Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-20 / 166. szám

£ VIHARSAROK NÉPE A minisztertanács határozata az iparban és bányászaiban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről A minisztertanács megállapítja, hogy az iparban és bányászat­ban alkalmazott normák nem fe­lelnek meg népgazdaságunk ér­dekeinek, a szocialista építés kö­vetelményeinek. Dolgozóink erőfeszítéseinek eredményeképpen az utolsó más­fél évben új üzemek épültek, régi üzemeinkben tömegesen állítot­tunk be új gépeket, a légieknél tökéletesebb szerszámokat alkal­maznak. Üzemeink nagy részének sajátos termelési arcéit adtunk és sok helyen egyes darabok elő­állításáról tömeges gyártásra tér­tünk át. Jelentékenyen megjaví­tottuk a munka megszervezését, folyamatosságát, a nyersanyagel­látást és a használatra kerülő nyers- és segédanyagok mim'ísé- feéV fokoztuk a szabványok hasz­nálatát. Újítások és észszerűsílé- sek tízezreit vezettük be. Mind­ezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Változásra azonban Csalt kevés helyen került sor. Ehelyett a jobboldali szociál­demokraták, akik népünk belső és külső ellenségeivel szövetkez­tek, rendszeres aknamunkával igyekeztek népgazdaságunkat (gyengíteni, a munkások elmara­dott rétegeire támaszkodva szá­mos üzemben a normákat foko­zatosan fellazították. A ma használatban lévő nor­mák javarésze tehát a különböző műszaki és szervezési változások következtében jórészben elavult és lazává vált. "Ezt a tényt fel- isinerlék a munkások legjobbjai Is. akik a szocializmus gyorsabb építése és gazdaságunk erősítése céljából egyre erőteljesebben sür­getik a laza normák megszűnte- lését. Ezért a minisztertanács el­határozza, hogy július 31-től kezdve az ipari munkákra meg­állapított normákat rendezni kell. At találtán az egyes munkákra nézve az 1050 áprilisában elért teljesítményi kell normának te­kinteni. Minthogy ennek a rendezésnek nem célja a bérek általános csök­kentése. a kormány ügy határoz, hogy a normák rendezését az- alapbérek felemelésével kell ösz- szekölni. Ily módon a bérek álta­lában nem jelentősen és csak átmenetileg fognak csökkenni. Az alapbéremelést azonban nemcsak arra kell felhasználni, hogy a normarendezés átmeneti börcsökkentő hatását ellensú­lyozza, hanem arra is, hogy bér­rendszerünk olyan hibáit, ame­lyek népgazdaságunk érdekeit sértik, kiküszöbölje. Az alapbér- emelésnek tehát nagyobbnak kell [ennie azokban a szakmákban, amelyek fontosságukhoz képest viszonylag elmaradtak, pékiául a bányászat egyes területein — mint azokban, amelyek viszony­lag előrekerüllek. Az alapbér- emelésnek nagyobbnak kell len­nie a magasabb szakképzettsé­get vagy nagyobb erőfeszítést követelő munkáknál, mint a töb­bieknél. A minisztertanács megbízza az Országos Munkabér Bizottságot, hogy a fenti elvek alapján az alapbér emelésére s a normák rendezésére javaslatokat dolgoz­zon ki. Felhívja a figyelmet arra, hogy az alapbéremelésnek és a normarendezésnek nem szabad gépiesnek lennie, lehető­séget kell nyújtania az egyes iparágak és ezen belül az egyes üzemek sajátosságainak, egyes munkások, vagy munkáscsopor- tok különleges teljes timen vednek figyo lem be v é te 1 éré. Az alapbéremelés és a norma- rendezés végrehajtásáért alt egyes iparágakban az illetékes miniszterek, egyes üzemekben a vállalatvezetők felelősek. Az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások alapbérének felemeléséről és a normák rendezéséről szóló minisztertanáesi határozat végrehajtási utasítása Az iparban és bányászatban fog-, lalkozlalott munkások alapbérénél felemeléséről és a normák rende­zéséről szóló minisztertanácsi ha­tározat végrehajtásával kapcsolat­ban a minisztertanács az alábbia­jkat rende'i el: 1. i()5o. julius 3i-től kezdő­dően minden liz munkavállalónál többet foglalkoztató ipari vállalat­nál az ipari munkákra megállapí­tott alapbéreket fel kell emelni és ezzel egyidejűleg a teljesítmény összegeket és niutatószáiuokat ren­d-ami kell. Az alapbérek feleme­lése és a normák és mulatúszámok rendezése kiterjed a kereskedelmi vagy egyéb jellegű vállalatoknál is az ipari jellegű munkákra. A MÁV-nál és a postánál az alap­béremelés és a normarendezés ki­zárólag a MÁV és a posta ipari jellegű üzemeit érinti (javító mű­helyek, stb.) 2. A minisztertanács határozata értelmében a normák és mutató- számok rendezésével egyidejűleg az alapbéreket iparáganként különbö­ző mértékben fel kell emelni, figyelembevéve az egyes szakmák fontosságát, valamint a különböző fokú szakképzettséget és erőfeszí­tést követelő munkákat. Az érde­kelt minisztériumok a szakszerve­zetekkel és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával együtt állapite 'ák meg az uj bértételeket és ter­jesszék jóváhagyásra az Országots Munkabér Bizottság elé. A mu la tószámos bérrendszerben dolgo­zókat is át kell sorolni a darab bérrendszer kategóriába. A muta- tószámos bérrendszerben dolgozók alapbérként a teljesítmény alapbér o százalékát kapják. 3. A normák és mutatószámok rendezését úgy kell végrehajtani, hogy az 1900. iá., i5., 16. és 17. bérhetek alatt elért átlago: teljesítményeket kell általában «zázszázalékos teljesitménynek te­kinteni. Az érdekelt miniszlériü­awpk,,.szakszervezetekkel, illetve a Szakszervezetek Országos Taná­csával együtt ez alól kivételt álla­píthatnak meg. Az uj normákat és mutatószámokat tehát olymódon kell megállapítani, hogy a fent meghatározott bérhetek alatt elért teljesítmények általában a 4. pont­ban foglalt kivételeknek százszá­zalékban feleljenek meg. A nor­mákat egyenként kell felülvizs­gálni. 4. Annak érdekében, bogy a kü­lönböző lel jesi tinón vek mellett dol­gozók keresete a rendezés utáni tényleges teljesítményeikkel álljon arányban és a keresetek közötti különbség visszatükrözze a telje­sítmények terén fennálló különb­ségedet, a noripajés nrutotój szá­mok rendezésénél a 3. pontban foglaltak tó) az , alábbiak .,^zerip,t kell eltérni: a) Azokat a normákat és muta­tószámúkat, amelyekkel a már meghatározott hetek alatt a dol­gozók erő, szorgalom kifejtése mellett átlagosan nem haladták meg a io5 százalékot, változatla­nul kell hagyni. b) Abban az ereiben, ba a nor­mák túlteljesítése az átlagnál na­gyobb erőfeszítéssel, szorgalommal és ügyességgel jóit létre; például sztahanovisták esetében az uj nor­mákat olymódon kell megáÜapi- lani, hogy azok a 3. pontban meghatározott bérhetek átlagtelje­sítményét alapul véve — százszáza­léknál magasabb teljesítménynek feleljen meg: az átlagosnál kisebb erőkifejtés, szorgalom és ügyes­ség esetén száz százaléknál ala­csonyabb ftljeútménynek feleljen meg. e) Azokat az országos normaala­pokból, Vagy helyi, üzemi norma­elemekből ' készített szabatos nor­mákat, amelyek az előzetesen ké­szített normáéi számolások mil a 3. ponti« 11 megjelölt elvek alatt a száz százaléktól öt százaléknál kisebb eltérésű átlagteljesitmény- száza’ékot eredményeznek fölfelé, vagy lefelé, be kell vezetni. cl) Abban az esetben, ha a nor­mák túlteljesítésében újításnak is része van. az újítókra, illetőleg az újítást önként átvevőkre vonatko­zóan a noimákat csak olymódon kell rendezni, hogy az újítás beve­zetése előtti teljesítményt kell száz- százaléknak tekinteni: az újításból eredő teljesítménytöbblet arányát az újítóknál az újítás bevezetésé­től számított hat napig, az újítást önkéntitvevőknél három napig vál­tozatlanul kell hagyni. , 5. Annak érdekeien, hogy a nor­mák és a mutatós zára ok rendezé sé­nél a fentiek figyelembevételével lehessen eljárni tűrési százaléko­kat keli megállapítani. A tűrési százalék azt a különbséget jelenti, amellyel a rendezés után az átlag­teljesítmény százaléka a száz szá­zalékot meghaladhatja. 6. Az alapbérok felemelését, va­lamint a normák és mutatószáinok rendezését általában 1950. július 31-től szeptember 5-ig kell végre­hajtani. Ennek érdekelvén: a) Az Országos Munkabér Bi­zottság dolgozza ki a végrehaj­tási utasítást és a végrehajtási ütemtervet, állajrítsa meg ipar­áganként a tűrési százalékot. Az Országos Munkabér Bizottság felelős a minisztériumok munká­jának koordinálásáért, a végre- liajtás foözlien felmerülő elvi kérdéseket az Országos Munka­bér Bizottság dönti el. b) Az egyes minisztériumok területén az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtásáért a miniszter és az illetékes terme­lési főosztályok vezetői felelő­sek. A minisztériumok az ipar­ági tűrési százalékokat bontsák fel vállalatokra, dolgozzák ki az alapbéremelés és a noianarende- zés pontos ütemtervét, gondos-, kódjának a vállalati normafele­lősök kioktatásáról és a végre­hajtás állandó ellenőrző:'éréi. c) A vállalatoknál az alapliór- emelés és a normarendezés vég­rehajtáséért á vállalatvezető fe­lelős. A vállalatvezető biztosítja a rendezés munkájában részve­vők kioktatását, a vállalatrameg­határozott tűrési százalék üzem­egységekre való felbontását. A SzOT felhívása a szakszervezetek központi vezetőségeihez, a megyei bizottságokhoz, üzemi bizottságokhoz, bizaimiakhoz A július 15-1 budapesti békenagy­gyűlés a dolgozók kezdeményezé­sére felhívással fordult a magyar néphez, hogy küldjön a szál .ad tógá­éi t harcoló koreai nép megsegítéseié egy teljes felszereléssel ellátott tá­bori kórházat. Az üzemekben, gyá­rakban, munkahelyeken a dolgo­zók önkéntes , fyj^ijánlú-ssal máris gyűjtést indítottak a koreai nép szabadságharcának, támogatásába. (A gyűjtés célja a kórház fefszerelésé- jasükséges anyagi fedezet elő­teremtése. A SZOT titkársága felszólítja a szakszervezetek központi vezetősé­geit, a megyei bizottságokat, az üzemi szervezeteket, hogy minde- deütnt járjanak elől, támogassák a hős koreai nép megsegítésében a békebizo tt súgok at, mozgóéit áfc min­denütt járjanak elől, támogassák a munkájának jó megszervezése es sikerének biztosítása érdekélien. Tu­datosítsák a szabadságért küzdő ko­reai nép harcának jelentőségét. Vi­lágítsák meg dolgozóink előtt, hogy a koreai nép szabadságharca szo­rosan összefügg imzáiík boldogulá­sának ügyével^ a.ilbéke ügyével. Ilyen - szellemben végezzék munká­jukat a szakszervezeti vezetők, funkcionáriusok és siessenek a győ­zelmesen harcoló koreai nép segít­ségére. A Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága fi néphadsereg a Kum foiyó déli partján száz amerikait foglyul ejtett, sok tankot és más fegyvert zsákmányolt A Tassz jelenti Phöngjangbói! A Koreai Képi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága július 18-án reggel közli: Kim-ir-Szen elvtárs felhívása a déikoreai hadsereg tisztjeihez: álljatok a néphadsereg