Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1948–1950
1949. október
- 11 változott viszonyok következtében nagy gondot. A békéscsabai diakonissza anyaház ez évben ünnepelte fennállásának 2o, évfordulóját, az árvaház pedig 25. évét. Az esperes, mint legszükségesebb feladatot, az önellátásra való áttérés szükségességét jelöli meg. szükséges továbbá a kántor-kérdés mielőbbi és lehetőleg végleges rendezése is. A békési egyházmegye közgyűlése augusztus 3-án Pusztaföldváron volt a romjaiból ujjáépitett templomban. Dr.Lányi Márton egyházmegyei felügyelő elnöki megnyitójában a tespedtségtől óvta egyházmegyé je gyülekezeteit. Nagy gyülekezetek könnyen elkényelmesednek. Az egyház előtt azonban uj feladatok és kötelességek állanak. Ezek között legfontosabbnak ő is az önellátásra való áttérést jelölte meg. Önellátásra áttérő egyház pedig nem lehet tespedt, ennek munkásnak és élőnek kell lennie. Botyánszky János esperes sorraveszi jelentésében az egyes egyházközségeket. Részletes képet ad minden egyházközség belső életéről és az egyházi munkások szolgálatairól. - a legszomorúbb az, hogy egyházkerületünk legtehetősebb, lélekszámban legerősebb gyülekezetei sorra anyagi nehézségekkel küzdenek. Egyes helyeken az egyházi adó lo, maximum 4o ig folyt be. A hitélet, a belmissziói munka, erkölcsi magatartás, lelkipásztori szolgálat mértéke - az esperesi jelentés szerint - mindenütt kielégitő, A budapesti egyházmegye Budapesten, junius 24-én tartotta közgyűlését. Kökény Lajos egyházmegyei II. felügyelő elnöki megnyitójában az egyháznak e világban elfoglalt helyéről és feladatairól szólt. A világ változik, arculata, gondolkodása más és más különféle korokban. Isten tanitása, igéje azonban örök. Az egyháznak igen súlyos feladata és kötelessége ma az örök és változatlan isteni tanitásnak beleágyazása e változó világba, mert az egyháznak ma is és itt is szolgálnia kell. Váradi Lajos, a budapesti egyházmegye alesperese az egyházi élet kiemelkedő eseményeivel kezdi jelentését. Szól a zsinatról, az egyezményről, az egyetemes felügyelői választásról, a presbitériumok ujjáalakitásának szükségességéről, a laikus munkások képzéséről, majd pedig az egyházmegye gyülekezeteinek életéről számol be. Megnyugtató az a kép, ami a jelentésből elénktárul. Ennek a képnek a belmissziói munka,