Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-26 / 171. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés fiz üzemi pártszervezetek aktívái éles fegyverként kezeljék az ellenséggel szemben folytatott harcban a minisztertanács határozatát A gyulai Culuinbia üzemi párt- szervezetben a napokban aktíva értekezletet tartottunk. Ezen az aktíva értekezleten alaposan megtárgyaltuk a normarendezés kér dé-ét. öröm volt az értekezleten részlvenni, mert érezni lehetett azt, hogy Pártunk; tagjai.. Rákosi elvtárs február io-i beszéde óta milyen hatalmas fejlődésen menteid át. Megmutatkozott ez abban, hogy az elvtársak élnek a kritika és önkritika fegyverével. Megállapítottuk azt, hogy bár a ter v munkánk a tavalyihoz kéjrest sokat javult, mégis nagyon sok tennivalónk van ezen a területen és ez főleg abból adódik, hogy' a norma laza. Üzemünkben a terv- teljesítésnél a gazdasági vezetés főként a mennyiségi teljesítést tartja szernelőtt, a minőségét és a határidőket, önköltséget és a 'crme- lékenységct még mindig hanyagolja. A bérek gyorsabban emelkednek, mint a munka termelékenység© és ebből az adódna, ha a normákon nem változtatnánk, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta: megennénk a jövőnket. Mialatt más hatalmas feladatok, más problémák állnak előttünk és ezek megoldásával voltunk elfoglalva, az ellenségnek sikerült behatolni a dolgozók közé és Idhasználni.ggycs dolgozóknak öntudatlanságát, gyen-, geségét a népi demokráciánk ellen, és így következtek be a tömeges bér- és normacsalások. Hogy az ellenség ezen a fronton némi sikereket tudott elérni, ehhez hozzájárult az is, hogy nem voltunk elég éberek és nem voltunk elég fegyelmezettek. Sok hozzászólás hangzott el az eU társak részéről s a hozzászól lók mindannyian a normarendezés kérdésével foglalkoztak. Adjuk át nekik a szót és mondják el ők véleményüket erről a fontos kérdésről. T. Molnár István elvtárs a normáknak az aránytalanságáról beszél, amely a bérekben megmutatkozik. Előadja, hogy mi, akik nyáron hűvösön, télen jó me'egen dolgozunk, többet keresünk, mint az a bányász, aki lent a föld mélyébe, élete kockáztatásával legdrágább k'n. süvítet, a szenet bányássza. Ugyanakkor rámutatott, hogy ná- Innk, az üzemben is vannak hibák, amikor két különböző gép egyforma munkát végez, mégis a normáknál lényeges különbség vau. Gróh Ferencné a népnevelő munka hiányosságáról beszél, kifejti azt, hogy a népnevelőknek fel kellett volna világosítani azokat a szaklársakat, ahol észlelhető volt a norma lazasága, hogy önként mondjanak le arról a pénzről, amelyet jogtalanul vesznek fel és így felvilágosító munkával nagyobb eredményt tudtunk volna elérni. Illicli Jánosáé elmondja, hogy uáluk is az o rsőzoban sokkal kevesebbet keresnek két gépen, mint a Hanimal-g.'pen dolgozók és az elveszt a kedvüket a munkától. Nagyón helyes, hogy a normát rendezik. Szcredi Etel: Moslmár valóban minőségre kell, hogy dolgozzunk, a javítólercm is csali úgy tud jó munkát végezni, ha az előtte való gépek is jó munkát végeznek. Kürti Istvánná és Csepeli Au- talné: A norma rendezése minden becsületes dolgozónak nagy segítségére lesz. Lovász Györgyné: Meg kell értetni a dolgozókkal: most valóra válik az, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Kéri minden aktívától, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és végezzenek felvilágosító munkák Meg kell türelmesen magyarázni a dolgozóknak, hogy Pártunknak mi is a célja, amikor a normákérdéssel foglalkozik. Filó Gyuláné rámutat arra, hogy a forgatásnál vannak lelkiismeretlen dolgozók, akik szakítják a fonalat, holott a szálat ollóval kellene elvágni, mert ha szakítják, kibomlik a harisnya. Nem dolgoznak lelkiismeretesen, pedig az a másik osztálynak, a javítóknak a rovására megy. Pedig a normák úgy' lettek megállapítva, hogy a szálat az ollóval vágják el. Szerinte ez is norma- csalás. Szabó György: Hogy ha íigvelőmmel kisérjük az újságokat, látjuk, hogy mindentől« hajók vannak a normákkal. Megállapíthatjuk, ez azért van, mert sok a normacsaló. Itt az első teendő, hogyj az országban az összes normacsalókat, jobboldali szociáldemokratákat ki kell söpörni a gyárakból, a mjenkböl is, mert oóhmk az, hogy minden becsületes munkás kapja mag munkájáért a becsületes munkabért. Szabó Györgyné: Ahhoz, hogy politikailag képezzük magunkat, fontos a sajtó olvasása. Most az újság főképpen a koreai eseményekkel foglalkozik. Nekünk a koreai népet mindenben támogatni kelt. Mi munkával tudjuk segíteni okot és anyagi támogatással is. Megmutatkozott ezen az értekezleten, hogy párttagságunk ebben a kérdésben is magáévá tette a kom- mnnsita példamutatást. Magáévá tette, hogyan kell a Párt akaratát a tömegek felé is tudatosítani, hogy hogyan kell a Tárt legélesebb es legliaíhatosaid» fegyverét használni. Erre Lovász Györgyné elvtársim adott igen jó szempontot. Valóban azon kell igvekezni, hogy ©zep a vonalon is jó népnevei őmunkát végezzünk, mert ez is harci kérdés és ne hagyjuk azt, hogy az ellengég bele tudjon kapaszkodni. Nekünk kommunistáknak helyt kell állani a termelés vonalán és ezzel tudjuk támogatni azt a- hatalmas tábort, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és annak nagy vezére, Sztálin elvtárs áll. Bi-reczki Lajos, gyulai Columbiai üzemi párttitkára. Hogy minél előbb befejezze a koreai nép a szabadságért, békéért folyó harcát Én, mint az orosházi II. számú békebizottság tagja elindultam Gróza Mihályné elv társnővel, a békebizottság elnökével a dolgozók közé, hogy összegyüjtsük azokat a forintokat, amiket a hős koreai nép megsegítésére ajánlottak fel. Összesen iáá.So forint gyűlt össze. Ez nem nagy összeg, de szép eredmény, mert az c részen lakó egyszerű emberek szeretettel adták forintjaikat, mert tudják, hogy a hős koreai nép — bár tőlünk is ezer kilométer választja el őket — a mi békénkért, a mi szabadságunkért is harcol. Tudják azt, hogy nekünk dől gozóknak csak egy válaszunk lehet arra az aljas provokációra, amit az amerikai imperialisták rabló hada elindított Koreában: munkahelyeinken, üzemeinkben összefogással, több, jobb termeléssel erősíteni a békét s a Lékén keresztül gyermekeink jövőjét. S szívós harcot kell folytatnunk sorainkba befurakodott ellenséggel szemben, akik mindent elkövetnek, bogy mindazt, amit évidig odaadé), kemény munkával felépítettünk, le-) rombolják. .Még ma is találkozunk olyan kólákkal, aki azt mondja amikor felszólítják, hogy végezze el idejében a soronlévő munkálatokat: elmúlt már az a világ, amikor engem arra kénvszeritbetgyelcznek lolgozó. .népet nek, hogy mikor vessek és arassak. Nekem ebiven nem jvarancsol- nak. Igen, vannak még olyanok, akik várják a háborút, mert azt remélik, hogy akkor ennek a rendszernek vége lesz és ők újra kizsákmányolhatják a dolgozó népet. Azonban hiába kürtölik rémhíreiket a világba: «azért gyűjtünk! a koreai népnek, hogy tovább tartson a háború — hiába hazugságaikkal a megfélemlíteni és egységét megbontani, vásárlási lázzal „elégedetlenséget kelteni, hiába igyekeznek a dolgozók soraiba befurakodni és ott bomlasztó munkát végezni, meri mi tudjuk azt, hogy éppen azért küldünk a koreai nép megsegítésére anyagi támogatást —- tábori kórházi felszerelést, orvosokat, ápolókat, — hogy mielőbb befejezhessék a békéért folyó harcukat és Korea népe is a Szovjetunió vezette béketábor egyik erős, szilárd bástyája lehessen. Ezért mi becsületes, lelkiismeretes munkával igyekszünk erő- siteni a béketábor ránkeső szakaszát és szorosabbra zárjuk sorainkat a béke megvédéséért és a szocializmus megvalósításáért vívott karcunkban. l eíró József Orosháza, Tavasz-u. ■ Az endrődi népnevelők felvilágosító munkája megsemmisítette a klerikális reakció mesterkedéseit ü mi harcunk is a koreai nép harca Mi, a Békési Téglagyárak NV l. sz. berakó dolgozói is megértettük annak a jelentőségét, hogy most, amikor a világ ösz- szes bé készére lő n éjiéi figyelemmel kísérik a hős koreai nép Szabadságharcát, nem mehetünk el közömbösen azok melleit az események mellett, amik a földgolyó másik részén történnek, ahol egy nép a felszabadulásáért küzd. Tudjuk azt, ha ez a harc sikerrel végződik, akkor a Szovjetunió' vezette béke tábor még nagyobb, legyőzlveleUenebb lesz. Ennek tudatában áz I. számú berakó dolgozói ké tórái munkaiért ajánlottak lel a szabadságáért küzdő hős koreai nép megsegítésére. Ezt, a koreai néppel szemben érzett szolidaritásunkat azzal is fokozzuk, hogy állandóan támogatjuk a tábori kórház akcióját is. Békési Téglagyárak NV I- számú berakó dolgozói nevében: K'ss Mihály. Jól benne járnak már a csép- lésben Endrédén is. A gépek faránál egymásután telnek meg a zsákok gabonával: árpával, búzával. Egész esztendei munkájuk gazdag gyümölcsét, öléves tervünk első bőséges gabonatermését takarítják be most az eudrődi dolgozó parasztok, zsákjaikba, a magtárakba. A csép- lőssel egyidöben indult meg a terménybegyűjtés is a községben. A dolgozók — a Párt és a tömegsZervezelek népnevelőinek, aktíváinak — jó és szervezett felvilágosító munkája eredményeképp nagyrészben meglátták, hogy a gyors begyűjtés, minden felesleges gabona leadása becsületbeli kötelessége minden hazáját és népét szerelő dolgozó parasztnak. A népnevelő elvtársak jó, eredményes inunkat végeztek a gyors terménybe gyűjtés szolgálatában. KisgyUléeeket szerveztek, háziagítáción keresték fel s dolgozókat s világosították fel őket a gyors terménybegyűjtés jelentőségéről, előnyéről: — a prémiumokról és arról, hogy a búza fajsúlya után is díjazást kapnak a dolgozó parasztok. Szujó Gergely népnevelő s a többi elvtársak, aktívák mind-mind dérekas munkát végeztek Persze azért nem éppen ment simán minden. Az osztályellenség támadásba indult az endrődi dolgozó parasztok lelkes tor- ményhegyűjlési mozgalma ellen. Támadásba lendült a klerikális reakció.., A községben lévő hat apácát — akiket egyesek szentéletűek- uck, mások, akik jóval tótiben vannak, „égi vészmadaraknak11 neveznek — a plébánia szabadságolta. Bizonyára elfáradtak, pihenniük kell. Az apácák elfogadták a »pihenőidőt', levetették a fekete ruhát — már úgy értve vetették le, hogy »civilbe« öltöztek. Hajukba dauert rakattak, egy kis rúzst kentek aZ ajkukra s »megkezdték a pihenést«. Sétáltak, kettesével, hármasával, erre is, arra is a községben. Be-betértek a házukba lőre is álnéztek. És amikor eljött a késő délután, visszatértek a parókiára. Bizonyára beszámolni a »pihenés« fáradalmairól így megy ez már jó egynéhány napja Endrődön, S a községben rémhírek keltek szárnyra. És érdekes: mind arról \ részről, amelyet felkerestek \ pihenő apácák«: Nem kell beadni a búzát.« — »Korea kajü-'-' tulált, nemsokára itt is háború lesz.« A népnevelő elv-társaknak, aktíváknak valóban derckas, szívós felvilágosító munkát keltett végezniük, hogy megmagyaráz.' zák a dolgozóknak a klerikális reakció által terjesztett rémhírek oktalanságát s azt, hogy ezzel lényegében egy kis beszédre. Még Öregszőln háborús gyujtogatékat szolgálják a „szabadságolt“ apácák parasztokat a népnevelők. Szí* vósan, következetesen yertéW vissza a klerikális reakció róm»Azzal, hogy minden dolgozó paraszt becsülettel eleget tesz begyűjtési kötelezettségének, s l>e adj a a felesleges gabonáját, a békét szolgálja. ML békésen akarjuk építeni hazánkat, jövőnket. Ezt az építő munkát szolgálja minden szem gabona, ami magtárainkba — a nép éléstárába kerül- Ezért becsületbeli kötelessége minden hazáját szerető dolgozó parasztnak, hogy Tünkén lesen beadja feleslegét.« »Korea népe pedig folytatja győzedelmes felszabadító harcát s addig nem teszi l<^a fegyvert kezéből, míg ki nem verte a tá. madó —* elnyomó imperialistá- kat és azok bérenceit Korea földjéről. A koreai népet, amely a mi békénket is védi, támogassuk minden erőnkből...« így világosították fel a dolgozó hírekbe bujtatott támadását. 5* az endrődi dolgozó parasztok feleltek * Gerléi Vince 9 mázsa 10 kilóval, Rolüsz Gyula több mint 3 mázsával, Balogh Sándor 2 mázsával Több gabonát, mint felesleget, szállítottak be a magtárakba. Példájukon lelkesülve, « község dolgozó parasztjainak nagy része egymásután szállítja be feleslegét A koreai nép megsegítéséit két nap alatt 8118 forintot ad. |afc össze... így válaszoltak a klerikális reakció újabb támadására az endrődi dolgozó p;er raszlok.