oldalára, csapataitok fordítsák fegyvereiket az amerikai támadók ellen A phöngjangi rádió közölte Kinulr-Szen elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege legfelső parancsno­kának felhívását a délkoreai had­sereg parancsnokaihoz. A nép­hadsereg, amely az egész koreai nép támogatását élvezi — hang­zik a felhívás — teljesen felsza­badította Kengi tartományt, Szö­ullal, hazánk fővárosával együtl Kanvon tartományt és csaknem teljesen felszabadította Észak- és Dél-Csuu-Cson tartományokat s ezidőszerint Észak-Kenszan tar­tomány területére lépett. Az ame­rikai hadsereg törzskara, vala­mint a Li-Szin-Man bábtisztjei- nek és katonáinak csoportja el­menekült Taezsonból. Az egész koreai nép országunk mielőbbi egyesítésére lörekszik. Az ameri­kai imperialisták már régen ter­vet dolgoztak ki, hogy hazánkat gyarmatukká és keleten katonai stratégiai támaszpontjukká vál­toztassák. Az amerikai imperia­listák országunkkal kapcsolatos aljas agresszív célok megvalósí­tása érdekében kezdtek fegyveres agressziót, mozgósítva szárazföl­di, tengeri és légierőket. Bom­bázni kezdték országunk váro­sait, falvait és ipari vállalatait Hozzáláttak fivéreink, nőteslvé- reink és gyermekeink tízezreinek legyilkolásához. A dicsőséges nép­hadsereg csapásai alatt Li-Szin- Man bábkormánya felbomlott, Dél-Korea úgynevezett nemzet- gyűlését feloszlatták. I.i-Szin-Man áruló bábkormányának tagjai a koreai nép vagyonából dollármil- liárdokat elrabolva megszöktek. Hadosztályparancsnokok! A Li-Szin-Man bábkormány hadseregében szolgáló tisztek! Moslmár nincs sem kormányo­tok, sem nemzetgyűlésetek, sem vezérkarotok. Mindezek megszök­tek, kiszolgáltatva benneteket az amerikai imperialisták kényc-ked- vének. Nem állhatlok az ameri­kai agresszorok oldalán és nem harcolhattok honfitársaitok ellen, szüléitek és testvéreitek ellen. Né­petek oldalán kell állanotok és az agresszorok, az amerikai had­sereg ellen kell harcolnotok. Esz­közzé váltatok az amerikai fegy­veres támadók kezében, akik ar­ra törekednek, hogy hazánkat gyarmatukká, a koreai népet pe­dig gyarmati rabszolgáikká te­gyék. Álljatok a néphadsereg ol­dalára. Úgy cselekedjetek, hogy azok a csapatok, melyeknek pa­rancsnokai vagytok, az amerikai támadók ellen fordítsák fegyve­rüket Hazánk és népünk magas­ra fogja értékelni és megbocsátja egész múltatokat. A néphadsereg egységei vala­mennyi fronton folytatták előnyo­mulásukat. A keleti partvidéken felszabadítottak Sok körzeti és já­rási központot és falut. A néphad­sereg egységei támadó hadműve­leteik során sok foglyot ejtettek és nagymennyiségű felszerelést zsákmányoltak. A néphadsereg egy­ségei folytatják előnyomulásaikat, A felszabadított városok és falvak lakossága örömteljesen üdvözli a néphadsereg csapatait. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága 18-án este közli: A néphadsereg egységei folytat­ják előnyomulásukat. Július 17-én 18 órakor a néphadsereg egységei Taezsontól északnyugatra Tephenni (Takeirt) körzetében, a Kum-folyó déli partján harcokat folytattak amerikai csapategységekkel. A har­cok eredményeképpen az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett: foglyul ejtettek mintegy száz ame­rikai katonát. A zsákmány a kö­vetkező: 8 tank, 25 darab 105 mm-es ágyú, 8 darab 155 mm-es ágyú, 19 páncéltörő ágyú. 10 darab tankolhárító kézifegyver, 25 gyors­lövetű légelhárító, 30 nehéz éa könnyű gépfegyver, 800 puska, 700 karabély, valamint sok löve­dék és lőszer.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom