Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1952–1954
1954. június
- 78 felvet egy olyan kérdést, amely ezzel összefügg s a kérdéssel kapcsolatban javaslatot tesz, mely megoldásnak mutatkozik a^jövőre nézve. Számitások szerint azokból az összegekből, melyeket az első egyezményes öt esztendő megtakarításaiból, valamint az egyházig földek vételárából az államsegély első 25 /-os csökkenésének pótlására fordíthatunk, valamint azokból az ujabb megtakarításokból, melyek az államsegély felhasználása terén a most kezdődött öt esztendő alatt • várhatók, az ezelőtt jelzett három és fél esztendőnél tovább tudjuk folyósítani mindazokat az államsegélyeket, amelyeket a lelkészek és az egyházi közületek jelenleg élveznek. Ennek az öt esztendőnek bizonyos hányadán és menetközben ez a helyzet mindig világosabb lesz.Minden esetre kétségtelennek látszik az, hogy az 1954.január 1-ével elkezdett öt esztendő lejártával, vagyis 1958#deccmber ezek a tartalékaink mind kimerülnek. Ez egyszerűen szólva azt jelenti, hogy az^államsegély csökkenésének egyezményszerinti második szakasza ez időre áll be ugy, hogy a mai helyzethez képest 19§9.január 1-től ujabb 25 /-kal^ vagyis akkor már 5o /-kai csökken egyházunk államsegélye. Ha erre előre nem gondolunk, ugy arra az időre súlyos megrázkódtatásnak tesszük ki egyházunkat. Egyházi vezetőségünk ezt a kérdést már vizsgálta s az egyházi közpénztár felállításának egyidejűleg napirenden tartott gondolata^mollett a helyi tartalékolás rendszerét ajánlja. Az Egyházkerület Tanácsa javasolja cehát a közgyűlésnek, hogy indítványozza^a kötelékébe tartozó^valamennyi egyházi közületnek, mely államsegélyt élvez és valamennyi egyházközségnek, melynek lelkésze fizetéséhez állam-^ segély fdyósittatik, azt, hogy^1954.január 1-től kezdve tartalékoljon az államsegély 25 /-ának megfelelő összeget. Az államsegélyeket már a most folyó öt esztendő alatt 25 / erejéig az államsegélyt élvezők számára belső erőkből kellett volna folyósítani. Közegyházi tartalékaink ezt most szükségláLenne^tették, de 1959.január 1-től kezdve ez a pótlási belső kötelezettség már-az államsegélyek 50 ára fog növekedni.Ha az ezévben kezdődött és most folyó öt év alatt az államsegélyek. 25 /-ának megfelelő összeget meg tudnánk takarítani, vagyis tartalékolni tudnánk, ugy a harmadik öt esztendőben is,csak az államsegély'25 /-át kellene belső áldozatból pótolnunk. Ezzel a most elkezdendő tartalékolással kétféle eredményt is elérnénk. Egyrészt nevelnénk az egyházi közületeket és elsősorban az egyházközségeket a háztartási önállóság kiépítésének irányában, másrészt valóban létrehoznánk ennek a háztartási'önállóságnak szilárd és elegendő alapját. Mit jelentene a tartalékolásnak ez a rendszere egyházközségenként? - A lelkészi államsegélyeket átlagban tekintve, minden lelkészi allast fenntartó egyházközségnek kb. havi 15o é- forintot kellene tartalékolnia. Ez az összeg természetcsen csak országos átlagot ' jelent s helyileg és a lelkészek kategóriáját tekintve különböző volna. Ezeket a tartalékolt összegeket takarékbetétkönyvön lehetne elhelyezni s azok, ha azokat az egyházközségek kivétel szempontjából lekötnék,* 5 /-kai kamatoznanak. Ez a kamatozás jelentősen növelné a betéteket. A harmadik öt esztendő elkezdésekor az államsegély-csökkenés 25 /-át ebből a tartalékból már fedezni lehetne s csak folytatni kellene a mostani tartalékolás megszokása alakján a második 25 / pótlását. , egyházközségi haztartási vizsgálatok rendszerét ebben az ügyben tajekozodasra lehetne felhasználni. Miután azokat az eddigihez
