Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-23 / 169. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Pieck elvtárs nagy beszéde a Német Szocialista Egységpárt feladatairól A helyes munkaszervezés kérdései I. rész A minisztertanácsnak a normák rendezéséről és az alapbéreli emeléséről szóló határozata megjelenésekor a békéscsabai Magasépítői NV üzemgazdasági munkaközössége foglalkozott a helyes munka- szervezés problémáival, az üzemen belül. A munkaközösség tagjai a felmer ült problémálcat és azok he'ye s megold's ít ismertették az építésvezetőkkel és munkavezetőkkel, hogy annak alapján minden munkahelyen úgy szervezhessék meg a mnnkít, hogy az elősegítse a dolgozókat a bevezetendő uj normák teljesítésében, tulszántynkisá- ban. Az üzemgazdasági munkaközösség kiértékelését a munkaszervezéséről az építőipar ban, az alábbiakban k.v matosan ismertetjük. * * * A Nemei Szocialista Egységpárt kongresszusának első napján Grote w< ml elvtárs köszöntötte a kül- ilötte'-et és a huszonöt testvérpárt VükJölfceit, niajrl a küldöttek viharos tet-zésnyilvánitásai közepette választotta meg a kongresszus a diszelnökséget, amelynek élén I. V. Sztálin, a világ dolgozóinak nagy vezetője jós. tanítója áll. A diszelnökség tagjai: Mao-Ce-Tung, Bo'eslaw Bierut, K lement Gott- wa'd, Rákosi Mátyás, Cseavenkov, Gheorghiu Dej, Enver Hodzsa, Maurice Thorez, Dolores Ibárruri (Paäonaria), Eugen« Dennis, Kim- Ir-Szen. Az e nökség megválasztása után Wilhelm P e?k e vtárs, a Párt elnöke tartotta meg nagy beszámolóját. Bevezetőül rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a munkásosztály kezén vannak a döntő pozíciók. Már ebből is kitűnik a munkásosztály Pártja kong;esszusásak nagy je entősége. A kongresszusnak a következő fő- feladatokkal kell foglalkoznia: 1. a békécTi folyó harc és en-ick népi mozgalommá való kisz l’sífési', 2. a Dómokra ikus N I motorsáig Nemzői 1 r,inij'i.:ak küzdőim?, 3. a Német DcmckrlikKS Köz- Cár a á l további m» >z •árdl- tása. irc'/i.rö íiíse. b. kisgazdaságénak továtbf' jl szil se egy nagyszabású és hosszú főJrj szülő népgazd sági terv ál ul. A továbbiakban Pieck elvtár;) részelő ín foglakozott a nemzetközi he’yzet alakulásával, mélyrehatóan ee.nezte a két tábor helyzetét és harcát, ismertette a kapitalista táborban fejlődő válságot és szembeállította ezzel a Szovjetunió hatalmas Jel virágzását, a népi demokráciák fejlődését. Pieck elvtárs ezután üdvözölte a koreai nép hős önvédelmi harcát, majd arról beszélt, hogy a Szovji unió szül.ni brke- po i .k j i hogyan te le Ehetővé a nemei pép nemzeti öná lóságának is fügje len. izginek viisszaállí.ásái a Nic- me. Iiemfikra.ikas Közlúrsu- ság területén, hogyan emelte ki a Szovjetunió a címet népei abból a nemzetközi el- siig.lo ts.gbal, amlybe a hä déri háború taszította. Megemlékezett azokról a nagy je- lenlóségü egyezményekről, amelyeket a Lengyel Köztársasággal, a Csebsz ovák Köztársasággal és a Magyar iNépköztársasággal kötött a Nemet Demokratikus Köztársaság. A Német De.nok a tik ra Köztársaság ez egyezmények aűal belépett a békeszerető állajnok körébe, nemzetközi elismerésre és bizalomra talált. Számitani lehet arra, hogy a Német Demokratikus Köz. társaság kupáit kája a közeljövőben újabb nagy sikereket fog felmutatni. így igazolódnak a nagy Sztálin szavai, hogy a német nép — amennyiben a béke és az egységes demokratikus Németországért folyó harc utján halad — ez egész világ népeinek támogatására talál. Pieck elvtárs a továbbiakban megbélyegezte a bonni bábkormány politikáját, amely elfogadta a megszállási statútumot és ezzel félgyarmati rabszolgaságba taszította a német népet. Németország belső helyzetét elemezve Pieck elvtárs szembeállította a bonni bábállamot és a Német Demokratikus Köztársaságot: idézte Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű táviratát a Német Demokratikus Köztársaság megalakítása alkalmából és rámutatott, hot j| a későbbi események teljes mér- téklven igazolták azt a sztálinii tételt, hogy az erős és független Németország fe'építése csak a béke és a demokrácia utján lehetséges. Az egyik legfontosabb aktuális fe’adat : k'méipneji hare a Nemet Komntunis’a Párton és a Német Szocialista Egység- párton belül a troehisLa és litóisla elem k ellen. Ebből a következő gyakorlati feladatok adódnak: i. Minden erővel szoros kapcsolatot kell létesíteni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország dolgozói között; 2. A nyugati imperialisták tilalma ellenére meg kell erősíteni és ki kell fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németorsz' J között; 3. Pártunk egész politikáját úgy kell vezetni, hogy előre- mozditsa a német nép egyesülését a demokratikus és békeszerető Németország zászlaja alatt. Tehát har- oolni keli a békéért; 4. Egész politikánkban és munkánkban mindig szem előtt kell tartanunk azt a feladatot, hogy kiszakítsuk Nyu- gat-Németorjzág dolgozó lakosságának tömegeit az angol-amerikai imperializmus és a nyugatnémet monopolista burzsoázia befolyása alól; 5. Elszántan le kell küzdeni minden olyan kísérletet, amely csak a Német Demokratikus Köztársaságra akarja korlátozni a Párt Én magam is rájöttem arra, hogy nem egy olyan munkát végeztem már, ahol, ha jól megszerveztük a munkát, a megállapított norma nagyon is lazának mutatkozott. Öt héttel ezelőtt például egy szaktársfimmal vasablakok készítését kezdtük el. Az első héten nehezen értünk el 124 százalékot. Már ez is szép eredmény volt, de amikor gondolkozni kezdtünk, hogyan lehetne meggyorsítani, tehát jobban megszervezni a munkát, már az első kísérletnél 200 százalékra szökött fel teljesítményünk. Ezután brigádot alakítottunk öten, szalagrendszerben végeztük a munkát és a harmadik héten már a 260 százalékot is túlhaladtuk. Világos lett előttem, meg szaktársaim előtt is, hogy a munka- módszerünk fejlődésével egyik napról a másikra elavult a megállapított norma. A norma rendezése ösztönző lesz fiatalabb szaktársaim felé is, hogy jobb munkaszervezésre, észszerű sí lésekre törekedjenek. Közöttük legtöbben nagyon helyesen látják, hogy fejlődésünk menete megköveteli a normák rendezését. Elekes Imre ifjúmunkás például már többször, igen könnyű munkával, kiugró eredményeket ért el és ő mondta nem egyszer, hogy a normák lazaságát meg kellene szüntetni! Nem akarok arról sem hallgatni, hogy bizony még vannak töbés az épitőmunka feladatait. Pieck elvtárs ezután a Német Demokratikus Köztársaság helyzetével foglalkozott és ismertette azt a békés és valóban demokratikus fejlődés uj útját, amelyen — a történe'emben először — a német nép jelentős része halad. Pieek elvtárs hangsúlyozta, hogy elszántan szembe kell szállni a sovinizmus és a re vans gondolatával, amelyet Nyugat-Németország- ban hirdetnek a háborús gyújtogatok. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minden eredményét a Szovjetuniónak és annak a gondos baráti támogatásnak köszönheti, amelyben a nagy Sztálin részesíti a német népet. Ezért örökre szent parancs marad nekünk — mondotta — a bará'ság a nagy Szovjetunióval. Népünk mind szélesebb tömegei teszik magukévá a Szovjetunió iránti barátságot. A Német Szocialista Egységpárt fejlődésével fog’alkozva Pieck elvtárs rámutatott, hogy a Párt csak akkor fogja tudni eredményesen megoldani ha'almas polit kai és gazdasági feladatait, ha eléggé, erős lesz Idsológ'aiiag és szervez? it g és ha sikerül az uj nehéz feladatoknak megfelelően átállítania munkáját. Az a faladat, hogy fokozzuk a Pírt éberségét és kiirtsuk sorainkból a troc- kis'a és tiiótsia ügynökségi t. A küzdelem a Párt sorainak tisztaságáért és a munkásosztály ál célzott ellenségeinek a Pártból való kiűzéséért e engedhetetlen feltétele az ujtipusu Párttá való fejlődésnek. ben üzemünkben s a lakatos üzemrészben is olyanok, akik nem törekednek jobb eredményekre, visszatartják magukat a társadalmi munkáktól is, későn járnak be az üzembe, munkaidő után azonnal szélfutnak, a munkák álbeszélésére nem fordítanak időt. Ezek a nálunk is itt-ott megbújt jobboldali szoedemek uszályába kerültek és az a vágyuk, hogy a régi, elavult normában kényelmesen dolgozva, megkárosítsák a nép államát, jogtalanul jussanak magasabb keresethez! Ezeknek a megnevezése nekem is kötelességem, mint szakszervezeti bizalminak. Elhatároztam, hogy kihasználok minden alkalmat és megsokszorozva folytatom ezirányú munkámat. Különösen az ifjúmunkás tanulók azok, akik leginkább ellenszegülnek minden nevelési munkának. Fiam Lajos például arra búj lógat, hogy a tanulók ne vegyenek részt műhelyértekezleteken, más értekezleteken sem. A normarendezésről szólva csak annyit mondhatok még, hogy a lakalos üzem öntudatos dolgozói nevében örömmel üdvözlöm! Pártunk a normarende- zés megvalósításával a mi érdekünket, becsületes dolgozók érdekét védi, a mi boldog jövőnk- ről gondoskodik. Mengyel Béla, az orosházi Magasépítési NV lakatos üzemrész bizalmija. Az épílkezés megszervezése lényegében az építésvezetők feladata. Mielőtt az építkezési munkálatok megindulnak, az építés- vezető jól átgondolja feladatát és szinte képzeletében felépíti az egész épületet A tervek és a helyszín tanulmányozása alapján — a tervezőintézettel együttműködve — elkészíti az organizációs tervet amely nemcsak az ideiglenes létesítményeket (iroda, öltöző, raktár, stb.) az anyagde- póniák helyeit, a gépek felállítását, a vízszintes anyagszállítás útvonalát, hanem nagyobb épületek esetében a vertikális anyag- szállítást (állvány, felvonó, daru, stb.) is kell, hogy tartalmazza. Az ülcmlerv elkészítését az építtető által kért megkezdési és befejezési Időpontok közé, szakmánként és szintenként kell részletezni és kidolgozni. Ezek az előkészítő munkálatai a szervezésnek, amelyek közvetlenül a kivitelezéssel kapcsolatosak. Az épí kezes gyakorlati végrehajtása során már a mnnkanienc eket és a nun kafá- zisokal kell szervezni olymódon, hagy milden dolgozónak,' segéd- és szakmunkásnak eg'yarán!, a megkezdés.öl a befejezésig b'zlosít- va legyen a folyamatos munkája. Ahol rossz a szervezés és vezetés, olt előbb-utóbb bekövetkezik a munkaerő fluktuációja. Ahol hullámzás történik a munkaerőkben, ott a legtöbb esetben tervszerűtlenül folyik az épílkezés és mindig a pillanatnyi mun- káslclszám szabja meg a vezetőknek a munka ütemét és eredményét. A legnagyobb hiba a szervezésben és vezetésben, ha egyszerre fogják munkába az egész épületet, mert így csak egyfajta munka végezhető (pl. falazás). Ennek az a következménye, hogy az épület minden részén egyszerre válik szükségessé az állványozás, a zsaluzás, a födém, stb., ami több szakmunkás (kőhiűves) folyamatos munkáját akadályozza. Az ilyen hibás szervezés mellett nagyobb munkáslétszámot kell foglalkoztatni s mivel a nagyobb szakmunkás csoporthoz nagyobb segédmunkás csoport is tartozik, a rossz szervezésből adódó cso- porlveszteségi idők rendkívül megnövekednek. A letűnt kapitalista rendszerben megyénk építőipari do’gőzéinek semmi érdekük sem fűződő t ahhoz, hogy Jól szervezett munkán dolgozzanak, mert ez akkoriban azt je’cntefte számukra, hogy hamarabb válnak munkanélkülivé. Ma azonban, amikor megyénk dolgozói is gazdái az országnak, érdekük, hogy mmél kevesebb fizik i és anyagi áldozattal minél többet és jobbat építsenek maguknak. Ma minden dolgozónak erkölcsi kötelessége a jó munka, amelyet — éppen a jó szervezéssel és irányítással — a csoportvezetőknek kell elősegíteni. A jó tervtelbonlás és munkautalványozás felszínre hozta a békéscsabai Magasépítő NV-ből is a különböző hibákat. így a helytelen munkaszervezést, az épíiési helyen belüli munkanélküliséget, a rossz munkabeosz- lást, a selejtes és felelőtlen mun- kaátvételt, stb. Ezek után nézzük meg, milyen a jó munkaszervezés, amelyik elejét veszi a hibáknak. Első és döntő szempont a szakaszos (vagy lépcsős) munkabeoszlás. Ez annyit jelent, hogy az épílkezés a földmiinkák- fól indul kj és minden munkát az épület egyik old.kin úgy kell kezdeni, htigy az épület boss ítcng ly irányában Ira'adjoji. Amint az alapozás az épület egyik végében elkészül!, jöhet a betonozó részleg, olyan munkaerő vei, mini azt az elölte haladó íöltim iKka ü eme megengedi. Miután ez is elkészüli', következik a szigetelés, az alapfalazás, a koszorú és födílzsaluzás, a szerelés, a betonozás — majd ismét a kőműves csoport kö- velkezik, amely k ekkorra vé- gez az épület másik végén s így hakni a munka folyama- matosan tovább. Ez végeredményben annyit jelent, hogy a szakmunkások, a kőművesek, állványozók, ácsok, szerelők, belouozók, valamint a hozzájuk beosztott segédmunkások és az any agszállíló csoport munkája mindig folyamatos, egymásba kapcsolódilv, egymást segíti elő. A helyszíni szervezésnek ez a munkája nagyrészt a művezetőkre és csoportvezetőkre hárul, az építésvezető pedig irányítja és ellenőrzi a szervezés végrehaj tását. A legfontosabb a munkák vég. rehajtása során az ellenőrzés. Ennek elmulasztása a munkafegyelem lazulását, a selejt megnövekedését, a minőség lemaradását, a teljesítmény mennyiségi visszaesését — tehát végső fokon a magasabb önköltséget vonja maga után. Minden olyan építkezésnél, ahol ezek a hibák előadódnak, kimutatható a rossz szervezés — és az ellenőrzés hiánya. (A he’yes munkaszervezés további isme tetését lapunk legközelebbi számában közöljük.) Pártunk a normurende'séssel a mi érdekünket védi, a mi boldogabb jövönkről gondoskodik
