Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-20 / 166. szám

0 Szovjet Grafikai Kiállítás közelebb vitte dolgozóiokat a Szovjetunióhoz A lmliúrhúz a termelés fokozását szolgálja A sztálini ötéves terv határidő rú a felmerülő kérdésekre. A vita VASÁRNAP este zárult Békés­csabán a Szovjet Grafikai Kiál­lítás, melyet közel 7000 ember nézett végig. Ha visszatekintünk az eddigi kiállítások látogatottsá­gára, megállapíthatjuk, hogy vá­rosunkban ilyen arányú érdeklődés kiállítás iránt még nem volt. A múltban dolgozó népünk el volt zárva a művészettől is. Az uralkodó osztály féltékenyen vi­gyázott kiváltságaira és a munká­sok, parasztok számára elérhetet­len volt egy művészi esemény meg­tekintése: A kitöltött kérdőívekben kifejezésre jut a visszaemlékezés erre az át kos múltra, amely az igazi művészetet lábbal taposta és a dolgozóknak látástól vakulásig való robotot szánta. De ugyan­akkor .kicsendül a dolgozóknak je­len boldog öröme • is a kérdőívek­ből: örökre vége a múltnak, sza­badok vagyunk és hálásak a nagy Szovjetuniónak, aki ezen a téren is segít bennünket, megismerteti velünk a szocialista művészet re­mekeit. A LELKESEDÉST mutatja, — mellyel dolgozóink a szovjet művé­szetet fogadták, az a jelenség, hogy a kiállítást számosán meg­nézték háromszor-négyszer is. Nem volt ritka az olyan látogató sem, aki órákhosszat sétált elmélyedve a. képek előtt és nem tudott betelni azok szépségével. Egy 63 éves üze­mi munkás két szóban fejezte ki vélem -nyél a kiállításról: »Mélyen meghatott.« »A Szovjetunió szocialista mű­vészete nem a kiváltságosoké, ha­nem a dolgozó népé«, — tizenhá- . roniéves úttörő írja ezt, akit már a szabad haza nevel. »Minden egyes kép a való, igaz életet mutatja be. Leginkább a munkát ábrázoló képek tetszenek.« IJttörő lány véleménye ez, aki leg­szebb képnek a »Cséplést« tartja. »Véleményem az, hogy csak sza­bad hazában, mint a Szovjetunió adhat ilyen művészetet és művésze­ket, akikben a szabad haza iránti szeretet ilyen mélyen él« — írja egy ruhagyári munkás. Mintegy kiegészíti ezt a Kötött­árugyár munkásnőjének megjegy­zése: »Erősen kidomborítják a ké­pek a szovjet népi kultúrát, látni, hogy a 8zovjetunióban minden a népért történik.« TÖMEGÉVEL lehetne idézni a kitöltött kérdőívek alapján dolgo­zóink véleményét, melyek tanúsá­got tesznek arról, hogy megértet­ték a kiállítás politikai jelentősé­gét, de ezen túl menően művészi szempontból is helyesen értékelték ki. Jellemző erre, hogy a leg­több látogatónak figyelmét »Le­nin« és »Sztálin« képei ragadták meg, ezek közül is kiemelkedik a »Van-e ih'én Pált« című kép, mely azonnal meg is adja a választ a szemlélőnek, igen van ilyen Párt, mégpedig a Bolsevik Párt az. «Berlin kapitulációja», «Sztálin­grád újjáépítése» című képek mellett a legnagyobb érdeklődést váltotta ki Prorokov: «Amerikai sorozata», amely szemléltetően érzékelteti az amerikai imperialisták valódi arcát és azt, hogy mindenre képesek aljas céljaik elérése érdekében. Ezek a minden magyarázat nélkül be­szélő képek az elnyomás ellen, a, béke és a szabadság mellett agi­tálnak és dolgozóink megértették ezt. A KIÁLLÍTÁST az egyéni láto­gatásokon kívül 36 csoport tekin­tette meg és itt ki kell emelnünk a Ruhagyár jó munkáját, mert több csoportban, összesen 300 dolgozó nézte végig az üzemből a kiállítást. Ezzel szemben a Békési Téglagyár­ból egyetlen csoportos látogatás sem történt. A kiállítás közelebb vitt bennün­ket a Szovjetunióhoz, Sztálin élv- társhoz, az ő megismerésüket és az irántuk érzett szeletet elmélyí­tését segítette elő. Művészeink szá­mára utat mutatott, követendő utat, tnely a népi demokráciánk művészei előtt áll: a szocialista népi kultúra ős művészet útját. Műveiken ke-. resztül mutatta be a szovjet mű­vészek összeforrottságút a néppel és a szovjet tömeg, a nép alkotó és világot formáló erejét, mely elsöpri maga előtt az akadályokot és di­adalmasan építi az új világot. ÍGY kapcsolódik a szovjet művészek munkája szervesen az egész nép munkájába és válik an­nak elszakíthatatlan részévé. A Magyar-Szovjet Társaság fel­adata egyike a legszebbeknek: meg­ismertetni, megszerettetni a Szov­jetuniót, a szovjet népet minél szélesebb tömegekkel és ápolni a szovjet-magyar barátságot. Ezt a célt szolgálta ez a kiállítás is és konkrét eredménynek számíthatjuk azt, hogy a kiállítás megtekintése után, ott helyben 49 dolgozó lépett be az MSZT táborába. Nemcsak ezek az új és régi tagjaink, de a dolgozók legszélesebb tömegei is várják a Szovjetuniót ismertető előadásokat, kiállításokat. Mi pe­dig feladatunknak tekintjük ezek biztosítását. Segít ebben bennünket maga a Szovjetunió, a rendelkezé­sünkre bocsátott nagyértékű anya­gokkal, melyet elküld hozzánk ta­nulmányozásra. Háláljuk ezt meg azzal, hogy több és jobb munkát végzünk a termelésben, de a szé­leskörű felvilágosító munkában is, összekötve ezt- a békéért való harc­cal, Vass Jánosné MSZT békéscsabai kultur- propagandísta. előtti leljesítéséérl folyó harcban egyre szorosabbá válik a tudósok és a termelés dolgozói közötti alkotó együttműködés. E kapcso­latok megerősítése szempontjából nagy feladatok hárulnak a klu­bokra és a kultúrbázakra. A kliltúrházak valósággal má­sodik otthonai a dolgozóknak. Jól tudják ezt a leningrádí vi- borgi kullűrház vezetői, akik pél­damutató munkát végeznek a tu­dósok és a termelés dolgozói közötti kapcsolatok kiépítése te­rén. Ebben a kultúrházban szü­lelett és nyert széleskörű alkal­mazási a tudósok és a vállalati dolgozók közötti kapcsolat új for­mája. A főiskolák és a tudományos kutatóintézetek dolgozói kivonul­nak a gyári kultúrházba és itt tartanak megbeszéléseket az idő­szerű kérdésekről a dolgozókkal. Valamennyien saját munkájuk tapasztalatai alapján mulatnak A természet átalakítája 4. M. Scvurdlov: Válogatott cikkek és beszédek «Az iVegális csoportokon, a földalatti munkán át. az illegális pár­ton keresztül — meltj senkiben sem testesült meg és fejeződött ki olyan teljesen, mint J. M. Szverdlovban — csakis, mintán végigjárta ezt a gyakoilali iskolát, csakis ezen az ütőn juthatott J. 31. Szverdltv az első szocialista szovjet köztársaság legelső emberének posztjára, csak így válhatott a nagy proletártömegek legkiválóbb szervezőjévé.» ( Lenin) . i? j i A gyűjtemény elején néhány tie- megoldására: ezzel vált (Lenin elv- széd még az Októberi"Forradalom’ táré szavai szerint) >»& proletártd- előtti időkből származik. Világos megek legkiválóbb szervezőjévé«, logikájú bolsevik fejtegetések és a Minden cikkével és beszédével si- feltett kérdésekre adott egyszerű került valamilyen feladat elvég- közérthető válaszok legnagyobb ta- zésére mozgósítani a tömegeket, nitóink, Lenin és Sztálin írásaira Hogyan érte ezt el? Nem frázi- emlékeztetnek. sokkal, nem hatásos jelzőkkel, lia­Szverdlov minden szavát a gva- nem ,a tó?-vek, tárgyilagos csopor- korlati kérdések helyes megoldá- tositasaval, a döntő es önmagukért sara összpontosította: Az elmélet }’®8zé1« atli‘tok részletes felsoru- nála kizárólag fegyver a feladatok ^tatasaval, Intel«, es meggyőző . okfejtéssel izzó 'forradalmisaggal. A forradalom utáni írásai — ezek alkotják a gyűjtemény na­gyobb részét, sokrétűségükkel, a felvetett problémák sokirányúságá­val nyűgözik le az olvasót. Nincs helyünk arra, hogy egyenként ele­mezzük e gazdag gyűjteményben szereplő Írásokat, hiszen minden egyes fejezet-, az alkotmányozó gyűlésen tartott beszámolója csak úgy, mint egy-egy kong-resszusi beszéde, fontos eseménye volt a Párt fejlődésének. Minden bészámolójában új per­spektívákat vetít előre, új célokat . jelöl meg és azonnal megjelöli a végrehajtás módját és megvilágítja az utat, amelyen az új célokat a legeredményesebben el lehet érni. Minden szavából a lenini-sztálini vaslogika és a bolsevik következ:-- tesség csendül ki. Szvordlov beszé­déi tele vannak harci szellőmmel. Nem fél a vitás kérdésekben sem a nyílt állásfoglalástól, amelyet kö- vetkezotosen a bolsovizmns igazsá­gaira épít fel. Ez a könyv is bizonyítja, hogy J. M. Szverdlov, Lenin és Sztá­lin nagy tanítóink közé tartozik és méltán foglal helyet bolsevik esz­ményeink é-s példaképeink között. «Kalinin vendégségben Micsurinnál.» A. Szolagub festménye. Tizenöt esztendeje, hogy Micsurin, a nagy szovjet biológus meghall. Élete nagy művét egész ludósnemzedék teszi teljessé. Utódai kö­zül legismertebb I.iszelikó. aki a micsurini elvek gyakorlati átültetésében nagyon elöl balad. A szovjet tudomány Micsurinnal is megmutatta, hogy minden vonatkozásban sokkal fejlettebb, mint az ireuor'-i'ist-t országok egyéni haszon szolgálatában álló tudománya. A stjtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét általában azt eredményezi, hogy a tudomány munkásai jól föl­használják további kutatásaikban a termelés tapasztalatait, a gyári dolgozók pedig napi munkájuk­ban alkalmazzák a tudomány dolgozóinak felismeréseit. A tudomány munkásainak se­gítsége iránt megnyilvánuló ér­deklődést mi sem bizonyítja job­ban, minthogy a beszámolón részvevő szlahánovislák ölvén olyan kérdést intézlek a tudós­hoz, amelyek a fémek gyors meg­munkálására vonatkoztak. De nemcsak ilyen előadások* kai, hanem rendszeres szeminá­riumokkal is segíti a kullúrhái a gyár dolgozóit termelő munká­jukban. Legutóbb például a mű­szaki ellenőrző osztály dolgozói, a technológusok és á konstruk­tőrök részére rendeztek szemi­náriumot, amelyen a megmun­kált felületek tisztaságára vonat­kozó új ipari szabvány gyakor­lati alkalmazását ismertették. A kultúrház műszaki tanácsá­nak kezdeményezésére a munka­termelékenység terén nagyszerű eredményeket elérő mesterek véd­nökséget vállalnak az ipariskolai tanulók mellett. Ezzel a kezde­ményezéssel a fiatalok szakmai,^ képzésének fejlesztését nagymér­tékben elősegítik. A Szovjetunióban a kuli úrhá­zak és kultúrollhonok igen sok területen járulnak hozzá a ter­melés fokozásához, igen sok te­rületen nyújtanak segítségei az üzemek dolgozóinak, hogy ter­melő munka jukaj luiprql-najira jobban végezhessék s ezzel Mo­kozzák a sztálini ötéves terv nagyszerű eredményeit. Megyei kultúr krón i ka A gvulai MNDSz kulUirgárdaja nagy sikerrel adta elő az Erkel színházban a »Násza Zseloziiovat u című szovjet színmüvet. Az MNDSz kulturgárdája rövideen a járás községeiben is előadja a ki­váló háromfel vonásos színmüvet. A szarvasi MXDSz kulturfjár- dója kultúrműsort adott a »Pe­tőfi« tszcs cs '•plőmunhúsainak a gép mellett. A csoport tervbevet­te, hogy a jövőben más cséplőgé­pekhez is kimegy kaltunniisci t ad­ni, hogy lelkes t"> műsorukkal uj lendület’ t adjanak " cséplési mun- kák e'végzésében dolgozó paraszt­ságunknak. * A füzesgyarmati úttörőcsapat énekkara a közelmúltban a rádió­ban szerepelt. Az útiköltséget a szülői munkaközösség adta össze. A kis pajtások a rádiuszé leplén után megtekintették a főváros ne­vezetességeit s ellátogatlak az út­törő köztársaságba is. * Képkiállitást rendezeti a: MSzTi endrődi csapóit ja, amelyen a Szov­jetunió mezőgazdasági és kulturá­lis fejlődéséi mutatták be a köz- # ség dolgozóinak. A kiállítást igen sok: dolgozó nézte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom