Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-27 / 172. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A Mezőhegyest Cukorgyár pártszervezete tömegmozgalommá fejleszti az alapbér- és normarendezést A Mezőhegyesi Cukorgyár pártszervezetének vezetősége, mielőtt a párttagság elé vitte volna a norma- és alapliér-rendezés kérdését, megvizsgálta az üzem helyzetét. »Ha az üzem dolgozóival meg akarjuk értetni az új norma^ és alap!ér-rendezést, akkor elsősorban a párttagsággal kell áttárgyalni, megértetni, mennyire fontos ez a kérdés szocialista társadalmi rendünk építése szempontjából.:» Ez volt a pártszervezet álláspontja. így jött rá, hogy a régi norma és alapbér rendezése feltétlenül szükséges, mert mint például a kázánkovácsok. minden igyekezetük ellenére is alig-alig tudtak 110—120 százalékos teljesítményt dérni. Ellenijén a párolok minden megerőltetés nélkül, köny- nyed munkával 150—160 százalékra tudták normájukat teljesíteni. A kereseti különbség 60— 70.forinl volt hetenként. Ezt és az ehhez hasonló eseteket kell a párttagok elé vinni, hogy lássák, mennyire szükségszerű az új norma bevezetése Mennyire szükségszerű a normát egyik-másik helyen megszigorítani, hogy ebben az üzemben is érvényesüljön az «egyenlő munkáért egyenlő bér» elvének megvalósítása. A pártszervezet először is a Párt gerincét képező aktívákat hívta össze e fontos kérdés megtárgyalására. Ezen az aktíva-értekezleten alaposan megtárgyalták azt is, hogy hogyan végezzék a dolgozók felé a felvilágosító, népnevelő munkát A legjobb aktívák» a legjobb népnevelők kisgyűléseken ismertetik a dolgozóidiai, mit jelent a szocializmus építésénél a norma- és alapbér-rendezés. A népnevelők nagyobb-része pedig egyéni agitáció formájában ismerteti a kérdést. A pártbizalmiak sem maradnak meg a tagdíj összeszedés és a bélyegragasztás mellett, mint ahogyan egyes pártszervezeteinknél tnég ma is észlelhető. A mezőhegy esi cukorgyári pártszervezet bizalmijai aktív munkát vállaltak a norma- és alapbér-rendezés kérdésében. A pártbizal- niialc a hozzájuk beosztott tíz elvtársat lelátogatják és megmagyarázzák nekik, mit jelent a norma- és alapliér-rendezés úgy nemzetgazdasági, mint egyéni szempontból. Ennyiben azonban nem merül ki a pártszervezet előkészítő munkája Ennél még sokkal messzebbmenően felkészült a pártszervezet, hogy minél kisebb zökkenőkkel valósuljon meg e nagyjelentőségű kérdés az üzemben. Nemcsak az üzem dolgozóit igyekeznek felvilágosítani erről a kérdésről, hanem a népnevelők felkeresik az üzemi dolgozók hozzátartozóit és családtagjait *ís, hogy őket is tájékoztassák a szocializmus épi lését előrelendítő nagy kérdésről. A cukorgyári pártszervezet tömegmozgalommá fejleszti a norma- és bérrendezés kérdésének felvilágosító munkáját Ezen keresztül is érvényesíteni igyekszik azt a marxi-lenini tételt, hogy mindent a tömegekkel egyetértve, a tömegeket bevonva hajtsuk végre a dolgozók akaratát. Véletlen az, hogy így készült fel a pártszervezet a norma és alapbér kérdésének rendezésére? Nem, ez nem véletlen! És az sem véletlen, hogy a tömegszer- vezeteket, a szakszervezetei, a DISz-t és az MNDSz-t bevonták a munkába. Közös erővel a közös célért indult harcba a pártszervezet a tömegszervezetek bevonásával a norma- és alapbérrendezésért, a dolgozók ügyének rendezéséért. Erre az alapos felkészülésre azért volt szükség, mert az ellenség Mezőhegyesen sem alszik. A pap éjszakának idején belo- pózkodik a házakba és egész biztos, hogy nem a szocializmus építésének megerősítése érdekében agitál, hanem ellene. A pártszervezetnek éberen kell felkészülni a július 30 és augusztus 5—e között -tartandó üzemi értekezletre, nehogy a klerikális reakciónak, vagy a jobboldali szociáldemokratáknak sikerüljön valami rendbontó elemet beépíteni a dolgozók közé. Fáradhatatlanul tudatosítsa a pártszervezet a dolgozókkal, hogy róluk, családjuk jobblétéről van szó. Szilfa Imre Az alapbéremelés Pártunk gondoskodásának újabb jele A minisztertanács határozata rámutat arra, hogy a normarendezés- nek nem célja a bérek általán©? csökkentése, ezért az új normák megállapításával egyidejűleg minden szakmában az alapbéreket is emelik. Az alapbéremelésnek ez leez az eredménye, hogy a norma- rendezés ellenére számos kategóriád ban megyénk dolgozóinak keresete még a régi teljesítmény után kapott fizetéssel szemben is emelkedni fog. Különösem áll ez a békéscsabai és orosházi Magasépítő NV építőmunkásaira ős a Békési Nyomdák NV üzemeinek dolgozóira, akiknek a nagy szakértelmet és nehéz testi munkát igénylő munka mellett is viszonylag alacsony volt az alapbérük. Általában az alapbéremelés megszünteti megyénkben az egyes szakmák bérei közötti igazságtalan arányokat, érvényre juttatja Alkotmányunknak azt az alaptételét, hogy »a Magyar Népköztársaság biztosítja polHogy győzelmesen fejezze be Méhkerék a kényére satát, meg keli javítani a népnevelő munkát »tizennyolcason« a falu kulákjain múlna, hát bizonyára még a méhkerékiek asztalára sem kerülne hófehér kenyér, csak kukoricamáié, nemhogy még a városi munkások asztalára, akik segítőtársai a méhkeréki dolgozóknak. Mozgósítja is erre a harcra minden i katonáját« Oláh esperes ur, aki nem is olyan régen inég erőszakosan akarta maCséplőzugás verte fel a hatalmas fák árnyékában meghúzódó kis falu csendjét. Mostmár bent a falu házainak apró udvaraiban folyik a eséplés. Kint a közös szérii asztagjai helyén ma már kazlak pihennek, a búza meg zsákokban várja a sorsát, azt: vájjon hová kerül. A dolgozók asztalára kenyérnek; vagy fent az apró kis padlásokon az egerek prédája lesz még jó ideig. Ezért folyik a harc itt a határmenti kis faluban Méhkeréken is, úgy, ahogy a megye, vagy az ország más községeiben. Ha Oláh János esperes uron, vagy barátain Rokszin János s kettesen«, vagy akár Száva Tivadar a nyári munkáknál a jövőjüket építik Ezért is fogadták el a tóikomlósiakl versenykihívását egy DÉFOSz-gyülésen. A jövőjüket építik, ami össze sem hasonlítható a múltjukkal, 9okkal szebb annál. És rajtuk múlik, hogy ez minél hamarább meg’egyen. Tudta ezt Száva Mihály »harminckettes« is, azért rakta fel a kocsira ott a gép mellett 14 mázsa búzáját és vitte be egyenest a szövetkezeti raktárba. S ezt tudják a többiek is, Száva Mihályi s he (ven kettes«, aki 9 mázsa. Buta Mihály s kétszázki'encvennégyes«» aki g mázsa 3o kilót vitt be a szövetkezetbe. »A ml jövőnk...« Méhkeréken csak boldog mosollyal lehet erről beszélni. Hiszen jövőre már gyarosatani a kis .románfalu dől- aklfr még ma ,QJ4k gőzéit, most meg azt beszéli uten- utfélen, hogy hát »bántják a románokat«. De szerencsére nem rajta múlik, hanem a méhkeréki dolgozókon, akikben nem is csalódik a munkásosztály. Méhkerék dolgozói tudják, hogy most A békés jövőért harcol a Rá- vasámnpi | kosi termelőcsoport is, melynek kilenc és félmázsás búzatermése minden szónál ékesebben bizonyítja az egyéni gazdák öt és fél kigyullad a fény a faluban, kulturház épül, ahol román szín darabokba, román versekbe, a román népi táncokba gyönyörködhet a falu népe. S nem kicsi dolog a napközi sem. És még ezer apróság, ami mind szebbé, kényelmesebbé teszi a falu dolgozóinak életét és amiről nem is olyan régen még álmodni sem mertek. De azt is tudják, hogy e* a szép jövő csak békében épülhet. Ezért viszik be Kondorosáéhoz hasonlóan 80—go kiló felesleges búzájukat is, mert tudják, hogy ezek a kilók » a békét erősítik. mázsás termésével szemben a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Halad a begyűjtés Méhkeréken, de sokkal jobb eredményeket elérhetne a község a kenyércsatában, ha a Párt kézenfogná őket, ha népnevelő munkával íelvilágo- sitanák azokat a dolgozókat is. befolyása alatt állnak, akik mi gondolkoznak, liogy bevigyék- e a gabonát vagy se. Hiba az, hogy Méhkeréken »hadilábon« állnak a népnevelő munkával, a házi agitáció val. Ezen a túrén sokat kell javítani a pártszervezetnek. A népnevelő elvtársaknak a párttitkár elvtárssal az élükön harcra kell indulni azért, hogy alkotmányunk évfordulójára, mely a nemzetiségi dolgozóknak is teljes jogot biztosit, Mélikerék, a halármenti kis falu is győzelmesen fejezze ha a kenyércsatát. gárai számára a munkához való jogot és a végzett munka meny- nyiségének és minőségének megfelelő díjazását«. Az alap bérrendezésnek azonban egyéb messzemenő jóhatása is segíteni fogja megyénk dolgozóit a tervben rájuk váró feladatok győztes piegvalósítása és ezen keresetül a jólét további fokozása terén, így az, hogy a minisztert anáce rendeleté az egyes szakmákon belül igazságos különbséget tesz a magasabb szaktudást, nehezebb testi munkát és a kisebb szaktudást, könnyebb munkát igénylő szakmák alapbérei között, — serkenti az alacsonyabb képzettségű munkásokat is, hogy állandóan fejlesszék szaktudásukat, kutassák fel az új munkamódszereket, váljanak szakmájuk művészeivé. A kiváló szakmunkások tömegeinek kinevelése pedig megteremti az egyik legfontosabb feltételét ötéves tervünk sikeres teljesítésének. A tőkés világban megyénk dolgozói álmodni som mertek volna változatlan áiak mellett ilyen, minden szakmára kiterjedő, nagymérvű alapbérnövekedésről. A kapitalizmusban az egyes szakmák bérezési sorrendjét az határozta meg, hogyan tudták egyik vagy másik iparág tőkései leszorítani a munkásokat megillető alapbéreket b ezen keresztül a dolgozók életszín, vonalát. Az új, magasabb alapórabérek pedig most éppen azt je lentik, hogy még ahol a normarendezés nyomán átmeneti kwo- setcsökkenés is következik be, ott is lényegesen kisebb százalékkal kell túlteljesíteni az új normát, mint a tavalyi normarendezés után, hogy dolgozóink elérjék, sót túlhaladják régi kereselüket. így növeli közvetlenül az alapbéremelés megyénk dolgozóinak szüntelenül emelkedő életszínvonalát. Az a gondoskodás és segítés, amelyet Pártunk a norma rendezésén és u alapbérek emelésén keresztül is nyilvánított, arra kell, hogy ösztönözze ős arra is ösztönzi megyénk dolgozóit, hogy fokozott erővel folytassák győzelmes harcukat a munkapadok mellett aa ötéves terv győzelméért, a szocializmus építéséért. A Párt segítségét kértük—a Párt segített Egy festőmunkás levele a normák rendezéséről és as alapbérek emeléséről Békét, szocializmust építeni osak többtermeléseel lehet, osak úgy lehet, ha napról-napra emelkedik munkánk termelékenysége. A régi, elavult normák a többtermelés, a termelékenység akadályaivá lettek azáltal, hogy lazították a munkafegyelmet, önteltséget vittek a dolgozókba és nem utolsó sorban visszatartották a verseny lendületét is, mogliamisitetták a verseny reális eredményeit, indokolatlanul magas keresethez vezettek. Az én munkakörömben is voltak normák, amelyeket átlagban 2—300 százalékban teljesítettem. Főleg az alapmunkálatok voltak ilyen lazák, aminek az lett a következménye, hogy kisebb képzettségű munkás nagyobb keresethez jutott, mint az, aki nagyobb szakképzettséget megkívánó munkán dolgozott. Ez aztán elvette a dolgozók kedvéit attól, hegy tovább képezzék magukat. A mi vonsenytál >1 ái nkon Is voltak olyan magas százalék eredmények, melyek mögött sem éez- szorűsitósek, sem különösebb szorgalom nem volt. Innen indult ki az, licgry a veraenykedv nem emelkedett, sőt csökkent, mórt a dolgotok látták azt, hogy az eredmény legtöbbször attól függ, hogy ki milyen munkabeosztásba kerül a hót elején. így váltak az elavult normák a munkafegyelem é* a termelékenység sírásóivá. A jobboldali szociáldemokraták ezt arra használták fel, hogy a nem eléggé öntudatos dolgotokat ösztönözzék, hogy olyan bérösszegeket is felvegyenek, amely mögött nincs meg a valóságos teljesítmény. Az öntudatos munkások azonban elismerték az elavult normák veszélyét és Pártunk segítségét kérték. A Párt esgitett is. A minisztertanács határozata a normák rendezése mellett gondoskodott az alapbérek rendezéséről is, ami azt biztosítja, hogy megszűnnek a lényeges különbségek az egyes iparágak alapbérei között. A régi, elavult normák ma már szemétre valók. Az új normák pedig újabb lépéssel olőbbro lendítenek bennünket a szocializmus építésében. Az új normák helyes normák lesznek, ösztönzői a mun- kaversenynek, emelni fogják • munka termelékenységét. Ebbén látom én hatalmas jelentőségéit an- bak a határozatnak, melyet a do!- V gotok kérésére hozott a minisztertanács. Ez a határozat egy újabb csapás az ellenségen, a joblmldali szociáldemokratákon. ígérjük: teljesítjük az érj normákat. Torda M. György, orosházi Magasép itéoi NV. festő dolgozója. Dolgozók közgazdasági gimnáziuma nyílik Csabán A békéscsabai állami közgazdasági gimnáziumban szeptemberben megnyílik a felnőtt dolgozók részére a dolgozók köz- gazdasági gimnáziuma, amely ugyanolyan képesítést ad, mint a négy-évfolyamú közgazdasági gimnázium. Az előadásokat, a dolgozók érdekeinek megfelelően, az esti órákban tartják meg. A dolgozók közgazdasági gimnáziumának most meginduló tanfolyamárra augusztus 15-ig lehet jelentkezni a békéscsabai állami köz- gazdasági gimnázium igazgatójánál (Sztálin-út 1. sz ).
