársakkal Egyszóval a munkaidőm nem volt százszázalékosan kihasználva, amit a laza normának tuljadonitok, De a legutóbb megtartott röpgyülésen sok mindenre fény derült, amit eddig nem láttam világosan. Rádöbbentem arra, hogy hibát követtem el, amikor olyan százalék után vettem fel bért, ami mögött nem volt meg a valóságos teljesítmény. Most érzem csak, hogy Rákosi elv- társ milyen bölcsen határozta meg azt, ha a laza normákkal tovább dolgoztunk volna, »megettük volna a jövőnket«. Az uj norma fel fogj« frissíteni az ellaposodott ra unka- versenyt és uj lendületet ad • munkámnak. Örömmel vettem tudomást arról is,. hogy a normák ugyan csökkentek, de ezzel szemben az alapórabérek emelkedtek s igy jobb munkaszervezéssel, ész- szerütéssel, újítással és a percek gazdaságos kihasználásával az uj normákat is könnyűszerrel lehet teljesíteni, sőt túlteljesíteni.: ígérem, hogy ezentúl még fokozottabb figyelemmel végzem; • munkámat és a termelékenység állandó emelésével igyekszem szép cretknényeket elérni az ötéves terv sikeres teljesítésének érdekében. Könyves Zsófia Rashel-dolgotó
