Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948–1950

1950. február, rendkívüli

- 1 3 kérdések megoldásában semmiféle elfogultság nem fog vezetni, hanem egyedül csak az egyház szolgálatának a jó szándéka. Együtt akarok dolgozni mindenkivel, akit. ugyanez a jószándék fiit. Mondottam, hogy az állam és agyházunk viszonya szilárd pilléreken nyugszik. Mégis, ez a viszony - éppen az állam és az egyház fokozatos szétválasztása következtében, - napról-napra uj meg uj részletkérdéseket vet fel. Törekvésem lesz, hojy e kérdések jó megoldásával is segítsem az állam és egyházunk közötti harmónia elmélyülését. Eajta leszek, hogy mindig jól képviseljem egyházunk érdekeit. De azt is megmondom őszintén: ellene leszek, hogy bárki is vélt sérelmek mögé reakciós politikai szándékokat bujtasson, jen különlegesen bányai kerületi kérdés, hanem az egész egyházegy

etem kérdése, hogy egyházi alkotmányunkat hozzá kell igazitanunk a megváltozott viszonyokhoz, - de kerületünknek ebben a munkában is ott kell lennie, teremtő erővel. Egyházi alkotmányunk reformjának ki kell küszöbölni az elévült részeket. Az egyházkerületek és az egyházraegyék beosztása mar nem jó: alkalmazkodnunk kell az uj közig az gat asi beosztáshoz, s egyházunk kisebb kereteihez, ügy hiszem, hogy az uj alkotmánynak figyelembe kell vennie országunk uj fejlődését, utat kell nyisson az élő misszió/ népi egyházának, utat az uj munkamódszereknek és munkalehetőségeknek. Ezért a zsinat aktív munkájára van szükség, s olyan zsinati tagokra, akik erre az újjáépítő munkára alkalmasak. De ehhez hasonlóan minden egyházszervezeti fokon, a presbitériumoktól felfelé, a megujulást szolgáló munkásokra van szükség. Egyházunk szerveinek összetétele nem fejezi ki egyházunk valóságos összetételét. Az állam segitsége mellett szükséges az egyház önálló anyagi bázisának megteremtése. Herr épithetünk és ne is épitsünk külföldi segélyekre, hanem mindenekelőtt a mi belső erőinkre. Szükséges az egyház életében fokozott takarékosság, - ám ez nem jelentheti az egyházi munkásokkal való takarékosságot. Itt is annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a legfőbb érték az ember, tehát az egyházi munkások megélhetését biztosítani kell, s arányosítani kell az egyházi jövedelmeket. Fontos, bfhy az egycélú egyházi munkák racionálisan egységesittessenek. Tisztelt Közgyűlés! Tudom jól, ho^ szervezeti kérdések megoldása önmagában még nem jelent megujulást. A szellemnek, a léleknek kell megújulnia. Az a hatalmas történelmi átalakulás, amelynek mi magunk is részesei vagyunk, csodálatos alkalom erre egyházunknak. A magyar protestantizmussá , benne a mi egyházunknak ma újra hatalmas lehetősége van, hogy teremtő erő legyen a magyar életben. Ennek az