Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-25 / 170. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 A helyes munkaszervezés kérdései II. rész A mi Pártunk vigyáz ránk, védi az érdekeinket — mondják as István-malmi dolgosók Néhány nap telt el csupán, hogy az újságokban megjelent a minisztertanács határozata az alap­bérek emeléséről, a normák ren­dezéséről. Az üzemek dolgozói máris lelkesedéssel Ítészülnek mir nah végrehajtásához. Az litván-malom dolgozói ebéd- szünet alatt az uj határozatról zésének. Ideje volt már, hogy félredobjuk a régi normákat, hiszen napról-napra változik kö­rülöttünk minden, két év óta so­kat fejlődött a mi üzemünk is, csak éppen a normák maradtak a régiek. De ha bevezetik majd az uj normát, meg kell ám nyomni a gombot, jobban kell dolgozni, mint eddig, mert különben a ke­resetünk alaposan le fog csökkenni. — Igen ám, — válaszolja Szabó nál többett, ugyanakkor a Magasépítésnél 200—300 forintokat kerestek hasonló sxáxalékteljesítmény után, beszélgetnek. Csoportokba ve­rődve tárgyalják az egyes rész­leteket. Szabó János lisztes-bri- gádvezető éppen Gyebnár István­nal beszélget, aki megjegyzi: — szaktárs, meg kell hagyni, hogy éppen ideje volt a norma xende­János — de nemcsak a normá­kat rendezik újjá, hanem az alap­béreket is felemelik. Nem lesz majd olyan nagy különbség egyes szakmák között, mint eddig volt Annak, bogy mi a legnagyobb igyekezet mellett sem tudtunk meg keresni heti iáo—i5o forint­az alapbérezés közötti különbség is oka vo't. Ez az alapbéremelés­sel rendeződni fog. Meg fogod látni szaktárs, hogyha munkaidőn­ket ezután is jobban kihasználjuk, jrsem lesz nehéz teljesíteni az uj normát sem.. Andó János is odaül melléjük. Figyelmesen hallgatja Szabó Já­nost, majd hozzáteszi: — Tudjátok szaktársak, a hiba az, hogy egyes dolgozók a két dolgot különválaszt ják. Ha a normarendezésről be­szélnek, nem kapcsolják hozzá az alapbéremelést. Akadnak olyanok, akik csak a normarendezést lát­lemnek felét sem fogom megke­resni. Jó volt ez eddig is, miért kellett ezt megint háborgatni? — mondja Faraga Lajos és töprengve indult a dolgára, — Várjon csak Faraga ezak- társ! — kiállt utána Lakos elv­társ. — Mondok én magának va­lamit. Hát azt hiszi, hogy ezzel a keresetünk felére fog csökkenni? Debogyisl — Es Lakos András megfogja Faraga szak társ vállát és úgy beszél, minket segít előbbre. — Es már arról beszélnek, melyek azok a hi­bák, amelyek kiküszöbölésével ma­gasabb eredményeket tudnak majd elérni. — A láncot kéne kicserélni a himbán, mert minduntalan elsza­kad, nagyobb motort beállítani a géphez, — magyarázza Lakos szaktárs. Hozzákapcsolni az üzemi nagy géphez, mert nem lehet jó, eredményes munkát végezni, ha ezeket a hibákat nem küszöböl­jük ki. nem zúgolódik, hanem amikor új­ra bejön az üzemrészbe, már ő kez­di a beszélgetést Seres Miliálynéval — Remélem, te megértetted, hogy mit jelent ez. Nem fogod félrerak­ják és már előre festik a «jövőt», amikor az uj normával a kere­set a felére fog csökkenni. Nem látják, hogy ax alapbérek emelése éppen azt jelenti, hogy a kormányunk gondoskodott rólunk, hogy a keresetek visszaesésében ne legyenek aránytalanságok. A nor­marendezés és alapbéremelés nem választható külön egymás ló! cs a mi pártunk vigyáz ránk, védi az érdekeinket. A mi üzemünk az öt­éves terv második negyedében él­üzem lett. Ezt mi a jó munkánk­kal értük el. Ha továbbra is így fogunk dolgozni, az uj normákat is éppen olyan lendülettel fogjuk teljesíteni, mint az eddigieket. Vége az ebédidőnek, abbahagy­ják a beszélgetést, elindulnak « munkahelyükre. Valamennyien lel­kesedéssel várják az uj határozat végrehajtását, ügy akarnak dol­gozni, hogy az István-malom homlokzatán a jövőben is ott csillogjon az élüzemjelvény ötágú csillaga. gyarázni! — szeme sarkából figyeli Seres szaktársnőt, majd amikor lát­ja, hogy az helyeslőén bólint, megnyugodva megy a dolga után. így beszélgetnek a munkások a Békési Téglagyárak NV telepén az új normák bevezetéséről. A jó fel- világosító munka után rájönnek va­lamennyien, hogy az új' normák szilárd alapjai lesznek az építés­nek. Egyre többen látják: a laza norma olyan volt, mint az iszap, elsüllyedne benne a kezdeményezés, az építés, a terv, a boldog jövő. Gyula A helyi MNDSz béke­gyűlést tartott, amelyen tiltakoz­tak az amerikai imperialisták al­jas koreai támadása ellen. A bé­kegyűlésről táviratot küldtek az asszonyok Rákosi elvtárshoz, melyben ígéretet tettek, hogy fo­kozott munkával és a gyűjtésben való aktív részvétellel is segít­ségére sietnek a szabadságáért harcoló koreai népnek. Mexőkováesháxa Az Isko­la körzetében lakó 12 dolgozó paraszt, kis- és középparasztok vegyesen, elhatározták, hogy se­gítségére sietnek az iskolának s a mezőhegyes! volt birtokhaláron felhasználatlanul heverő vasbe­ton kerítésoszlopokat behordják az iskola körülkerítéséhez. Tíz A helyes munkaszervezés me­gyénk üzemeiben, igy a Magas­építő NV-nél is, nagyban elősegíti a dolgozókat a bevezetésre ke­rülő új normák teljesítésében, sőt túlszárnyalásában. Ezért vizsgáljuk meg, hogy a Magasépítő NV-nél egy-egy jól megszervezett munka­helyen az egyes szakmunkáscsor- portok munkája hogyan kapcsoló­dik egymáshoz. A szakaszos (lép­csős) munkánál minden egyes sza­kaszban dolgozó szak- és segéd­munkás csoport után másik cso­port munkája következik, megfelelő idő és térbeli távolságban. Ezt a távolságot mindenkor a munka ütemezése szabja meg. A különb­ség időben legfeljebb 24 óráig be­zárólag terjedhet, függően a dol­gozók létszámától. Amennyiben va­lamelyik szakaszban dolgozó szak­csoport lemaradna az ütemtervtől s akadályozná a munkájával kap­csolatos másik csoportot, azt ha­ladéktalanul jelenteni kell a ve­zetőségnek. Az egyes építkezéseknél általá­ban a kőműveeesoportot az állvá­nyozók követik. Amint a kőművesek az egyik falrészen állás magasságáig el­végezték a munkát, átállnak a betonosok által bevégzett másik alap, vagy födémrészre falazni. Itt az állványozó cso­port előzőleg már elkészítette a járó utat, a szállító csoport pedig odaszállította a szüksé­ges anyagot. Míg a kőműves csoport az új részen falaz, az állványozók a másik mun­kahelyen elkészítik az állást, a feljárót, stb. s midőn egy szakaszon elérték a falegyent, nyomban elbontják maguk után az állást, hogy jöhessenek az ácsok koszorút és födémet zsaluzni. Természetiesen az ácscsoport ed­digre befejezi az előkészítő mun­kálatokat, (zsalutáblák, dúcok, ékek, stb. készítése), hogy amikor teret kap az építésre, ne legyen 'fennakadás a munka ban. Hasonló­képpen a vasbetonszerelő csoport is előre leszabja és lehajlitja a födémhez — és koszorúhoz szüksé­ges vasrészeket — és amennyiben lehet, az áthidalókat, gerendákat stb. előre összeszereli. Előfordul, hogy a szerelés nagysága miatt előbb a szerelőrészleg, majd a zsaluzó ácsréazleg munkája követ­kezik. kocslíurarral hordták be a vas­betonoszlopokat s 50 munkaórá­val körülkerítették az iskola ud­varát. A dolgozó parasztság ön­kéntes munkájának értéke 1700 forint. Nagybánhegyes A Szívós cséplőbrigád is résztvesz a csép- lőmunkások versenyében. Jó munkájukkal a csépel tető dolgo­zó parasztság elismerését is el­nyerték. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy pl. a Kassai-utcabeli csépeltető dol­gozó parasztság reggelivel és va­csorával vendégelte meg minden nap a brigád tagjait, hogy ezzel is meghálálják azok jó munká­ját A vasbetonszerelő csoport igyek­szik az előtt© haladó ácsok után, mert mögött© már a betonozó rész­leg számúra készítik elő a terepet. A betonozó részleg, amint mun­kájával egy szakaszon elkészült, a kitűző (anléger) kijelölés© alap­ján, a következő emeletszinti fa­lak megmunkálásához lát hozzá. S így ciklusokban folyik a munka tovább az építkezés befejezé­séig. A befejező munkák üte­mezésénél ügyelni kell arra, hogy vannak olyan munkák, (például födém, oszlop, stb. kizsaluzása), amelyek csak bi­zonyos időben végezhetők el. Az olyan ütemezés, amelyik erre nincs tekintettel, idő ki­esésekre, fennakadásokra, za­varokra vezethet. A kőműves csoport a felmenő 'falak elkészülte után belső válasz­fal falazásra, vakolásra, mintákra, — az ács csoport zsaluzásra e belső állvány építésre, esetleg te­tőszerkezet állításra, — a beto­nozó csoport pedig padozatok be­tonozására. stb. kerül. Ezeknek a belső munkáknak a szervezése még nagyobb gyakorlatot és szaktudást kíván, mint a külső munkáké. Hi­szen eszekhez már a vertikális szak­mák (villanyszerelő, asztalos, la­katos, üveges, mázoló, burkoló, szo­bafestő, parkettás, stb.) is csat­lakoznak és minden egyes szak­csoport részére zavartalan munka- menetet kell biztosítani. A fentiekben ismertetett lépcsős munkaszervezés és munkaterület biztosítása természetesen épitkeaé- lsenként más és más. Egyes épülő­tökén a szakmunkák közötti távol­ság kisebb, vagy nagyobb lehet. Több épület esetében pedig épület képezheti a munkaszakaszt. Ilyen esetben a szakaszos munkát úgy kell szervezni, hegy az egész épít­kezést futószalagszerűen bo­nyolítsák le, mégpedig úgy, hogy az egyes- szakcsoportok szalagszerben, egyik épületről a másikra térjenek át. Ilyen esetben legcélszerűbb úgy beosztani és megszervezni a mun­kát, hogy az átállás mindig a munkanap megkezdésekor történ­jen, illetve a szakcsoportot úgy megalakítani, hogy egy-egy mun­kaszakasz egy munkanap alatt el­készüljön. Ennek megszervezése az építésvezetők és művezetők fel­adata. Ugyanakkor a munkák fo­lyamatos tipizálásának, az előre- gyártások és gépesítések kidolgozá­sának munkája a tervezőintézetekre és a műszaki értelmiségi dolgo­zókra vár. Különösen nagy jelentősége van a munka helyes megszervezésének a békéscsabai Magasépítő NV-nél a minisztertanácsnak a normák ren­dezéséről és az alapbérek eme­léséről szóló határozat megjelenése után. A helyes munkaszervezés segít­heti hozzá megyénk építőipari dolgozóit a megállapítandó új normák teljesítéséhez, túlszár­nyalásához, azzal, hogy elhá­rítja a munkaverseny útjából a még meglévő akadályokat. Természetesen az új normák tel­jesítéséhez, sőt túlszárnyalásához a helyes munkaszervezés egyma­gában nem elegendői. Szükséges hozzá az is, hogy a Magasépítő NV. dolgozói újítások és racionali­zálások bevezetésével, az ellenség uszályába került kevésbbé öntuda­tos dolgozók felvilágosításával, a* ellenség leleplezésével is elősegít­sék az újabb gvöwlrneko VJ munkamódszerek bevezetésével, az előfordult hibák kiküszöbölésével készülnek az új normák túlteljesítésére a békéscsabai téglagyárban 'A békéscsabai üzemekből is érlceztek levelek a Viharsarok Népe szerkesztőségéhez, amelyekben az avult normák rendezését ltövetelték a dolgozók. A minisztertanács erre vonatkozó határozata megjele­nése után. valamennyi üzemben megelégedéssel vették tudomásul az öntudatos dolgozók, hogy kérésükre intézkedés történt. S máris ter­veket készítenek az új norma teljesítésére. Vj munkamódszerek be­vezetése, a fennálló hibák kiküszöbölése az, ami foglalkoztatja a dolgozókat, mert tudják, hogy an új vonna mellett lehet kima­gasló eredményeket elérni, ha jó munkabeosztással fognak dolgozni. A - Békési Téglagyárak NV I. számú telepén a gerinccserép sajto­lásnál is arról folyik a beszélge­tés, hogy milyen is lesz az új norma. Faiaga Lajos agyaghordó, leteszi az agyogot és egy pár percre megáll. Látszik rajta, hogy Bíősen gondolkodik. — Min töpreng Faraga szaktárs? — kérdi tőle a gerincsajtolásnál dolgozó Lakos elv- társ, élmunkás. — Gondolkozom, hogy milyen lesz ez a normaren­dezés! Mert tudom, hogy az lesz a vége, hogy a jelenlegi kerese­Eimorttija, hogy milyen kárt okozott eddig a laza norma A laza norma miatt nem csökkent ©léggé az önköltség, nem emelke­dett elég gyorsan az üzemi nye­reség. Pedig az üzemek nyeresé­géből épülnek az új gyárak, az új gépek, új kórházak, napközi ott­honok és minden, ami hozzátarto­zik a szocialista fejlődéshoz és az életszínvonal emelkedéséhez. Faraga szaktárs csupa fül, úgy figyel Lakos elvtárs szavaira és elgondolkozva bólint: — Igazad van, az új normarendezés csak Ha mindezeket megvalósítjuk, nem lesz nehéz túlteljesíteni az új normát alapbérek felemelését is. Most már Faraga szaktárs mosolyog. Meg­értette mái', miről van 6zó, Lakos elvtárs elmagyarázta azt is, hogy a kormány nem akarja, hogy a munkásainak jelentősen visszaessen keresete. Ezért elrendelte az A sajtó nevelt tanítt utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét! Hírek a megyéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom